Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
1989. JANUÁR 28., SZOMBAT 3 NOûRAD Átszervezések megyénk szénbányaválíalatánál Műhelytitkok Á nulla a bűvös szám Munkásg)üléssel kezdték .január negyedik hetét .t szoros-pataki aknánál, ahol a munkáltató nevében Morvái Ernő, a ménkesi bányaüzem vezetője, és Gortlos Nándor, a Nógrádi Szénbányák általános igazgatója búcsúztatta a más egységekhez áthelyezett dolgozókat. A nem éppen örömteli eseményre azért került sor, mert befejezte termelését az 1922-ben nyitott és legsikeresebb éveiben 300 ezer tonna szenet adott bányaA bányaművelés megszüntetését az indokolta, hogy elfogyott a gazdaságosan lefejthető szénvagyon, s az akna az utóbbi éveket rendre százmillió forintos veszteséggel zárta. Az itt maradt egy híján 50 ember feladata a még jó állapotban lévő anyagok és gépi berendezések kimentése és újrahasznosítása, majd év végéig a bánya előírásszerű bezárása. Az átirányított csaknem 350 bányász 60 százaléka Kánváson, nem egészen 40 százaléka Ménkesen folytatja a munkát, míg néhá- nyan a kisterenyei vállalkozási üzemben, valamint a nagybátonyi szénelőkészítő és szolgáltató üzemben hasznosítják a szaktudásukat. A lényeg: mindenkinek biztosított a kenyere. A szorospataki bányászkodás felszámolása része annak az intézkedéssorozatnak, amely azt célozza-, hogy 1990-től ráfizetésmentesen '"termeljen megyénk szénbányavállalata. Ez a leglényegesebb kitétele annak a megállapodásnak, amely a szanáló szervezet és a Nógrádi Szénbányák között jött létre. Az ehhez vezető utat pedig az a pregrám tartalmazza, melynek kimunkálói, pontosabban finomítói között volt dr. Zsákay János, a vállalat élére októbertől kinevezett miniszteri biztos. — Az idei eredeti termelési tervünk 660 ezer tonna volt, ezt azonban a tavalyi lemaradás pótlásával 680 ezer tonnára növeltük. Mert az adósságot muszáj törleszteni ! Viszonylag kedvezően kezdtük az esztendőt, s újabb frontok üzembe helyezésével megteremtjük a fejtési lehetőséget a program teljesítéséhez. A termelés tervszerűsége érdekében gyorsítani szükséges a vágathajtást, s ez évben közel 9 ezer méter bányafolyosó elkészítése a célunk. A megegyezés értelmében a vállalat év végéig összesen 800 millió forint állami támogatást kap, majd adósságainak törlesztésére, veszteségeinek ellentételezésére. A még hiányzó pénzt önmagában kell előteremtenie, illetve kigazdálkodnia. A bűvös szám a nulla: a kollektívának ilyen eredménynyel, tehát ráfizetés nélkül kell zárnia az esztendőt- A jövő évtől * aztán önfenntartóvá kell válnia. — Pénzügyi gondjaink enyhültek, de nem szűntek meg — mondja a miniszteri biztos. — Ezért a nélkülözhető létesítményeket eladjuk: összesen 325 millió forint értéki-ől van szó. Többek között a'keszthelyi üdülőtől, a nagybátonyi oktatási központtól, Salgótarjánban a tervezőiroda és az igazgatóság épületétől, valamint a vendégháztól is megválunk. Vevői érdeklődések vannak, az árban azonban nem könnyű megegyeznünk. A Nógrádi Szénbányáknak az eddiginél hatékonyabban kell kiaknáznia az adottságait, hasznosítani a meglévő gépi berendezéseit. Az idén kap ugyan várhatóan 210 millió forintot fejlesztésre, ez viszont roppant kevés. A pénz arra lesz elegendő, hogy Kányáson befejezzék belőle a még hátralévő munkálatokat, ' például megépítsék a tervezett trafóházat és szivattyúkamrát, továbbá néhány vágathajtó és jövesztőgépet, szállító- berendezést vásároljanak. — Az ez évre előirányzott árbevételünk 1 milliárd 830 millió forint, csaknem 400 millióval haladja meg a tavalyit — folytatja dr. Zsákay János. — Mivel a termelés nem növekszik, ezért egyértelműen a szén minőségének javítására kell helyeznünk a hangsúlyt. Csökkentjük az energetikai szén arányát, s a múlt évhez viszonyítva csaknem duplára emeljük a lakossági szén értékesítésétA gzanálási megállapodásban szerepel, hogy ez „ év végére 4100-ra, tehát 1987- hez képest húsz százalékkal kell mérsékelni a létszámot. A nyugdíjba vonulók helyett csak termelőterületekre vesznek fel, elsősorban fiatal dolgozókat. Főleg az improduktív létszámot csökkentik a szénbányáknál, s a meglévő erőkkel kívánnak jobban gazdálkodni. — Megkezdett átszervezéseink a bányai termelőrendszer, a szénen kívüli tevékenység és a vállalati irányítás korszerűsítésére egyaránt vonatkoznak — tájékoztat Nagy Róbert, a szervezési és ellenőrzési osztály vezetője. — Év végére valamennyi termeléssel kapcsolatos funkciót összevonunk, tehát egységes egészbe fog tartozni az újonnan létrehozott távlati kutatás és fejlesztés, a fúrás, a bányamérés, a mélyműveles és a külfejtés, a szén előkészítése és értékesítése, a bányabeli anyagellátás, a szállítás, a hírközlés, a karbantartás. A vállalat igazgatóságának osztályai egymást követően leköltöznék Nagybátonyba, közelebb kerülnek a termeléshez. Ezáltal az utasítást kiadók és végrehajtók között javulnia kell a kapcsolatnak, hiszen lerövidül és leegyszerűsödik az irányítási rendszer. Mindazonáltal javítani akarják a szervezést, s következetesebbé válik az ellenőrzés. Az egészen belül a részegységek nagyfokú önállósággal és felelősséggel végzik a feladatukat, természetesen megfelelő ösztönzés mellett. ._ a volt nagybátonyi gépüzemből 120 embert irányítottunk át a kisterenyei vállalkozási üzembe — így Nagy Róbert. — Eddig saját beruházásokon dolgoztak, de mivel nincsenek új fejlesztések, ezért- külső munkákra vállalkozhatnak. A kisebb egységek, mint a tervező-, a földmérő és a fuvarozó részleg, esetleg társulásos formában hasznosítják majd a kapacitásukat- A lényeg: nyereséget kell hozniuk! Kolaj László Márványíarmer Balassagyarmatról Farmerruházati cikkeket varrnak a rétsági Bözsöny Áíész balassagyamati. üzemében. A különféle fazonokban készülő szoknyák, nadrágok és dzsekik a hazái vevőkön túl csehszlovák kereskedőkhöz is eljutottak az elmúlt év áprilisában megnyílt varrodából. A • tízezernyi árucikk egy része az összeállítás után a mosodába vándorol: a most divatos márványmintázatú anyaggá válnak a vizes kezelés után a termékek. , —kulcsár— Bartók Jánosné csoportvezető és Kassa Miklósné szakmunkás Lengő Jenőné a bedolgozói munkakört cserélte fel az üzemi munkával. Balassagyarmati és környékbeli asszonyoknak nyújtanak munkalehetőséget Hasinak meg mentője Kiszuperált Olympia Super trónol a hokedlin abban a helyiségben, mely éjszaka hálószoba, nappal Vetbói János különös műhelye. A bordó szőnyegen drótteker- vények, elemlámpa, az asztalon a szinte érintetlen reggeli. Nógrádmegyerben, az Orgona úton találtam rá az idős emberre, aki nyugdíjas napjaiban furcsa szenvedélyének hódol. Televíziót, rádiót és mindenféle háztartási gépet megjavít, de csak olyanokat, amelyekről a szervizek már lemondtak. Dobják a szemétbe, javíthatatlan — mondják ki az ítéletet azok, akiknek a szerelés a szakmájuk. S az a tulajdonos, aki nem egykönnyen nyugszik bele „kedvence” elvesztésébe, elviszi a mihasznát aiz Orgona úti szereidébe, ahol úgy kikupáló- dik, hogy ismét működtethető. — A sógorom szintén hobbiból szerelgétett. Találtam egyszer nála egy rajzot és az alapján. megszereztem mindent, ami a detektoros rádióhoz kellett: S aztán addig bütyköltem a kristállyal, a tekerccsel, az antennával és a földeléssel, míg a kis szerkezet m>e;g nem szólalt eleveníti fel az évtizedekkel ezelőtt történteket Ver- bói János. Olyan pillanat volt a?-, ami egy életre beléivódott. A kitartását, és azt a fajta keménységét köszönheti annak, amit a „csak azért is megcsinálom” csökönyössége szí* tott, s tart életben ma, is. Eddig nem sokszor esett meg vele, hogy feladta a kidobásra szánt masina megmentését — két esetet kivéve: ............ " " ................ — Megvettem a Tóth Lajostól egy telepes rádiót, amiben három szakadt drótot találtam és sehogyan sem jöttem rá, hogy melyi-k melyikhez tartozik. Szétszedtem diribról-darabra, de úgy sém lettem okosabb, hát lemondtam róla. Kemény diónak bizonyult annak a megfejtése is, hogy miért tekeredik le egy rádió új skálahúrja. Napokig gondolkodtam, míg kiötlöttem, hogy egy kis görgőt kell melléépítenem. Azóta is megküzd a gondjaira bízott „nagybeteg” ki- sebb-nagyobb készülékkel, s többnyire övé a győzelem. —- Nézze, itt ez a k>s csavarhúzó. akitől kaptám azt mondta : a jó szerelőnek nem kell egyéb műszer. Különben. az ~ a valaki egy Gelka- Sz'ervizben dolgozott, s az ismeretségünk úgy kezdődött, hogy megjavítottam azt, amivel ő nem boldogult. Sok olyan munkával bízták meg, amit más már nem vállalt ilyen-olyan okból. Javított már orgonát, harangot, hangosbeszélőt, villanyt szereit. Nem sajnált időt, fáradságot, hogy a televíziózás őskorából való készülékek élettartamát^ kicsit meghosszabbítsa. Tegnap egy olajkályhát hozott rendbe, — Ezt a köteg színes drótot kaptam érte, talán jó lesz valamire — mutatja mosolyogva az ajándékot. Máskor sem fogadok el pénzt, csak az új alkatrész árát kérem meg. Ez, is most lett kész — mutatja a féltenyérnyi csupasz zsebrádiót. — Mehet vissza a gazdájához. Megiszunk egy fél decit, és el van intézve a dolog anyagi oldala. — Szemüvegre szemüveget tesz, úgy babrál. Néha nincs is lelkem zavarni — szól a felesége, s azzal a derűvel tekint rá, amit eddig csak idős emberek arcán láttam. Olyanokén, akik együtt öregedtek meg. Hallgatom a férjet, aki tör. téneteket"“mesél, s láthatóan élvezi saját előadását. Lassan kibontakozik előttem a másik énje: ’ Verbói János a lánghegesztő, akit sok minden érdekelt. Főként közösségben érezte jól magát, volt népi ellenőr, tanácstag, önkéntes tűzoltó. Szívesen zenélt, s még ma is ő a mozigépész a faluban. Azt mondja: Nem rossz időtöltés a tévézés, de azért a mozi közönsége, az együttszórako* zás egészen más ízű... Egyik,,legkedvesebb emléke az iskolái rádióssáakkör- fűződik, amelynek a vezetésével egykor öt’ bízták meg. A fia akikor épp repülőmé* dellező volt, ma pedig már családapa, a lánya is férjhez ment rég. Négy unokája van, ketten közülük feltűnően ügyesen rajzolnak. Fene tudja, valahogy szívesen hinné az ember, hogy a papa keze van a dologban... — Mihaiik — Új vetőmag-katalógus zöldség- és dísznövényfajtókról Megjelent az új zöütíség- és dísznövény-katalógus. A vetőmag-termeltető és -értékesítő vállalat három éven belül másodszor ad közre katalógust az általa forgalmazott mintegy félezer zöldség- és viirágfaj összesen csaknem ezer fajtájának leírásával. A kiadvány a szaporítóanyagok áráit ugyan nem közli —, hiszen ezek manapság a mag ter merőktől és a feldolgozó üzemektől A Balatoni Halgazdaság ódörögdpusztai pisatránigte- 1 epén sikerrel kezdték meg a konténeres szuper-int ervzív hailhústermelést. A medencékben vízköbméterenként tartható ötven hallal szemben, a konténerekben 500 halat nevelhetnek, amit a folyamatos vízcsere és az oxigéndúsítás tesz lehetővé. Az eljárás előnye továbbá, hogy függetlenül elég gyakran változnak —, ám a könyv hasznos tanácsokkal Látja el a kertészkedőket a növények termesztésének módjáról: a talaj kiválasztásáról, a vetés, illetve az ültetés időpontjáról, a szaporításhoz legalkalmasabb klímáról, a növényvédelmi tennivalókról. A színes fényképfelvételekkel illusztrált kataló- gushoiz a vetőma gboltokban juthatnak hozzá' a kistermelők. (MTI) kevesebb táplálék fölhasználásával állítják elő a halhúst. A hat konténerből az idén öt vagon 25—30 d'ekás pisztráng kerül ki. A telepről — a medencékből és a konténerekből együttvéve — mintegy 250 tonna pisztráng juit részint a hazai boltokba, részint a nyugati piacra. Konyhabútorújdonságok, házgyári lakásokba is Üj termékekkel jelent meg a piacon a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyára, s ezzel egyidejűleg három divatjamúlt — csaknem húsz éve gyártott — konyhabútor- típusának a gyártását fejezte be. Az újdonságok szebb kivitelűek a , korábbiaknál, de azokhoz hasonlóan az olcsóbb kategóriába tartoznak. A Borókai, Kaviár és Koktél fantázianevű konyhabútorok 13 és 20 ez.er forint közötti áron lesznek megvásárolhatók. Változott a házgyári lakásokba beépítendő típus is, az Alföld névre keresztelt bútor -szintén sokkal tetszetősebb elődjénél. A szolnoki gyárban a termékek fogyasztói ára — az előzetes híreikkel ellentétben —í mindössze 4,8 százalékkal emelkedett. Ez elkerülhetetlen volt, miután a szükséges alapanyagok és tartozékok alaposan megdrágultak. A költségnövekedést teljes egészében így sem hárították át a fogyasztókra. (MTI) Konténeres pisztrángnevelés Ódörögdpusztán Hegybontó kotrógépek A Mátraaljai Szénbányák, bükkábrányi külifejité- ses ligr.itbányájiában két új kotrógépet szerelnek a csehszlovák gyártók szakembereinek irányításával). A 120 tonna' súlyú, elektromos mégha jtáeú berendezéseket 3,2 köbméteres hegytonrató kanállal látták el1; velük havonta 60 ezer köbméter földet távoiiíithaínak el a lignit fölül. A két gépet március elején állítják munkába. (MTI)