Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF.. 24. SZÁM ARA: 5,30 FORINT 1989. JANUÁR 28., SZOMBAT r Töprengés a kultúráról (6. oldal) Á lemezkiadó (7. oldal) Egy hét rádió- és tévéműsora (8. oldal)Megteremteni a dunai kapcsolatot Várható-e vízhiány Balassagyarmaton ? Folyamatosan foglalkoznak a vízellátás ügyével A város ivóvízellátásában jelenleg döntő szerepet játszó dejtári vízmű egyik üzemcsarnoka. Kép: Kulcsár József Vállalkozó társadalom Fiatal közgazdászok országos konferenciája Salgótarjánban Szombaton és vasárnap híven a hagyományokhoz ismét Salgótarjánban találkoznak a fiatal közgazdászok. A téma, melyet ezúttal körbejárnak, a vállalkozó társadalom. A konferencia nyitó előadását Pozsgay Imre államminiszter tartja Demokrácia és vállalkozás címmel. Ezután a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, Csáki Csaba foglalja össze a témához vágó gondolatait Vállalkozás és a magyar gazdaság jövője címmel. Ezt követően Gubcsi Lajos, a Magyar Ifjúság főszerkesztője ítélet vagy megítélés? - Visszhangunk a világban címmel a magyar reform nemzetközi megítéléséről, ennek a hitelpolitikánkra gyakorolt hatásairól szól. Szombaton délután a gazdasági élet gyakorló vállalkozói ülnek közös asztalhoz meghányni-vetni a gondokat. A beszélgetés Hogy érzik magukat a vállalkozók? címmel ad bizonyára jól hasznosítható információkat. A délutáni program lehetőséget kínál a vendégek és a konferencia résztvevői, illetve a Magyar Közgazdasági Társaság vezető tisztségviselői közötti eszmecserére is. Vasárnap Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke szól a konferencia résztvevőinek a vállalkozó vállalati magatartás kibontakozásának környezeti feltételeiről, majd Vissi Ferenc, az országos árhivatal elnökhelyettese a versenyszabályozás és a vállalkozás kapcsolódásait veszi sorra. A Magyar Közgazdasági Társaság Nógrád megyei szervezete által rendezett konferenciának a Pénzügyi és Számviteli Főiskola ad otthont. Aláírták az adásvételi szerződést Bankszakmát tanítanak a volt oktatási igazgatóságon A városi pártbizottság decemberi küldöttértekezletén a feladatok között szerepelt Balassagyarmat vízellátásának fejlesztése. Hol tart ez a program, mi várható a jövőben — erről kért lapunk tájékoztatót dr. Győri Sándor tanácselnöktől1. — Balassagyarmat vízellátását ez ideig két ízben is megoldottnak vélhettük. A gyarmati kutak megépítésekor (18 kútról van szó), majd a VI. ötéves terv időszakában, amikor a Dejtár—Balassagyarmat összekötő vezeték, illetve az 1243 köbméteres víztorony elkészült. A sekély mélységű kavicsolt csőkutak kapacitása ugyan 3000—3500 köbméter naponta, de időközben a vízminőség romlása miatt mindössze 1000—1200 köbméternyi használható fel az ivóvízellátásra. A kutak egy részénél a nitrát-, egy részénél a vas- és mangántartalom meghaladja a megengedett értéket. A dejtári vízátvezetés 4000—6000 köbméter napi kapacitásra épült meg. A város jelenlegi fogyasztási igénye — csúcsidőben napi 7000 köbméter, ami, figyelembe véve a várható fejlesztéseket és a növekvő igényeket, néhány éven belül átlagos vízmennyiségnek minősül. A VII. ötéves tervkészítés időszakában a későbbre várható gondok megelőzése érdekében intézkedtünk: a meglevő vízbázis védelmére, a gyarmati kutak kiesett kapacitásának pótlására és a helyi vízbázis kutatására. 1985-ben a Mélÿép- tervnél megrendeltük az erre vonatkozó tanulmányt. A vízbázis bővítésére,, további víznyerő területek feltárására, a meglevő kutak vas- és ma-ng-án-talanítására, valamint a nitráttalanítás vég rehajt ásóra. A munkásőrség megyei parancsnokságának törzse és közvetlen szakalegységei tartották pénteken délután Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában ünnepi állománygyűlésüket. Az elnökségben jelen volt Szalai László, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára és Fehér Béla, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese. Az évzáró-évnyitó gyűlésen Péter Balázs, megyei parancsnok beszámolt a múlt évi munkáról', g az idei feladatokról. Jelentésében azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetekben lezajlott egységgyűléseken 94 új munkásőr tett esküt Nógrád megyében, akiknek hatvan százaléka pártonkívüli, míg nyolcvan százalékuk 35 év alatti fiatal ember. Ennek kapcsán kitért arra, hogy a munkásőrség jó párttagnevelő szervezetnek is bizoA kutatások nem hoztak eredményt. Tudomásul kellett venni, hogy a területen fúrt kutakból nem lehet bővíteni a város saját vízbázisát, mert az árvédelmi töltés kiépítésével a víznyerő terület Ipoly felőli utánpótlási lehetősége nagymértékben lecsökkent. A meglevő bázisok vizének tisztításával kapcsolatban a tanulmány leszögezte; a vas-, mangántartalmú kutaknál, a vizet * igen nagy és költséges eljárással, részleges lágyítással és sómentesítéssel, fertőtlenítéssel lehetne csak ivóvízként felhasználásra alkalmasa tenni, de ez mindössze napi 1500 köbmétert adna. Meg kell jegyezni, hogy ilyen kedvezőtlen minőségű víz kezelésére nincs is hazai előzmény! A tanulmány, valamint az ezt követő szakmai konzultációk tapasztalatai alapján megállapítottuk, hogy a kezelt napi 1500 köbméternyi vízmennyiség — elsősorban nagy keménysége nyúlt, hiszen az újonnan esküt tett munkásőrök zöme itt vált párttaggáA megyei parancsnok beszámolóját követően Pintér László társadalmi állományú munkásőr kért szót. A 33 éves fiatalember saját korosztályának élményei alapján elevenítette fel, mit kapott, mit kaphatott az elmúlt években a munkásőrségtől. Ezután Szalai László, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte az ünnepi állománygyűlés résztvevőit. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy egyre fegyelmezettebb, példaértékű munkát végeznek a munkásőrök munkahelyükön és a munkásőrségben egyaránt, s ez utóbbiban végzett munkájukkal a költségvetésből kapott támogatás sokszorosát szolgálják vissza, táradalmi munkában. A kritikusabb helyzetértékelésre késztető bélés szulfáttartalma miatt — ivóvízként való felhasználása megkérdőjelezhető, és minőségének további romlása rövid távon is valószínűsíthető, ugyanakkor . nagyság- vendilég nem oldja meg a város napi vízellátási problémáit. A helyi vízbázissal összefüggésben kidolgozott szakmai konzekvenciák levonása után nem jöhetett más megoldás számításba, mint a hiányzó — jelentős — vízmennyiségnek a nyugat-nógrádi térségi vízrendszerről történő megszerzése. A város vízellátását a helyi víztermelésen túl, jelenleg is a dejtári vízműtelep adja. A csúcsidőszakban felmerülő igény és a dejtári telep víztermelése lehetővé és szükségessé is teszi az előirányzottnál nagyobb víz- mennyiség (5000—6500 köbméter) bejuttatását, de a meglevő rendszer ilyen meny- nyiségnél — az üzemeltetési nehézségeken túl — már (Folytatás a 2. oldalon.) politikai események kapcsán a megyei pártbizottság titkára azt emelte ki, hogy ma és a jövőben is mindinkább a mindennapi politika része a vita, a meggyőző érvelés, az elkötelezett tennivalók felismerése. Szükség van a munkásőrségre — mondotta, annál is inkább, mert olyan emberék közösségéről van szó, akik szabad idejük terhére és a közösség javára cselekszenek. Fehér Béla, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese tolmácsolta az állománygyűlésnek az országos parancsnok személyes üdvözletét, és köszöntőjében leszögezte: a munkásőrségnek volt múltja, van jelene, és bízzunk benne — lesz jövője. A felszólalásokat követően a megyei parancsnok és az országos parancsnok helyettese egyéni és kollektív kitüntetéseket adott át. Grósz Károly Svájcba utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Világgazdasági Fórum elnevezésű nemzetköz: alapítvány meghívására ma Svájcba utazik. A szervezet davosi tanácskozásán előadást tart a kelet—nyugati kapcsolatok, az európai együttműködés fejlődéséről, s találkozik több nyugat-európai politikussal. (MTI) A Mátra Mgtsz-ben Megismételték tavalyi eredményüket Pénteken, Percze József, a bátonyterenyei termelő- szövetkezet elnöke, a gazdaság központjában megtartott küldöttgyűlésen számolt be az elmúlt évi munkáról és vázolta az idei elképzeléseket. Az agrárolló további és erős nyílása, valamint az egyre növekvő központi elvonások — agrárprés — ellenére, sikerült talpon maradnia a 3600 hektáron gazdálkodó, Salgótarján és Pásztó közötti ipari övezetbe beékelődött 304 főt számláló kollektívának. Vagyis, megismételték tavalyi eredményeiket. Árbevételük meghaladta a 111 milliót, nyereségük pedig több mint 5 millió 700 ezer forint. Ezt úgy érték el, hogy 2,5—3 milliós teherrel kezdték az elmúlt gazdasági évet. Bevételeiket nem árnövekedéssel érték el. Emögött nagyon sok kemény és fáradságos munka, folyamatos belső mozgás, szigorú költséggazdálkodás, esetenként kemény vezetői kényszer és ami a legfontosabb: a dolgozók tudása, szorgalma és tenni akarása húzódik meg. (Folytatás a 2. oldalon) Gazdát cserélt az MSZMP salgótarjáni oktatási igazgatósága. Pénteken a megyei pártbizottság épületében aláírták a felek az adásvételi szerződést, mely — jogi nyelven szólva — egyfelől az MSZMP Központi Bizottsága, mint eladó, másfelől a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, valamint a Magyar Hitelbank Rt., mint vevő között jött létre. Az oktatási intézmény és a pénzintézet 52 millió forintos vételárért vásárolta meg a pártobjektumot. A Magyar Hitelbank Rt. részéről dr. Kosa József vezérigazgató-helyettes látta el kézjegyével a szerződést: — Bankunk felkészül a lakossági és a devizatevékenységre, s már eddig is kevés volt a jól képzett bankügyi szakemberünk. Felértékelődtek a jó bankárok, közülük is a specialisták- A főiskola az újonnan vásárolt épületben speciális oktatást indít bankismereték- re. Saját szakembereink továbbképzésére is jól tudjuk majd hasznosítani az épületet, továbbá vállalati szakembereknek is rendezünk majd speciális szemináriumokat. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola nevében Kállai Lajos főigazgató írta alá a dokumentumot: — A salgótarjáni főiskola kinőtte már önmagát. Napflz Elnöki Tanács ülése Új városok: Bátonyterenye és Rétság A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. A testület törvényerejű rendeletet hozott a takarék- betétről és módosította a takarékszövetkezetekről ázóló, 1978. évben alkotott . törvényerejű rendeletét. A takarékbetétekkel összefüggő kérdéseket 1952-ben szabályozták átfogóan. Azóta számos jogszabály született, amely érintette a takarékbetét kamatainak feltételeit és mértékét. A szabályozás alapjául szolgáló viszonyok is jelentősen megváltoztak. Több ’olyan törvényi szintű szabályozás lépett életbe — illetéktörvény, személyi jövedelemadóról szóló törvény —, amely a takarékbetétről szóló korábbi törvényerejű (Folytatás a 2. oldalon.) pali képzésen 250-en, levelező tagozaton még egyszer ennyien tanulnák. Zsúfolt az épület, a tanórák késő estébe nyúlnak. A vásárlással lehetőség nyílik arra, hogy jobb, kulturált körülmények közt működjön a nyelvi képzés és a számító- gépes oktatás, s helyet kap a könyvtár ' is. Négy-öt tanteremhez jutunk, alkalom kínálkozik tehát az üzemmérnökök üzemgazdászi képzésére, a második diploma megszerzésére. Az elétdő részéről Devcsics Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára írta alá a szerződést: — Nem ez az első eset, hogy lépéseket teszünk épületeink ésszerűbb hasznosítására. Mi is kevesebb pénzből gazdálkodunk, összébb kell húznunk magunkat. Ezt megelőzően a berkenyéi párthelyiséget aótuk el. Az oktatási igazgatóság értékesítése ügyében egy. éve tárgyalunk- Ez a megoldás valamennyiünk érdekét szolgálja, hiszen azt akarjuk, hogy jó feltételek közt tanulhassanak a fiatalok, s a felnőtt dolgozók oktatása előtt is szabad legyen az út. Jó néhány épületünk van még, melyet —, ha eladni nem is — törekszünk közösségi, művelődési, mozgalmi célokra közösen hasznosítani. — sz. m. — lunkasörgyiill megveszek helyen fl közösség javára cselekszenek
