Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-18 / 15. szám

} 4 MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Eco-mix. Gazdasági magazin 8.50: Verbunkosok, nóták 5.37: Csipkerózsika Muzsika gyerekeknek 9.47: Beszélni nehéz 10.05: Irodalmi világjárás. Alpok. Ism. 10.35: A Stúdió 11. felvételeiből 11.00: Egy énekes — több szerep. Richard Tauber felvételeiből 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben. Régi híres előadóművészek szónátafelvételeiből 14.10: A magyar nyelv századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika. Az amatőr zenei mozgalom híradója. 15.30: A véges végtelen. Boetius. Vekerdi László előadása 16.05: Zeneiskolásoknak, zeneiskolások muzsikálnak 16.20: Csata minden áldott nap. Czakó Gábor regénye rádióra alkalmazva 17.00: Bronzkor a XX. szá­zadban. 2. rész 17.35: Táncházi muzsika 18.02: Somlyó György: Ami rajtam túl van. Bata Imre könyv­szemléje 19.15: Rádiószínház. Kutyasziv. Mihail Bulgakov- müvének rádióválto­zata. (1988) 20.21: Lajtha László: Soproni képek II. (A Belügymi­nisztérium Duna Mű­vészegyüttesének népi zenekara Mészáros Tivadar vezetésével) 20.30: Ami a hírekből kima­radt. . . 21.00: ..Mozart a lehető leg­nehezebb előadói feladat. , . Budapesti beszélgetés Schiff András zongora­művésszel. 22.00: Hírvilág 22.30: Vallások világhiradója 23.00: A dzsessz világa PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben. (Elő) 12.10: Fúvóstáncok 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Postabontás 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Nagy Lajos humora. 14.33: Szatmári Istvánra emlékezünk 15.00: Nyolc rádió nyolc dala 15.35: Népdalkörök pódiuma. 16.00: Tartóshullám. Könnyűzenei magazin 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Albumajánlat. A Fleetwood Mac együt­tes ..Greatest Hits'’ (Legnagyobb slágerek) című nagylemeze 20.00: Sport. Közvetítés bajnoki jégkorong- mérkőzésről 20.15: Popzene Japánból 20.50: Tükörképek. A mellény gombjai. Pethő Tibor jegyzete. 21.05: Merre tart Litvánia 21.35: Közkívánatra! 23.00: Barangolás régi hang­lemezek között. Marcel Wittrisch operett­dalokat énekel 23.38: Hernádi Judit és Kern András énekel BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: A Miskolci Szimfonikus Zenekar Beethoven- hangversenye 10.40: Üj Melódia-lemezeink­ből. Alekszej Ljubimov csembalózik 11.05: Pillanatkép 11.10: Népdalkórusok, népi hangszerszólók 11.30: Zenetörténeti értéktár 12.12: A kegyencnő. Részletek Donizetti operájából 13.05: Bioritmus. Életmód, egészség, környezet, ism. 13.25: Ajánlom művemet. . . Liszt — Czernynek 13.57: Haydn-kórusok 14.20: Slágerről slágerre. Külföldi újdonságok 15.00: Magyar szerzők réz­fúvós kamarazenéjéből 15.18: Zenekari muzsika 15.50: Borogyin: Igor herceg Három felvonásos opera előjátékkal 18.30: V materinskom jazyku. A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemze­tiségi műsora Szegedről 19.05: Iskolarádió 19.35: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Andor Éva énekel, Gyöngyössy Zoltán fuvolázik, Harazdy Miklós és Kurtág Márta zongorázik 20.40: Zenekari muzsika 21.35: Erdészportré hangszalagon 21.55: José Carreras opera­áriákat énekel. 22.35: Üj kamarazene felvételeinkből MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. — Hírek, tudósí­tások, információk, szolgálta­tások Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, idő­járás. 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: Ko­hászatról az új szervezetben a holnap jegyében. Kerekasztal- beszélgetés. Szerkesztő: Cson­ka László.) Felelős szerkesz­tő: Paulovits Ágoston. 18.00— 18.15: Eszak-magyarországi krónika. 18.20: Kiss József filmkritikája. — Reklám. 18.25—18.30: Lap- és műsorelő- zetes. Szerkesztő : Szemes Ist­ván. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Hármas csatorna. Az evolúció. VI 4. 9.55: Az öreg. NSZK bűnügyi tévéfilm­sorozat. Életre- halálra, ism. 10.55: Stúdió ’89. A televízió kulturális hetilapja, ism. 11.40: Képújság 17.15: Hírek 17.20: Déli videóújság. A szegedi körzeti stúdió műsora 17.30: Správy. Hírék szlovák nyelven. 17.35: Műsorajánlat 17.40: Tájak, városok, em­berek. Forradalmi fohászok 18.00: Új Reflektor magazin. Érdekvédelmi riportműsor 18.45: A rajzfilmek kedvelőinek. 1. Tipp-topp. Kanadai rajzfilm, ism. 2. Krónika az igazságról Bolgár rajzfilm. 3. Blablázók. Jugoszláv rajzfilm 19.05: Házi gondozás, ápolás. VI 2. rész: A légző­szervi betegeik otthoni gondozása, ápolása 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Muzsikál a mozi. 20.50: Reklám 20.55: Kortársaink képernyője Két egyfelvonásos. Oszkár New York-i páros. 21.50: Műkorcsolyázó Európa-bajnokság. Párosok szabad­korcsolyázása. Közvetí­tés Birminghamből 23.00: Híradó 3. 2. MŰSOR: TV 2. Berkes Zsuzsával és Déri Jánossal 17.00: Képújság Riportok Időjárás-jelentés Tévétorna Reklám Zene 17.45: MOZAIK. Telefonos játék. 18.00: Telesport 18.30: Gyerekeknek! 1. Hóemberkék. Muki. Csehszlovák bábfilm, ism. 2. Hipp-hopp kenguru, Zergegida. Lengyel rajzfilm*, ism. 3. Mirr-murr a kandúr. Magyar báb­film, ism. 19.00: Királylány a feleségem. Francia film. (1951. FF) Popkorong Népzene zenekarra. 21.00: Híradó 2. Reklám 21.30: Ha férfi, tedd le! Angol tévéfilm Felnőtteknek ! 22.47: Napzárta Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Kicsinyek műsora 10.00: Tv-játék, ism. 11.10: Az éveket nem lehet megállítani, ism. 16.30: A természetvédelemről 17.00: A nap percei 17.10: A szocialista orszá­gok életéből 17.35: Az új összefüggések százada 18.05: Jegyzetfüzet 18.20: Esti mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: A szerencse lovagja, tv-sorozat 21.00: Műkorcsolya EB 22.00: A repülés története, francia dokumentum­sorozat 2. MŰSOR: 16.45: Publicisztikai műsor a sportról 17.15: A szépség és az állat. NDK-film 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: A szűz drága ötlete. Tv-játék 20.50: Szlovák dokumen­tumfilmek, FF 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Párbeszéd MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A Júdás-hadművelet. Színes, szinkronizált francia kaland- film. — Kamara: Végelszámo­lás. (16) Színes jugoszláv film. — Balassagyarmati Ma­dách: Mississippi szirénje. (16) Színes francia film. — Madách Kamara: Iszony. (16) Magyar film. — Bátonytere- nyei Bányász. Mesemozi: Réz­sarkantyú. — Bátonyterenyei Petőfi: Hintőpor. Színes ma­gyar rajzjá'tékfilm. — Pásztó: fél 6-tól: A halálraítéltek ut­cája. Színes. szinkronizált ausztrál filmdráma. TÁJAKON. .. Hangszóró mellett Egymás nyakában? Az utóbbi években, hóna­pokban egyre többet hallani az emlékművi problémák, ról. Hogy ugyanis lehet-e közös emlékműve valameny- nyi második világháborús halottnak? Azoknak, akiket megöltek, akiket pergőtűz vagy fagyhalál pusztított el, s azoknak, akik másokat öl­tek meg a harcokban, de akiket megint mások ugyan­ezekben az években öltek meg. A kérdés nem egyszerű és rendkívül sok szempont, elv bonyolítja csak még to­vább... ☆ Való igaz, amiként erről a Gondolat.Jel legutóbbi adásában esett szó; mára- tegnapra eljutottunk egé­szen odáig a közös felisme­résben, hogy az első világ­háború halottal fölött az olasz és a magyar veteránok, az egykor ..ádázul” egymás ellen küzdők egymás nya­kába borulhattak. Szólt er­ről riportfilm, játszották idehaza és talán Olaszhon­ban is egyforma sikerrel. A harcosok (mára öreg embe­rek) találkoztak az egykor véres folyónál, ahol az át­kelés nem sikerült (vagy sikerült, de semmi értelme Dl yakkcndö Ünnepre készül az iskola. Az ott tanulók szülei ezt ab­ból is tudhatják, hogy a gyer­mek pénzt kér. Nyakkendőre; egy pár 120 forint. Kötelező. Fő az egységes megjelenés! A kikerült szakmunkásokra vi­szont sok a panasz városszerte: nem elég felkészültek, gyakor­lati ismereteik hézagosak, s még sorolhatnánk. Hát akkor mire a flanc? Jövőre szmoking lesz az elvárás? Persze ez túlzás. De e so­rok írója még emlékszik, mi­kor a patinás gimnáziumban osztályfőnöki megrovás terhe mellett lehetett csak eltérni a megszabott „diszmagyartól". Az ellenőrző tanárnak épp a nyakkendő nem tetszett — meg is volt az eredménye. Pe­dig az a nyakkendő akkor ke­rült 120-ba! Megkapta az eminens is a magáét. Tanul­ság: nyakkendődre büszke az iskola, hogy kire kötötted, hu­szadrangú probléma... ( th) nem volt, nem lehetett az egésznek, az áldozatnak) és koszorúkat dobtak a béké­sen tovarohanó vízbe, elját­szották egymás himnuszát stb. Nemeskürthy István erről is beszélt a Gondolat-Jel adásában, de legfőképpen ar­ról a magyar (második) had­seregről, amely a Donnál elfolyatta vérét német hadá­szati érdekekért és amely­nek emlékére ő maga (Ne­meskürthy) nagy figyelmet kiváltó történelmi munkát írt, holott nem történész a történészek szerint és nem író az írók szerint. Mindez­zel valóban nem törődött. A könyv siker lett, változ­tatta az előítéletektől is megkötött szemléletet a ma­gyar bakákról. Érdekes volt az a mondata ebben a rövid beszélgetés­ben, amely egy kis zalai faluról szólt, ö maga köny­vének, szemléletének (áldo­zat volt a magyar katona, ugyanannak az erőnek áldo­zata, amely elpusztította a munkaszolgálatost és min­denki mást is) is tulajdonít­ja azt a zalai eredményt. A kis faluban nemrégiben mindenkit felvéstek név sze­rint a helyben emlékműre! A fronton elesetteket, a bom­baáldozatokat és az onnan elhurcoltakat, a zsidókat, akik valamikor éppúgy ott éltek, mint azok, akik ugyan­csak nem jöhettek vissza a háború után. A kérdésről jóval többet kellene beszélni! Ma a megkötöttségek, méltányolha. -tó elvek, a manipulációk még szinte lehetetlenné te­szik a közös áldozati emlék­művöket s egészen biztos, hogy ilyenek nagy számban soha sem lesznek. Aki ölt, és akit ölt — valóban nem ke­rülhet egymás nyakába — úgy tűnik, érthetően. Az NSZK-ban éppen arról folyik a vita, lehet-e közös emlék­műve valamennyi német ka­tonának, aki így vagy úgy elesett a harcokban. A vita szélsőséges hullámokban zaj­lik. Itthon „mindössze” any- nyi történt, hogy néhánv helyen valamennyi második világháborús halottnak em­léket állítottak. ☆ Mégis az a valóság, hogy a legkisebb helyek a példaér­tékűek. Ott még értik egy­mást az emberek. (T. Pataki) Vállalat lett az Országos Oktatás­technikai Központ Vállalat lett az Országos Oktatástechnikai Központ. A létesítő határozatban a művelődési miniszter 21 pontban fogalmazta meg te­vékenységi körét. Eszerint az intézmény profilja nem változott; a különbség, hogy korábban az itt kifejlesztett és gyártott eszközöket in‘- gyen vagy nagy kedvez­ménnyel kapták az iskolák, s ily módon jutottak új is­meretekhez a pedagógusok is. A jövőben a vállalat mindennek megkéri az árát. Genzwein Ferenc igazga­tó az MTI munkatársának elmondta: még nyitott kér­dés, hogy az iskolák miből tudják megfizetni az audio­vizuális taneszközt vagy a továbbképzést, ám kény­telenek megbarátkozni az­zal a ténnyel, hogy példá­ul az oktatófilmeket, ame­lyeket mindeddig ingyen kap­tak az államtól, a jövőben csak anyagi lehetőségeik­től függően szerezhetik be. Ismerve az iskolák pénz­ügyi helyzetét, a nyereséges gazdálkodásban nem első­sorban rájuk számítanak. A jövőben a közoktatástól, a középiskoláktól és az egye­temektől kénytelenek a vál­lalatok felé fordulni: a fi­zetőképes üzemek számára fejlesztenek ki olyan okta­tástechnikai eszközöket, amelyek a szakemberek képzését és a továbbképzést segítik. Az Országos Oktatástech­nikai Központot egyébként 1973-ban alapították azzal a céllal, hogy segítse a számí­tástechnika és az audiovi­zuális eszközök és módsze­rek elterjesztését a hazai iskolákban. E program meg­valósításához támogatást kaptak az UNESCO-tól is. Az elmúlt másfél évtized­ben 130 oktatófilmet készí­tettek, 600-féle audiovizuá­lis taneszközt fejlesztet­tek ki és gyártottak. A szá­mítástechnikai oktatás be­vezetésére mintegy 15 ezer pedagógus felkészítésében vettek részt. Az OOK tevé­kenységével nemzetközi hír­nevet szerzett, rendezvénye­ire a világ minden részéről érkeztek szakemberek. Fizikaórán A Dejtári Általános Iskola hetedik osztályos tanulói Fá­bián János pedagógus irányításával fizikaórán hajszálcsö- vesség-kísérletet végeznek. —RT— Jövőhalászok címmel múlt év végén látott napvilágot Szombathelyen a vasi peda­gógusok szépirodalmi antoló­giája. Pödör György szer­kesztésében, a művelődési és sportház kiadásában. Az elegáns borítóterv Pósfai Pé­ter munkája, aki Biczó An­tal, Brigovics Lajos, Hatos Csaba, Kelemen Etelka, Tóth László és Vörös Ferenc tár­saságában kvalitásos belső illusztrációkkal is szerepel a kötetben. A kortárs költé­szet és a széppróza iránt ér­deklődők Balogh József, Bö- löczki Mihály, Cs. Nagy Ist­ván, Devecsery László, Kál- di János, Pödör György, Va­dász Imre Ferenc verseivel, illetve Barota Mihály és Mihály János elbeszélései­vel, regényrészletével talál­kozhatnak a kötetben. Az antológia mondaniva­lója természetesen nemcsak Nvugat-Dunántúl, hanem az ország, s benne Nógrád olva­sóközönsége számára is hor­doz üzeneteket. A nóg­rádi olvasók számára ezek közül elsősorban két mo­mentumra hívom fel a figyelmet. Egyrészt az antológiában szereplő szer­zők műveivel hosszú időn át a NÖGRÁD hasábjain is rendszeresen találkozhattak az érdeklődők, csakúgy, mint az országos folyóiratok ol­vasói. Sőt, emlékeztetni kell arra, hogy közülük a már Jövohalászok elhunyt Cs. Nagy István éle­tének és munkásságának egyik jelentős, korai szaka­sza a legszorosabban kö­tődik a palócföldhöz, hosz- szú ideig Salgótarjánban ta­nított, s fejtette ki irodal­mi munkásságát, a többi kö­zött az induló Palócföld kö­rül is. Bizonyára akadnak, akik még emlékeznek ezek­re az időkre. Másrészt, van egy általá­nosabb, ám az itt élők szá­mára is fontos mondanivaló. Nevezetesen az, hogy a táj­haza, a szülőföld élményadó szerepének öntudatos válla­lása, a vidéken élő ember gondjainak és örömeinek nyelvi műalkotásokban való kifejezése, a tematikának a tájhazához való hangoltsá" ga nem zárja ki az egyete­mes nemzeti, sőt, a világ- irodalomhoz való sajátos in­tegráció iránti igényt. Ellen­kezőleg, a regionalitást en­nek szolgálatába állítja. A vidéken élés ma már tá­volról sem a beszűkültség, netán a parlagiság szinoni­mája, hanem csupán egy a lehetséges életformák kö­zül. A Jövőhalászokban publi­káló pedagógus költők és írók eredményesen élnek is vele. Még akkor is, ha a műformát tekintve, elsősor­ban a hagyományosabb köl­tői hangot részesítik előny­ben. Közműveltségünk mai állapotát tekintve, ez bizo­nyos józan tapintatra is vall a szerzők részéről, azon túl, hogy nyilvánvalóan az írói, költői alkatot is jellemzi. A kötet egyik meghatáro­zó súlyú egyénisége a már öt önálló verseskötettel ren­delkező Káldi János. Első verseit a Móricz Zsígmond szerkesztette, Kelet Népe közölte. Szociális érdeklődé­se a népi lírán belüli új hangot és mára külön színt, népszemléletében, a magán­élet kisvilágában egyéni hangú összegezést jelent. Költészetének meghatározó jegyei közé tartozik a ben­sőséges hang, az egyénileg kialakított versstruktúra. Az antológia másik megha­tározó költője a korán el­hunyt Cs. Nagy István, éle­tében három verseskötete látott napvilágot. A tudós költő, a szigorú versformák és kiélezett gondolati csat­tanók kedvelője az ifjúsági irodalommal kapcsolatban is számos alapvető tanul­mányt írt. Az identitás prob­lémái, a modern élet ke­mény dilemmái foglalkoz­tatják. Hozzájuk kapcsolódik a kötetben a fiatalabb nem­zedék. jóllehet, mindegyi­kük önálló jelrendszerrel dolgozik. Devecsery László érdeklődése a többi kö­zött erőteljes művelődés- történeti vonzalomról, a gyermekkor emlékeihez való hűségről, a dalforma ked­veléséről vall, Weöres Sán­dor és a már szintén el­hunyt Gazdag Erzsi ösztön­ző hatására. Böröczki Mihály eddig egy kötetet adott ki, szikár, intellektuális költé­szete azóta tovább mélyült. Balogh József helyenként fanyar, időnként groteszk hangja egyéni módon tükrö­zi az értelmiségi ember bel­ső konfliktusait. Pödör György első köte­tének megjelenése óta ugyan­csak tartogat meglepetése­ket. Kedveli a kötött vers­formákat. Kiemelendőnek tartom elkötelezett erköl­csi igényességét, moralitásá­nak hitelességét. Vadász Im­re Ferenc verseinek érzé­kenységét említem. Barota Mihály két részlettel szere­pel egy kiadásra elfogadott kisregényből. Mihály János Zsákutca című elbeszélése egy életünkben sajnálatosan gyakori válási szituáció kor­rekt leírása. (te)

Next

/
Thumbnails
Contents