Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
2 NOGRAD 1989. JANUAR 2.. HÉTFi Straub F. Bruno ujeuï köszöntője Tisztelt honfitársaim! Kedves nézők és hallgatók! Ahogy letéptük az 1988'as naptárról az utolsó lapot, és ránk néz 1989. január elseje — mi is, mint más százmilliók a világon, egy időre magunkba nézünk. Vajon mit értünk el, és mit nem tettünk meg az elmúlt lévben ? Meggondoljuk és megfogadjuk, mit lés hogyan akarunk cselekedni a most induló lúj évben. i A múlttal és a jövővel való szembené- eés mást jelenít a fiataloknak és mást az Idősebbeknek. A remény és a bizakodás, a tapasztalat, a siker és a kudarc élményei nagyon más arányokban jelentkeznek a fiatalok és az idősebbek újévi gondolataiban. Ezekből a különböző élményekből és vágyakból tevődik össze a nemzet közérzete, ez (határozza meg, hogyan tudunk most a jövő követelményeinek megfelelni. Ma erőt adhat nekünk az a tudat, hogy a jövő új irányait megválaszthatjuk, mi magunk választhatjuk meg és, ha van erőnk, llesz kitartásunk a munkához, az új év jobb ■lehet a mögöttünk hagyottnál. . Magyarország és a magyarság nehéz, de ■sok vonásában, a lehetőségeiben szép, elhatározásaiban gazdag esztendőt tudhat maga mögött. A gazdasági fejlődés és a társadal- imi-politikai élet olyan új irányai rajzolódtak ki — igaz, népünk nem kis áldozatai árán —, melyek minden korábbinál biztatóbb utat mutatnak egy valóban demokratikus, szocialista Magyarország megteremtéséhez. A múlt egyes hibáinak kijavításához á nemzetközi helyzet kedvező alakulása, a kelet—nyugati párbeszéd felerősödése és a «régóta vágyott enyhülés bekövetkezte további bátorítást adhat. I Napjainkban az emberiség fő törekvése a béke, a különböző társadalmi rendszerek és országok közeledése, a jólét érdekében, egyúttal az emberi jogok mind teljesebb érvényesülésének érdekében is. Népünk ennek tudatában fogadta egyetértéssel II. János Pál pápának — akit egy-két éven belül hazánk vendégeként is tisztelhetünk — az újévi üzenetét, amelyben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzésére szólítja fel az emberiséget, azt is hangsúlyozva, hogy e jogok biztosítása az államok feladata, az államok felelőssége. Mi, magyarok, különösen érezzük a nemzeti-etnikai kisebbségek gondjainak súlyát, hiszen a magyarság egyharmada hazánk határain kívül él, olykor a kisebbségi jogok hiányában. Államunk felelősséget érez mindén magyar iránt és nemzeti kulturális értékünk minden darabja iránt, legyenek bárhol is a földön. Ugyanakkor a Magyarországon élő nemze- tiségek-etnikumok jogait szavatolva, egyre jobban támogatni akarjuik nyelvük, kulturális értékeik őrzését, fejlesztését, az anyanemzetekkel szövődő kapcsolataik erősödését. Számunkra további bátorítást ad ehhez, hogy a világ közvéleménye egyetért törekvéseinkkel. Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedéséhez azonban — és egyben nemzeti önbecsülésünkhöz — valós alapot csakis a teljesítmény adhat. Az értéket teremtő, az értéket termelő emberi munka. Ebben az országban mindig voltak olyan egyének, akiknek szellemi teljesítménye, és olyan milliók, akiknek a mindennapi, céltudatos munkája a történetem legnagyobb viharainak közepette is fenntartotta ezt a népet, megőrizve államiságát több, mint ezer éven át, itjt a Kárpát-medencében. Ez a nemzet sokat köszönhet végvári katonáinak, kézműveseinek, városai polgárainak, legtöbbet talán falusi parasztságának — egykoron legszámosabb rétegének —, akik nemcsak földjüket művelték bölcsen, hanem ők őrizték meg az anyanyelvet is, nemzeti létünk és tudatunk legfontosabb forrásaként. Ha ma — a válságok és változások újabb történelmi szakaszában — erre a számában megcsappant, de jelentőségében változatlan rétegre tekintünk, csak tisztelettel beszélhetünk róla. Nekik, az új esztendőre nemcsak azt kívánom, hogy leljenek több örömre és haszonra munkájúkban, hanem örökítsék át azt a munkaerkölcsöt is, melyet eleik hagyományoztak rájuk. Hazánk munkásemberei, a gyárakban, üzemekben, bányákban dolgozók és a szolgáltatásokban tevékenykedők talán minden más rétegnél jobban érzik gazdasági-termelési váltásunk súlyát, jelen munkalehetőségük elvesztésének veszélyét, az új képzettség és az új munkahely megszerzésének kínjait. Nem rajtuk múlt, és mégis ők viselik elsősorban a terhét az inkább vesződ* séggel, mint haszonnal járó elavuló technológiáknak, a rossz anyag- és munkaellétásnak. Számukra azt kívánom ebben az új évben, hogy a hagyományos munkásöntudattal tudják elvégezni a változások teremtette feladatokat, önmaguk javával együtt hazánk felemelkedését is szolgálva. Gazdasági és politikai reformfolyamataink sikere nem kis mértékben függ a szellem embereitől, az értelmiségtől, a különböző területek vezetőitől, az újra fogékony, a kockázatokra is kész vállalkozóktól. Azaz olyan értékek hordozóitól, amelyek értelmetlenül veszteitek becsüket az utóbbi évtizedekben Idei munkájukban vezérelje őket az a tudat, hogy társadalmunk ráébredt — mi több, rádöbbent —, a szellemi teljesítmény kulcs- fontosságú szerepére, igyekezvén tehetségéhez mérten honorálni azt erkölcsileg, anyagilag egyaránt. Tisztelt honfitársaim! A legtöbb, amit kívánhatok mindannyi* unknak, hazánk minden polgárának, az a béke, a belső béke, az össznépi egypté,rtés értelmében is. Hiszem és vallom, hogy népünk nemcsak a gazdaság, a termelés ezernyi gondjával-bajával, az átállás tömérdek feladatával képes megbirkózni, hanem érett elviselni a demokratizálódás, a politikai többszínűség, a legkülönfélébb érdekek világos' megfogalmazásának alkalmait is. Ügy képes gazdasági, politikai és szociális feszültségekkel terhes korszakunkban szabadon gondolkodni, cselekedni, hogy közben nem téveszt utat: nem az anarchiát véli demokráciának, a szabadosságot szabadságnak. És közben azokat az értékeket sem tagadja meg. melyeket szocializmuskeresésünk közben eddig teremtettünk. Ugyanakkor bízom abban is, hogy az új esztendőben a kölcsönös türelem és a tennivágyás vezérel bennünket. Ezeknek reményében kívánok honfitársaimnak. külföldön élő magyar testvéreinknek, hazánk valamennyi barátjának békés, közös és személyes sikerekben gazdag —, emberséget, boldogságot hozó — új esztendőt! (MTI) Pakisztáni—indiai kormányfői tárgyalások Remény a bizalomra Dél-lcoreai közeledés Phenjanhoz Tokiói hírek szerint a szöuli kormány tanulmányozza annak lehetőségét, hogy elfogadja Phenjan javaslatát egy háromoldalú konferencia megtartására, amelynek a középpontjában a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok kivonása állna. A szöuli kormány nemzeti újraegyesítést minisztere, Li Hong Ku ugyanakkor cáfolta, hogy Ro Te Vu elfogadná a KNDK javaslatát, a demokratikus szövetségi köztársaság létrehozására. Szöül eredetileg hat ország (Észak- és Dél-Korea. az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Japán és Kína) bevonásával kívánt nemzetközi konferenciát (\»sze- hívni a Koreai-fé' z.iget problémáinak megvii mására. (MTI) A pakisztáni—indiai kormányfői tárgyalásokon kölcsönösen és világosan kifejezésre jutott az akarat a kétoldalú viszony javítására. Benazir Bhutto pakisztáni miniszter.elnök és Radzsiv Gandhi indiai kormányfő péntek este Iszlámábádban két és fél órán át tárgyalt egymással, hivatalos forrásokból származó közlések szerint kitűnő szellemben. Mindkét fél részéről megnyilvánult a szándék, hogy új fejezetet nyitnák a buktatókkal és problémákkal terhelt kapcsolatokban. Indiai sajtóértesülések szerint Radzsiv Gandhi látogatásra hívta meg Benazir Bhuttót, aki azt elvben elfogadta. A csúcsszintű tárgyalások minden jel szerint kedvező kimenetele reményt ébreszt arra, hogy sikerül elindítani azt a folyamatot, amely a bizalom megalapozásával lehetővé teszi a két szomszéd ország közötti feszültségpontok fokozatos feloldását. A két vezető péntek este jóváhagyta annak a három megállapodásnak az aláírását, amely a bizalomépítés első lépcsöjeként szolgál majd. Az okmányokat szombat délután, a küldöttségek teljes ülése után írják alá. Az első arról szól, hogy sem India, sem Pakisztán nem intéz támadást a másik atomlétesítményei ellen. A másik kettő a kettős adózás elkerüléséről és a kulturális cserékről intézkedik. Az indiai sajtó tudomása szerint Benazir Bhutto és Radzsiv Gandhi a kétoldalú viszony összes kényes elemét érintette már, de kicserélték véleményüket a nemzetközi és regionális ügyekről is. A csütörtök esti magánvacsorát is beleszámolva, csaknem hat órát töltöttek már egymás társaságában. II. János Pál a kisebbségekről II. János Pál pápa a katolikus egyház által meghirdetett 22. békevilágnapon a római Szent Péter-székes- egyházban a diplomáciai testületnek tartott újévi szentmisén a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartását sürgette. ,,A nemzetközi béke megteremtéséhez és megerősítéséhez nélkülözhetetlen, hogy mindenütt tiszteletben tartsák e kisebbségek — az egyes személyek és népcsoportok — megmásíthatatlan jogait” — szögezte le. Nem lehet béke a világban a sokfelé ma még elnyomott, nem egy esetben létükben fenyegetett kisebbségek jogainak maradéktalan tiszteletben tartása nélkül. Ez mindenütt annak az államnak a felelőssége, amelynek területén élnek. A kisebbségek iránt tanúsított bánásmód fokmérője minden országban az állampolgári érettségnek, a civilizáció fejlettségének — hangoztatta a katolikus egyházfő, összhangban azzal az üzenettel, amelyet decemberben az 1989. évi békevilágnapra a hívőkhöz és a kormányokhoz intézett. Ezt az üzenetet kifüggesztették a világ minden katolikus templomában, és az újévi szentbeszédek mindenütt e probléma alapvető fontosságát világították meg. Az eltérő kulturális örökséget hordozó, fajuk, nyelvük, vallásuk szerint különböző kisebbségeknek eltö- rölhetetlen ioguk van kollektív önazonosságuk, kulturális értékeik megőrzéséhez, amit tehát ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint minden egyes személv emberi méltóságát — hangoztatta még az egyházfő, aki annak a reményének adott hangot, hogy az 1989-es új esztendő a béke erősödését hozza az emberiségnek. (MTI) Az Országgyűlés állásfoglalása a pápa újévi üzenetéről (Folytatás az 1. oldalról.) szellemében kívánja folytatni. Az Országgyűlés kiemelkedő fontosságúnak tartja azokat a sajátos jogokat, amelyek a kisebbséget, mint közösségeket illetik meg, így a kollektív létezéshez, a közéletben való részvételhez, a kisebbségi kultúra ápolásához és fejlesztéséhez, a más államok területén élő azonos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező csoportokkal való kapcsolattartás joga, és a kisebbségeket is megillető vallásszabadság kinyilvánítása. Elítélj e jogok nyílt vagy burkolt csorbítását és fellép azok következetes érvényesítéséért bel- és külföldön egyaránt. Arra törekszik, hogy mielőbb ilyen szellemben fogant, aktív kisebbségvédelmet biztosító törvényt alkosson a Magyarországon élő nemzeFatah-évforduló Tüntetőket lőttek agyon Izraeli katonák tüntető palesztinokra lőttek és szigorú biztonsági intézkedéseket hoztak a megszállt területeken vasárnap, a PFSZ legnagyobb tagszervezete, a Fatah megalakulásának 24. évfordulóján. Az izraeli alakulatok szombaton Ciszjordániában három tüntető palesztint lőttek agyon. Ezzel 31-re emelkedett a palesztin megmozdulások múlt havi halálos áldozatainak száma. A megszálló erők másfelől vasárnap Libanonba to- loncoltak 13 palesztin személyt, azzal a váddal, hogy vezető szerepet töltenek be az egy éve tartó felkelés irányításában. A megmozdulások kezdete óta az izraeliek 49 személyt deportáltak a megszállt területekről. Nyilatkozatot tett közzé szombaton, a Fatah megalakulásának 24. évfordulóján Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vb-elnöke és egyben a legnagyobb tagszervezet vezetője. Leszögezte, hogy a megszállt területek lakosságának felkelése mindaddig folytatódik, amíg létre nem jön a független és szabad palesztin állam, Kelet-Jeru- zsálemmel, mint fővárossal Arafat nyilatkozatában megállapította, hogy a PFSZ és az Egyesült Államok közötti párbeszéd felvételéről hozott washingtoni döntés elhárította a közel-keleti békekonferencia összehívása előtt álló legsúlyosabb akadályt. A palesztin vezető egyébként vasárnap Bagdadból a szaúd-arábiai Rijádba érkezett. tiségek jogainak szavatolására, betartásuk ellenőrzésére. Ugyanakkor nagy jelentőséget tulajdonít az üzenetben is megfogalmazott kisebbségi kötelezettségeknek, az állampolgári lojalitásnak, s annak, hogy a kisebbség tartsa tiszteletben valamennyi ember szabadságát és méltóságát, s a jogaiért vívott harcban tartózkodjék az erőszakos eszközöktől. Kívánatosnak tartja, hogy a Magyar Népköztársaság a jövőben is kezdeményezően vegyen részt az etnikai, nemzeti, vallási kisebbségeket megillető jogok nemzetközi dokumentumokban történő kodifikálására és megfelelő garanciarendszer létrehozására irányuló munkálatokban. Felszólítja a kormányt, hogy az anyanemzet felelősségvállalását kifejezésre juttatva továbbra is kísérje figyelemmel ,a határainkon Nícolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő vasárnap jelezte, hogy Románia nem hajlandó aláírni a bécsi európai biztonsági és együttműködési utó- értekezlet záródokumentumát a vallásszabadságra vonatkozó bekezdések miatt. A bukaresti diplomáciai testület előtt mondott újévi beszédében kijelentette, hogy „Románia nem hajlanLáng Judit, az MTI tudósítója jelenti: A csehszlovák külügyminisztérium szóvivője pénteken „nem bizonyítottnak” nevezte brit és más sajtószerveknek azokat a feltételezéseit, hogy esetleg csehszlovák gyártmányú, Semtex márka- jelzésű ipari robbanóanyagot használtak volna a Panam légitársaság repülőgépe elleni merénylethez. Ivan Kulhanek kijelentette: Csehszlovákia ismételten hangsúlyozza, hogy kategorikusan elítéli a terrorizmus minden formáját és módszerét, s következetesen teljesíti ezzel kapcsolatos nemzetközi köteleA stockholmi városi bíróság szombaton újabb fél hónappal meghosszabbította anak a svéd férfinek az őrizetben tartását, akit Olof Palme egykori miniszterei, nők meggyilkolásával vádolnak. A 41 éves Christer Petters- sont december közepén tartóztatták le a svéd hatóságok, s bár ő tagadja bűnöskívül élő magyar nemzetiségek helyzetének alakulását. A kétoldalú kapcsolatok keretében, valamint az ENSZ- ben és más nemzetközi szervezetekben, nemzetközi fórumokon a népek kölcsönös megértését elősegítő együttműködés szellemében kezdeményezzen hathatós intézkedéseket annak javítására, a nemzetiségek összekötő szerepének erősítésére. Az Országgyűlés bizonyos abban, hogy II. János Pál pápa állásfoglalása egyöntetű támogatásra talál a magyarországi egyházak, politikai és társadalmi szervezetek, minden haladó és hazafias erő részéről. Meggyőződése, hogy a pápai üzenetben foglalt célok érdekében valamennyi állam törvény- hozásának és kormányának széles körű együttműködésére van szükség és lehetőség. (MTI) dó olyan szöveget aláírni, amely 500 évvel ezelőtti állapotba, az inkvizíció korába veti vissza az emberiséget”. Az emberi jogok tiszteletben tartása nem jelenti a higott vallásossághoz, az obskurantizmushoz és a szolgasághoz való visszatérést, mondta Ceausescu. Kijelentette: Romániában szóba sem jöhet vallási szekták engedélyezése. (MTI) zettségeit. Csehszlovákia sohasem szállított és nem szállít robbanóanyagokat terrorista szervezeteknek. A szóvivő közölte, Csehszlovákia kész bármikor szakértőket küldeni hogy elősegítse a robbanóanyag azonosítását. Emlékezetes, hogy a brit sajtó már korábban azt állította, hogy terroristák — így az ír Köztársasági Hadsereg ideiglenes szárnya — csehszlovák eredetű robbanóanyagokat használnak akcióikhoz. A csehszlovák külügyminisztérium a mostanit megelőzően szeptember 3-án utasított vissza ilyen híreszteléseket. (MTI) ségét. a meggyilkolt politikus özvegye és fia állítólag felismerték benne a merénylőt. Mindenesetre a 10 perces, zárt ajtók mögötti mostani tanácskozáson a bíróság úgv döntött, hogy az ügyészség január 13-ig haladékot kap a hivatalos vádemelésre, s addig Pettersson továbbra is előzetes letartóztatásban marad. Ceausescu elzárkózik Á csehszlovák külügyi szóvivő cáfolata Meghosszabbították az előzetes letartóztatást (MTI)
