Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-15 / 298. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. TELEXEN ÉRKEZETT. MAI AJÁNLATUNK 8.30: 9.00: 9.30: 10.05: 10.35: 10.50: 11.35: 12.45: 13.00: 14.10: 14.25: 15.00: 16.05: 16.20: 17.00: 17.30: 18.00: 19.23: 20.25: 20.30: 21.30: 22.00: 22.30: KOSSUTH RADIO: Olasz slágerek Verbunkosok, katonadalok Hírek Diákfélóra Labirintus Magyar művészek operettfelvételeiből Prenn Ferenc hányatott élete Válaszolunk hallgatóinknak Klasszikusok délidőben A tökéletes ember Zenei tükör Szóról szóra A KISZ Központi Művészegyüttes kórusa énekel örökségünk őrei Népszerű szimfonikus zene V e rs m e gzen ésí tések Kritikusok fóruma Januártól decemberig Népdalok Korkóstoló örökzöld dallamok Hírvilág Régi híres énekesek műsorából MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna 9.00: Képújság 9.05: Teledoktor 9.15: A varieté világa. VII/7. rész 10.10: Operetthangverseny 10.55: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Hazai tükör 19.05: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.20: Tévétoraa 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.10: Reklám 20.15: Szomszédok 43. fejezet 20.45: Reklám 20.50: Hírháttér 22.05: Zene, zene, zene 22.50: Híradó 3. 2. MŰSOR: 16.20: Képújság 16.25: Správy 16.30: Gyémántdíjasok fesztiválja ’87. Belga zenés film. A Rádiókabaré szerkesztősége megkezdte az előkészületeket a szilveszteri vidám, szórakoztató műsor összeállítására. Képünkön a három szerkesztő: Kapossy Miklós, Farkasházy Tivadar, Sinkó Péter és az egyik szerző: Trunkó Barna. 22.50: Mindennapi dogmáink 23.00: Esti muzsika PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Albert György népi zenekara játszik 8.20: A Szabó család 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: A színházi mama 12.30: „Énekeltem én: Péntek Jánosné” 12.46: Gyimesi muzsika 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Egy különös levélváltás története 14.35: Egylábú-százlábú 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Slágerfilmek-filmslá- gerek 16.45: Nóták 17.05: „Fecsegő-Recsegő” 17.30: Mint(a)film 18.30: Slágerlista 19.05: Könnyűzene 20.20: A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Kattogó Kabaré különkiadása 22.05: Ránki György könnyűzenei szerzeményeiből 22.35: Archie Shepp és Chet Baker dzsesszkvintettje játszik 23.10: A Cure együttes összes nagylemeze 23.59: Régi fúvósmuzsika BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: A Régi Zene együttes játszik 10.28: Kamarazene 11.05: Pillanatkép 11.10: Magyarán szólva 11.25: Századunk zenéjéből 12.36: Mozart-áriák 13.05: Svejk 14.03: Magyar zeneszerzők rézfúvós kamarazenéjéből 14.26: Zenetörténeti értéktár 15.01: Pophullám 16.00: Mándy Iván hangjátékaiból 16.25: Bemard Ladysz operaáriákat énekel 17.00: Nyitnikék 17.30: A Columbia szimfonikus zenekar játszik 18.30: In limba materna 19.05: Diákfélóra 19.35: Tatjana Nyikolajeva zongoraestje Kb. 21.20: Mi újság a régi zene világában? Kb. 22.00: Szimfonikus táncok 22.27: Évtizedek gyalogútján 22.39: Napjaink zenéje MISKOLCI STÜDIÓ: 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin. Szerkesztő: Jakab Mária. (Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. 16.50: Magyar évszázadok. I. Lipót és az ellen- reformáció 17.10: Hosszú út a dűnéken. Szovjet filmsorozat, VII 2. rész 18.15: Nas ekran 18.45: Színházi este. . . Közvetítés a Nemzeti Színházból 21.10: Híradó, 2. 21.25: Találkozás egy régi * szerelemmel. . . Gábor S. Pál dalai 22.05: A Kinabalu, Borneo teteje 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.20: Humberto-cirkusz — tv-sorozat 10.15: Nem minden méreg egyforma 10.45: Cseh film — ism. 12.15: Tévébörze 16.20: Orvosi tanácsok 16.30: Dokumentumfilm Tibet- ről 17.10: A nap percei 17.50: Ipari tanulóknak 18.20: Esti mese 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.00: Egy család története 20.20: Publicisztikai magazin 21.05: Dalok a képernyőről 21.25: Autósok, motorosok \ magazinja 22.05: Koncert 2. MŰSOR: 17.15: Katonákról 17.35: Kiküldött munkatársaink jelentik 17.55: Az acélt megedzik 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Irodalmi magazin 20.25: Fekete lyukak — tv- játék 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Amerikai film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: A fekete özvegy. Színes, szinkronizált amerikai film. — Kamara: Rocktérítő. Színes zenés magyar film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Betty Blue (18). Színes francia film. — Iskolamozi: A Pál utcai fiúk. — Kamara: Törvénytől sújtva. Amerikai film. — Pásztói Mátra: Madárka (16). Filmklub. Színes amerikai film. Mesemozi: Az erőművész. — Szé- csény: Másnap háború volt. Színes szovjet film. — Irodalmi hősök a filmvásznon: Én és a nagyapám (általános iskolásoknak). — Jobbágyi: Az istenek fegyvere. Színes, látványos, hongkongi kalandfilm. — Nagylóc: A kilencfarkú macska H6). Színes olasz bűnügyi film. Múzeumba került a 4 millió éves osorrszarvu Zircen a Bakonyi Természettudományi Múzeumban helyzetek el azt a hozzávetőleg 4 millió évvel ezelőtt elpusztult ősorrszar- vút, amelynek csontvázát csaknem teljesen épségben találták meg a közelmúltban a Veszprém megyei Pula község határában. Pusztulásának okát, körülményeit a természeti környezet akkori változásainak máig fennmaradt jeleiből jól lehet követni. Tudományos ismeretek szerint akkoriban vulkáni működés színhelye volt ez a környék. Az itt kialakult vulkáni tufagyűrűben idővel egy kis tó alakult ki, amely d)ago ny ázóhelye lehetett az ősorrszarvúnak. Minden jel arra mutat, hogy az ősállat ebbe, az algáktól, szervesanyagoktól feldúsult tóba fulladt bele. Csontváza, feje, fogazata teljesen épségben megmaradt. A 3 méter hosszú, 2 méter magas csontváznak csupán az egyik hátsó lábát sértette meg a markológép, amellyel az itt föllelt alginitet bányásszák. A ritka leletet több tonna alginittömeggel szállították Zircre. Nem fért be a múzeum ajtaján, ezért egy ablakmélyedésnél falbontással nyitottak előtte utat. Az ősorrszarvút, mivel az emeleti kiállítótermekbe sem tudják felszállítani, az épület tágas lépcsőházának közepén, egy emelvényen helyezték el. (MTI) FILMJEGYZET 4 HAJNAL Elmúltak már azok az idők, amikor hetekig-hóna- pokig egy-egy Jancsó-film- újdonságtól visszhangzott az ország. A rajongóknak s az értetlen ellenzőknek a mester már évek óta nem adott témát. Hiányoztak is botránykőalkotásai. Az a nemzedék, amely huszonévesként a Szegény legények, a Fényes szelek, az Így jöttem, és az Égi bárány bemutatóit örömmel üdvözölte, majd élve boncolta, még nyitott volt. Hangosan elemzett, kérdezett s a filmhősökkel együtt az értelmezések sokféleségéből próbált köz- megegyezésre jutni. Mára elnehezült, lehiggadt a „prágai tavasz” uszályába került korosztály. S amikor Jancsó Miklós nagy revelá- cióval fogadott új művét, A hajnalt megnézni a mozikba beül, a hajdani lázadó erejéből már csak egy csendes meditációra futja. De a Nobel-díjas Elte Wiesel azonos című regénye alapján született poétikus francia—izraeli produkció el sem bírná viselni á harsányságot. Az ember ül a hatalmas vászon előtt és szembe találja magát saját tépelődő énjével. Amikor már nem akarjuk megváltani a világot, de még nem aludt ki bennünk a jót és szépet áhí- tó önbecsülés, akkor tesszük fel magunknak a kérdést: miért és milyen áron érdemes még élni? A filmbeli Elisha, a tiszta erkölcsű zsidó fiú is eljut a sorsdöntő dilemmához. A tipikus második világ- háborús zsidósorsot megélő fiatalember ősei földjére tér meg, ahol beáll az angolok ellen küzdő fegyveresekhez. Nincs könnyű helyzetben, mert vallása a „Ne ölj!” parancsot véste örök tabuként lényébe. Itt meg nap mint nap terrorakciók szereplője lesz. Erőszak erőszakot követ. A gyűlölet indokolja a tetteket, mert a sokat szenvedett zsidó nép önálló államot akar, hogy ne következhessen be soha többet az, amit Hitler tett. De megengedhető-e a terror egy eszméért? Hazát ugyanis nem lehet karddal megszerezni, se ajándékba kapni: orcánk verejtékével kell megteremteni. De milyen világ az, ahol az életben maradáshoz, a szabadsághoz ölni kell s a biztonsághoz, a kiteljesítéshez csak mások korlátozása és elpusztítása által juthat az ember? És lehet-e felemelő egy ily kegyetlen módon kivívott győzelem? Nem, ez Elisha válasza. Társa halála miatt egy vétlen angolt kell kivégeznie. Őrá esik a választás: muszáj cselekednie. Engedelmesség vagy parancsmegtagadás? E gyilkos hajnalig tartó éjszakán éli meg nagy lelki csatáját s számol le önmagával. Tudja, hogy az élet nem a halálon múlik, mert az maga a végtelen univerzum. Am minden születés véges. Nincs igazi döntés, mert a szelídség és a szeretet „fegyvere” is1 csak olaj lenne a tűzre. A gyötrelme? bibliai hajnal végén eldördül a pisztoly s az ítélet-végrehajtó örökre elveszti születésétől megőrzött ártatlanságát. Feláldozta magát egy olyan eszméért, amely nem sajátja. Nem ember többé. Nem nézhet nyílt tekintetével a tükörbe. Did'aktikussággail igazán nem vádolható a korábbi Jancsó. Szabad teret engedett az asszociációknak. Rejtvényei teljességgel szinte megfejthetetlenek voltak. A hajnal ritka kivétel. Érthető, jóllehet nem a sztori a fontos, hanem az a belső történet, amely a főhős lelkében lejátszódik. A feszültségteremtés dramaturgiai alapja: „Aki kiszolgáltatott, viselkedjék kiszolgáltatottként, akinek kezében hatalom van, eszerint cselekedjék.” Lelkiismer et-indító másfél óra után úgy döntök, felmentem a terrorista Elishát a gyilkosság szörnyű terhe alól. Mert a szsabadság idealista katonája ő. Mert a mi képzeletbeli pisztolyunk ravaszát mindnyájan gyakran meghúzzuk különösebb átgondolás nélkül is. Csak mi önzésből tesszük s nem a közért, a mellettünk lévőkért. Fölmentem a szorongó és boldogtalan Elishát, bár azt hiszem ő nem kérné fel- oldozást iszonyú tettére, mert ez esetben az áldozat önmaga. Képtelen kitörni a körülmények szorításából. Jövőjét kétségbeesett, de reménykedő kiáltássá használja fel. Feláldozza magát a napfényért, a gyerekek mosolyáért. Buzafalvi Győző Zenei oktatás Bátonyterenyén Harminc éy, masszív alapokkal Szűts Pál nyugdíjasként is tanítja az ifjú növendékeket. A Bátonyferenyei Állami Zeneiskolában 30 évvel ezelőtt kezdődött meg a tanítás. Abban a legendás korban született az intézmény, amelyről oly sokat hallunk manapság, mégis hiányosak ismereteink. — 1956 januárjában már működött Salgótarjániban a zeneiskola — meséli Szűts Pál. — Én Pestről jártam le dolgozni, mint utazó óraadó .tanár. Teltek a napok, becsülettel végeztem a munkámat. Aztán jött az ellenforradalom, s mivel két idősebb kollégám nem vállalta tovább az ingázást, engem kineveztek állandó oktatónak. Nagy öröm volt számomra. Közben Rákospalotán kaptam egy lakást, sínre került az életem. Egyszer hivatott a megyén az egyik osztályvezető, s közölte velem, hogy Nagybá- tonyban szeretnének egy zeneiskolát létrehozni. Nekem ajánlotta fel az igazgatói állást. Nagy megtiszteltetésnek vettem, mégis sokáig ingadoztam! hiszen minden Pesthez kötött. Ekkor 1958-at ý-täk... Az iskola eredetileg munkásszállásnak épült. Eszköz- ellátottságg nagyon szegényes volt; így hát bátorság kellett ahhoz, hogy elkezdődjék a tanítás. Egy „síik- tás” faszekrény, két szék, négyszemélyes pad állt rendelkezésükre a tanároknak és a növendékeknek. Ha írni kellett, a tanulók letérdeltek a földre, és a pádon dolgoztak. Az épület átalakítását nem lehetett sokáig halogatni. Mindez úgy történt, hogy a tanításban fennakadás nem volt. Gyorsan átalakult az iskola, csak az olajos padló maradt a régi. A minisztérium 100 ezer forintot adott hangszerekre, ami akkor még nagyon sokat ért. Ebből a pénzből vásároltak pianínót, angol kürtöt, fagottot, zongorát. Pénzzel támogatta az iskolát a járási tanács iis. — 1960-ra stabillá vált a zeneiskola — folytatja Szűts Pál. — Két műszakban dolgoztunk, reggeltől estig. Sokasodtak a növendékek. Kiépültek a fiékis- kolák. Felcseperedet egy új nemzedék, jöttek az eredmények. Nálunk végzett Szűcs Ferenc, aki a BBC- zenekar szólistája. Tani Lujza, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársa, dr. Szűcs Lajos docens, a Debreceni Zeneművészeti Főiskola tanára, Be- cze Lajos, a salgótarjáni zeneiskola jelenlegi igazgatója, s folytatható a sor... Szűts Pál már második éve nyugdíjas, de még mindig aktívan tanít. Gordonkára és zongorára oktatja a gyerekeket. Számtalan cikket, útmutatót írt, s zenét is szerez. Klarinét dór szonatinája ma már tananyag a zeneművészeti szakközépiskolai tankönyvekben. A tanárképző főiskolák tananyagaiban szerepelnek nép- dalfeldolgozásai. Az eltelt 30 év alatt magas színvonalú munkájával kialakította azt a közeget, amelyre bátran lehet építeni. Ma a zeneiskola tanárai 340 gyerekkel foglalkoznak. Már az óvodában megismertetik velük a zenei alapokat. A 16 kinevezett tanár közül többen hiányoznak gyes és gyed miatt; öt óradíjas és egy nyugdíjas pótolja a hiányzókat. Közben az igényeknek megfelelően szakosodás következett be. Már csak a fagott szak hiányaik, de hamarosan beindul ez is, a pásztó; zeneiskola segítségével. Eljárt — egyelőre úgy tűnik — az idő a kihelyezett tagozatok felett, azonban megfelelő létszám esetén újra beindulhat az ilyen jellegű oktatás. Az eszközelilátottság jónak mondható az iskolában. — A hangszerek árai manapság rendkívül magasak, s a költségvetés nem követi ezt — mondja Venter László, a jelenlegi igazgató. — Ebben a tekintetben sajnos, nem látom a megoldás lehetőségét sem. A jó minőségű hangszerek elérhetetlenek. Egy ilyen zongora ára eléri az 1 millió forintot. Négyszázezerért csupán felújítottat kapunk. Ezek tények, nincs mit szépíteni. A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy sok támogatást kapunk a megyei és a városi jogú tanácstól. Ebből a pénzből vásároltuk a számítógépet és tartozékait, a színes televíziónkat. A megye ajándéka lesz — a közeljövőben kapjuk meg — egy programozható videomagnó. Tehát a modern technika betört a zeneiskola életébe. Mégsem lehetnek maradéktalanul elégedettek, mert fel kellene újítaná a Hi-Fi- tornyot, új hangszerek is kellenének. Az épületben elkészült a központi fűtés. Pár éve felújították a tetőszerkezetet, renoválták a réigi munkásszállást. A Bátonyterenyei Állami Zeneiskolában eredményes munka folyik. A fiatal iin- testület tagjai remékül felkészítik a növendékeket. Mégis egy új iskolában optimálisabb feltételék között dolgozhatnának. Miiért r.e lehetnének nekik is vágyálmaik?! Ádám Tamás Fotó: Rigó Tibor > \