Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-15 / 298. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. .. telexen Érkezett... Madarak — frakkban ígéret maradt csupán? Mátrakeresztes falugyűlé­sein évek óta rendszeresen foglalkoztatja a lakosságot az Óvári út megépítésének problémája, és hogy élvezhe­tetlenek a televíziós csator­nák adásai. Újabban az au­tóbusz-megállóval kapcsola­tos kérdések is felvetődnek. A Pásztói Városi Tanács, valamint a Hazafias Nép­front bizottsága az elmúlt napokban városkörzeti ta­nácskozást rendezett. Nagy Miklósné, a tanács városfej­lesztési osztályvezetőjének megnyitója után Tolnai Bé­la, a városi tanács elnöke ér­tékelte az ez évi munkát, va­lamint ismertette a jövő évi elképzeléseket. Sok felszólaló joggal kifo­gásolta, hogy az Óvári út megépítését évek óta ígérik, ennek ellenére a tervpályá­A közelmúltban jelent meg a NÓGRÁD-ban cikk, mely­ben a szerző azt kérdezi: miért nem jár Balassagyar­maton a római katolikus templom órája? Ez a kérdés engem is régóta foglalkoztat már, hiszen sokat tettem ezért a városért, s e javító­munka megszervezését is el­vállaltam. Amikor felmen­tünk a toronyba, borzalmas látvány fogadott: elhullott galambok, bőregerek, por és szemét mindenhol. Ezeket el­takarítottuk, a portól is si­került megtisztítani a neme­sebb tárgyakat. Az óra meg­javítása érdekében városunk nagyra becsült órásmestere Ha időnként betérek a „Meszes” alatt lévő úgyne­vezett „Markazi” borkósto­lóba, Salgótarjániban, elgon­dolkozom, emlékezem. Mii­re? Arira a 15—20 éve műkö­dött kulturált borozóra, amikor estefelé betértünk ide barátokkal, egy szépen berendezett pincébe, ahol ízléses, tarka terí tővel be­vont asztaloknál fagyaszt­hattuk el a finom nedűt. A kulturált borfogyasztásnak akikor itt minden feltétele megvolt. Mi a helyzet most? Egy szűkös helyen 40—50 ember tolong. Fejünk fölött emelik a telt poharakkal a tálcát, s néha bizony a nyakunkba is jut a kiesordoigáló bor­ból. S, hogy a következő ki­szolgálásra váró vendégek is minél előbb helyhez jussa­nak, kénytelenek vagyunk a kellemes baráti beszélgeté­sek helyett minél előbb el­fogyasztani a kikért italt. Pontosabban, gyorsabban Lízingszerződés keretében 1,3 millió forintért vásárolt digitális kijelzésű futómű- beállító berendezést a Sal­gótarjáni Autójavító Válla­lat. Az országban harma­dikként üzembe helyezett NSZK-gyártmányú műszer­rel pontosabb beállítás ér­hető el, mint az eddigi gyártmányokkal. — bp — zatot csak a jövő évre készítik majd el. Éles bírá­latok érték a tanácsot a te- ho befizetésével kapcsolat­ban ezért. A most készülő­ben lévő autóbusz építésénél, áthelyezésénél is komoly ag­gályok mutatkoznak. A több százezer forintos költséggel félig kész megállót fölösle­gesnek tartják. Mint elmond­ták: ezt az össszeget sokkal jobb helyekre lehetne, és kell felhasználni. A tanácskozás a késő esti órákban ért véget. Most már azon van a sor, hogy a ta­nács illetékesei megszívleljék az elmondottakat, s az ígére­teket mielőbb megvalósítsák. Joggal várják ezt tőlük a vá­lasztópolgárok. Szűcs Ferenc Mátrakeresztes keresett fel, aki elmondta, hogy korábban ő tartotta karban a szerkezetet és javította is már azt. így nem kell mesz- sze menni szakemberért. Megfogadtuk a mester taná­csát, miszerint az óra javítá­sához nem lehet, nem sza­bad hideg téli hónapokban hozzáfogni. Jól ismerve meg­bízhatóságát, tudom, szereti annyira ezt a várost, hogy ismét segít, s a melegebb idő beálltával nekilát a mun­kának, és megindulnak az órák a toronyban. 'Sándor 'Nagy Jenő HNF-alelnök városszépítő és környeaetvédo Bgy., Széchenyi út. 8. Azon gondolkodom, miért nem lehet a régein használt pincehelyiséget megnyitni a fogyasztók előtt legalább a téli hónapokra. Valószínű­nek tartom, hogy ennek gazdasági okai vannak, hisz emlékezetem szerint azt a helyiséget fűtötték, ez pe­dig többletkiadást jelent. A vendégek véleménye szerint a markazi' tsz-nek naigyobb gondot kellene for­dítani a bor minőségének állandósítására. Egy ilyen jó nevű termelőszövetkezet nem engedheti meg magának, hogy esetedként kiváló mi­nőségi árut szállít, majd gyengébbet. Dicséretesnek tartom, hogy a bor melllett üdítőitalokat is árusítanak, de helyes kezdeményezésnek tartanám, ha a borkóstoló felelevenítené a régi hagyo­mányt, s megnyitná a pin­cét a kulturált borfogyasztás érdekében. Mucsi Lajos St., Salgó út 7. A déli félteke különös ma­darai a pingvinek. A 17 pingvinfaj közül csak kettő költ a déli-sarki kontinensen, kilenc az e körüli szigete­ken, és hat a mérsékelt ég­hajlat alatt. Testük teljesen átformáló­dott és alkalmazkodott a ví­zi életmódhoz. Torpedó for- májúak, bőrük alatt vastag, hőszigetelő zsírréteg rakódott le. Tollazatuk igen sűrű, zsí­ros, az egyes tollak rövidek, és pikkelyszerűen borítják a madár testét. Szárnyuk uszonnyá formálódott át. Úszóhártyás lábuk hátsó ré­szére tolódott, ezért a szá­razföldön az emberhez ha­sonlóan, egyenesen képesek járni. Tollazatuk hátukon fe­kete, hasukon fehér, távol­ról frakkhoz hasonlít. Tüdő­vel lélegeznek, de igen so­káig maradhatnak a víz alatt. Ha lassan úsznak, a kacsákhoz hasonlóan mozog­nak, lábukkal hajtják magu­kat, erős uszonyukkal tem­póznak. Légzésre kiugranak a vízből. Főleg halakkal, rá­kokkal, polipokkal és egyéb kicsiny ' tengeri élőlényekkel táplálkoznak. Életüknek körülbelül a fe­lét a tengerben töltik. Van­nak pingvinek, amelyek csak költeni és vedleni jönnek a partra. Rendszerint visszatér­nek ugyanarra a szigetre, ahol kikeltek, egyébként ál­landóan vándorolnak a ten­gerben. A pingvinek egy cso­portja megmarad állandóan egy sziget környezetében, és csak hosszabb-rövidebb ha­lászókirándulásokat tesz. A pingvinek életének meg­figyelése még eléggé kezdeti állapotban van. A madarak hosszú ideig tartó megfigye­léséhez az szükséges, hogy nagy számban tartósan meg­jelöljék őket. A madárgyű- rűzés világszerte bevált mód­szer, és az ornitológusok igen sok érdekes eredményt kaptak a gyűrűzéssel. A pingvinekkel viszont az a baj, hogy nem lehet őket a lábukon gyűrűzni. Ennek oka, hogy lábuk átmérője, a ping­vinek táplálkozási állapotá­val összefüggően nagyon vál­tozó. Vedlés és költés alatt, amikor koplalnak, lefogynak, a lábuk vékony lesz. A téli halászat alatt pedig erősen meghíznak, a lábuk is meg­vastagodik. Tehát a gyűrű vagy túl laza, vagy leampu­tálja a pingvinek lábát. Hosz- szas kísérletezés után a ma­darászok kidolgoztak egy uszony(szárny)-gyűrűt, amely úgy látszik, beválik. Órák a toronyban Á kulturált fogyasztásért... Niért fordult el a Palóc Madonna? A dologra körülbelül egy hónapja figyeltek fel az éles szemű balassagyarma­tiak; id. Szabó István Kos- suth-díjas szobrászművész főtéren álló Palóc Madonna című alkotása új pozitú- rát vett fel. Eddig — kar­ján ülő, nyakába csim­paszkodó gyermekével — az egykori vármegyeházára nézett, most pedig, egy nem egészen kilencvenfokos fordulattal, Sidló Ferenc Madách-szobrát és a mö­götte fekvő megyei bíró­sági épületet szemléli. Mi lehet a Madonna „pálfordulásának” az oka? — találgátták a kíváncsi városlakók, s minthogy a találékonysággal sem álla­nak hadilábon, meg is született rá a válasz. Vá­rosunkban járt a megye legfőbb politikai vezetője, a megyei pártbizottság el­ső titkára, s neki szúrt szemet a dacos menyecske, az elesetten, félénken meg­búvó gyermekével. Ahogyan a régi megyeházára néz, olyan, mintha több ke­nyérért fohászkodna éhező gyermekének. Sehogy se jó ez, kacsingasson csak másfelé az az asszony! — Miért nem tetszett önnek a Palóc Madonna úgy, ahogyan eredetileg a Köztársaság téren állt? — kérdeztük Devcsics Mik­lóstól, a megyei pártbi­zottság első titkárától. — Nem volt nekem az égvilágon semmi bajom a Palóc Madonnával — fele­li az első titkár. — Szabó Pista bácsi kért meg, még megyei tanácselnök korom­ban, s vagy harmadszori kérésére közvetítettem, hogy a szobrot meg kellene for­dítani, mert rosszul áll. Nem érvényesül úgy a tér­ben, ahogyan alkotója sze- re*né. Ezt mondtam el a balassagyaramati vezetők­A Madonna — „pálfordulása” nek... Azt gondolom, végül is, a művész joga eldönte­ni, hogyan helyezzék el a szobrot! Id. Szabó István benczúr- falvai műtermében beszé­li el a „pálfordulás” tör­ténetét ; — Korábban a mezőgaz­dasági szakiskola előtt, szép környezetben állt a Madonna, de az a hely kiesett a városközpontból. A főtéren jobb helye van, csak az a baj, hogy amikor felállították a szobrot, ne­kem nem szóltak. Később aztán megnéztem, nagyon rosszul éreztem magamat. Ügy esett rá a fény, hogy minden szépségét elvette. Egyetlen alkotásnak se mindegy ugyanis, honnan esik rá a fény... Sokan mondták ezt nekem má­sok, az unokáim is.. . Szól­tam aztán az illetékesek­nek, de sokáig nem fordí­tották meg. Pedig több­ször jártam Balassagyar­maton, érdeklődtem min­denkitől. Aztán beszéltem Devcsics Miklóssal, amikor nálam járt. A szobrot úgy D- A A előtt, (Bábel-felv.) kellene elfordítani, nem nagyon, csak egy kicsit, hogy a Madách-szoborra nézzen, és mindkét oldal­ról, vagyis a mindkét irány­ból érkezőknek jó látó­szögbe essen. Devcsics azt mondta — a legmesszebb­menő tisztelettel —, majd ő előbb megnézi, és ha tényleg nincs még el­fordítva, akkor kérni fog­ja... Látja, még a leg­jobb szándéknak is mi­féle látszatja lehet?! Persze aligha volna, ha a szobrot elhelyezők mind­járt az első pillanatban ki­kérik az alkotó vélemé­nyét, ha kérésének teljesí­tését nem halogatják hosszú­hosszú hónapokig. S milyen bámulatosan ta­lálékony is az emberi el­me! Azt beszélik a város­ban, hogy a Palóc Madon­na miután hiába kunyerált több betevő falatot a po­rontyának. most a bíróság­hoz fordult: állapítsák meg, ki a gyermek apja. Nos, mit szól ehhez Pista báqsi?... (ok) Az ismeretlen gömbvillám — Mi a gömbvilláim lé­nyege? — tettük fel a kér­désit Egely György kutafó- naik, a KFKI munfcatársiának. — Ez a jelenség a termé­szetnek olyan rejtélyes meg­nyilvánulása, hogy eddig még senki sem volt képes akárcsak részben is megfej­teni, jóllehet számtalan meg­figyelést rögzítettek már róla. Japánban például si­került videóra is felvenni. Ám, az így tapasztalt gomb- villámok felbukkanásai nyo­mán észlelt hatásokból sem lehet következtetni általá­nos törvényszerűségre. — Mondana ezekre példá­kat? — Szívesen. Megfigyeltek olyan esetet, hogy a gömb- villám megjelent és azon nyomban el is tűnt, nem hagyva maga után semmi­féle kánt. Persze ez a rit­kább. Az ismeretlen ménkű legtöbbször kellemetlen nyo­mokkal jelzi, hogy ott járt. Egyebek között évekig tartó fejfájást okozott azoknak az embereknek, akik mellett közelről elhaladt. A másik tünet pedig még ennél is furcsább: az illetőnek, aki rövid távolságról észlelte a gömbvilláimot, olyan rend­kívüli érzékelés fejlődött ki az ujjaiiban, hogy százszáza­lékos pontossággal meg tud­ta mutatni a faliban húzódó villanyvezeték útját; persze csak akkor, ha abban áram folyt. Ami az egyéb anya­gokra gyakorolt hatását il­leti, a vele érintkezett fé­mek egy részét megsemmi­síti ; egyszerűen elpárolog­tatja. Voltak olyan megfi­gyelések is, hogy a földda­rabon, amelyen a gömbvil­lám végiggurult, hosszú évekig egyáltalán nem ter­mett meg semmiféle növény. A gömbvillámot mint jelenséget a tudósok már évszázadok óta fi­gyelik. Tulajdonságai­ból mindössze annyit sikerült megfigyelni, hogy előszeretettel bú­jik be a kéményeken, az. ablakokon és különö­sen vonzódik a fémtár­gyakhoz, amelyeket a másodperc tört része alatt — nem tévedés a szóhasználat — elpá­rologtat. Energiáját már az 1750-es években egy Richmann nevű orosz fizikus (Lomono­szov munkatársa volt) próbálta megmérni, dé a ritka művelet követ­keztében életét vesztet­te. — Hazánkban mennyire gyakoriak a gömbvillámok? — Évente mintegy 4 ezer eset fordul elő. Ez azt jelen­ik. hogy minden ötezred'ilk ember szemtanúja ilyen furcsaságnak, Japánban vi­szont minden negyvenedik. A távol-keleti országban te­hát sokszorosan több gömb- villám jelenik meg, mint nálunk. A gömbölyű mén­kűre jellemző az is, hogy zömében a hegyes vidéke­ken látható. — Milyen hasznot ígér ez a kutatás? — A kérdésre ma még csak sej telmes válasz sem adható. Az viszont tény; a gömbviLlámban olyan fizi­kai, esetleg kémiai tör­vényszerűségek rejtőznek, amelyeknek megismerése nagy lépéssel vihetné előre a természettudományokat. Már történelminek tekinthe­tő példa erre a rádium fel­fedezése, amellyel a Curie házaspár ajándékozta meg az emberiséget. — Hogyan szeretett bele ebbe a témába? — Ez talán az egyénisé­gemmel magyaré zható. Ku­tatómérnök vagyak. az atomerőművek biztonsági berendezéseivel foglalko­zom. Ma még ez sem tarto­zik a rutinmunkáik közé, de a gömbviilám ennél sókkal bonyolultabb. Engem min­dig az ismeretlenek vonzot­tak. Ezért választottam ezt a témát, ami minden bi­zonnyal kitölti majd az egész életemet. — Látott már gömbviUá- mot? — Sajnos, vagy ki tudja, szerencsére, de még nem. A vele kapcsolatos észrevé­teleket viszont szorgalmasan gyűjtöm. Hazánk területéről mintegy ötszáz észrevételt jegyeztem már fel, amelyek­ről természetesen a tokiói konferencián is beszámol­tam. — Hogyan tovább ? — Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy folytatom a gömibvillámkutait ásókat is, ám ehhez én egyedül kevés vagyok. Ezért szeret­ném megkérni azokat az embereket, ákiik gömbvil- lémmat találkoznak, gömb- villámot látnak, vegyék a fáradságot és valamilyen úton-módon tudassák ve­lem, a látottakat. Ha a ta­pasztalt . ménkű netán va­lamilyen nyomot hagy ma­ga után, ne bolygassák meg a helyszínt, hanem azonnal jelezzék és én a helyszín­re sietek. A Központi Fizi­kai Kutatóintézetben mindig megtalálnak. Séra Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents