Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-13 / 296. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK telexen Érkezett. Pótolhatatlan. érték lesz ? Vélemény ANTENNA KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Társalgó 9.44: Sanzonok 10.05: Népi kerámiák, ipari méretekben 10.25: Magyar művészek operafelvételeiből 11.00: Népdalkörök és citera- zenekarok felvételeiből 11.34: Prenn Ferenc hányatott élete 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Mándy Iván hangjá- tékaibó^ 15.21: Kovács Lajos nótákat énekel 15.40: Poggyász 16.05: Éneklő ifjúság 16.20: Kérhetek valamit? 17.00: Neked sem mindegy! 17.30: Kodály: Karádi nóták 17.38: Rólunk van szó! 17.45: A Szabó család 19.15: ..Ember voltam, remegő, daloló” 20.10: Katona Klári énekel 20.30: Sokszemközt az egész­ségről 21.00: Zenekari muzsika 22.00: Hírvilág 22.30: Kiss András hegedül, Prunyi Ilona zongo­rázik 23.30: Operarészletek PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Slágermúzeum 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Fanfármuzsika 12.25: Háztáji állattenyész­tőknek 12.30: Boross Lajos népi zenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Nagy nevettetők. Fehér Klára 14.30: Uszkárdíjas karika- turista 15.05: Kiss József (oboa) hangversenye 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Helykereső 18.33: Fiataloknak 20.03: Népdalok 21.05: Almáskert 21.29: Könnyűzenei stúdiónk új felvételeiből 22.00: Rendezte: Dobai Vilmos ..Halló, ott vagy még?” 22.50: Az élő népdal. Béres János műsora 23.10: A dzsessz története 23.50: Shirley MacLaine zenés játékokból énekel BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Zenekari muzsika 10.00: Kórusmuzsika 10.30: Diákfélóra 11.00: Sebők György zongora­estje 12.33: Az MRT énekkara operakórusokat énekel 13.05: Érzelmek iskolája 14.03: Szimfonikus zene 15.09: Labirintus 15.25: Kókai Rezső: István király, oratórium 17.00: Iskolarádió 17.30: Poggyász 17.49: Carl Philipp Emanuel Bach művészi pályája 18.30: Na maternjem jeziku 19.05: ln der Muttersprache 19.35: a Rádió lemezalbuma 20.45: Toples 21.22: Fiatalok a seregben 21.52: Operaest 22.47: Az irodalomtudomány műhelyei MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. — Hírek, tudósí­tások. információk, szolgálta­tások Borsód. Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvénymüsora. Telefon: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. 18.00—18.15: Észak-magyarországi króni­ka. — Reklám. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Tévétéka 9.55: Mi-tu-ház XIX/15. rész 10.05: Kóborlás a nyugati parton. VI/6. rész 10.30: Mozgató 10.40: Képújság 16.10: Hírek 16.15: Három nap tévéműsora 16.20: Tízen Túliak Társasága 17.00: ..Egy szó mint száz” 17.40: Reklám 17.50: Algéria válaszúton 18.20: Reklám 18.30: Tévétorna 18.35: Nils Holgersson 19.00: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: özvegyek XII/10. rész 20.55: Reklám 21.00: Stúdió. *88 21.45: Ki a tettes? Hol vagyok otthon? A film a miskolci gyer­mekváros mindennapjait mutatja be. A kivétele­sen jól felszerelt és jól vezetett intézmény kis lakói szavaznak: ki érzi itt jól magát? A válasz: mindenki. És ki szeret­ne hazamenni? Minden­ki! ,.A legjobb gyermek- otthon sem pótolja a családot” — mondja az igazgató. A film epiló­gusában egy hivatásos nevelőszülő nem tudja (vagy inkább nem akar­ja?) megkülönböztetni saját gyermekeit azok­tól. akiknek ..édes” szü­leik helyett otthont ad. 22.30: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 16.55: Képújság 17.00: stiri 17.05: Kalandozások a zene- történetben XVI ll. rész 17.55: Csali 18.10: Autó-motor sport *88. 19.10: özvegyek. Angol bűnügyi tévéfilm­sorozat XII 9. rész. (Ism.) 20.00: Képújság 20.05: Dél-alföldi mozaik 21.05: Betűreklám 21.10: Híradó. 2. 21.25: Reklám 21.30: Roxinpadon: A Hobo Blues Band 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.25: Tv-játék — ism. 10.35: Sportvisszhangok — ism. 11.35: A híradó sajtókon­ferenciája — ism. 12.25: Tévébörze 15.50: Objektív — magazin 16.20: Ipari tanulóknak 16.55: A nap percei 17.05: Tévéenciklopédia 17.35: Kolobrzeg 1988 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok — magazin 19.30: Híradó 20.00: Robin Hood —? angol tv-sorozat 20.55: Marianske Lazne — ho­gyan tovább 21.25: Divat filmekben 22.05: Koncert — komoly zene 2. MŰSOR: 16.10: Angol nyelvtanfolyam 16.40: Megyei magazinok 17.05: Angol természetfilm­sorozat 17.30: Moszkva — Lenin — szovjet dokumentumfilm 17.55: Az acélt megedzik — szovjet tv-sorozat 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok iv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Bertel Thorwaldsen MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Árulás. Színes angol film. — Kamara: Carmen I—II. Színes, látványos olasz—francia ope­rafilm. — Kohász: Az istenek fegyvere. Színes. hongkongi kalandfilm. — Múzeumi Moz­gó: Hölgy kaméliák nélkül. Olasz film. — Video: A nagy­főnök. Színes hongkongi ka­landfilm. — Balassagyarmati Madách: fél 4-től: Micimackó. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: A kilencfarkú macska (16). Színes olasz bűnügyi film. — Iskolamozi: Csutak és a szürke ló. — Kamara: Ko­paszkutya (16). Színes, zenés magyar film. — Bátonytere- nyei Bányász: Élethalálharc. Francia fantasztikus film. — Irodalmi hősök a filmvásznon: Csutak és a szürke ló. — Petőfi: Rocktérítő. Színes, ze­nés magyar film. — Pásztói Mátra: Kalózok. Színes, látvá­nyos. romantikus francia ka­landfilm. — Rétság: Hintőpor. Színes. szinkronizált, olasz filmvigjáték. Balassagyarmati nyertes a néprajzi filmszemlén A közelmúltban osztották ki az országos néprajzi film­szemle díjait, s amint erről a rádióból is értesülhettünk, diakategóriában Limbacher Gábor, a balassagyarmati Pa­lóc Múzeum muzeológusa nyerte el az első helyezést. Limbacher Gábor valamivel több mint egy éve dolgozik Balassagyarmaton, Budapest­ről jött a városba, miután elvégezte a műszaki egyetem gépészmérnöki karát és az ELTE szociológia, illetve nép­rajz szakát.-- Tavaly már egy néprajzi témájú megyei pá­lyázaton is díjat nyert. — Hogyan fogadta az újabb sikert? — Mindenekelőtt megjegy­zem, hogy miként a tudo­mányos kutatásra általában, úgy a filmszemlére is rá­nyomta bélyegét a pénzhi­ány. Ez érezhető volt a meg­mérettetés egész menetén, nem utolsósorban a nevezé­sek viszonylag szűk körén, így csak szerény örömmel fogadhattam az első helye­zést, és a zsűri által is jelké­pesnek minősített ezerforin­tos pénzjutalmat. Jelentősnek érzem viszont azt a tényt, hogy az említett diasorozato­mat meghívták a negyedik finn—magyar szemiotikái szimpóziumra. — Mi volt a sorozat témá­ja? . — Erdélyi népi feszületek címmel hetven felvételt mu­tattam be. A téma jelentősé­gét több tényező alapozta meg. A felvételek egyfajta metszetét adják Erdély jel­legzetes műveltségének, ve­gyes nemzetiségű, mégis ösz- szefüggő népi kultúrájának. A katolikus magyar és a ke­leti keresztény román keresz­tek mellett gyergvószentmik- lósi örmény feszületek is sze­■ lepelnek a felvételek között. — Van a dokumentumoknak a szakmai szempontokon túl szélesebb érdeklődésre szá­mot tartó vonatkozása? — A képeken bizonyos mér­tékig kibonthatók a hagyo­mányos népi műveltség ál­talánosabb, és részben a ma számára is aktuális jellemzői. Kitűnik a hagyományos kul­túra jelenségeinek bizonyos fokú osztatlansága, elszakít­hatatlan összefonódottsága. E műveltség épületében az egyes összetevők egymást és egyben az egészet erősítik és ezáltal egységes szemléletet, identitástudatot biztosítanak a benne élők számára. Mind­ezek a mai körülmények kö­zött is elgondolkodtatóak és a tradicionális társadalmak produktumairól alkotott fel­fogás újraértékelésére kész­tetnek. Félő, hogy a román politi­kai döntések következtében felvételeim művelődéstörté­neti értéke pótolhatatlanná válik. Erről — ilyen áron — szívesen lemondanék... A szép formájú, fűzfából font kosarak, egyéb használati eszközök nemcsak a kiállí­tások, otthonunk szép dí­szei is. Ifj. Baji Imre és édesanyja, parádi népi ipar­művészek régi, családi tra­díciót követnek. Nem volt emlékezetes hét a televízió történetében az idei 50., bár a világban zajló események számtalan­szor a képernyő elé paran­csolták a nézőt. A sok tra­gikus képsor után jóleső érzés volt látni a Szakasits- dokumentumfilmet, s a Peer Gynt-bemutatót is. Én mégis a televíziózás szempontjából mérföldkő­nek számító változásról szó­ló műsort, a? Antenna szom­bat délutáni adását sze­meltem ki jegyzetem témá­jául. A Magyar Televízió jövő évtől életbe lépő új mű­sorszerkezetének, s a két önálló program kialakításá­nak részleteiről kaphattunk mindenre kiterjedő tájékoz­tatást. Kepes András néző­centrikus riporterként szó­laltatta meg a program- igazgatókat, szerkesztőség­vezetőket elképzeléseikről. A televíziónak, mint in­tézménynek ugyanis szem­be kellett néznie úgy a kül­ső, mint a belső körülmé­nyek kihívásával. A mű­holdas adások vételének a lehetősége is versenyre kész­tet, de megváltozott az egész ország élete is. így egy nehézkes mozgású, tele­vízió — és ilyen a miénk Éppenséggel nagy- és déd- mamáink idejében keletke­zett, s vált azóta örökzölddé ez a sláger: „Kicsike vi­gyázzon, egyszer nagymama lesz. . .” Csűrös Karolát, aki „civilben" a Madách Szín­ház hűséges tagja (hűsé­ges, mert néhány kezdeti vidéki év után ideszerző­dött, és évtizedek óta i 11 dolgozik), jóllehet a polgári életben nincs is gyermeke, tehát unokája sem, a Szom­szédok című televíziós so­rozatban immár másodszor érték nagymamái örömök. — A nézők egy része — kiváltképp, ha kéthetenként képernyőre kerülő sorozatról van szó, amely immár 1987 májusa óta egyfolytában megy — azonosítja a szí­nésznőt a szerepével. A Szomszédokban én vagyok Etus, akit lánya, veje, s éppen nagylányosodó, 13— 14 éves Julcsi unokája egy­aránt így, a keresztnevén nevez. S, akinek most, más­fél évvel a sorozat indulása után, megszületett ,a má­sodik unokája is: Flóra — mondja az újságírónak- Csű­rös Karola. — Dehát nemcsak a so­rozatban. — Persze, hogy nem: az életben is. A sorozat írói mentek az élet után. Vagy­is. amint sorozatbeli lá­nyom, azaz Frgjt Edit szí­nésznőkollégám bejelen­tette, hogy áldott állapotban van magánemberként, a Szomszédok szerzői Edit filmbeli figuráját, Julit is terhesre írták. Amikor a sorozatban ott tartottunk, hogy Julinak már nagy fáj­dalmai vannak, minden órás, akkor, a forgatás befejezése után, Frajt Edit hazament, összecsomagolta a holmiját, bement a kórházba, és né­hány órán belül világra hozta Franciskáját. (A film­ben: Flórát.) — Most térek rá arra, hogy a nézők szinte azorfo- sítják a színésznőt a figurá­jával — folytatja Csűrös Karola —, amikor bemen­tem meglátogatni a „lányo­mat", vagyis Frajt Edit kolléganőmet, mind a • nő­vérek, mind társai a kór­teremben nagy gaudiummal fogadtak: „Már vártuk a nagymamát, lássa végre az új unokáját!", mondták fé­lig nevetve, félig komolyan. is — nehezen tud reagálni az eseményekre. Alig ma­radt szabad „játéktér”, 'de most majd a műsoroknak egy logikusabb elosztása követ­kezik be. Ma már ugyan­is olyan közegben kell dol­gozni, ahol az információk jelentős részét a televí­ziótól várják az emberek. A jövőben pedig a magyar valóság arra is kényszeríti a családokat, hogy ezt a legolcsóbb, s legfonosabb eszközt vegyék igénybe ak­kor is, amikor művelődni és szórakozni akarnak. Az MTV eddig eléggé sze­gényes körülmények között végezte teendőit; a költség- vetés nem volt elegendő a másfél csatorna működteté­sére sem. Többmilliós . adó­ság kerekedett ki ebből. De ezt az új struktúrát akkor is vállalni kell, ha ez erőn felüli teher lesz. A meg­újulásból a tv sem marad­hat ki. Remélik, hogy a heti 125—130 órás megnö­vekedett műsoridőre ará­nyosan magasabb közpon­ti ellátmányt kapnak, gaz­daságosabbá tehetik a mű- sorgvártást, és a reklám- bevétel sem lesz elhanya­golható anyagi forrás. Miből áll majd ez a for­radalmi változás? Egyik leg­— Az új unoka, a Má‘ genheim család új tagja tehát Flóra, míg az életben a Franciska névre fog hall­gatni, ha kezd majd odafi­gyelni a szavakra, ugye? — így van. Egyébként rendezőnk, Horváth Ádám csak ennyit mondott róla: „Ez az első csecsemő a vi­lágtörténelemben, akinek már születése előtt megvolt a televíziós szerződése!" — Mitől szereti ennyire a közönség a Szomszédokat? Illetve kerüljünk közelebb Csűrös Karolához: mitől olyan népszerű ez az Etus? — Álszerénység lenne ta­gadnom, hogy Etus csak­ugyan népszerű lett. Minde­nütt megismernek, üdvözöl­nek, barátságos szavakat mondanak, még az autóból is kihajolnak sokszor, le­lassítva a járművet, hogy köszöntsenek. A rádió ifjú­sági osztálya nemrég vég­zett egy felmérést a fiata­lok körében, és arra a meg­állapításra jutott, hogy az ifjúságnak hiányzik az „etusság”. Mármint az, hogy legyen egy olyan tapasztalt, hozzájuk közel álló felnőtt személy, akinek nyíltan és részletesen elmondhatják örömeiket és bánataikat ugyanúgy, ahogy unokám, Julcsi, meg a lányom, s a vejem teszi a Szomszédok­ban, amikor velem beszél­getnek. — Eddig legalább négy­öt szerző írta a Szomszédok epizódjait. Közülük ki ta­lálta ki Etust? — Egyik sem. Leginkább a rendező találta ki, Hor­váth Ádám, emléket állítva fontosabb elem a két program különválása, a sa­játos keretek kialakítása. Az 1-es programban kap­nának helyet a legszélesebb közönségnek szóló politikai- információs műsorok, a tv dramatikus alkotásai és szórakoztató programjai, a kulturális élet értékeit be­mutató produkciók, nagyobb tv-akciók, jelentős külföldi művek. A 2-es program szórakoztató, szolgáltató és információs, valamint vita- és stúdióműsorokkal jelent­kezik majd. Reméljük azt, hogy ezek a január elsejétől életbe lépő újítások előbb-utóbb láthatóvá válnak minden tv­néző számára. Ma még ugyanis színes tévével a lakosság 40 százaléka ren­delkezik csak, a készülékek nagy része pedig kiöregedett fekete-fehér példány. A teletexfadások és a 2-es program sem fogható min- denüttt. Ám néha az 1-es vételével is baj van. Ez azonban engem meg­nyugtat: a vételi gondok mellett a gyökeres műsor­változtatás is azt mutatja, hogy a hiba eddig sem az én készülékemben volt. Buzafalvi Győző szeretett édesanyjának, Hor­váth Zoltán, majd Sárközi György feleségének, akinek lánykori neve Molnár Márta, minthogy Molnár Ferenc leánya. — S, hogy érzi magát a Szomszédok néhány fősze­replője visszatérő szerepkö­rében? Nem unják még? — Egyáltalán nem unjuk. Miközben természetesen megírt szerepet játszunk, azért nagyon sok mindent adunk bele a magunk egyé­niségéből és életéből. Amel­lett a kitalált cselekmény minden alkalommal az akkor éppen aktuális valóságos magyar ese­ményekbe olvad bele, min­dig napirenden tartjuk min­dennapos gondjainkat, ba­jainkat, örömeinket is. Et­től nem lehet megunni a dolgot — még jó ideig. Az őrmezei lakótelep egyik há­zában egyébként kezdettől fogva bérel néhány lakást a Magyar Televízió, ez így ol­csóbb, mintha stúdióban kel­lene mindig díszleteket épí­tenünk. És a ház igazi la­kóival már egészen jól ösz- szebarát’koztunk. A környék lakói olykor statisztálnak is egv-egy epizódban. Ami en­gem, azaz Etust illeti: az én otthonom is egy valódi keramikusnő lakása és mű­helye volt egykor, a hölgy meghalt, férje úgy ápolja emlékét, hogy semmit el nem mozdított, és örömmel bocsát mindent forgatócso­portunk rendelkezésére — mondja befejezésül Etus, az­az Csűrös Karola. Barabás Tamás Kicsike vigyázzon, egyszer nagymama lesz... Jelenet a Szomszédok forgatásán; a képen Kulka János, Csűrös Karola, és a rendező Horváth Ádám

Next

/
Thumbnails
Contents