Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-06 / 290. szám

2 NÖGRÄD 1968. DECEMBER j . a t u O Várkonyi Péter Sanghajban Magyar főkonzulötus n gril« a városban IIMMMMMMMMMMMaWHwMMMIMMMMMaÉaai Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, aki vasárnap érkezett Sanghajba, kínai látogatásának első állomá­sán hétfőn délelőtt fogadta Csu Zsung-csi, a város polgármestere. Ezt követően a magyar külügyminiszter ünnepélyesen megnyitotta a Magyar Népköztársaság Sanghaji főkonzulátusát. A két ország kapcsolatai­nak történetében első fő­konzulátus megnyitásán a két ország nemzeti himnu­szának elhangzása után dr. Halász András, főkonzul, a Magyar Gazdasági Kamara sanghaji képviselője tartott bevezetőt, majd felkérte Várkonyj Pétert ünnepi be­széde megtartására. A külügyminiszter a ma­gyar—kínai kapcsolatok fej­lődése fontos eseménynek nevezte a főkonzulátus megnyitását. Emlékeztetett rá, hogy az utóbbi években a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között a politikai, gazdasági, kulturális, oktatási, sport- és turisztikai kapcsolatok ki­egyensúlyozottan, gyors ütemben fejlődtek. Csao Ce-jang miniszterelnök, megbízott pártfőtitkár és Kádár János pártfőtitkár tavalyi látogatásai nyomán kapcsolataink új minőségi szintre emelkedtek. A Ma­gyar Népköztársaság kor­mányának határozott törek­vése, hogy a Kínai Nép­köztársasággal folytatott aktív együttműködés külpo­litikánk állandó tényezője legyen. Együttműködésé­nek szilárd alapokat bizto­sít, hogy a nemzetközi élet leglényegesebb kérdéseit, azonosan, vagy hasonlóan ítéljük meg. Összeköt ben­nünket a reformok melletti elkötelezettségünk, a társa­dalmi-gazdasági korszerűsí­tésre, a külföld felé való politikai-gazdasági nyitás megvalósítására, s az en­nek során szerzett tapaszta­latok rendszeres cseréjére irányuló törekvéseink ha­sonlósága. A Magyar Kereskedelmi Kamara már 1986-ban iro­dát nyitott Sanghajban. Az iroda két és fél éves tevé­kenységének eredményei megalapozták és szükséges­sé teszik, hogy Sanghajban magyar főkonzulátus mű­ködjön, amely a gazdasági együttműködés előmozdítá­sa mellett más területeken is hozzájárulhat kapcsolata­ink feljesztéséhez. A főkonzulátusnak meg­különböztetett szerepet kí­vánunk biztosítani Magyar- ország közvetlen kapcsola­tainak fejlesztésében, Kína néhány gyorsan fejlődő tartományával is. A magyar külügyminisz­ter beszédére Liu Zsen- jüen, Sanghaj város polgár­mester-helyettese válaszolt, Kifejtette: noha Kínát és Magyarországot nagy tá­volság választja el egymás­tól, a hagyományos barát­ság és a jó együttműködés alapjai megvannak népe­ink között. Mindkét ország egyaránt a szocializmus építésén munkálkodik. Sang­haj Kína fontos, a külföld felé nyitó városainak egyi­ke. Jelenleg átfogó reformo­kat hajtunk végre. Készek vagyunk továbbfejleszteni a gazdasági együttműködést, és szélesíteni a külkereske­delmi kapcsolatokat, vala­mint erősíteni a műszaki-tu­dományos és kulturális kap­csolatokat a Magyar Nép- köztársasággal. Meggyőző­désünk, hogy a sanghaji magyar főkonzulátus meg­nyitása elősegíti az orszá­gaink közötti baráti együtt­működés továbbfeljesztését — hangoztatta beszédében Sanghaj város képviselője. A beszédek elhangzása után dr. Várkonyi Péter fogadást adott a jelenlévő kínai és külföldi Vendégek tiszteletére. Hétfőn délután a magyar külügyminiszter és kísérete, hajókirándulást tett a Hu- angpu folyón. A magyar külügyminisz­ter kedden Sanhszi tarto­mány fővárosába, Hszianba utazik. Innen december 7- én érkezik Pekingbe, s kez­dj meg hivatalos tárgyalá­sait Csien Csi-csen kínai külügyminiszterrel. n Kaukozoson túl Felerősödött a menekültek áradata A normális munkarendre való visszatérés, a szolgálta­tások folyamatosságának helyreállítása, illetve a még mindig áramló menekültek elhelyezése a fő témája anr nak a párhuzamos tudósí­tásnak, amelyet hétfőn közölt a Pravda. A Bakuból és Je­revánból keltezett beszámo­lókból kiderül, hogy mind Azerbajdzsánban, mind Ör­ményországban tovább tart a feszültség. Azerbajdzsánban az utób­bi napokban nem jegyeztek fel súlyosabb rendbontást, de a közrend fenntartásához mindenütt szükség van a ka­tonaságra. A munkahelye­ken végzett íelvilágosíró munkába bevonták azokat a fiatalokat, akik nemrég tér­ték vissza Afganisztánból. Bakuban pénteken csaknem minden üzemben, munkahe­lyen folyt a munka. Majd­nem minden iskolában volt tanítás, rendezetté vált a közlekedés, nem volt -fenn­akadás a kereskedelemben, s az egyéb fontos szolgálta­tási ágazatok is dolgoztak. Tízezrével érkeznek Ör­ményországból az azerbaid- zsán nemzetiségű menekül­tek, akik közül sokan min­den holmi nélkül vágtak ne­ki a-hosszú útnak, s így el­látásukról is gondoskodni kell. Az azerbajdzsán kor­mány adatai szerint a karabahi feszültség kirob­banása, február óta mint­egy 75 ezer menekült érkezett a köztársaság­ba. Külön stábokat állítanak fel, amelyek gondoskodnak a menekültek elszállásolásá­ról és a legszükségesebbek­kel való ellátásáról. Jerevánban nyugodt a helyzet. A hét végére az ör­mény főváros 203 üzemében felvették a munkát, s mind­össze kettőben tartott to­vább a munkabeszüntetés. A köztársaság több körzetében azonban nem volt teljes a nyugalom. A városok párt- és tanácsi alkalmazottjai hu­szonnégy órás ügyeletet tai- tanak. A lakosság körében tudósok, tanárok bevonásá­val folyik a felvilágosító munka. A jereváni katonai pa­rancsnokságon bejelentették, hogy hétfőtől rövidebb lesz a kijárási tilalom időtarta­ma. A különleges helyzet november 24-i kihirdetése óta 2412 embert állítottak elő, 32 személyt bebörtönöz­tek. A köztársasági lapok sze­rint felerősödött a menekü- tek vándorlása mindkét irányban: Azerbajdzsánból Örményországba és fordít­va. Örményországban is több tízezerre teszik a menekül­tek számát. A menekültek támogatására nyitott bank­számlán már több millió ru­bel gyűlt össze. (MTI) Németh Miklós interjúja a Newsweekben Szűrös Mátyás görögországi megbeszélései A Görög Kommunista Párt megalakulásának 70. évfordulója alkalmából Athénban tartózkodó Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tit­kára, az Országgyűlés kül­ügyi .bizottságának elnöke hétfőn megbeszélést folyta­tott Karolosz Papuliasz kül­ügyminiszterrel és Stefanosz Tzumakasszal, illetve Vaszj_ lisz Konsztantinosszal, a Pánhellén Szocialista Moz­galom (PASZOK) VB tag­jával és külügyi titkárával. Szűrös Mátyás görög külügyminiszternek átadta Grósz Károly Papandreu mi­niszterelnöknek szóló üzene­tét s az államközi kapcsola­tok áttekintése mellett mél­tatta Görögországnak a ma­gyar—EGK kapcsolatok fej­lesztésében játszott pozitív szerepét. Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök interjút adott Michael Meyernek, a Newsweek tudósítójának. Ki­fejtette véleményét a hazánk­Etre Sándor, a Koreai Köztársaságban megnyitan­dó állandó magyar képvise­let vezetője hétfőn megér­kezett Szöulba. A kelet­európai országok közül Magyarország nyit elsőként állandó képviseletet a dél­koreai fővárosban. Étre Sándor nagyköveti rangban vezeti a képvisele­tet, amely státusától elté­rően több, csak nagykövet­ségnek kijáró diplomáciai előjoggal is rendelkezik — mondották szöuli illetéke­sek. ban kibontakozó politikai és gazdasági reform helyzeté­ről és távlatairól. Az interjú az amerikai folyóirat e heti számában jelent meg. (MTI) A magyar diplomata az ötvenes években a phenjani Kim ír Szén egyetemen szerzett diplomát, majd 1979—1984. között nagykö­vetként dolgozott a KIMDK fővárosában. Megérkezése után Étre Sándor koreai nyelven mon­dott nyilatkozatában kije­lentette: Magyarország a képviselet megnyitásától azt várja, hogy tovább fej­lődjenek a két ország kö­zötti gazdasági, kulturális, sport- és más jellegű kap­csolatok. Szöulban a magyar képviselet vezetője Pozsgay Imre tárgyalásai az NSZK-ban Az NSZK-ban tartózkodó Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, államminiszter, aki az előző napokban részt vett az arnoldshaini Evangélikus Akadémia rendezésében az európaiságról és Magyaror­szágról megtartott nemzetkö­zi tanácskozáson, hétfőn Bonnban politikai megbeszé­léseket folytatott Hans- Dietrich Genscher alkancel- lárral és külügyminiszterrel. Szót váltottak a nemzet­közi helyzetről, az enyhülési folyamat állásáról és kilá­tásairól. Kifejezték közös ér­dekeltségüket az enyhülési politika folytatásában, s eb­ben az összefüggésben külö- leges hangsúllyal szóltak a Szovjetunió társadalmi és gazdasági átalakítási prog­ramjának és a szocialista országok reformjainak jelen­tőségéről mint az enyhülés és a kelet—nyugati együtt­működés előnyös feltételei­ről. Emlékeztettek a leszere­lés dialektikájára is, ameny- nyiben a leszerelés bizalom- erősítő szsrepet tölthet be, de a leszereléshez magához is szükség van a bizolom légkörére. Hans-Dietrich Genscher ki­fejezte az NSZK érdekeltsé­gét a szovjet átalakítási program és a magyar reform előrehaladásában. Pozsgay Imre, aki immár harmadszor találkozott Gen- scherrel, a szívélyes lég­körű, nyílt és baráti eszme­cserén részletes tájékoztatást adott a magyar kormány re­formtörekvéseiről, a magyar- országi belpolitikai élet idő­szerű kérdéseiről, valamint a kormány gazdaságpolitikája és a poltikai reformok közötti összefüggésekről, az új alkot­mány előkészületeiről és az emberi jogok állásáról Ma- gvarorszáeon. Véleménycseréjükön nagy hangsúlyt kapott a közép­európai és az európai együtt­működés gondolata. Mindket­ten hitet tettek saját szövet­ségi rendszerükben elkötele­zettségük mellett, ugyanak­kor ezen az alapon keresték az európai közös intézmé­nyekben való együttműködés további lehetőségét. Egyiptomi közeledés Szíriához Az egyiptomi diplomácia vezetője, Eszmat Abdel-Me- gid miniszterelnök-helyet­tes, külügyminiszter hét­főn a Sura-tanács (a kairói felsőház) előtt tartott tájé­koztatójában megerősítet­te: erőfeszítések folynak Egyiptom és Szíria kibékí- tésére. Hangoztatta, hogy amennyiben a múltbeli gyakorlatról lemondva a két ország inkább a jövő felé fordul, semmiféle aka­dálya nincs a kapcsolatfel­vételnek. A két közel-keleti arab ország Anvar Szadat egykori egyiptomi elnök 1977-es jeruzsálemi útja nyomán szakította meg dip­lomáciai kapcsolatait. Az ugyancsak ellenséges viszonyban lévő Líbiával kapcsolatban Abdel-Megid kijelentette: az egyiptomi légtér vasárnapi megnyitása a líbiai polgári repülés előtt „az első lépést jelen­ti a kétoldalú kapcsolatok javítása útján”. Hétfőn egyébként eluta­zott Kairóból Jasszer Ara- lat. A PFSZ VB elnökének Mubarak államfővel foly­tatott megbeszéléseit meg­lehetős diszkréció övezte, hivatalosan csupán annyit közöltek, hogy azokon a decemberi genfi ENSZ-fó- rumon teendő PFSZ-lépé- sekről volt szó. (MTI) BARÁTAINK Virágzó magánvállalkozások Kínában Peking egyik sugárútjá­nak amúgy is forgalmas szakaszán sötétedéskor in­dul csak be igazán az élet. Éjszakai bazár működik itt, az utca két oldalán mint­egy hatvan elárusítóhelyen kínálják nagy hangon por­tékáikat a kereskedők. Az éjszakai bazár sikeres mű­ködése is egyik tanújele a kínai magánvállalkozások elterjedésének, tavaly 13 millió maszekot számláltak az országban, akik főkép­pen ételeket-italokat ké­szítenek és árusítanak. De mind nagyobb számban lel­hetők fel a szolgáltatások több területén is. S ez azért is örvendetes a kínai fal­vak és városok lakói szá­mára, mert egy pár évvel ezelőtt bizony komoly gon­dot jelentett például há­zon kívül étkezni, cipőt ja­víttatni, ruhát varratni. A magántevékenység en­gedélyezése érezhetően ja­vította az ellátást és eköz­ben kialakult egyféle mun­kamegosztás is. Míg az ál­lami üzletekben a tartós fo­gyasztási cikkeket, termelő- eszközöket vásárolhatják meg a kínaiak, addig a ma­szekok főképpen mezőgaz­dasági termékekre, élelmi­szerekre, italokra, cigaret­tára, készruhákra és egyéb apró cikkekre szakosodtak. Tavaly egyébként 101 mil­liárd jüant ért el a magán­szektor kiskereskedelmi forgalma, ez az összforga­lom 17 százaléka volt. Ér­dekesség, hogy a magánvál­lalkozások elterjedésével a kiskereskedelemben, köz- étkeztetésben és a háztar­tási szolgáltatásokban dol­gozók száma kilenc év alatt 6 millióról több mint 28 millióra nőtt. Napjainkban a kínai vá­roslakók a húsfélék és a to­jás mintegy felét, a zöld­ség- és gyümölcsféléknek csaknem kétharmadát szer­zik be a szabadpiacokon, amelyeknek száma már mintegy 69 ezer. Igaz, hogy ezeken a piacokon mélyeb­ben a zsebükbe kell nyúlni a fogyasztóknak, ámde a minőség kárpótol a maga­sabb árért. Ezért aztán az áru nem is marad az el­adók nyakán, népszerűek ezek a piacok. Mint ahogyan igen nép­szerű az írás elején már említett pekingi éjszakai ba­zár is, mind az eladók, mind a vevők körében. Bi­zonyítja ezt, hogy naponta — pontosabban éjjelente—• 30 ezren keresik fel, nyá­ron pedig nem ritkán 70 ezren is. E népszerűség oka az olcsó konyhán kívül, hogy a legújabb divat sze­rinti készruhákat is fellel­hetnek itt a kereskedők standjain az érdeklődők. A bürokratikus centralizmus ellen Új kezdeményezések — régi paragrafusok Moszkva közelében, a naro-fominszki járásban, egy elmaradott szovhoz munkásai megunták hogy egy hozzá nem értő igaz­gató alatt vegetáljanak és az új demokratikus jogokkal élve vállalati gyűlésen másik igazgatót választottak. Az előző vezető azonban nem akart távozni, a bírósághoz fordult, amely visszaállítot­ta az előző helyzetet és ma­gát a választást törvényel­lenesnek nyilvánította. Ez ma elég tipikus eset. Nem egyik vagy másik bí­ró konzervativizmusáról van szó, hanem arról, hogy az érvényes jogi szabályok lemaradtak a politikai pe­resztrojka mögött. A párt­ós kormányhatározatok alap­ján az emberek szabad cselekvési lehetőségekkel élve kezdeményeznek és gyakran beleütköznek a ré­gi paragrafusokba, amelyek még a 30-as években ke­letkeztek és a „tilos” szó­val kezdődnek. Pontosan ilyen szabályok alapján te­kintik mindmáig törvényes­nek, hogy a vezetőt csak fölülről nevezhetik ki. Az utasításos-adminisztratív irányítási rendszer külön­bözőképpen alkalmazkodik, a peresztrojka szekere pe­dig lassan halad. A pártértekezleten a leg­dühösebben éppen az uta­sításos-adminisztratív mun­kastílust kárhoztatták. A ta­nácskozás példátlan hatá­rozatot fogadott el a bü­rokrácia elleni harcról és az adminisztrálást tulaj­donképpen törvényen kívül helyezte. Az adminisztra­tív irányítási stílus leküz­désére hozott határozat fo­kozatosan kezd megvalósul­ni. Bezártak már egy sor minisztériumot és főható­ságot, amelyekben ezernyi hivatalnok ütött pecsétet a különböző körlevelekre, csökkentik a központi és a helyi apparátusok létszá­mát. A pangás évei alatt fel­duzzadt és szigorú utasítá­sok gyártásában edződött pártszervekben ma minde­nütt végbemegy az átszer­vezés, csökken a létszám, megszüntetik az ágazati osztályokat a központi bi­zottságokban, a határterü­leti, megyei, városi párt- bizottságoknál. A vezetők igyekeznek leszoktatni mun­katársaikat arról, hogy a gazdasági vezetők helyett maguk döntsenek. Persze nem lehet egyik pillanatról a másikra áttérni az irá­nyítás politikai módszerére, de ez a folyamat megkez­dődött. Vitára bocsátották az al­kotmány módosításának törvénytervezetét. Ez sok olyan új elvi tételt tartal­maz, amely megszilárdítja a demokráciát és jelentősen bővíti a helyi tanácsok jo­gait. A reális, teljes körű helyi tanácsi hatalom ko­moly gátat vet a vezetés­ben a parancsolgatásnak. Egyelőre ez a holnap kér­dése. Ma még erősek az utasításos vezetési stílus ál­lásai, és sokszor leiratok­kal, bürokrata aktatologa­tással a hivatal elbánik a demokratikus újdonságok­kal, megfosztva azokat hi­telüktől. Három és fél évvel ez­előtt a peresztrojka kez­detén, mint emlékszünk rá, sokan derűlátóan jósolgat­ták, hogy hamar vége lesz a parancsuralomnak. A társadalom most kijó­zanodva arra a következte­tésre jutott, hogy amíg él a bürokratikus centraliz­mus, élni fog az adminiszt­ratív módszer is. A tudó­sok, a publicisták, a sok körzetben megjelent nép­frontok ezért ma minden erővel a büroktarikus cent­ralizmus ellen küzdenek. Ezért javasolja a közvéle­mény, hogy szüntessék meg az ágazati minisztériumo­kat, mint az utasításos mód­szer támaszait és újabb tör­vényeket követel Moszkvá­tól a gúzsba kötött önigaz­gatás felszabadítására. Mihail Poitoranyin (APN) í

Next

/
Thumbnails
Contents