Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-29 / 309. szám

2 NOGRAD 1988. DECEMBER 29.. CSÜTÖRTÖK Geraszimov a konzuli munkáról A szovjet konzulátusok munkájának alapelveit is az új politikai gondolkodás­módnak megfelelően kell át­alakítani, a munkát össz­hangba kell hozni az or­szágban zajló demokratizá­lási folyamattal, a nyíltság­gal — hangsúlyozta szerdai sajtóértekezletén Genna- gyij Geraszimov. A szovjet külügyi szóvivő Eduard Sevardnadze szer­dai, a szovjet külügyminisz­térium konzuli dolgozóinak tanácskozásán elhangzott beszédéből idézett, s egye­bek között bejelentette: el­készült az 1976-ban elfoga­dott konzuli szabályzat mó­dosításának tervezete, a szovjet állampolgárok be- és kiutazásának új rendjére vo­natkozó javaslat; jelentős könnyítéseket vezettek be már eddig is a szovjet, a külföldön élő szovjet, vala­mint a külföldi állampolgá­rok belföldi utazásaival ösz- szefüggésben. A- Szovjetuniónak 194 kon­zuli képviselete van külföl­dön (az ország területén 164 ilyen képviselet működik), s e munkában 800 diploma­ta vesz részt: másfél millió útlevelet adnak ki évente, s csaknem 400 ezer szolgálati kiutazási engedélyt. Jelen­leg 200 ezer szovjet állam­polgár dolgozik külföldön, s a konzulátusoknak jobban kell figyelniük gondjaikra, akárcsak a 150 ezer, állan­dó jelleggel külföldön élő szovjet állampolgár bajaira, gondjaira. Geraszimov megjegyezte, hogy Eduard Sevardnadze beszédében hangsúlyozta: 20 millió honfitársunk él külföldön, akik közül mind többen vonzódnák újra ha­zájukhoz, érdeklődéssel fi­gyelik a változásokat. A ko­rábban „osztályellenség- nek” kikiáltott személyek segítőkészségről, jó szándék­ról tesznek tanúbizonyságot, s a konzulátusok feladata, hogy szélesítsék a kapcsola­tokat ezekkel az emberek­kel. Sevardnadze ugyanakkor élesen bírálta a konzuli munka hiányosságait, a sokszor indokolatlanul el­húzódó ' ügyintézést. Sza­vai szerint a konzuli dolgo­zók nem válhatnak az át­alakítást fékező mechaniz­mus részévé, megfelelő fel­tételeket kell biztosítaniuk ahhoz, hiogy az országot ne fenyegesse az elszigetelődés veszélye, az, hogy az ország elszakad a világfolyamatok­tól, a nemzetközi tudomá­nyos-műszaki haladástól. Szó van arról is, hogy a Szovjetunió csatlakozik a konzuli kapcsolatokat sza­bályozó, 1963-as bécsi kon­vencióhoz. változások van­nak a kettős állampolgár­ság megítélésében, s a szö­vetséges köztársaságok is nagyobb nemzetközi jog­kört kapnának, akár konzu­látusokat is működtethetné­nek. Vietnami alkotmány­módosítás A vietnami parlament de­cemberi ülésszakán módosí­tották az ország alkotmá­nyának preambúl urnát, ki­hagyva belőle azt a bekez­dést, amely az 1979-es Vi­etnam elleni kínai támadás­ról szólt, s amely Francia- országot, Japánt és az Egye­sült Államokat „agresszor- nak” minősítette. Az alkot­mány módosításáról a viet­nami pártlap, a Nhan Dán számolt be. Megfigyelők szerint Hanoi mostani lépése azt mutat­ja, hogy a vietnami vezetés javítani kívánja kapcsolatait Kínával, illetve a fejlett nyugati országokkal, közöt­tük is elsősorban az Egye­sült Államokkal. Szállodatűz Szálloda tűz ütött ki szer­dára virradóra a nyugat- franciaországi Roche-sur- Yon-ban, Rennes közelében. A tűzoltók közlése szerint a tűzben négy személy életéi vesztette, tizenhármon — köztük egy tűzoltó —’•égési sérüléseket szenvedtek. A mentést nehezítette, hogy a négyemeletes „Ven­dée" szállodához nem épí­tettek vészkijáratokat, ille­tőleg veszélyhelyzetben hasz­nálható melléklépcsőket. Az egyik áldozat — egy asszony — úgy vesztette életét, hogy páni félelmében kiugrott a harmadik emeletről. Gorbacsov jelölése Mihail Gorbacsovot a moszkvai városi pártalap- szervezet népi küldöttnek je­lölte a jövő év március 26- ára kiírt választásokra. A hírről szerdán este a TASZSZ hírügynökség és a szovjet te­levízió híradója egyidejűleg számolt be. A moszkvai városi pártbi­zottság szerdai ülésén vitat­ták meg az alapszervezetek összegzett javaslatait, s en­nek alapján több szovjet vezetőt, így az SZKP KB fő­titkárát, Nyikolaj Rizskov kormányfőt, az SZKP PB tagját, Lev Zajkovot, a moszk­vai városi pártbizottság el­ső titkárát, az SZKP KB PB tagját, Viktor Afanaszjevet. a Pravda főszerkesztőjét ja­vasolták küldöttnek, mások mellett. Ausztria—Magyarország — kiállítás A magyar—osztrák kap­csolatok történetéről készít' elő kiállítást a .Burgenland székhelyén, Kismartonban (Eisenstadtban) lévő oszt­rák kulturális múzeum. A *•" tervek szerint jövő június­tól októberig tartó, kiállítás „Magyarország és Ausztria — Jelenetek egy .házasság­ból” címmel sokrétűen szem­lélteti- majd a két ország több mint négy évszázados közös, összeütközésektől sem mentes múltjának leg­érdekesebb mozzanatait, mai barátságos, jószoms'zédi vi­szonyának történelmi előz­ményeit. A bemutatóhoz Budapest­ről, a Nemzeti Múzeumtól is sok értékes, eredeti anya­got kapnak, köztük olyan festményeket, amelyeket Ausztriában most először .láthat" májd a közönség. Téli fa-ünnepségek Szerdán Bukarestben és a Helyette tartják december 28. megyeszékhelyeken 'fmég--- és január 3. között a Télifa- kezdődtek a Télifa-ünnepsé- ünnepségeket. A főváros- gek. Erre azért kerül sor, bah és másutt hatalmas fel­mert Romániában nem ün- díszített fenyőfákat állítot* nepli'k meg a karácsonyt, tak fel a parkokban, a for- mindkét napja., munkanap. galmasabb helyeken. Pokolgép okozta a PANÁM gép lezuhanását A brit közlekedési minisz­térium szóvivője szerdán délután bejelentette: a mi­nisztérium nyomozói „döntő bizonyítékot” találtak arra, hogy robbanóanyag okozta a PANAM amerikai légitársa­ság London és New York között közlekedő Boeing 747-es utasszállító gépének december 21-én történt lezu­hanását a dél-skóciai Loc­kerbie térségében. A szóvivő szerint a rob. banóanyagot egy bőrönd két fémváza között helyezték el. A szétzúzódott bőröndött a re­pülőgép roncsdarabjaitól több kilométernyire találták meg. A brit védelmi minisztérium hadianyagkutató intézetének szakemberei szerint a bőrönd rongálódásai „megegyeznek a pokolgépes robbanás esetén keletkező sérülésekkel”. ☆ A brit közlekedési mi­nisztérium légi baleseteket vizsgáló osztályának szerdán délután közzétett nyilatkoza­ta szerint a Boeing 747-es repülésének műszaki adatait, illetve a pilótafülkében le­zajló beszélgetéseket rögzítő két „fekete doboz” magnó­szalagjainak meghallgatása alapján arra a feltevésre ju­tottak, hogy a gép 9500 méte­res magasságban volt, ami­kor a robbanás bekövetke­zett. „A törmelékekről nyert robbanóanyag-üledéket egy­értelműen azonosították, az nagy teljesítményű plasztik robbanóanyag üledékével megegyező” — állapítja meg a nyilatkozat. Az osztály szerint még to­vábbi hosszadalmas vizsgá­latra van szükség annak ki­derítésére, hogy milyen szer­kezetet alkalmaztak, azt a gép mely részében helyezték el, illetve hogy mi történt köz­vetlenül a robbanást követő­en. A pokolgépes merényletle utaló bizonyítékok megtalá­lásának hivatalos bejelenté- sével a skóciai légikatasztró- fa c kainak kutatása világ­méretű bűnügyi vizsgálattá vált. Ä Scotland Yarq) .-sCér- dán este bejelentette, hogy antiterrorista ügyosztálya az amerikai FBI-jel szoro­san együttműködve, átfogo vizsgálatot ' indított;' annak kiderítésére, hogy kik és há­gván jut.tgt.tak fel nagy Ha-,.; tásfckmSSiinasztik robbanó­anyagot december 21-én a PANAM Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es utasszállító gépének fedél­zetére. Megtalálták Petőfi Sándor sírját? Valószínűleg a szovjet- unióbeli Szibériában nyug" szik Petőfi Sándor — ezt állítják a Megamorov ka­zánfejlesztő iroda munka­társai és egy filmforgató csoport tagjai, akik a közel­múltban a helyszínen jártak. Ütjukról, a szerintük meg­talált bizonyítékokról tájé­koztatták az újságírókat szerdán a Mikroszkóp Szín­padon. Morvái Ferenc nagyrédei vállalkozó, kazánkészítő kis­iparos, az iroda vezetője és a Petőfi-kutatás anyagi tá­mogatója az újságíróknak el­mondta, hogy évente öt-hat millió forintot fordít külön­böző'. általa fontosnak ítélt ügyek támogatására. Ilyen­nek tartja a Petőfi-legenda tisztázását. Tudomást szer­zett arról, hogy a szovjet- unióbeli levéltárakban olyan dokumentumokat őriznek, amelyek bizonyítják, hogy.,, Petőfi Sándort Szibériában," közelebbről Barguzinban te­mették el. Ennek tisztázásá­ra a Szovjetunióba utazott ki, ahol Balajthy András filmrendezővel és egy opera",, tőrrel, valamint . a Chemo-" komplex Külkereskedelmi Vállalat két munkatársával igyekezett megismerni e do­kumentumokat, annak érde­kében, hogy a költséges ex­humálást megkezdhessék. Az ott tapasztaltak alapján úgy véli, hogy legkésőbb fél éven belül tisztázódik, ki fekszik abban a sírban, amelyről egyelőre még csak feltétele­zik: Petőfi Sándor nyughe­lye. Már január 10-én út­nak indul az öttagú ex­pedíció. A kutatók végigjár­ják a kilenc várost, ahol megfordult, illetőleg megfor­dulhatott Petőfi. Morvái Ferenc beszámolt arról is, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett mű­ködő levéltár főigazgatója rendelkezésére bocsátotta a szabadságharcban részt vett, majd hadifogságba került ka­tonák névsorát. Dokumen­tumfilmet készítettek Kos­suth és Bem tábornok meg­talált leveleiről is. Mindezek alapján úgy vélik: bizonyí­tott, hogy Petőfi Sándor va­lóban a mai Szovjetunióban élt a szabadságharc leverése után, és ott temették el 1856 májusában, Alekszandr Sztye- panovics Petrovics néven. Az ügy végleges tisztázására 1989 nyarán kerülhet sor. Ekkor tárják fel a vélt Pe- tőfi-sírt. A barguzini tanács elnökétől ehhez az engedélyt már meg is kapták. Az expedíció útjáról több­órás filmet készítettek, eb­ből félórás összeállítást mu­tattak be az újságíróknak. Fekete Sándor, az Új Tü­kör főszerkesztője, a téma egyik szakértője az MTI munkatársának a sajtótájé­koztató után elmondta: a hosszú évek óta folyó vitát most már csakugyan le fogja zárni, ha feltárják a sírt. amelyről úgy vélik, ott nyugszik Petőfi. Véleménye szerint a bizonyítékul szol­gáló iratok nem meggyőző­ek. A vitához a mostani do­kumentumok nem adnak többletinformációt, az állítá­sok történelmietlenek, bizo- nyítatlanok. Most már való­ban csak az segít, ha exhu­málják a sírt. Fekete Sán­dor elmondta azt is, hogy — mivel tárgyilagos kutatás fo­lyik — ő maga is javasolta: a Soros-alapítvány részesít­se ösztöndíjban Balajthy András filmrendezőt. Az ösz­töndíjat azonban nem ítélték meg Balajthy Andrásnak. (MTI) Magyar—dél-koreai külügyi konzultációk Szin Dong Von, a Koreai Köztársaság külügyminisz­terének első helyettese — aki Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár meghívására érkezett ha­zánkba — kedden és szer­dán külügyi konzultációkat folytatott Budapesten. Ezek során értékelték a hivatalos kapcsolatok ez év szeptem­berében történt felvétele óta elért eredményeket és átte­kintették a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésének na­pirenden levő kérdéseit, köz­tük a kormányközi együtt­működés egyezményes alap­jainak kiépítését. A látoga­tás során beruházásvédelmi egyezményt írtak alá. A dél-koreai vezetőt szer­dán fogadta Németh Mik­lós, a Minisztertanács el­nöke. Szin Dong Von ma elutazik Magyarországról. (MTI) Ügyészségi vizsgálatok Az új esztendő első felé­ben több országos vizsgála­tot végez a Legfőbb Ügyész­ség a büntetőjogi szakterü­leten, az általános felügye­let körében, a gyermek- és ifjúságvédelemhez, a közle­kedési ügyészi tevékenység­hez, a polgári jogi ügyészi munkához s a katonai ügyészségek feladataihoz kapcsolódóan. Miként dr. Borsi Zoltán, a Legfőbb Ügyészség titkár­ságának vezetője az MTI munkatársának elmondta: a szervezet munkatervének összeállításakor az elsődle­ges szempont az volt, hogy az első fél évben hatályba lép a társasági törvény, s várhatóan az egyesülési, va­lamint a gyülekezési jogról szóló törvény is. Az új jogszabályok végre­hajtása során fokozott fi­gyelmet kell fordítani a jog- alkalmazó szervek hatósági munkájára, hogy az ne sért­se az állampolgári alapjogo­kat, a természetes és jogi személyek érdekeit. A jog­alkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő­en a jövőben is őrködni kell a magas szintű jogszabá­lyokhoz kapcsolódó főható­sági rendelkezések, állás- foglalások törvényessége fe­lett. Országos vizsgálat során tájékozódnak — a többi kö­zött — a javító-nevelő mun­ka végrehajtásának, illetve az elmeállapot megfigyelé­sének törvényességéről. Előbbi esetében arra helye­zik a hangsúlyt, hogy a je­lenlegi gazdasági helyzetben e főbüntetés — különösen, ha az közérdekű munka — mennyiben nevelő hatású. Megvizsgálják a fiatalko­rúak bűnözésének jellegze­tességeit az erőszakos bűn- cselekmények elkövetésé­nél, s javaslatokat dolgoz­nak ki a megelőzésre. Fel­tárják a gondatlanságból el­követett közlekedési bűn- cselekményekkel összefüggő vádemelési, vádképviseleti és ítélkezési gyakorlatot, s elemzik, hogy ez miként szolgálja a balesetek elke­rülését. Ügyészek vizsgálják, hogy érvényesülnek-e a veszélyes hulladékok kezelésével kap­csolatos jogszabályok, to­vábbá betartják-e a munka- védelemre vonatkozó elő­írásokat az építőipari válla­latok és szövetkezetek. A katonai ügyészségek petéig sorra veszik a fegyverek; a lőszerek és a robbanóanya­gok kezeléséről, tárolásáról, nyilvántartásáról szóló jog­szabályokat, s elemzik, mi­ként alkalmazzák azokat a Belügyminisztérium egyes szervei. Súlyos környezetszennyezés flpajpusztán Kétszáznegyven, egyen­ként 200 literes, veszélyes hulladékokkal teli hordót találtak elásva Apajpusztán a szakértők, s lehetséges, hogy további, csaknem két­ezer hasonló tartalmú hor­dó rejtőzik a föld alatt. A rendkívül nagy méretű kör­nyezetszennyezés előzmé­nyeiről, a vizsgálat eddigi eredményeiről és a lakossá­got érintő tudnivalókról szerdán sajtótájékoztatót tartottak a Környezetvédel­mi és Vízgazdálkodási Mi­nisztériumban. Elmondták, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitány­sághoz több bejelentés ér­kezett, miszerinit a Kiskun­sági Állami Gazdaság vegy­ipari és hulladékhasznosító ágazatánál környezetszeny- nyező módon végzik a mun­kát, veszélyes hulladékokat ásnak el. A Környezetvé­delmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Köjál, a rendőrség és más illetékes szervek szakemberei a be­jelentések alapján vizsgá­latot kezdtek, amelynek so­rán kiderült, hogy az álla­mi gazdaság anyagmérlege szerint 400 tonna veszélyes hulladék — szerves oldó­szer, nehézfémtartalmú fes- téklszap, — egyszerűen el­tűnt a telepről. A környezetvédelmi feltá­rás ez év december 15-én, és 16-án, 240, kétszáz literes nldószerhulladékkal töltött elásott hordót hozott fel­színre a vegyipari és hulla­dékhasznosító ágazat telep­helyén. A feltáró munkát tovább folytatják; s így várható, hogy a közeljövő­ben a föld alatt lévő veszé­lyes hulladékok egészét a felszínre hoznák. A tájékoztatón elmondták, hogy környezetszennyezés miatt a Kiskunsági Állami Gazdaság —, amely 1981-ben kezdett foglalkozni hulla­dékfeldolgozással és -haszno­sítással — korábban több ízben nagy összegű bírságot fizetett már. Ez azQnban nem ösztönözte a gazdasá­got a környezetvédelmi elő­írások betartására. A vizs­gálat jelenlegi stádiumában úgy tűnik, hogy a vissza­éléseket anyagi haszonszer­zés céljából követték el. A szakértői vizsgálat eredmé­nyei alapján az illetékesek ellen bűnvádi eljárást indí­tanak majd. A vizsgálatban részt vevő szakemberek hangsúlyoz­ták: bár a talált veszélyes hulladék nagymértékben ká­rosítja a talajt, s mérgező az emberre is, a környék ivóvizét nem veszélyezteti. A talajvízszennyezés kör­nyezetében két vízműlkúit ta­lálható, ezek mélysége kö­rülbelül 160 méter. A talaj­ban lévő iszapos képződ­mények pedig meggátolják, hogy a szennyezett talajvíz összekeveredjék az ivívózzel. (MTI) / < r

Next

/
Thumbnails
Contents