Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-03 / 288. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 288. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988. DECEMBER 3., SZOMBAT Az igazi érték és lehetőség a fejekben van! (3. oldal) Van számos utca... (4. oldal) A gyarmati körtagság (5. oldal) A salgótarjáni városi pártbizottság első titkárának választásáról Plachý Péter nyilatkozata Megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása Pénteken Budapesten, az építők szék­házéban megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása. A 4 millió 200 ezer szakszervezeti tag képviseletében 1014 szavazati jogú küldött vesz részt a vár­hatóan háromnapos programon. A tanácskozás első napján jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és •Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Részt vett az állami, a politikai és )a tár­sadalmi szervezetek számos képviselője is. A tanácskozást Kovács László, la Bá­nyaipari 'Dolgozók Szakszervezetének fő­titkára nyitotta meg. A küldöttek ezt követően megválasz­tották a tanácskozás munkabizottságait. Elfogadták a tanácskozás ügyrendjét és javasolt napirendjét: a szakszervezeti moz­galom helyzetéről, megújulásának fő irá­nyairól, valamint az'érdekvédelmi, érdek­képviseleti tevékenység továbbfejlesztésé­ről, illetve a magyar szakszervezetek új alapokmányának alapelveiről szóló doku­mentumok megvitatását. A tanácskozás résztvevőihez. írásban el­juttatott előterjesztésekhez Nagy Sándor, a SZOT főtitkára fűzött szóbeli kiegészí­tést. Elöljáróban leszögezte: az országos tanácskozásnak a társadalomban felgyülemlett feszültségek, a szakszervezeti tagság által régóta igényelt változások ismeretében, a legutóbbi időben lezajlott széles körű vita tapasztala­tainak birtokában kell meg­Pén,teken, Salgótarjánba n, az SZMT székházéban tar­totta meg küldöttközgyűlé­sét a TESZÖV. A testület Deák Pál, TESZÖV-titkár szóbeli kiegészítője után a többi között megvitatta az élelmiszer-feldolgozás he' y- zetével és fejlesztésének le­hetőségeivel kapcsolatos írá­sos előterjesztést és megje­lölte a feladatokat. Az ország megyéi közül a 70-es években nálunk volt a legalacsonyabb az élelmiszer- feldolgozás aránya. Mára elérte a 6 százalékot, s ez­zel megközelítette az orszá­gos 8 százalékos szövetkeze­ti átlagot. Jelenleg 10 nagy­üzem és három közös vál­lalat foglalkozik mezőgaz­dasági termékféldolgozás- sal. A 80-as évek elejétől az ágazat fejlesztésére, a be­ruházási eszközök 11 száza­lékát fordították. Hatására megkétszereződött az árbe­vétel, megháromszorozódo’.t a nyereség, ami aizt jelenti, hogy az összes nyereség 22.1 százalékát adja ez az ágazat. Az eredményesebb élelmi- szer-f eldől go zást neh ezítet­ték a piaci viszonyokban meglevő feszültségek, az egyenlőtlen versenyfeltéte­lek, a kínálati piac, az ipa­ri anyagok árának jelentős emelkedése, több esetben azonos feltételek hiánya a piaci versenyben, a többcsa­tornás értékesítés kezdet1 e- gessége, az igen terjedelmes kiviteli lista, a beszűkült KGST-piaci lehetőségek. A vitában részt vett: Bí­ró Miklós, a Karancshús igazgatója, Varga László, a h ormok t erenyei termelőszö­vetkezet elnökhelyettese, Novotni Tiborné, a drégiely- palánki gyümölcsfeldolgozó üzem vezetője, Sa jgó Ferenc, az érsek vadkerti termelő­szövetkezet elnöke, Urbán Imre, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának he­lyettes vezetője, Tóth István a TOT termeléspolitikai fő­osztályvezető-helyettese, dr. Döbrei Tamás, a megyei határoznia az átalakulás, a változás fő irányait, az eh’ hez kapcsolódó politikai, szervezeti és egyéb feltété" leket, az érdekvédelmi, ér­dekképviseleti miunka leg­alapvetőbb kérdéseit. Természetesen a szakszer­vezetéknek is megvannak pártbizottság osztályvezető­helyettese. A felszólalók szorgalmaz­ták a vertikális integráció erősítését. Elhangzott., hogy a jövő évi felemelt sertés- felvásárlási ár csupán szem- fény vesztés. Többen té­nyekkel bizonyították, hogy a fejlesztések jó hatással voltaik a termelés növekedé­sére, a jövedelmi viszonyok javítására, a jövő megala­pozására. Elismerték, hogy a tőkésexport fokozása meg­kívánja a vegyes vállalatok létrehozását, külső tőkék be­vonását. A továbblépést elő­segítheti több szektor ered­ményes összefogása. Szük­ség van a külkereskedelmi munka liberalizálására, az értékarányos árak kialakí­tására. A termelés méretei­nek meghatározását, a mindenkori igények és a külföldi értékesítés lehető­ségei szabják meg. Tovább­ra is elsőrendű feladat a tagság foglalkoztatottságá­nak, megélhetésének bizto­sítása, Szóba került, hogy igen magas a költségráfor­dítás és hallatlanul alacsony a nyereségszint s ez gátolja a szabad pénzeszközök be­vonását. Szorgalmazták, hogy nemcsak a felvásárlá­si, hanem a fogyasztói árak is kerüljenek a szabadáras kategóriába. Deák Pál válasza után a testület az előterjesztéseket a válasszal együtt elfogad­ta. Ezután kétfordulós, tit­kos szavazással, új tagokat választott a TESZÖV elnök­ségébe és megválasztotta a nőbizottsáig új elnökét. A TESZÖV-elnökség tagja lett 53 igen, és 13 ellenszavazat­tal Tari István, a szurdok- püspöki termelőszövetke­zet elnöke. A nőbizottság új elnöke, Kollár Istvánná mellett egyhangúlag voksol­tak. A második fordulóban Talabéra Erzsébetet megelőz­te dr. Radván Mihály, a ka ran ess ági termelőszövet­kezet elnöke: 41 igen. és 25 ellenszavazattal került az elnökségbe. minderről a saját tapaszta­latai. Azt látják, hogy né­hány hónap alatt több do­log 'történt ebben az ország­ban, mint korábban hosszú éveken keresztül. Azt is látják, hogy a politikai ve­zetés elkötelezett a gyöke­(Folytatás a 2. oldalon.) Grosz Károly fogadta a Brazil KP küldöttségét Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára pénteken a Közpon­ti Bizottság székházéban fo, gadta a Brazil Kommunista Párt küldöttségét, amely Sa- lomao Malina, pártelnök ve­zetésével tartózkodik ha­zánkban A delegáció tagja Antonio Re.sk, a BKP KB tagja, a párt Sao Paoló-i városi bizottságának titkára. Grósz Károly tájékozta­tást adott a magyarországi változások hátteréről és fő vonásairól, aiz MSZMP meg­újulásit törekvéseiről, a párt előtt álló időszerű felada­tokról. A brazil vendégek szóltak az országukban zaj­ló demokratizálódási folya­matokról, a brazil kommu­nisták tevékenységéről. A találkozón a két párt vezetője megállapította, hogy a viláig élőitt álló új kihívá­sok jelentősen érintik a nemzetközi kommunista mozgalmat is. Hangsúlyoz­ták, hogy az MSZMP és a Brazil KP kész elősegíteni a mozgalom megújulásét, az új típusú egység megterem­tése, a realitásokhoz Való fokozott alkalmazkodás, az együttműködés fejlesztése útján. Az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsága csütörtö­kön a testület élére Plachý Péternek a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjének személyében új titkárt vá­lasztott. A választást előké­szítő jelölőbizottság elnöke —, mint arról korábban la­punkban nyilatkozott: a tisztségre Gajdár Gézát, a Volán-pártbizottság titkárát, Juhász ^Andrást, a városi pártbizottság titkárát és 'Sá­ra Jánost, a /megyei tanács tervosztályának vezetőjét javasolta. Plachý iPétert ar­ra kértük, tájékoztassa la­punk olvasóit a jelölés, a választás további részletei­ről: — Mindenekelőtt szeret­ném elmondani, hogy sze­mélyem már a jelölés kez­detén szóba került, mi­után, kértem a megyei párt- bizottság vezetőinek véle­ményét. Elmondták, hogy egy esztendeje vagyok az osztály élén, a területemen is sok a feladat, ezek meg­valósításában osztályveze­tőként számítanak rám. Én mindezt fegyelmezetten tu­domásul vettem, erről a jelölőbizottság tagjait, a városi pártbizottság titkára­it tájékoztattam. Kértem, hogy ha nevem a további­akban is szóba kerül, ezt az álláspontot képviseljék. A párt megyei végrehajtó bizottságának keddi ülésén a káderkérdések tárgyalása során a testület úgy hatá­A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület az Országgyűlés következő ülésszakát 1988. december 20-án, kedden 10 órára összehívta. A Minisztertanács indít­ványozza, hogy az Ország- gyűlés tűzze napirendjére: a minisztériumok felsoro­lásáról szóló törvény mó­dosítására, a Magyar Népköztársaság 1989. évi költségvetésére, a magánszemélyek jöve­delemadójáról szóló törvény módosítására, rozott, hogy —, ha a jelö­lőbizottság javasol — nem gördít akadályt a városi első titkári jelölésem elé. A városi pártbizottság csü­törtöki ülésén erről Devcsíes Miklós elvtárs tájékoztatást adott. A pártbizottság úgy döntött, hogy jelöltként én is kerüljék fel a listára. — Hogyan zajlott le a vá­lasztás? — Az első szavazás során Gajdár Géza 7, Juhász And­rás 9, Sára János 11, én pedig 20 szavazatot kaptam. Ezt követően a két legke- vesébb szavazatot szerzett visszalépett a jelöléstől. Az új szavazólapon Sára János és az én nevem maradt, s a szavazáskor —, amelyben előttem ismeretlen ok miatt eggyel kevesebben vettek részt —, 28—18 arányban mellettem döntöttek. Ügy gondolom mindez a nyil­vánosság elé tartozik, s fontosnak tartom, hogy ele­jét vegyük a különféle s zóbes zéd ek n ek. Most, amikor a külön­böző tisztségekbe a jelölés­től többen visszalépnek, nagy dolognak tartom, hogy Salgótarjánban négyen is akadtunk, akik vállaltuk ezt. "A városi pártbizottság nagy körültekintéssel vitatta meg a választást. Eredeti­leg arról volt szó, hogy csütörtökön nem kerül rá sor. A többség azonban — 31-en —, amellett foglalt állást, hogy a pártbizottság képes önállóan és felelősen az illetéktörvény módosí­tására, a társadalombiztosítási alapra, a szakképzési hozzájáru­lásra és a szakképzési alapra, a Polgári förvényköny módosítására, a külföldiek magyaror­szági befektetésére, az alkotmány módosítá­sára, az egyesülési jogra, vala­mint a gyülekezési jogra vonatkozó törvényjavasla­tok megtárgyalását. Az Elnöki Tanács hatá­a választást lebonyolítani, és az eredmény mellett kiáll­ni. Tehát visszautasítja mindazokat a véleményeket; amelyek ma egy fontos périttestülettel kapcsolatban megkérdőjelezik, hogy ké­pes-e, s van-e joga válasz­tani. A testületi ülésen is felvetődött: a párt megúju­lása feltételezi, hogy a sze­mélyi kérdésekbe is köz­vetlenül beleszóljanak az alapszervezetek, a párttagok. Az is szóba került viszont, hogy a város kilencezer párttagja mennyi idő alatt és milyen hatékonysággal lenne képes mindezt felvál­lalni. Hadd tegyem hozzá, a közelmúltban a városi pártszervek és -szervezetek vezetőségeinek harminc szá- . zaléka kicserélődött. Üj, többségében fiatal, felkészült emberek kerültek a testü­letekbe, akik — úgy vélem — egy ilyen kérdés eldön­tésében is élvezik a tagság bizalmát. Végezetül azt szeretném hangsúlyozni, hogy a tiszt­ségre jelölt elvtársaikra úgy kell tekintenie a vá­ros párttagságának, lakos­ságának, hogy ők azok, akik felvállalták a jelöléssel járó felelősséget, akik erőt éreztek magúikban ahhoz, hogy megválasiztáisufc esetén képesek a város pártéleté­nek megújulásában, a helyi politikai élet pezsgőbbé té­telében tevékenyen részt vállalni... M. Sz. Gy. lyon kívül helyezte a lő­fegyverekről és a lőszerek­ről szóló 1988. évi 23. tör­vényerejű rendeletet. — E kérdésről az Országgyűlés fog törvényt alkotni. Az 1989. január 1-jén ha­tályba lépő, a gazdasági tár­saságokról szóló törvény törvényerejű módosításokat tett szükségessé. Az Elnöki Tanács ennek megfelelően módosította a felszámolási eljárásra vonatkozó, vala­mint a bírósági cégnyilván­tartásról szóló korábban ho­zott törvényerejű rendele­(Folytatás a 2. oldalon.) A könyvkölcsönzés mellett a hanglemezek, kazetták hallgatása is népszerű a salgótarjáni Balassi Bálint megyei könyv­tár fonotékájában. —kj— TESZÖtf-küldött közgyűlés Hi akadályozza az élelmiszer-termelést és gazdaságosságát? December 20-ra összehívták az Országgyűlést fiz Elnöki Tanács ülése

Next

/
Thumbnails
Contents