Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
s r MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: szerkesztő: Paulovits Ágos8.20: Eco-mix ton. 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika — Reklám. — 8.50: Népdalok, néptáncok 18.20: Kiss József filmkritiká10.05: Irodalmi ja. 18.25—18.30: Lap- és művilágjárás. sorelőzetes. Szerkeszti: SzeErdély mes István. 10.43: Lemézmúzeum 11.34: Stúdióavatás MAGYAR TELEVÍZIÓ: 12.45: Törvénykönyv 1. MŰSOR: 13.00: Klasszikusok délidőben 8.40: Tévétorna 14.10: A magyar nyelv nyugdíjasoknak századai 8.45: Szünidei matiné 14.25: Operaslágerek ..Megfogtam a tündér 15.00: Zengjen a muzsika sarkát” 15.30: A véges végtelen. 9.30: Benji. Szenátorok és XIII 2. rész: püspökök Az UFO 16.05: Népek dalai 9.55: Képújság 16.15: A Gyermekrádió 10.00: Fogjátok el a bemutatója gyurmanókat! 17.00: Múltidéző 11.30: Képújság 17.05: Bronzkori kultúra 16.30: Hírek a XX. században 16.35: RTV-közönség17.35: Részletek Irvin szolgálat Berlin ,,White 16.40: Képes nóták Christmas" cimü kívánságműsora filmzenéjéből 17.10: Reklám 18.02: Kassák Lajos: 17.20: Az állatok és mi. Szénaboglya. Állatvédő műsor 19.15: Táncházi muzsika 18.10: Reklám 19.45: Mándy Iván 18.20: Tévétorna hangjátékaiból 18.25: Reklám 20.30: Ami a hírekből 18.30: Cim-cim kimaradt. 18.55: Esti mese 21.00: Szolcsányi Györgyre 19.10: Álljunk meg egy emlékezünk aszóra! 22.30: Vallások 19.25: Reklám világhiradója 19.30: Híradó 23.00: Operaest Az Országházból PETŐFI RÁDIÓ: jelentjük. . . 20.40: Reklám 8.05: Idősebbek 20.50: Silas Marner hullámhosszán — a raveloe-i 9.05: Napközben takács 12.10: Fúvósindulók 22.20: Reklám 12.30: Postabontás 22.25: Mándy Iván 13.05: A tegnap slágereiből 23.00: Van öt perce? 14.00: Emlékezés Lakat 23.05: Híradó, 3. Károly mesteredzőre 15.05: A Rock Gyermekei 2. MŰSOR: klubja 16.00: Tartóshullám A 2-es műsor a 17.05: Kölyökrédió parlament programjá17.30: ötödik sebesség tói függően változhat! 18.30: Garázs 8.55: Az Országházból 19.05: Nótaest jelentjük. . . 19.55: Albumajánlat 17.20: Képújság 21.05: Veszélyben 17.25: Nachrichten. 21.30: Közkívánatra klub Hírek német nyelven. 23.10: Sugar Blue felvételei 17.30: Forró nyomok 23.40: Elfelejtett dallamok IV 3. rész BARTÓK RÁDIÓ: 18.30: Nasa obrazovka 19.30: Képújság 9.08: Zenekari muzsika 19.35: Kapcsoljuk a Budapést 10.00: Rimszkij-Korszakov Kongresszusi Központot operáiból 22.50: Képújság 10.40: Részletek az 1988. évi drezdai dixielandBESZTERCEBÁNYA: fesztivál műsorából l. MŰSOR: 11.10: A Chapelle Royale énekkara énekel 20.00: Az idő tanúja 11.25: Prokofjev: Rómeó és 21.10: Vitaműsor Júlia. III. szvit 22.00: A repülés története 11.47: Albado Olaya és 22.55: Külföldi melódiák Manuel Cabero kétzongorás 2. MŰSOR: hangversenye 13.05: Bioritmus 20.00: Amíg a képviselők 13.25: Ajánlom müvemet. . . döntenek 13.59: Szopránáriák 20.00: A Dolgar tv zenés-szó14.25: Slágerről slágerre rakoztató műsora 15.05: Verseny müvek 20.55: Katarina. Tv-játék korabeli hangszereken 21.30: Híradó 15.58: A századforduló 22.00: Világbiradó kamaramuzsikájából 22.15: Katedra 16.50: Stuart Mária 17.50: A Magyar HangleMOZIMŰSOR: mezgyártó Vállalat uj lemezeiből Salgótarjáni November 7.: 18.16: A norvég szólistadu. fél 4-től: Árvácska. Szíegyüttes Griegnes magyar film. Háromnezsoltárokat énekel gyed 6. 7 és negyed 9-től: 18.30: V materinskom jazyku Szex ABC. (16) Színes magyar 19.05: Iskclarádió film. — Kamara: Törvénytől 19.35: Kapcsoljuk a Budasújtva. Amerikai film. — pest Kongresszusi Balassagyarmati Madách: HaKözpontot romnegyed 6 és 8-tól: ..K” 22.50: Romantikus muzsika (16) Szines magyar film, du. 23.12: Zsebrádiószinház fél 4-től: Sandokan. Színes MISKOLCI STÚDIÓ! olasz—NSZK—francia kalandfilm. — Madách Kamara: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: RegMr. Universe. Színes magyar— geli körkép. — Hírek, tudósiamerikai film. — Bátonyteretások, információk, szolgáltanyei Bányász: A fekete öztások Borsod. Heves és Nógvegy. Színes, szinkr. amerikai rád megyéből. — Reklám. film. — Mesemozi: Több me17.30: Műsorismertetés. híse egy sorban. — Bátonyrek. időjárás. 17.35: Gazdaternyei Petőfi: A kilencfarkú Ságról zene közben. (A tartamacska. (16) Színes olasz bűnlomból: 50 millió a rugógyárügyi film. — Pásztó: Micimactás korszerűsítésére — Tszkő. Szines. szinkronizált ameékről jövő idÄ>en.) Felelős rikai rajzfilm. Lapról lapra „Idegen utcák köveit csak rója. Fekete vihar szele elsodorta...” Szomorú aktuali" tása van Juhász Gyula Az erdélyi gyermek című, 1916- ban, az erdélyi román betörés idején írt versének, melyet a Kincskereső decemberi számának első oldalán olvashatunk. Erdély; születésű nagy írónk, Tamási Áron novelláját (Tél a völgyben) találjuk a következő oldalakon. Krúdy Gyula Krúdy Kálmán című elbeszélése a szabadságharc bukása utáni jdőket eleveníti fel, egy hősies, de reménytelen újrakezdés történetét. Agai Ágnes versciklusa, a NEMzedék a serdülők lelkivilágát ragadja meg hitelesen és erőteljes költőiséggel. Annus József folytatásokban ■közölt regénye (Igazándi) negyedik részében folytatja a háborút követő évek gyermekéletének bemutatását, a nagy álom (sokkal nagyobb és elérhetetlenebb, mint ma) egy bicikli volt akkoriban... Kányádi Sándor egy árván maradt pásztorfiúról (Mindenki Árvája) szóló novellája következik ezután, majd Rózsa Endre gyümölcs- lexikona versben, Ínycsiklandozó címmel. Az Ez fantasztikus sorozat Kir Bulicsov kisregényének (A Jamagirr Maru foglyai) második részét közli, amelyben a két bátor gyerek, Alisza és Paska komoly bajba kerül... Vass Mihály képregénye (Élet az Alterán) az Altera- lakók újabb lelki torzulását mutatja be. Lázár ' Ervin A másik Télapó című novelláját együtt olvashatjuk a nyomán írt paródiával, amely a Húsvéti nyúl címet viseli. Ez a paródia nyitja a szokásos decemberi gyerekírás-válogatást, amely ezúttal is sok érdekes, tehetséges művel ismerteti meg az olvasókat. NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. Hangszóró mellett Etűdök bárzongorára A rádióban szinte minden órát betöltő politika-politizálás tengerében egyszer- csak könnyed, ismerős futamok borzolják egy bárzongora klaviatúráját. Torma Rudolf sokdinasztiás ,.vérzenész” — ízig-vérig zenész ugyanis — a különös hangulatú Miniatűr eszpresszó zongoristája játszik, hogy azután valamelyik kis sarokasztal mellett magáról, munkájáról, családjáról, zenész fiáról, kettejük összefonódó sorsáról és karrierjéről beszéljen Sipos Júlia mikrofonja előtt. Mit mondjak? Ma szinte forradalmi újítás egy ilyen műsor. ☆ Teljeskörű kettős portré ■volt Sipos Júlia együttérző- együtthallgató munkája s miközben a „legkönnyebb műfajról”, a vendéglátós zenélésről beszélt Torma Rudolf és fia, aki a Kati bárban játszik jó ideje egy jazztrióval (basszusgitár), a fel-felcsendülő régi szép nótákon elmerengve lassanként megtelepedett bennünk valami. Valami régi, régebbi felismerés arról, hogy lehetnek példaadó apák, lehetnek minden nehézséget, távollétet megértő feleségek, lehetnek tisztán gyermeki becsületből „csakazértis” helytálló jól tanuló, kishúgot pesztráló, anyjuknak segítő, apjukat hazaváró (gyakran egyéves külföldi munkáról zenészeknél ez gyakori) gyerekek. Lehetnek még foglalkozási, hivatásbeli dinasztiák. Lehetnek példát adó fiatalkori felismerések, sorsvállalások, utak, amelyeket az apák és nagyapák, dédapák jártak. Amelyeken jó színvonalú munkával (a zene is munka, nem is könnyű) becsülettel lehet ésak megmaradni. Dinasztiák a mai világban? Talán valóban csak a zenészek között. Mert amúgy meg ki követ; és milyen gyakorisággal, tömegesen apja nyomdokait? Lehetnek talán orvos- és ügyvéd- dinasztiák is, de az esetek jó részében jobb lenne, ha mégsem lennének. Éppen a bárzongorista Torma Rudolftól érdemes meghallgatni zene helyett ezt a mondattöredéket „szerencsés vagyok, mert a gyerekeim munkája olyan, amit ők szeretnek... nem érdemes erőltetni senkit, hogy orvos legyen tisztán presztízsből...” Talán nem pontos az idézet, de a szelleme ez. Torma Rudolf olyan egyértelműen lett vendéglátós zenész, ahogy hajnalban, amikor zárás után fáradtan hazaballag, a nap felkel. Fia, ifjabb Torma Rudolf a jazz elkötelezettje, játszott már szinte valamennyi hazai jazzmuzsikussal együtt, járta a koncerteket közreműködőként maga is, megalapították zenész gyerekekből az új Rákfogót (Szakcsi Lakatos fia is játszik a ze* nekarbaij) s végeredményben úgy lett vendéglátós zenész, hogy azért munkahelyén a Kati bárban is jazzt játszik a trióval. Az idősebb Torma Rudolf tizenöt évvel ezelőtt a zenészek központja kérésére háromnapos helyettesítésre érkezett a Miniatűrbe. Azóta ott játszik. ☆ Egymásba fonódó mondatok aPa és fia életéről, egymásba úszó zenék, s bennünk a záróra utáni felismerés: az úgynevezett muzsikus lelkek sem bohém fiúk... (T. Pataki) ßetzscitifi Dániel vßrs- és prózamondóverscn y A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság a nagy költő munkásságának és életművének mind szélesebb körű megismertetésére, valamint az 1920-tól napjainkig kisebbségi sorban, illetve a nyugati diaszpórában született irodalmi művek bemutatására Berzsenyi Dániel országos vers- és prózamondóversenyt hirdet. E felmenő rendszerű országos versenyt, amelyet először 1986-ban rendezett ■meg a társaság, támogatja a Művelődési Minisztérium, Va« és Somogy megye tanácsa, a Marcali Városi Tanács, a KISZ Központi Bizottsága és a KISZ Somogy Megyei Bizottsága. A versenyt két kategóriában hirdetik meg, egyrészt középfokú oktatási intézmények tanulói, másrészt előadóművészi engedélyivel nem rendelkező felnőtt, amatőr vers- és prózamondók számára. Mindkét kategóriában öt lírai vagy prózai alkotásból (részletből) kell felkészülni, három alkotást Berzsenyi Dániel életművéből, két művet az 192Q-tól napjainkig kisebbségi sorban, illetve a nyugati diaszpórában született irodaim; alkotásokból kell választani. A versenyzők nevezési lapjukon tüntessék fel a választott műveket, a szövegek lelőhelyét. Jelentkezési lapokat a megyei művelődési központokban, illetve a Budapesti Művelődési Központban lehet igényelni, kitöltés után ezen intézményeknél kell leadni. A középfokú iskolák tanulói részére intézményi selejtezőket rendeznek 1989. február 25- ig. Az iskolai bemutatók legjobbjai a megyei, illetve a fővárosi válogatóra jutnak tovább. A megyei és a fővárosi válogatókat jövő év március 31-ig rendezik meg. Az országos döntő időpontja mindkét kategóriában 1989. április 29—30. A középiskolai döntő helyszíne: megye; művelődési és ifjúsági központ, Szombathely, a felnőttdöintőé: városi művelődési központ, Marcali. A Berzsenyi-társaság és a támogató szervek 50 000 forintot ajánlottak fel a verseny legjobbjainak díjazására. A rendező szervek a felkészülést segítő ajánlásokat, bibliográfiákat juttattak el a megyei művelődési központokhoz. A versennyel kapcsolatban információt ad a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság (7400, Kaposvár, Németh I. fasor 7.). Nagy Márta Számomra mindig felemelő érzést jelent egy aktív, alkotó pedagógus tárlatának megtekintése. Jó tudni, hogy rohanó világunkban, az elidegenedés századában, a túlhajszolt munkatempóban, a racionalizmus korában vannak emberek, akik az érzelmeken kersztül szólnak az emberi értelemhez, akik hirdetik a szépet, ráirányítják figyelmünket a természetre, észrevétetik velünk a harmóniát, s rádöbbentenek emberi mivoltunkból adódó alapkötelességünkre, a humánumra. Egy festő alkotásaival szólt hozzánk, a szemlélőkhöz. S a pedagógus alkotóművész emberformáló tevékenysége sokszorozódik. Művészi munkája akarva-akaratlanul hat a rábízott ifjúságra. Közhelynek számít, de igaz: kreatív embereket csak kreatív ember tud nevelni. Művészetet szerető, értő embert csak olyan pedagógus nevelhet, akinek hite, elkötelezettsége a művészet. Kell-e nagyobb motiváció az aktív művészetnél? örülhetnek azok a diákok, akiket ilyen tanárok tanítanak a szép befogadására. Ilyen és hasonló gondolatok nyüzsögtek a fejemben, amikor Szécsényben, a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ galériájában megnéztem Nagy Mártának, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium festőművész tanárának kiállítását. Képeinek gazdag témaválasztása növények, hegyek, lankás dombok, felhők, vizek, s maga az ember. Közös gondolatunk a természet szeretete, az ember tisztelete. Lenyűgöző Nagy Márta sajátos, egyéni, kiforrott, gazdag színvilága. Képei többek esztétikai élményhatásnál. A Kalászok vagy az Izzó nyár alkotása előtt állva, az embernek óhatatlanul is eszébe jut Ady Endre Grófi szérűn című verse. Képeiről —, aminek egyik erénye az érthetőség, ezzel is kifejezve az ember iránti tiszteletet — a békesség, a nyugalom, a tisztaság, a derű, a harmónia árad. A festészet örökzöld témája a virágcsendélet. A leheletfinom tisztaság, finomság az, amely ezekre az alkotásokra jellemző. Nagy Márta a látszatra könnyű, de valójában nehéz akvarelltechnikát választotta. Az akvareli a festészetben olyan, mint a zenében a gitár. Népszerű, de művészi, virtuóz fokon csak a legtehetségesebbek tudják megszólaltatni. Nagy Márta azon kevesek közé tartozik, akik az akvarelltechnikát magas szinten művelik. Aki személyesen nem ismeri, csupán művein keresztül, az lelkében és szívében őszinte, szerény, embert szerető és tisztelő egyénnek képzeli el. Helyesen! Nagy Márta ilyen ember. Szécsén- kén született 1954-ben. Budapesten, a Képző- és Ipar- művészeti Szakközépiskolában érettségizett. Egerben, a tanárképző főiskolán szerzett rajz—földrajz szakos tanári oklevelet, majd elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát. Szécsényi tárlata egy kicsit jubileumi. Szám szerint ez a tizedik önálló kiállítása. Az elsőt 1980-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen tartotta. Képeivel többek között bemutatkozott a csehszlovákiai Vinicén, Egerben. Vácon, Balassagyarmaton. Zsámbékon, Szegeden. Szécsényi kiállítása december 12-ig volt látható. (szenográdi) Egy sziluettrajzról A Magyar Nemzet december 7-i számában olvastam róla (városomban még nem tudtam megvásárolni), hogy a Corvina nemrégen adta ki Hoffmann Edith művészettörténész árnyékrajzaiból készült összeállítását, abból az alkalomból, hogy a Szép- művészeti Múzeum grafikai osztályának volt vezetője most lenne 100 éves. Dr. Hoffmann Edith (bölcsész doktor) Brassóban született 1888. december 7-én és 1945. márciusában halt meg egv baleset következtében. Az Életrajzi lexikon adatai szerint haladó szellemű művészettörténeti tevékenysége igen jelentős. . . Megtudható róla az is, hogy tagja volt a Babits Körnek, és hogy irodalmi társaságból való közeli barátairól szívesen készített ár- nvékrajzokat. A Magyar Nemzet hírében fel is sorol néhány nevet: Török Sophie, Elek Artúr, Halász Gábor. .. Mint Szabó Lőrinc rajongójának feltűnt, hogy róla nem történik említés. Ezért előkerestem az 1971-ben, — a b.-gyarmati nyomdáiban előállított — nagyon illusztris meghívót, amely Szabó Lőrincnek itt megrendezett emlékkiállítására készült, (felelős kiadó Hemerka Gyula művelődésházi igazgató), és amelynek borítóján Hoffmann Edith sziluettrajza látható Szabó Lőrincről. Ez a Hoffmann Edith-féle árnyékkép különben a Szabó Lőrinc életműhöz úgy hozzátartozik. (játszunk a szavakkal) mint fényhez az árnyék. . .. Balassagyarmatot nagyon szerette a költő, „a legköl- tőibb és a legkedvesebb városnak” nevezete. De fordítva is így igaz. Mi. gyarmatiak is szeretjük, tiszteljük Szabó Lőrincet, utcát neveztünk el róla, ahol lakott (1905—1908) és a Palóc ligetben ott áll bronz mellszobra, Borsos Miklós alkotása. Ügy gondolom, hogy a bemutatott sziluettrajzzal, nemcsak a költő előtt tisztelgünk (minden alkalmat megragadva) hanem ilyeténképpen méltó módon emlékezhetünk meg az árnyékkép nagyszerű készítőjéről, Hoffman Edithről is. Elekes Éva Pápai szerelmi történet” Vatikánvárosbain zsúfolt nézőtér előtt hétfőn bemutatták az Ékszerbolt című filmet, amelynek történetét Karol Wojtyla, a későbbi II. János Pál pápa 1960- ban írta, amikor még krakkói püspök volt. Az 1939-ben Lengyelországban játszódó szerelmi történetben — jóllehet három házasságról is szó van benne — mindössze egyetlen csók csattan el. A történetet az olasz rádió 1979- ben már felhasználta, s eddig 15 nyelvre fordították le, színpadi előadása is volt már. A most bemutatott filmet Michael Anderson rendezte. A főszereplő, Búrt Lancaster az ékszerészt alakítja, aki eladja a szerel- mespároknak a jegygyűrűt. * 4
