Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
1988. DECEMBER 21.. SZERDA NOGRAD 3 (Folytatás a 2. oldalról.) fiatalok lakástámogatására 400 ezer forintot, összességében 4—5 milliárd forintot a vállalatok visszatarthatnak. Ez az eddig elképzelt- hez képest többletforrás lenne a lakáspiacon. A második változatban a lakásfinanszírozási alaphoz a gazdálkodók közvetlenül nem járulnak hozzá. A költségvetés terhelése így 42 milliárd forint lenne, és nem működne az első lakáshoz jutás külön preferenciája. 1989-ben a lakásra várók pénzügyi feltételeinek módosítását jelenti egyrészről, hogy emelkedik a szociálpolitikai kedvezmény ösz- szege, a kétgyermekes családoknál 150 ezer forintról 200 ezerre, a háromgyermekeseknél 400 ezerről 600 ezerre, s a többi gyermek után 50 ezerről 100 ezerre. Másrészről nő az igénybe vehető hitel összege, harmadsorban pedig lakáshitel-törlesztési támogatást vezetünk be. A támogatás a gyermektelen családoknál a kötelezően nyújtandó hitel törlesztésének 30 százaléka, egy gyereknél 40 százaléka, kettőnél 70 százaléka, három és több gyereknél 80 százaléka. A támogatás öt év után a felér e csökken. Mindez nem a lakásfinanszírozási alapot, hanem a központi költségvetést 11,5 milliárd forinttal terheli. Fejlesztés nyereségből Az állami vagyon utáni részesedés indokát az adná, hogy a társasági formákban működő vállalkozásoknak az adózott nyereségükből osztalékot és részesedést kell fizetniük az alapítóknak, s csak az ezután fennmaradó nyereséget fordíthatják fejlesztésre. Számítások szerint, az 1988. december 31-ei állami vagyon — szövetkezeteknél annak a beruházási támogatással csökkentett része után — 3,5 százalékát, de legfeljebb az adózott nyereség 40 százalékát, összegszerűen mintegy 22 milliárd forintot vonna el ily módon a költségvetés. A második előterjesztett variáció szerint a vállalkozások 1989. évi eredményük után egyszeri, kiegészítő adót fizetnének. Ez kizáró» lag a jövő évre vonatkozna, és a számítások szerint 15 milliárd forint bevételt eredményezne a vállalkozási nyereségadót fizetők köréből az ott érvényesülő kedvezményekkel együtt. Az adó mértéke a nyereség 6 százaléka. Az első változat alapvetően a költségvetés bevételeinek a növelésére épül, a másik két változat a támogatások, a kiadások további csökkentésével is számol. Egyik változat sem tökéletes, mindegyiknek van nemkívánatos hatása. Az első változat alapvetően az edd:gi folyamatok továbbélését jelenti. Csökkenő támogatások A második változat a nagyobb léptékű támogatás- szigorítás miatt — különösen rubelrelációban — népszerűtlen, de a népgazdasági célokkal összhangban levő intézkedést jelent. Viszont a többnyire infrastrukturális beruházások közel 3 milliárd forintos csökkentése a reformot keresztező intézkedés. A közvélemény támasztotta követelménynek felel meg, hogy e változatban közel 5 milliárd forinttal csökken a védelmi és egyéb fegyveres testületi támogatás, 0,7 milliárd forinttal a társadalmi szervek támogatása. Negyven százalékkal kevesebb tartalékost hívnak be, csökkentik a hadgyakorlatokat, korszerűsítik a minisztérium szervezetét. Egy- milliárd forinttal csökkennek a központi és a megyei tanácsok apparátusának igazgatási kiadásai, ahol így a rendelkezésre álló források vásárlóereje további 10 százalékkal mérséklődik, miután az első változat sem biztosított fedezetet a béremelésekre, vagy a működési költségeknél jelentkező áremelkedésekre. Garantálni a működést Ugyanakkor az oktatási, a kulturális, a kutatási, az egészségügyi és a szociális területek védettsége fennmarad. Az egyéb költségve' tési intézmények pénzügyi lehetőségei — a környezetés természetvédelem, a víz- gazdálkodás és az út-, híd" fenntartás kivételével — szintén 10 százalékkal, 1,7 milliárd forinttal csökken- nek az első változathoz képest. De így sem biztosítható, hogy a hiány a kívánt szinten maradjon, ezért, a szükséges költségvetési bevételt az 1989. évi eredményre kivetett egyszeri adó pótolná. A harmadik változat az első kettő kombinációjából épül fel. Tartalmazza mindazt a támogatáscsökkentést, mely része a második változatnak, a vállalatok terhelését pedig a lakásfinanszírozási alaphoz való hozzájárulás jelentené. 1989- ben a humán célokra tervezett ráfordítások, ha minden egyes nyugdíjasnál, gyermekes családban, vagy egészségügyi, oktatási, köz- művelődési intézményben a reálértéktartást nem is képesek teljesíteni, de a működőképességet garantálni tudják. Csökkenteni a feszültségeket A gazdaság új feltétel- rendszere kikényszeríti a munkanélküli-segélyezés bevezetését. A segélyek forrását a foglalkoztatási alapból a költségvetés biztosítja 1989-ben. Természetesen a cél nem a segélyezés, hanem a gazdaságos munkahelyteremtés és az átképzés. A korábbi ígéretnek megfelelően a személyi jövedelemadóból 1989-ben az egyes helyi tanácsok olyan arányban részesednek, amilyen arányt képvisel a területükön élők adója az országosan képződő összegből. Mivel ennek szóródására még nem rendelkezik adatokkal a kormány, Villányi Miklós azt javasolta, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe a tervezett személyi jövedelemadó-bevétel 98 százalékos mértékű teljesítésének garanciáját a megyei tanácsok számára. Ugyanakkor javasolta azt is, hogy ha 4 százaléknál nagyobb a többlet, azzal az állami költségvetés rendelkezzék. Befejezésül Villányi Miklós arra kérte a képviselőket: az 1989. évi költségvetési törvényjavaslatról döntve mérlegeljék, hogy az országnak és kormányának a célja nem lehet más, csak a meglévő feszültségek mérséklése, nem pedig azok további növelése. Elengedhetetlen közmegegyezésre jutni az ország stabilitását segítő, növekvő mértékben fiz ország saját erőire támaszkodó 1989. évi költségvetés kialakításának kérdésében — hangoztatta Villányi Mklós, majd arra kérte az Országgyűlést, hogy a kormány által beterjeszMegkezdte munkáját az Országgyűlés tett 1989. évi költségvetési törvényjavaslatot vitassa meg, s a javasolt intézkedési változatok közül a legA jövő évi költségvetés parlamenti vitájában, amelyen 42 képviselő jelentkezett szólásra, hatodikként kapott szót Devcsics Miklós, Nógrád megyei országgyűlési képviselő. Beszédének bevezetőjében elmondta, hogy manapság az Országgyűlésen is gyakran elhangzik, milyen az Országgyűlés és a kormány felelőssége. s milyen tennivalóik vannak, s arról is szó van, milyen a lehetősége. Egy éve itt az Országgyűlésen kormányprogramot fogadtunk el, a stabilizációra és kibontakozásra, ezért jogosan kérhetjük számon, hogyan felel meg ennek a most tárgyalt költségvetés, figyelembe veszi-e az egy évvel ezelőtt elfogadott célokat — kezdte beszédét Devcsics Miklós. Ha figyelembe vesszük a jelenlegi szűk mozgásterünket, akkor azt mondhatjuk, igen. Ám, ha így is van, nem lehetünk elégedettek azzal mégsem. S ha nem így van, akkor is felelősségünk van abban, hogyan közelítsük meg a kérdést. Mert nem mindegy az, hogy mindent egyszerre akarunk-e megoldani és eközben irá- koncentrált előrelépési irányokról megfeledkezünk. Szembe kell néznünk azzal, mi az, amit ma szűk mozgástér közepette nyújtani tudunk, — hangsúlyozta az országgyűlési képviselő, majd így folytatta: Felvetődött, hogy hibás a gazdaságpolitika, mert a prioritások nem jók. De ehhez hozzá kell tenni, van-e lehetőségünk a választásra? Kicsi. Mert először is fenn kell tartani a költségvetés egyensúlyát, s a ma nem kívánatos nagy arányú inflációt el kell kerülni. És ezt csak szigorú feltételekkel tudtuk megtartani, ám azzal sem őrizhető meg a költség- vetés egyensúlya, ha csak visszaszorítjuk az igényeket — hangsúlyozta Devcsics Miklós. Majd azt emelte ki, hogy a gazdaságiban új feltételeket kell teremteni, ugyanis ha a gazdaság jövedelemtermelő képessége nem javul, nincs mód az érdemi előremegfelelőbbet kiválasztva, a törvényt fogadja el. A miniszter expozéja után került sor a költségvetés vitájára. Felszólalt Devcsics Devcsics Miklós felszólalása a Parlamentben, haladásra. Rövid távon arra kell koncentrálnunk, hogy növeljük a vállalatok exportképességét a tőkéspiacokon. Éhhez arra is szükség van, hogy nagyobb lehetőséget kapjanak a gazdálkodó- szervek, a műszaki-technikai haladásra, amit rövid távon az oktatásnak is szolgálnia kell. Ha totális, széles körű megoldásra ma nincs lehetőség, akkor koncentrálni kell az erőket — vetette fel beszédében. — Ilyen összefüggésben vizsgálható tehát a kérdés, hiszen a gazdaságpolitika és a kultúrpolitika csak összehangoltan felelhet meg a társadalmi igényeknek. Az elmúlt évek azt is bizonyítják, hogy a gyorsan megtett lépések együttjártak fontos körülmények figyelmen kívül hagyásával is, ami aztán arra késztetett bennünket, hogy újra gondoljuk dolgainkat. Ez utóbbi gondolatnál Devcsics Miklós példának hozta fel a magánszemélyek jövedelemadójáról tavaly megalkotott törvényt és a világútlevél bevezetésére kiadott rendelkezést, amelyet nem kísért megfelelő gazdasági háttér. Itt említette meg azokat a táppénzes intézkedéseket is, amelyeknek nem kívánt hatásait Miklós, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára, megyénk országgyűlési képviselője is. minden munkahelyen érezték az év első hónapjaiban. E példákkal összefüggésben utalt arra, hogy a munkanélküli-segély esetében jó lenne ezeket a visszásságokat elkerülni. Mert nem érné el a célját ez az intézmény, ha azt is szolgálná, hogy egyeseket leszoktat a munkáról. Intézkedéseinket sok körülménnyel összhangban kell megtenni; — folytatta beszédét Devcsics Miklós. — Változásokat akarunk, a lakosság zöme azonban eredményeket akair, igaz, a kettő egymást feltételezi, mert változások nélkül nem lehet eredményeket elérni. Ma sokan sokféle igényt támasztanak a politikusok iránt, megjegyzem, jogos igényeket. Ám ebben köz- megegyezés csak akkor lehet, ha az igényeket lehetőségeink szerint és szigorú sorrendiségben elégítjük ki. Ha az igényeket és a realitásokat mindig figyelembe vesszük. Beszédének befejező részében elmondta, hogy támogatja a jövő évi költség- vetést, mert valóban többet kell adni a diákoknak, az iskoláknak, ám a költségvetési támogatás mellett fel kell tárni a vállalati tartalékokat is. Ez utóbbira példaként említette a Salgótarjáni Kohászati Üzemek intézkedését, ahol a közelmúltban 3 ezer forintra emelték a vállalati ösztöndíjak összegét. Többen kértek még szót. Ma tovább folytatódik a költségvetés vitája. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszakának első munkanapja — amelyen felváltva elnökölt Stadinger István, Vida Miklós, Horváth Lajos és Jakab Ró- bertné — befejeződött. ☆ Az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány megalakulásának 44. évfordulója alkalmából, kedden délután a Parlament előtti Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadással, ünnepi külsőségek között felvonták az állami zászlót. Derzsi András sajtótájékoztatója Az ülés szünetében nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Derzsi András, a megválasztott közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter. A tájékoztatón részt vett Nagyiványi András, az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának elnöke, Marosán György kormányszóvivő és Faragó András, az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője. Bemutatkozásként Derzsi András elmondta: 43 éves, építőmérnök, jelenleg a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságának vezetője, Az új megbízatást elsősorban azért vállalta, mert ismeri a szakterület jelentős részét, s reméli, hogy bebizonyíthatja szakmai hozzáértését. Kifejtette: az új tárca programját, legfontosabb feladatait azok az igények fogják meghatározni, amelyeket az átalakulóban levő gazdaság támaszt a termelő infrastruktúrával szemben. A tájékoztatón szóba kerültek az öszevont szakterületek gondjai, az utak, a vasútvonalak rossz állapota, a tarthatatlan telefonhelyzet. Derzsi András hangsúlyozta: a feljesztési, fenntartási lehetőségek nem nőnek azzal, hogy a tárcákat összevonták. Véleménye szerint a meglévő források racionálisabb felhasználásával, korszerű tudású, saját munkájukat jól értő, vállalkozó típusú munkatársak együttműködésével lehet csak előrelépni. Az összevont három szakterületben együttesen még nagyon sok kihasználható tartalék van. Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter 1945-ben született Kolozsvárott. A Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karának közlekedés- építő szakán 1968-ban szerzett diplomát, építőmérnök. Szavaznak — közöttük a nógrádi — képviselők. DEVCSICS MIKLÓS: Összehangolt intézkedések — társadalmi igények Parlamenti jegyzet Tartózkodom Régóta foglalkoztat, mint újságírót és mint választópolgárt is, hogyan szavaznak a parlamentben megyénk képviselői. A dolog leginkább akkor izgatott, mikor a személyi jövedelemadó volt a téma. Nos, akkor nem tudtam meg. Tegnap először adódott alkalmam, hogy megfigyeljem, mire emelik fel kezüket Nógrád országgyűlési képviselői. Bevallom, mert eddig nem tudtam hogyan szavaznak, azt gondoltam, kedden is egyhangú, egyöntetű kézfelemeléssel, igennel szavaznak a megye képviselői minden napirendben. Ennek ellenére mégis élénken figyeltem az ülésteremnek azt a részét, ahol a nógrádiak ülnek. Nem hiába. Amikor az Építési és Városfejlesztési, a Közlekedési Minisztérium és a Magyar Posta összevonásáról volt szó, illetve amikor a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat tárgyában szavaztak a képviselők, az 54 tartózkodó között volt két nógrádi képviselő is. Az ülésszak szünetében azt kérdeztem tőlük, miért tartózkodtak? Dr. Szilágyi Tibor: Én egyébként minden racionális összevonás híve vagyok, ha az apparátuscsökkentő — és egyben cselekvésre ösztönző. Most azonban nem tudtam megítélni az előterjesztésekből, miben jelent előrelépést, ha egy minisztérium alá tartozik az építésügy-városfejlesztés, a közlekedés és a posta. Tartózkodásom nem azt jelenti, hogy nem merek állást foglalni, hanem csak azt: nem látni tisztán, mi ebben az előny? Vastag Ottilia: az átszervezéssel egyetértek, hogy mégis tartózkodtam, abban az motivált, hogy a dolog nincs előkészítve. Nem látható át a minisztériumok szervezeti átalakításának koncepciója. Annál is inkább így vélekedtem, mert az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülésén még az is felmerült, hogy az építészet és az urbanizáció tartozhat akár a Művelődési Minisztérium irányítása alá is. Ügy tűnt számomra ez az átszervezés, hogy úgy lesz majd, ahogyan sikerül. Azt vártam volna — a mai parlamenti ülésre, hogy a bizottságban elhangzottak után érdemibb előterjesztés hangzik itt el ebben a témában a miniszterelnök részéről. (Egyébként a minisztériumok átszervezéséről szóló törvényjavaslatot a parlament 21 ellenszavazat és 54 tartózkodás mellett elfogadta.) Zsély András
