Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 303. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1988. DECEMBER 21., SZERDA Megkezdte munkáját az Országgyűlés Kedd délelőtt 10 órakor Stadinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés idei 'utolsó ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke. Grósz Károly, az (MSZMP főtitkára, Németh Miklós a Minisztertanács elnöke. Az ülést megnyitva Stadinger István megemlékezett az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány 44 évvel ezelőtti megalakulásáról. Stadinger István ezután egy képviselői indítványt ismertetett. Grósz Károly és Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára írásban benyújtott javaslatában azt kérte, hogy március 15-ét, a magyar nemzet e jeles ünnepét nyilvánítsák munkaszüneti nappá. Az Országgyűlés egyhangú szavazással elfogadta a javaslatot. A törvényhozó testület tagjai ezután néma felállással adóztak a napokban autóbaleset miatt elhunyt képviselőtársuk, Nagy László, a Krasznokvajdai Bástya Tsz elnöke emlékének. Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat. Bejelentette, hogy három képviselő nyújtott be interpellációt, és öten fordulnak kérdéssel az érintett tárcák vezetőihez. , A törvényhozó testület ezután 'egyhangúlag elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A minisztériumok felsorolásáról szóló I Ezt követően Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke terjesztett elő törvényjavaslatot a minisztériumok felsorolásáról szóló 1976. évi I. törvény módosítására. Elöljáróban kiemelte: a jelenlegi helyzet egyik fő sajátossága, hogy végre egyidejűleg halad az egymástól korábban elválaszthatónak hitt gazdasági és politikai reform. Ugyanakkor a két területen a haladás sebessége jelentősen eltér egymástól. Sokáig a gazdaságra korlátozódott a reform. napjainkban a folyamat kiszélesedett, sőt a politikai intézményrendszer reformja, a társadalmi demokrácia és az ezt kísérő nyilvánosság kibontakozása annyira felgyorsult, hogy már reális veszély a folyamatok kezelhetetlensége. s ennek következményeként a társadalom destabilizálódása. Ez a veszély nem a folyamatok leállításával kerülhető el, hanem csak az új alapokon nyugvó, a politikai pluralizmus talaján álló köz- megegyezéssel. A továbbiakban arról szólt,: ha pártunk és kormányunk már nem lesz egy tömbből faragott, mint évtizedekig volt a gyakorlatban, akkor meg kell jeleníteni a sajátos szerephez tartozó saját arculatot, ki kell alakítani az újszerű kapcsolatrendszert és működési mechanizmust. Más megikö- zelítésben: szembe, kell nézni a kormányzó párt fogalmának értelmezésével. Bejelentette: a Miniszter- tanács javasolja, hogy az Országgyűlés szüntesse meg az Építésügyi és Városfejlesztői Minisztériumot, valamint a Közlekedési Minisztériumot, és Közlekedési. Hírközlési és Építésügyi Minisztérium néven új minisztériumot hozzon létre. A javasolt törvényjavaslat és személyi javaslatok tárgyalása; 2. Az 1989. évi költségvetésről szőlő törvényjavaslat tárgyalása, a kapcsolódó tör- vényjvaslatokkal együtt; 3. Tájékoztató a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását szorgalmazó pápai üzenetről; 4. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításának törvény- javaslata; 5. Az illetékről szóló 1986. évi 1. törvény módosításának törvényjavaslata; j 6. A társadalombiztosítási alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosításról szóló törvény módosításának tárgyalása, együttes vitában; 7. A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 8. A külföldiek magyarországi befektetéséről [és a polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása, iegyüttes vitában; 9. Az alkotmány módosításáról; az egyesülési jogról; a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok tárgyalása, együttes vitában; 10. A honvédelemről szóló 1976. évi 1. törvény módosításának törvényjavaslata; 11. Az Országgyűlés ügyrendje módosításának tárgyalása; 12. Interpellációk, kérdések. A testület az ülésszak tárgysorozatát egyhangúlag elfogadta. Németh Miklós előterjesztése változtatás szoros összefüggésben áll a kormányzati irányítás struktúrájával, változó módszereivel és stílusával. A javaslattal kapcsolatos fenn tart ásókra utalva kitért arra is, hogy a nemrégiben létrehozott új minisztériumok megszervezése sem volt mentes bizonyos hibáktól. Nyilvánvaló, hogy ezek a lépések kockázatosak, egzisztenciákat érintenek, és a hangulatot sem mindig a kedvező irányba befolyásolják — mondotta. Ennek ellenére annak a véleményének adott hangot: folytatni kell a megkezdett kormányzati átszervezést, és a közeljövőben a most javasoltakon kívül további lépésekre is sort kell keríteni. A kormányzati irányítás megváltoztatásának jelenlegi szakaszában a korábbi lépések szerves folytatásaként kerül sor most a terület- és településfejlesztés, valamint az építés, közlekedés és hírközlés integrált kormányzati irányításának kialakítására. A tanácsi igazgatás, a terület- és településfejlesztés állam - igazgatási, kormányzati irányítását legcélszerűbb a Belügyminisztérium keretében egységesíteni. A konkrét kapcsolatrendszert és feladatmegosztást a jövő év> április 30-áig alakítják ki. Ezeknek az intézkedéseknek a vonzataként szükség van a kommunális ellátás, a lakás- és helyiséggazdálkodás központi feladatainak átcsoportosítására is. Ezek közül több ugyancsak a Belügyminisztériumhoz kerül. E szervezeti intézkedések kellőképpen előkészítik a Belügyim n i sztéri um belpolitikai és közigazgatási minisztériummá való átalakítását — hangsúlyozta a miniszterelnök. A szervezeti korszerűsítés során tehát új típusú, komplex, úgynevezett szakmai funkcionális irányításra alkalmas gazdasági ágazati minisztériumokat hoznak létre. Miklós Zoltán képviselőnk az ülésteremben. Ennek alapján született az a javaslat, hogy a közlekedés és építésügy kormányzati irányítását egy minisztériumban egyesítsék. Ezt követően azokat az elképzeléseket ismertette a miniszterelnök, amelyek szerint a jövőben a posta tisztán, vállalati szervként működne. Első lépésként 1989. január 1-jétől a Magyar Pošitá központjának, illetve el nőkén e k áll amigazgatási feladatait az új minisztérium1, illetve annak vezetője venné át. Ezt követően még a jövő év első felében, az Új postatörvény elfogadása után fokozatosan kerülhetne sor a posta szervezetéinek átalakítására, a vállalatok megszervezésére. A közlekedés, a hírközlés és az építésügy kormán y za ti irány í tá só n a k i ni eg rá 1 ásá v ail párhuzamosan indokolt, hogy az ipari jellegű építőanyag-ipar irányítását január 1-jétől az Ipari Minisztérium vegye át — mondotta Németh Miklós. A továbbiakban kifejtette: a kormánynak a részérdekeket képviselő miniszterek tanácsa helyett az összérde- ket szem előtt tartó Minisztertanáccsá kell válnia. A kormányzati munka szervezeti feltételeinek megváltoztatásával meg kívánják teremteni a lehetőséget az érdemi társadalmi részvételre és beleszólásra. A kormány nem eltűri, hanem egyenesen számít az érdektörekvések erőteljes jelentkezésére, és erre a központi hatalom erősítésével készül fel. A kormányzati filozófiában a semlegesség helyére a nemzeti elkötelezettséget állítják. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat nem egyszerűen csak figyeli az autonóm társadalmi törekvéseket, hanem azok integrálására törekszik, a társadalommal közös célok vállaláséval. A kormányzat a Magyar Szocialista Munkáspárt programját hajtja végre, olyan programot, amely össztársadalmi érdekeket fejez ki, és számít a pártnak mint társadalmi erőnek a támogatására. A nemzeti elkötelezettség tartalmába természetesen beletartozik a kormányzat szociális elkötelezettsége is. A kormány megköveteli a tisztességet, üldözi a korrupciót, de kiáll mindazok mellett, akiknek tisztességét alaptalanul kikezdik a hatalom des'tab 11 izálását - óhajtó erők — mutatott rá végezetül a miniszterelnök. Szilágyi Gábor (Hajdú- Blhar megye, 3. vk.), a debreceni postai gaz gates ág igazgatója, az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának titkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta, hogy a testület december 12-j ülésén megtárgyalta a javaslatot. Többen szóvá tették: a bizottságnak korábban és nagyobb részletességgel kellett volna az illető minisztériumok munkáját tárgyalnia ahhoz, hogy az ösz- szevonás szükségességét a képviselők egyértelműbben és világosabban láthassák. Hangot kapott a bizottsági vitában az is, hogy mivel a Magyar Posta köz(Folytatás a 2. oldalon.) Etűdök bárzongorára (4. oldal) Úttörősarok (5. oldal) Felemás somosi szereplés (7. oldal) Jól dolgoztak az építők... A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat a tervezett határidőre befejezte a Salgótarjáni Síküveggyár területén a csaknem 5 ezer négyzetméter alapterületű új üveggyapotgyártó csarnok építését. A keddi bejáráson elégedetten állapította meg Varga László, a magyar— japán érdekeltségű részvénytársaság ügyvezető igazgatója: a fővállalkozó nemcsak gyorsan, hanem hibátlanul is dolgozott. A NÁÉV feladatai közé tartozik még a volt Zagyva—III-as üzem épületének felújítása és átalakítása, továbbá úthálózat építése. Az új csarnokot a Gép- és Felvonószerelő Vállalat szakemberei vették birtokba, akiknek jövő májusig kell beszerelniük a magyar és a japán gyártmányú gépi berendezéseket. Fotó: — bp — A megyei tanács vb ülése Reális helyzetkép a megye állattenyésztéséről A Nógrád Megyei Tanács következő ülését készítette elő tegnapi tanácskozásán a végrehajtó bizottság. Dr. Körmendy József megyei tanácselnök vezetésével a testület megvitatta, több esetben pedig kiegészítette, illetve módosította a Nógrád Megyei Tanács 1989. évi tervét és költségvetését; Nógrád megye postai szolgáltatásának, hírközlésének helyzetéről, fejlesztésének irányáról szóló összefoglalót. Javaslatot fogadtak el intézmények gazdálkodási szervezetének módosítására, s úgy döntöttek, hogy e napirendeket a megyei tanács ülésére tűzik. Ugyancsak a végrehajtó bizottság napirendjén szerepelt a megye állattenyésztésének helyzete, a fejlesztési feladatokkal együtt, egy 1986-os vb-határozat alapján. E téma tárgyalásán részt vett dr. Öcsödi Gyula, a MÉM főosztályvezető-helyettese. Dr. Halaj Ignác, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály vezetője előterjesztésében reálisan és egyértelműen mutatja a megyei helyzetképet — így foglalható össze a vita lényege. Nézetazonosság volt abban is, hogy sok az olyan figyelmeztető jelenség, tendencia, amit figyelembe kell venni a további munkában. A határozat szerint vizsgálni szükséges, hogy az állami tevékenységben az eredetileg megfogalmazott célokat miként lehet eredményesen befolyásolni. Szorgalmazták a minőségi munka fontosságát. Nagy érdeklődést váltott ki a következő napirend is, amely — Kapás József, a művelődési osztály vezetője előterjesztésében — a szabad idő hasznos eltöltésének helyzetét, feladatait ösz- szegezte az ifjúság körében. A lehangoló jelenségekre is rávilágító vita után olyan döntés született, hogy a megyei tanács művelődési, illetve ifjúsági és sportosztálya készítsen átfogó helyzetelemzést, ennek alapján pedig dolgozzanak ki az ötéves terv hátralevő éveire, illetve az 1990—95-ös évekre szóló programot. Ezeket a végrehajtó bizottság ismételten, várhatóan a jövő év első negyedében, napirendjére tűzi. A Nógrád Megyei Tanács szeptemberi ülésén — a KISZ kezdeményezésére — a szociálisan rászoruló fiatalok első lakáshoz jutásának elősegítésére tízmillió forintot különített el. A tanács a megyei támogatás feltételeinek kidolgozásával a végrehajtó bizottságot bízta meg — ezt a munkát tegnapi ülésén végezte el a testület. Az évenként rendelkezésre álló előirányzat keretein belül, a személyre szóló támogatásról a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága dönt, a végrehajtó bizottság a KISZ-bizottságnak ajánlásokat tett a felhasználás szempontjaira. A testület személyi kérdéseket is tárgyalt. Tekintette^ arra, hogy Nagy László tűzoltó alezredest, a tűzoltóság megyei parancsnokának helyettesét salgótarjáni városi parancsnoknak kinevezték, a végrehajtó bizottság korábbi megbízatásából felmentette. A Nógrád Megyei Tűzoltóparancsnokság parancsnokhelyettesének kinevezte Gerdelics József tűzoltó századost, a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága tűzmegelőzési osztályának főelőadóját.
