Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-14 / 271. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 271. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1988. NOVEMBER 14.. HÉTFŐ Á pártoktatás az alapszervezeti politizálás fóruma (3. oldal) Áz idei múzeumi és műemléki hónapról (4. oldal) Áz őrs a falu része... (5. oldal) Szeressük-e a vízlépcsőt? E gy év óta lelkiismeretesen végigolvasom a dunai vízlépcsőrendszerről a hazai sajtóban megjelenő valamennyi publikációt. Pro és kontra. Megemésztem a mellette és meg az 'ellene szóló érveket. Számomra mindkét fél álláspontja meggyőző - lévén a kérdésben teljességgel laikus. Hogy így kellett-e nekünk a vízerőmű, ab®gy belefogtunk vagy sem, máig nem tudom eldönteni. A húsz év előtti nagymarosi nyár máig bennem él. A perzselő hőség elől a vizen kerestünk menedéket. Kajakkal szálltunk a Dunára, végigevezve a part menti vizeket. A kajakozás fortélyaiba a Duna fle- velte marosi fiúk avattak be, nem csinálván titkot a vízi ember hegyvidékinek szóló le- sajnálásából. Bántuk is mi a szidalmakat! Amúgy csatakosan hevertünk el a parti föveny fölé hajló szomorúfüzek ágai alatt és néztük a tájba könyöklő folyót. Nem kellettek a szavak. Kell-e hát szeretnem, hogy a nagymarosi folyó világcsodás szépségét ma betonból emelt monstrum nyomja agyon? Ha megköveznek is érte, kimondom: nem örülök neki. Nekem a húsz év előtti nyár okából is fáj, hogy ott a Duna ma nem az a folyó, mint volt akkor. ^ Csakhogy az ember nem pusztán érzelmi lény. Racionálisan gondolkodó elme is. Ha érez, a szíve az úr, ha mérlegel, a tényekre hallgat. Jómagam tehát nem szeretem a'vízlépcsőt. Mint ahogyan nem szeretem világunk eldurvulását. Nem szeretem az árak kegyetlen emelkedését, s minden évszakok legcsodásab- bikát, az őszt sem. Felnőtt fiaim téli felruházása ugyanis oly mértékben megviseli amúgy is kiszámított családi költség- vetésünket, hogy a legszükségesebbek beszerzése után nyögni sem marad erőnk. És riaszt az érzelmi elsekélyese- dés, félek azoktól az emberektől, akik már nem tudnak szeretni. Mit számít már mindehhez az épülő vízerőmű? Sokat. Nekünk, nógrádiaknak kiváltképp. Mert voksolhat ugyan szívügyekre hagyatkozva ki-ki mellette vagy ellene, egy dolgot tudomásul kell venni: a tények mindenkor a valóságban gyökereznek. Tudjuk, a megye számtalan községében ma is palackos ivóvizet kapnak az apró gyerekek. Nógrád az ország legszebb vidékének egyike, de a vizet fukar kezekkel méri. Ami van is, szennyezett, nitrátos. Nekünk már nem sok a vára- koznivalónk: ha a megye vízhálózatát záros határidőn beiül nem „akasztjuk rá” a vén Dunára, nem lesz ivóvizünk. S nemcsak a csecsemőknek. A nagyberuházás kenyeret is ad a nógrádi munkásoknak. A Ganz Acélszerkezeti Vállalat mátraterenyei gyárát például, mely fővállalkozóként vesz részt a vízerőmű építésében, öt évre ellátja munkával a „betonlépcső”. A z a betonmonstrum, mely - meglehet - koporsója a táj szépségének, de - hisszük - bölcsője a megnyugtató jövőnek. Kell-e hát szeretnünk a dunai szupergátat? Nem muszáj. De mindhalálig szeressük az életet. A sajátunkét, gyermekeinkét, s azok ivadékaikét. S a víz miként a levegő — maga az élet.- sz. m. Országos tanácskozás Kemény télre készülnek A szakszervezetek a nők képviseletéért A szakszervezetek a nők képviseletéért címmel szombaton országos tanácskozást tartottak a SZOT székházában. A szakszervezetek több mint kétmilliós női tagsága képviseletében 250 küldött vitatta meg a szakszervezeti mozgalom megújulási törekvéseit, s ezen belül is a nők helyzetének javítását szolgáló érdekvédelmi, érdekképviseleti tennivalókat. Vitaindító előadást Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára tartott. Egyebek között hangsúlyozta: a tagság az országos értekezlettől az elmúlt évtizedek folyamatainak kritikus elemzését igényli, s választ vár arra, hogy mi volt a szakszervezetek szerepe, felelőssége gazdasági helyzetük alakulásában, politikai intézményrendszerünk működési zavarainak megjelenésében, felerősödésében. Az emberek ma már nem veszik tudomásul azt, hogy hiányos helyzetértékelések alapján a gazdasági folyamatoknak ellentmondó célokat tűznek k; — mondta. Így — a gazdaság idei eredményeinek ismeretében — a tagság elfogadhatatlannak tartja azokat a törekvéseket, amelyek az eddigieknél is nagyobb terheket rónának a lakosságra. A társadalom jelentős rétegeinek létbiztonsága megrendült, s a két számjegyű infláció miatt a ma még biztos megélhetéssel rendelkezők is veszélyben látják a holnapjukat. A szakszervezetek nőpolitikájának egyik legfontosabb törekvéseként említette annak elérését, hogy a nők legalább életük egy bizonyos szakaszában választhassanak a társadalmi munkaszervezetekben vállalt feladatok és a családi, háztartási teendők ellátása között. A szakszervezetek álláspontja szerint a szociálpolitika legfontosabb alapelve a gyermeket nevelő családok létbiztonságának szavatolása kell hogy legyen. A szak- szervezetek nem tudják elfogadni a bérek és a szociális juttatások szembeállítását, amikor az anyagi források felosztásáról van szó. A szakszervezetek szükségesnek tartják a szociális juttatások reálértékének megőrzését, a családok létbiztonságának javítása érdekében pedig azt, hogy ne fizessen jövedelemadót az a munkavállaló, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a társadalmi minimum szintjét. A vitában felszólalók szinte minden olyan gondot megemlítettek, amelyek ma hazánk lakosságát foglalkoztatják. Hangsúlyozottan szóltak a fiatalok lakáshoz jutás; lehetőségéről, amelyet mind reménytelenebbé tesznek a piaci viszonyokhoz igazodó kölcsönkamatok. Sok szó esett a bérezés problémáiról is, példákat sorolva azokról az ágazatokról, területekről, ahol a nők keresete alig éri el, vagy csak alig haladja meg a megélhetés társadalmi minimumát. Szinte minden felszólaló külön is foglalkozott a gyermeknevelés költségeinek emelkedésével, nagyobb ál(Folytatás a 2. oldalon.) Megyei gyermek- és iijáságvédelmi hónap Színes nyilóiínnepély Salgótarjánban Együtt a gyermekekért! Ez a mottója a Nógrád megyei gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság által immár másodízben meghirdetett gyermek- és ifjúságvédelmi hónap rendezvénysorozatának, amely a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű fiatalok gondjait és a velük való fokozottabb törődés fontos társadalmi problémáját állítja a középpontba. A hónap során a megye különböző településein sport- rendezvényeket, filmbemutatókat, intézményi fórumokat. rétegtalálkozókat rendeznek, amelyek lebonyolításába közel húsz állami, társadalmi és politikai szerv bekapcsolódik. Az akció nyitórendezvényét szombaton délután tartották a salgótarjáni városi sportcsarnokban. Az ünnepélyes megnyitón dr. Ponyi Béla, a Nógrád Megyei Gyermek, és Ifjúságvédő Intézet igazgatója köszöntötte a közel ezerfős, zömmel fiatalok alkotta hallgatóságot. Beszédében hangsúlyozta: a rendezvénysorozat célja a társadalom figyelmének felkeltése, a lelki i smeret éberen tartása. Az ifjúságvédelemben a puszta sajnálkozás mit sem ér, az előrelépéshez konkrét tettekre van szükség. Ezt követően Nótár Rozália, volt állami gondozott vette át a szót, s elmondta: az lenne az igazi, ha többé nem lenne szükség nevelő- otthonokra. az elesett fiatalok felkarolására, hanem minden gyermek saját családjában, rendezett körül- níények között nevelkedhetne fel. E gondolatokat követően a felsőpetényi nevelőotthon lakó; szórakoztatták a megjelenteket, színes hagyományőrző 'programjukkal, és megkezdődött a családi sportvetélkedő, amelyben a mozgás, a játék és a szórakozás vette át a főszerepet. Zenés bemelegítés, majd a salgótarjáni Pop-Sikk jazz- balettcsoport műsora után a közreműködő intézmények csapatainak sorversenyére került sor. Ezután az SBTC egykori NB I-es labdarúgócsapatának tagjai léptek pályára, a kisterenyei nevelőotthon ifjú ., labdaművészei vei” szemben. Ezt „tömegfoci” követte, ahol kisterenyei és horpácsi gyerekek 20—20 fős csapata egyszerre négy labdát is terelgetett. Gyermekruha-be- mutató, majd iskolák közötti váltóverseny zárta a napot. Mindezek mellett az érdeklődők Ilyenek vagyunk? — címmel gyermekrajz- és fotó- kiállítást tekinthettek meg; videofilm-vetítés, egészségvédelmi előadás és vetélkedő, s a korszerű és egészséges táplálkozással kapcsolatos tanácsadás és termékbemutató gazdagította a programot. a közutak üzemeltetői Az előrejelzések szerint a tavalyinál keményebb télre készül a megye közútjainak nagy részét üzemeltető közúti igazgatóság. Ennek megfelelően, a felkészülés is igényesebb munkát követelt — tudtuk meg a Budapesti Közúti Igazgatóság koordinációs üzemmérnökségének főmérnökétől, Fráter Istvántól. Nehezíti feladataikat ezen a télen, hogy a környezetvédelmi hatóságok előírásai szigorodtak, főképpen a sófelhasználást illetően. Gépeik bevetésre várnak, ám mint hangsúlyozta: a partnerek segítsége nélkül — váratlan helyzetekben — nehezen boldogulnának. Az ügyeleti rendszer november 15-én lép életbe és jövő év március 15-ig tart majd. Ezalatt a műszakiak heti váltásban, napi kétszer 12 órás szolgálatot teljesítenek, igazodva a több műszakos üzemek munkásszállításához. A meteorológiai intézettől naponta kétszer érkezik helyzetjelentés, emellett a polgári légi közlekedés felhőtérképeit is megkapják kódolt telexen. Házi jelzőrendszerük a helyi útviszonyokról tájékoztatja a központ ügyeletesét, a megye három pontjáról. Az útügyelet a hófúvásveszélyes helyeken, mintegy 21 kilométer hosszban helyezi ki a hófogó rácsokat. A megye ezer kilométeres úthálózatából 257,8 kilométeren lesz aktív figyelőszolgálat. Ezeken 12 óránként védekeznek adott esetben, a teljes útfelületen. A többi úton csak a veszélyes szakaszokat mentesítik a csúszásveszélytől, javarészt jelzések alapján. A megyében kísérletképpen alternatív útvonalat biztosítanak aszerint, hogy a jármű alkalmas-e a homokszórás után az áthaladásra, vagy csak a sószórás biztosít megfelelő utazási, szállítási lehetőséget. Gondot jelent majd egyes tájvédelmi körzetek síkosságmentesítése, új rendelkezések alapján. Nem lehet sózni például Hollókő belterületén, valamint Salgó környezetében, és az ipoly- tarnóci őslelethez vezető úton. Sőt a hidak jelentős részéről is el kell távolítani a sózás utáni havat, védve az állagát. A felkészülés mit sem ér, ha a közlekedők nem alkalmazkodnak az útviszonyokhoz. Aki hosszabb távra indul, kalkuláljon hosszabb menetidővel, s nem árt, ha lapátot is tesz a csomagtartóba. S végezetül: valamennyi gépjárművezető ellenőrizze a jármű műszaki állapotát, különösen a gumiabroncsok alkalmasságát. ☆ A tegnap délutáni és esti ónos eső miatt bekövetkező jegiesedés szinte megbénította a megye közlekedését. A Nógrád Volán diszpécsere elmondta, hogy ^az utakat borító jégpáncél miatt 18 órától nem indította távolsági járatait. Sok volt a koccanásos baleset és az árokba csúszás. A helyi közlekedésben is hasonló helyzet alakult ki. A megyeszékhely hegyes vidékeire el sem indultak az autóbuszok. A Budapesti Közúti Igazgatóság megyei üzemmérnöksége az esti órákban mozgósította dolgozóit. Egészségügyben dolgozó fiatalok az ágazat jövőjéről Mintegy háromszáz, az egészségügyben és a szociálpolitika területén dolgozó fiatal vett részt azon az országos értekezleten, amelyet a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban rendeztek szombaton. A tárca vezetői ezúttal a különböző szakmák képviseletében összegyűlt fiatalok véleményét kérték az ágazat jövőjét érintő elképzeléseikről. köztük az egészségügy reformjáról, a társadalom- biztosítási és finanszírozási rendszer átalakításáról, a tervezett szociálpolitikai intézkedésekről, valamint az ágazatot érintő ifjúságpolitikai kérdésekről. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter kifejtette: a most napirenden lévő változtatások alapos előkészítését hivatott szolgálni a minisztérium egészségügyi reformtitkársága, amelyet ez év nyarán hoztak létre, hogy az eddig összegyűlt tapasztalatok összegzésével kialakítsák az ágazat megúju(Folytatás a 2. oldalon.) Ünnepi hangverseny Díszhangversennyel ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját a Bátonyterenyei Állami Zeneiskola. November 11-én, a helyi Bányász Művelődési Házban az intézmény egykori fii jelenlegi művész tanárai, növendékei adtak koncertet
