Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-14 / 271. szám
2 NOGRAD 1988. NOVEMBER 14., HÉTFŐ Közös közlemény fllekszandr Jakovlev budapesti tárgyalásairól A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására november 9—12. között látogatást tett a Magyar Népköztársaságban Alekszandr Jakovlev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista- Munkáspárt elnöke fogadta Alekszandr Jakovlevet. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a szovjet politikus átadta Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központ; Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a magyar vezetőkhöz, a magyar kommunistákhoz intézett üdvözletét és jókívánságait. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, a Központ; Bizottság titkára megbeszéléseket folytatott Alekszandr Jakovlevvel. A látogatás során aláírták az MSZMP és az SZKP ideológiai együttműködése fejlesztésének átfogó program- iát. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői megállapították, hogy a két párt célja a szocialista társadalom teljes megújítása és alkotóerejének kibontakoztatása. Ennek keretében átfogó és mélyreható reformok folynak, amelyek a korább; politikai és gazdasági viszonyok gyökeres átalakítását, a demokrácia és a nyíltság, valamint a társadalmi igazságosság és a humanizmus nagy léptékű fejlesztését célozzák. A szocialista országokban már végrehajtott változtatások segítik a szocializmus társadalmi lehetőségeinek teljesebb kibontakoztatását és növelik nemzetközi tekintélyét. A két párt képviselői kifejezték kölcsönös érdekeltségüket a Magyar- országon és a Szovjetunióban zajló sokoldalú szocialista átalakítás és megújulás sikeres folytatásában. A felek hangúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP önállóan alakítja politikáját, tevékenységükért mindenekelőtt népüknék tartoznak - felelősséggel. Egyetértettek ugyanakkor abban, hogy a világ fejlődése, a szocializmus építésének új folyamatai egyaránt megkövetelik az egyes pártok alkotó erőfeszítéseit, valamint az elvtársi együttműködés elmélyítését, a nézetek egybevetését és a közös marxista—leninista helyzet- értékelést. Megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és az SZKP együttműködése az önállóság, az egyenjogúság, az internacionalista szolidaritás és a közös felelősség alapján az elmúlt években minőségileg új szintre emelkedett, tartalmában gazdagabbá vált. Hangsúlyozták, hogy kapcsolataikban, különösen a gazdaság területén még jelentős tartalékok vannak, amelyek teljesebb kihasználása jói szolgálná az MSZMP országos értekezletén és az SZKP XIX. pártkonferenciáján meghatározott társadalmi- politikai feladatok megoldá. sát. Arra törekednek, hogy hatékony és rendszeres tapasztalatcserét folytassanak a szocialista építőmunka legfontosabb kérdéseiről, a párt vezető szerepéről, a politika és a gazdaság kölcsönhatásáról, a megújuló szocialista társadalom tulajdonviszonyairól. a szocialista jogállam megteremtéséről, az érdekta- golt szocialista társadalom működéséről és mindezek ideológiai megalapozásáról. Az MSZMP és az SZKP a lenini nemzetiségi politika elveiből kiindulva a jövőben is folytatja a kárpátaljai magyar nemzetiségű szovjet állampolgárok humanitárius ügyeinek jóindulatú kezelését, hogy elősegítse nemzeti arculatuk és nyelvük megőrzését, kultúrájuk fejlesztését, a kölcsönös rokonlátogatások, valamint a Magyarországra irányuló csoportos és egyéni turistautazások kedvező feltételeinek megteremtését. Az MSZMP és az SZKP együttműködik a kor kapitalizmusának fejlődésével összefüggő kérdések kutatásában, különös tekintettel a nyugat-európai integrációs folyamatokra és a világgazdaság új fejleményeire. Bővítik együttműködésüket a két világrendszer közötti kapcsolatok új jelenségeinek tanulmányozásában, az új külpolitikai gondolkodás további komplex kimunkálásában. Az MSZMP és az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít a „közös európai otthon” megteremtésének, amihez elengedhetetlen az ENSZ alapokmányában és a helsinki záróokmányban rögzített elvek tiszteletben tartása és érvényesítése. E célt szolgálják a hagyományos államközi együttműködést kiegészítő új, két" és sokoldalú parlamenti, pártközi és társadalmi kapcsolatok. Mindezen kérdések kezelésében valamennyi érintett államnak jó szándékú, rugalmas magatartást, a közös felelősségen nyugvó együttműködési készséget kell tanúsítania. Az MSZMP és az SZKP képviselői kifejezték meggyőződésüket, hogy az összeurópai folyamat szempontjából különleges jelentőségű államközi együttműködés az emberi jogok és a humanitárius kérdésekben csakis úgy lehetséges, ha ezt minden egyes kormány és ország történelmi és nemzeti sajátosságokra épülő, körültekintő és konstruktív megközelítéssel kezeli. Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy más pártokkal szoros elvtársi együttműködésben elősegítik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű elmélet; és gyakorlati kérdéseinek korszerű megválaszolását. A két párt a kapcsolatok továbbfejlesztésére törekszik a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal és szervezetekkel, valamint minden, együttműködni kész párttal, mozgalommal politikai személyiséggel. (MTI) Befejeződtek a KISZ országos rétegtanácskozásai Gödöllőn A közös állásfoglalások kialakításával és az országos KISZ-értekezlet küldötteinek megválasztásával befejezte munkáját szombaton, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen az élelmiszer-gazdaságban dolgozó fiatalok országos rétegtanácskozása, valamint a KISZ országos felsőoktatási rétegértekezlete. Az élelmiszer-gazdaságban dolgozó fiatalok mintegy száz képviselője elfogadta a KISZ KB platformjavaslatát, pontosabban: annak alapján, abból kiindulva és azt értelmezve — ennek az ifjúsági rétegnek a jellemzőit is jobban figyelembe véve — önálló platformot alakított ki. Ez önmagában hordozza egyfajta politikai cselekvési program csíráit is. Az élelmiszer-gazdaságban dolgozó fiatalok platformja az egyre erősödő lakóterületi politikai munkát is figyelembe vevő tevékenységi irányokat fogalmaz meg. Alapja, hogy az ifjúsági szövetség a párt ifjúsági szervezeteként működjék a jövőben, az MSZMP-vel való együttműködése a közös stratégiai célokra, a párt vezető szerepének elfogadására és támogatására épül. A platformban megfogalmazták azt is, hogy új agrárpolitikára van szükség. Ehhez meg kell vizsgálni a piaci mechanizmusoknak, a piaci gazdálkodásnak, egy valós piaci és vagyonérde- keltségi viszonynak a hatását a mezőgazdálkodásra, az agrárszférára. Hasonlóképpen modernizációra: technológiájának, szerveződésének, piaci mechanizmusainak, támogatási rendszerének megújítására szorul a kistermelés. Az átalakítás kidolgozásában részt, a kistermelők érdekképviseletének megteremtésében pedig kezdeményező szerepet vállal az ifjúsági szövetség. Az esélyegyenlőtlenségek, társadalmi aránytalanságok megállítását és szűkítését is fontosnak tartják a fiatalok. S itt nem csupán anyagiakra, hanem a szellemi értékekre is gondolnak. Ezért kezdeményezik egy falusi életmód-koncepció kialakítását és elterjesztését. Az egyetemisták, főiskolások, fiatal oktatók rétegértekezlete önálló platformot fogadott el, amely belefér a KISZ KB plattformjavasla- tának kereteibe, de annál lényegesen részletesebb, hangsúlyai jó néhány kérdésben eltérnek attól, s több új elemet is tartalmaz. A rétegértekezlet több mint 60 résztvevője — a szerveződési kérdésekről vitatkozva — kinyilvánította szándékát az Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű ifjúsági politikai szövetség létrehozására. A unió — bár elnevezése még változhat — stratégiai szövetséget ajánl a megújulni tudó és akaró MSZMP-nek, politikai szövetségben kíván működni az átalakuló KISZ-szel és más politikai erőkkel. Az unió szándéknyilatkozatát a KISZ országos értekezletéhez kapcsolódóan hozzák nyilvánosságra. Mindkét tanácskozáson megválasztották az országos KISZ-értekezlet küldötteit, akik az elfogadott platformok alapján képviselik ott választóik álláspontját a szocialista társadalom átalakításának és az ifjúsági szövetség megújulásának kérdéseiben. (MTI) A szakszervezetek a nők képviseletéért (Folytatás az 1. oldalról.) lami hozzájárulást sürgetve. Többen rámutattak, hogy nem elsősorban a szociálpolitikai intézkedésektől várják helyzetük javítását, hanem a munkahelyükön szeretnének olyan béreket elérni, amelyből tisztességesen megélhetnek. A szak- szervezetektől pedig helyzetük javítására nem általánosságban megfogalmazott tennivalókat, hanem konkrét követeléseket várnak. A vitában felszólalt Dus- chek Lajosné, az MSZMP KB tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke is. A tanácskozás a vitában elhangzottak összegzéseként állásfoglalást fogadott el, amelyet a szakszervezetek decemberi országos értekezlete elé terjesztenek. Állásfoglalásukban egyebek között kezdeményezik a gyed és a gyes, valamint a , családi pótlék kiterjesztési lehetőségének vizsgálatát, ( a 40 órás munkahét bevezetését, s egy olyan lakáspolitikai koncepció kidolgozását és mielőbbi bevezetését, amelyben elsőbbséget élveznének a fiatal és a többgyermekes családok. A dokumentumban rögzítették azt az 1 igényüket is, hogy a kormányban legyen felelőse a nőpolitikái munkának. ☆ A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó- és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete szombaton Budapesten, a Gutenberg Művelődési Házban 'folytatta országos értekezletét. A küldöttek a nyomdászszakszervezet tevékenységének tartalmi, szervezeti megújulásával kapcsolatos feladatokat vitatták meg, s ajánlásokat dolgoztak ki a magyar szakszervezetek országos értekezletére. A szombati vitában szinte valamennyi hozzászóló kifogásolta a bizalmiak jogkörének csorbítására irányuló törekvéseket, és kérte, hogy a kollektív szerződés megkötése továbbra is legyen kötelező, ha azt az egyik fél igényli. Folytatódott a nyomdászszakszervezet szervezeti korszerűsítésének vitája is. A tanácskozás szünetében a központi vezetőség rendkívüli ülést tartott. Cs. Nagy Lajos, a szakszervezet főtitkára vita-összefoglalójában elsőként a rendkívüli központi vezetőségi ülésről számolt be. Ennek alapján javasolta az országos értekezletnek, hogy fogadja el a központ; vezetőség állás- foglalását, miszerint a Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó- és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete négy szakmai szakszervezetté alakuljon át. A központi vezetőség és az elnökség ezzel egyidejűleg megszűnik, a szakszervezet ideiglenesen Gutenberg Szak- szervezeti Szövetség néven tevékenykedik. Az operatív testület szerepét ügyvezető titkárság veszi át, a központi vezetőség helyett a négy szakmai szakszervezet szb-titkáraiból álló titkárok tanácsa működik. A javaslatot az országos 'értekezlet egyhangúan elfogadta, akárcsak azt, hogy a Gutenberg Szakszervezeti Szövetség jövő év őszére, de mindenképpen a magyar szakszervezetek kongresszusa előtti időpontra hozza előre kongresszusát. Az országos értekezlet ezután három küldöttet választolt a magyar szak- szervezetek országos értekezletére, további hat küldöttet pedig a négy szakmai szak- szervezet vezető testületé, a titkárok tanácsa delegált. (MTI) Egészségügyben dolgozó fiatalok az ágazat jövőjéről H HNF gazdaságpolitikai platformjának kialakításáról Egyre nagyobb az igény, hogy színre, nyilvánosságra lépjenek a hivatalostól több szempontból eltérő, de a gazdaság kedvezőtlen tendenciáinak megfordításához, a kibontakozáshoz is hozzájáruló elemzések, javaslatok. A Hazafias Népfront országos elnökségének gazdaság- politikai bizottsága már a korábbi években is teret adott az ilyen kezdeményezéseknek. November 15-én, két olyan javaslat megtárgyalását tervezik, amelyek újszerűségükkel — a vita 'során kialakított véleménv- nyel kiegészítve — a HNF Országos Tanácsa gazdaság- politikai platformjának kidolgozásához is segítséget adhatnak. — A gazdaságpolitikai bizottság szerint mennyiben célravezetőbbek ezek a koncepciói-) az utóbbi időkben a különféle közgazdasági műhelyekben kidolgozott elképzeléseknél? — kérdezte Bugár Nándort, a bizottság titkárát az MTI munkatársa. — Elsősorban abban — foglalta össze véleményét Bugár Nándor —, hogy ezek a munkák a helyzetelemzésen túl részletesen kitérnek a megoldásra, a helyzet megváltoztatására is. Közös mindkét anyagban például, hogy a kiútkeresésnél nagy jelentőséget tulajdonítanak a belső erőforrások mobilizálásának, a külföldi tőke bevonásának lehetőségét csak ennek kiegészítéseként tartják számon. Hasonlít a két álláspont a hazai piac fontosságának hangsúlyozásában, s abban, hogy az infrastruktúrafejlesztést egyaránt kiindulópontként kezelik. Az ^Újjáépítés és reform” című munkát Asztalos László György, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tudományos munkatársa terjeszti elő. A másik javaslat előadói „Egy koncepció a 2000. éven túli hosszú távú tervezés feladatairól” címmel Hoch Róbert és Radnóti Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének igazgatóhelyettese, valamint tudományos munkatársa. (Folytatás az 1. oldalról.) lási koncepcióját. A szociálpolitika és az egészség" ügy reformját — e munka társadalmi nyilvánossága és ellenőrzése mellett — csak a politikai intézményrendszer továbbfejlesztsésével összhangban, a bér-, illletve a költségvetési reform végrehajtásával együtt, a környezetvédelem új rendszerével szorosan együttműködve lehet véghezvinni. Az ágazatot érintő reformlépések egyike rövidesen megvalósul: várhatóan még az idén törvényt alkot az Országgyűlés, amelynek alapján januártól a társadalombiztosítás önálló pénzügy; alapként működik majd. A plenáris ülés vitájában elhangzott kérdésekre a minisztérium vezető tisztségviselői válaszoltak. Az értekezlet ezt követően szekcióülésekkel folytatódott. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az egészségügy a jelenlegi struktúrában Az európai együttműködés különböző területeit elemző szekcióülésekkel folytatta munkáját szombaton Budapesten az Együtt a helsinki folyamat továbbviteléért elnevezésű nemzetközi béketalálkozó. Az Országos Béketanács meghívására 30 országból Budapestre látogató békeaktivisták szombaton két helsinki kosár tartalmát vizsgálták meg: az esti órákig tartó eszmecseréken áttekintették a politikai és biztonsági kérdések, illetve az emberi jogi, humanitárius kapcsolatok alakulását. Néhol élénk vitát is kiváltó tanácskozáson számos javaslat, ajánlás fogalmazódott meg. Így például a jelenlévők többsége támogatásáról biztosította az OBT kezdeményezését, hogy hozzanak létre egy független nemzetközi alapot az európai országok állampolgárai közötti közvetlen kontaktusok támogatására, ösztönzésére. A tanácskozás eredmé" már nem képes megfelelni a követelményeknek. Biztosították a tárca vezetőit arról, hogy az egészségügyben és a szociálpolitika területén dolgozó fiatalok készek közreműködni az ágazat előtt álló feladatok végrehajtásában, s támogatják a reform mielőbbi megkezdését. Véleményük szerint át kell gondolni a vezetők kiválasztásának rendszerét. Korszerűsíteni szükséges az oktatást, a képzést, s az egyetemeken egyfajta közgazdasági szemléletet is tanítani kell. Megfelelő propagandával meg kell győzni a lakosságot az ágazat reformjának elodázhatatlanságáról. Az egészség presztízsét növelni kell, s elérni, hogy minden egyes ember hajlandó legyen áldozn; ezért. A gazdaság fejlődésével összhangban meg kell teremteni a társadalombiztosítási ellátások értékállóságát, s ennek törvény; garanciáit továbbá a megélhetési költségekkel arányosan kell meghatározni mindenkor a nyugellátási minimumot. nyeit összegző dokumentumba kerül az a kezdeményezés is, hogy a II. világháború maradványaként Európa különböző államaiban állomásozó külföldi csapatokat 1995-re vonják ki a kontinens valamennyi államából. Elhangzott az is, hogy a katonai tömbök —- a Varsói Szerződés által javasolt — kölcsönös feloszlatásának megvalósítását az egyes tagállamok semlegességi, bizalmi tárgyalásokkal is elősegíthetnék. A legélénkebb vitákat az úgynevezett alternatív katonai szolgálat kérdése váltotta ki a tanácskozáson. E probléma kapcsán erősen megoszlottak a legkülönfélébb mozgalmakhoz tartozó vitapartnerek nézetei. Abban azonban legtöbben megegyeztek, hogy Európa valamennyi országában demokratikusan gyakorolható állampolgári joggá kellene válnia az alternatív szolgálatnak, mert ez a kontinens békéjének megerősítését szolgálná. Nemzetközi béketalálkozó
