Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

MAI AJÁNLATUNK ' A.. KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Társalgó. Másfél óra irodalom- kedvelőknek. Szerkesz­tő-műsorvezető : Sumonyi Papp Zoltán. L „Ügy élj társaidért, hogy bele majd te se halj!” Janus Pannoni­us ezzel a — sajnos — váteszinek bizonyult sorával köszöntötte Vitéz Jánost, a kiváló humanista tudóst, me­cénást és főpapot, Má­tyás király nevelőjét, későbbi politikai ellen­felét. 1988. Vitéz János- emlékév. Az esztergomi tanítóképző főiskola névadójául választotta az egykori prímást. A beszélgetés résztvevői: Mészáros István és Varga Péter. II. ötven éve írták. Kassák Lajos Fújjad csak furulyádat című verséről Domokos Mátyás beszél. Zenei munkatárs: Gerenday Agnes. Rendező: Szabó Kálmán. (Ism. vasárnap, P. 21.05) 9.44: Sanzonok 10.05: Hegyalja a fagykár után 10.25: Komlóssy Erzsébet operaáriákat énekel 10.57: Táncház Pesten 11.27: Hunyady Sándor meséli 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Pesti házak titkai. Batthyány 50. 15.40: Poggyász 16.05: A Magyar Rádió és Televízió gyermek- kórusa énekel 16.20: Testőrségen 17.00: Védtelenül? 17.30: Népszerű Kreisler- hegedűművek 17.45: A Szabó család 19.15: Észt drámák szemléje 20.20: Tudomány és gyakorlat 20.50: Népdalfeldolgozások 21.32: Verseit elmondja Illyés Gyula 22.00: Hírvilág 22.30: Verebics Ibolya dalestje 23.30: Szimfonikus táncok PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Slágermúzeum 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben Zenés délelőtt. Szerkesztő-műsor­vezető : Bánhorváth Attila. 12.10: Fúvósindulók 12.25: Háztáji állat- tenyésztőknek 12.30: Miskolci Balogh János népi zenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Tea hármasban 14.50: Maximális sebesség nincs. . . 15.05: Meseoperákból 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom ’ 17.30: Tárcsázz! 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.05: Ravi Skankar Budapesten 20.40: Valami történt 21.05: Háló 22.00: „Cantautore” Epizódok Lucio Dalia olasz énekes életéből 23.10: A dzsessz története. 80 26. rész 23.50: Virágénekek BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Kovács Endre orgona­hangversenye 10.19: Birinyi József népi hangszereken játszik 10.30: Diákfélóra Törd a fejed!' 10.45: Hangos szöveg- gyűjtemény 11.00: Berlioz: Faust elkárhozása, drámai legenda 13.05: Hahn, az elefánt 14.10: Vonósmuzsika 14.50: Erdei képek 15.05: Labirintus 15.20: Operaegyijttesek 16.00: Zenekari muzsika 17.00: Diákfélóra 17.00: A tudákosság könyvei 17.20: Professzor úr, meséljen. . . 17.30: Poggyász 17.50: Az MRT énekkara énekel 18.30: Na maternjem jeziku 19.05: in der Muttersprache 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat 20.15: Vallomás. Portré Feledy Gyuláról 21.30: Operaáriák 21.50: A Rédi Zene együttes játszik 22.45: Országok, tájak népzenéje 22.59: Közvetítés a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színházból MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Ródium. Ze­nés riportműsor. Szerkesztő: Beély Katalin — Döntött a bíróság. Dr. Timár László előadása. 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. — Reklám. — 18.25—18.30: Lap­és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Tévétéka Hármas csatorna 9.50: Mi-tu-ház 10.05: Lengyel József: Wengraí. Tévéjáték 10.45: Mozgató 10.55: Képújság 17.05: Hírek 17.15: Három nap tévéműsora 17.20: Műemlékvédelem Moszkvában 17.40: Egy szó mint száz 18.20: Reklám 18.30: Tévétorna 18.35: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal 39.00: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: özvegyek XÍI 4. rész 20.55: Stúdió, 88. 21.40: Reklám 21.45: Károlyi Mihály emlékezete 22.45: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.40: Képújság 17.45: Stiri 17.50: Kuckó 18.20: Kalandozások a zenetörténetben 19.05: özvegyek 20.00: Képújság 20.05: Verdi: Requiem Koncertfelvétel a Mátyás-templomban 21.35: Betűreklám 21.40: Híradó 2. 21.55: A Manu Nemzeti Park 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.25: Objektív 16.55: Ipari tanulóknak 17.25: A nap percei 17.35: Tévéenciklopédia a művészetről 18.05: Sportolókról 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok — magazin 19.30: Híradó 20.00: Miért születtem meg 21.45: A nagy Morvaország 22.25: Érdekességek a zenei életből 2. MŰSOR: 16.20: Angol nyelvtanfolyam 16.55: Megyei magazinok 17.15: Utazó kamera 17.45: Orvosi tanácsok 17.55: Winettou — francia tv-sorozat 18.50: Állatok a lakásban 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Szovjet dal 1988. 2i.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: A régi Egyiptom MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: du. fél 4-től: Kellemes hús­véti ünnepeket! Színes fran­cia filmvígjáték. Háromne­gyed 6 és 8rtól: Conan, a bar­bár. (16) Színes, látványos amerikai kalandfilm. — Ka­mara: Bizalom. (16) Színes magyar film. — Kohász: Ké­mek a sasfészekben I—II. Szí­nes, szinkr. látványos angol film. — Tarján vendéglő: Hátsó ablak. Szinkr. amerikai krimi. — Múzeumi Mozgó: Ahol a zöld hangyák álmod­nak. NSZK-film. — Balassa­gyarmati Madách: fél 4, há­romnegyed 6 és 8-tól: Akis szemtanú. Színes amerikai bűnügyi film. — Madách Ka­mara: Ártatlan gyilkosok. Magyar bűnügyi film. — Bá- tonyterenyei Petőfi: Asszo­nyok összeesküvése. (Camor­ra.) Színes olasz—amerikai bűnügyi film. — Bátonytere- nyei Bányász: Tuti dolog. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. — Kisterenyei Petőfi: Zsivágó doktor I—II. Színes amerikai film. — Pász­tó: fél 6-tól: Trón, avagy a számítógép lázadása. Színes, szinkr. amerikai sci-fi, fél 8-tól: Én szép kis mosodám. (18) Színes angol film. — Rétság: Leszámolás Hong­kongban. Színes hongkongi kalandfilm. NÓGRÁDI TÁJAKON TELEXEN ÉRKEZETT w Vélemény Magyar évszázadok Opera prämier a piramisok tövében Operarajongók számára igazi ínyencségnek számító premierre került sor szomba­ton Mexikóban: a híres teoti- hüacani prímások nyújtotta természetes díszletek között elsőként adták elő az „Az­ték dalok” című művet, méghozzá a kihalófélben lé­vő ősi mexikói nahuatl nyel­ven. A főszerepet Placido Domingo énekelte, ugyan­csak nahuatlul. Az „Azték dalok” neza- hualcoyotl, a nahuatl törzs XV. századi vezérének kői" teményein alapul. A nahu­atl ok nyelvét ma már csak néhány ezren beszélik Mexi­kóban. bár még költők is akadnak, akik ezen a nyel­ven írják verseiket. (A na­huatl nyelv adta egyébként a világnak a „csokoládé” szót.) A daltnűvet a szerző, az argentin Lalo Schifrin vezé­nyelte Ohszidiánból — a Mexikó őslakosai által fara­gott tárgyak készítésére használt vulkáni kőzetből — készült pálcával, a Hold- piramis előterében. A szer­ző azt mondta, hogy azért írta a művet nahuatl nyel­ven, mert azt különösen lágynak, zeneinek érzi. Az előadás, amelyen fel­lépett Nyiikita Sztorojov szov­jet énekes is, s amelyhez a zenét Mexikóváros énekka­ra és szimfonikus zenekara szolgáltatta, része volt az ENSZ által nemrégiben az emberiség kulturális öröksé­gének nyilvánított Teotihu- acain-piramisok megmentését pénzgyűjtő kampánynak. A bemutatónak 10 ezer néző­je volt. Bevallom, kezdetben két­kedéssel fogadtam a hírt: a Magyar Televízió sokrészes sorozatot készített a magyar törvénykönyvekből, egy- egy történelmi korszak alap­vető jogi irataiból. Hogyan lesz ezekből a húszperces darabokból élvezhető, kép­szerű program? — nehezen tudtam elképzelni. Aztán amint felfigyeltem, a sorozat ötlete a sajnála­tosan korán elhunyt Ránki György történész professzor­tól származik — mivel fel­tétlen tisztelője voltam —, alábbhagyott bizalmatlansá­gom. Azóta pedig, a több mint féltucatnyi rész meg­tekintése után egyértelműen két dolog bizonyosodott be számomra: szegényesedik képi fantáziám, és az elő­ítéletek járhatatlan utat je­lentenek. A Magyar évszázadok-so- rozat kitűnően szerkesztett, megírt, fotografált és ren­dezett sorozat, s nagyon fontos kultúrtörténeti és is­meretterjesztő funkciót tel­jesít. A legmesszebbmenő­kig üdvözlendő, hogy vi­deoszalagokon sokszorosítják, és lehetővé teszik iskolák­nak, művelődési intézmé­nyeknek, egyszóval minden rendű és rangú érdeklődő­nek a megvásárlást. A sorozat első darabja Szent István, azaz első, ál­lamalapító királyunk törvé­nyeivel és fiához, Imre her­ceghez írott intelmeivel fog­lalkozott, a későbbiek — a teljesség igénye nélkül — Első ízben rendeztek „te­levíziós hidat” szovjet és dán parlamenti képviselők. A műsort vasárnap este sugá­rozta a moszkvai és a kop­penhágai televízió. A vitaműsorban neves dán és szovjet politikusok a le­szereléstől kezdve a környe­zetvédelem kérdésein át az emberi jogok ügyéig a té­Szent László törvényeivel, az aranybullával, Mátyás király jogalkotásával. A legutóbbi Werbőczy István Hármaskönyvét, a magyar középkor leghírhedtebbé vált joggyűjteményét mutatta be. A könyvhöz némi kö­ze van megyénknek is. Íme az idézet az Észak-Ma- gyarország című, 1983-as ki­adású Panoráma-útiikalauz- ból: „A XVI. század elején a — királyi adomány és per útján — Werbőczy István birtokába került 200 falu között Alsópetény azzal ju­tott szerephez, hogy 1513 és 1514 között Werbőczy latin nyelven itt írta élete főművét, a Hármaskönyvet, latin nevén Tripartitumot.” Bizonyára azonban, hogy nem az egészet, hiszen a megbízatást, még. az 1400-as évek legvégén kapta II. Ulászló királytól, s mintegy másfél évtizeden keresztül dolgozott rajta, gyűjtötte az anyagot, ötvözve a szokás­jogot a hazai és külföldi írott joggyakorlattal. Szakály István rendező és munkatársai — köztük van a salgótarjáni Niederland Dénes — ezúttal is remek „előjátékot” fűztek a tan- és kézikönyvként több év­századon át használt tör­vénygyűjteményhez. Megis­merhetjük ebből a Werbő- czy-szobor ledöntésének tör­ténetét, Ady Endre és a felszabadulás utáni népi kollégisták ítéletét. A nagy hatalomra szert tett Wer­bőczy a földesúri reakció, az mák széles körét tekintették át. Borisz Kravcov szovjet igazságügy-miniszter a szovjet törvénykezés huma­nizálásáról szólva közölte például, hogy a Szovjetunió­ban van a ki- és beutazá­sokra vonatkozó előírások felülvizsgálata. Cáfolta a nem­zetközi emberi jogi szerveze­antidemokrácia, jelképe lett. Ennek szinte kizárólagos oka az örökös jobbágyság, a rög- hözkötés intézményének a deklarációja és törvénybe foglalása volt. Pedig —, s a mai megíté­lés sokkal történelmibb és igazságosabb — a középne­mesi származású ítélőmester, nádor, majd kancellár korá­nak egyik népszerű, legfel­készültebb magyar jogtudora volt, jól beszélt latinul, gö­rögül és németül, világosan látta középnemesi osztálya és általában az uralkodó osztály érdekeit, s mindent megtett az érvényesítésü­kért. S, minthogy híven tük­rözte a társadalmi viszo­nyokat, és kellő eligazítást is adott, méltán került be 1628-ban a magyar Corpus Iurisba. Vagyis a maradiság későbbi szimbóluma, koránt­sem volt a maga idejében maradi ember. Meg is gyűlt a baja a főurakkal, akik addig-addig áskálódtak elle­ne, míg a törvénygyűjtemé­nyét ugyan jóváhagyta a ki­rály, de hivatalosan soha sem hirdette ki. Werbőczy pedig később árulás vádjával jogfosztott lett. Több mint 80 évesen a budai várban halt meg 1541 októberének közepén, elárvultán és lelkileg össze­történ, mint a török pasa magyarok fölötti ítélőmes­tere. S, ez sem kevésbé jelképerejű az előbbinél: a világi dicsőségek múlandósá­gát példázza. (ok) teknek azt az állítását, hogy a Szovjetunióban háromszáz­ra rúgna a lelkiismereti okokból bebörtönzöttek szá­ma. Közölte, hogy jelenleg mindössze 11 olyan személy van. akit börtönbüntetésre ítéltek, illetőleg az ország elhagyására utasítottak szov­jet- és államellenes propa­ganda-, vagy vallási tevé­kenység miatt. Szovjet-dán tévé híd Virágillat-koszorú... ^il egszépültek mára a fe- kete-fehér kőkomorsá- gú temetők. Ilyennek szeret­ném látni őket. Ilyennek, amint az alkonyi szélben, mintegy varázsfuvallatra egy­formán rebbenve hajtják mea a fejüket az apró lán­gocskák. Ilyennek szeretem látni a temetőket, amint kö­rülöleli őket a virágillat-ko­szorú. Úgy fonja körül min­det, mint ahogy öleltem és szerettem valamennyiüket, akik itt nyugszanak. Azt a kisfiút, akinek halála életem első, telkemből jött írását hozta a toliamra. Azt a barátot, ro­kont, kollégát, aki most kő­be zárt fényképről néz vissza rám, élete sugárzó tekinteté­vel. S apámat, aki nevet, erőt, tartást és jellemet adott, akihez még csak emlékkép­ből sem kötődik az unoka... ünnepi illatuk van a virá­goknak, szomorkás köntöst öltöttek magukra a koszorúk. Ráncos kezek, néma szemek, fiatal szivek kísérik pompáju­kat a sírkő fölé. Ezredéveket fognak át ezek a pillanatok, emberiségmértékű évezrede­ket, amelyekbe belefér a szü­letés öröme, az ifjúság paj- kossága, az első szerelem, a felnőttkor komolysága, a szá­mos világégés, s újra az él­tető munka lendülete, az al­kotás, a földi szépség gyö­nyörűsége, az utókor féltve féltése, a hajlott hát, a roggyanó' lóbmozdulat vala­kinek az utdlsó útján — a bölcsőtől a koporsóig... Mennyi mindenre gondol ilyenkor, bámulva a szentjá- nosbogárnyi lángot, mi min­denre eszmél az ember. Az arcok barázdákba gyűjtik a sorsot, mélyen rejtik meg­annyi megpróbáltatását, ben­nük a mait is. A volt és a nemlét örök igazságát, amely­nek könyörtelenségét sem a gyász, sem az önmarcango- lás, sem pedig a kibomlott szirmok duzzadó virítása nem oldhatja fel. ©tt állok egy kőbe vésett név előtt, mellettem, körülöt­tem más és más nevek. Mind­mind mond, üzen valamit annak, aki százszor és ezer­szer végigsimogatta vala­mennyi betűjét, mióta kegye­lettel bevésettek az anyag keménységébe. Most minden­ki itt van. Azok, akikért em­lékezni jöttek, s azok, akik soha nem felejtenek eljönni emlékezni. Amíg nézem az arcokat a mélyen hallgató parcellák között, észre sem veszem, hogy csendes ma­gányában ellobbant a gyer­tyaláng. Csak egy parányi füstcsík maradt utána, bele­kapott a szél és a szemem láttára röpke táncot járt vele. Az Élet megy tovább... Szilvás István »MM

Next

/
Thumbnails
Contents