Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen érkezett. Sikeres Napi postánkból Hit tesz az ifjúságvédelmi megbízott? Bosszúságok a Beszterce-lakótelepen Jó néhány éve figyelem már lakótelepünkön élő gyermekeink magatartását, viselkedését. Salgótarjánban, a Beszter- ce-Jakótelepen 8—15 évesek­ből verődött össze egy 15 fős csoport, akik trágár ki­fejezésekkel illetik a járóke­lőket. mert rájuk szólnak, amikor ablakot törnek be. hatalmas köveket dobálnak a lépcsőházakba idétlen, ar- tikulátlan ordítozások köze­pette. s az útjukba kerülő kisebb gyerekeket megfélem­lítik, bántalmazzák. A másik neveletlen csa­pat a sötétben, kivilágítatlan kerékpárokkal száguldozik, az utcán, a lépcsőházak aj­tajai előtt balesetveszélye­sen, s az általános isko.Ha ta­Válaszol az illetékes A hőszolgáltatással fog­lalkozó vállalatoknak a leg­több gondot az őszi. illetve a tavaszi hónapok időjárása okozza, amikor a napi át­laghőmérséklet éppen eléri az úgynevezett fűtési határ- hőmérsékletet. Ez nálunk plusz 12 fok. Ha ezt a napi átlaghőmérsékletet három egymást követő napon mér­jük, már indokolt a fűtés. Októberben és áprilisban egy napon belül 3—24 fokos tartományban változik a hő­mérséklet. Ezt a hőingado­zást távfűtéssel követni na­gyon nehéz. A rendszer napi többszöri ki- és bekapcso­lása lehetetlen. Ilyenkor a szolgáltatás fogyasztói mi­nősítése is szélsőséges. Azt. hogy délutántól délelőittig indokolt a fűtés, senki sem vitatja, de napközben gyak­ran jelentkeznek amatőr ,,energetikusok”, akik élesen A balassagyarmati Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskola vendége volt október 24-én hétfőn a Budapesti Térszíniház. A fia­tal. lelkes színészek parádés játékkal mutatták be Weö­res Sándor ..Holdbéli csó­nakos” című művét. A mesedráma egy előadás- sorozatnak volt az első ré" karítónőjét csúnyán megfe­nyegették, mikor rendre uta­sította őket. A klubhelyiség­ben tartott összejöveteleket rendszeresen zavarják. Leg­utóbb pedig egiy földszinten lakó fiatalasszonyt vettek céltáblának kövekkel dobál­ták a nyitott ablakon keresz­tül. Kérésünk, hogy a szü­lők gyermekeiket otthon ne­veljék a rendre és a kerék­pározás szabályaira. Az if­júságvédelmi megbízott ta­nár pedig szervezzen szolgá­latot a szülői munkaközös­ségbe megválasztott szülők­ből. Ez a megbízatás ezt a célt szolgálná, de tettek nél­kül semmit nem ér. Ozsgyáni György St., Kilián krt. bírálják tevékenységünket megfeledkezve azokról a la­kótársaikról. akik ugyan­azon épület északi oldalán laknak. Ezeket a bírálatokat elsősorban anyagiak motivál­ják. Hogy valamilyen módon mégis lehessen értékelni egy lakás fűtöttségét, a 20—22 fokos belső hőmérsékleti tar­tományt állapították meg normaként. Az esetleges túlfűtést — amely az átmeneti időszak­ban előfordulhat —, a ra­diátorszelepek zárásával kell mérsékelni. Tehát a fo­lyamatos túlfűtés megenged­hetetlen, annak bejelentését előre is köszönjük. Átmene­ti ..hőhullámainkat” pedig radiátorszeleppel mérsékel­jük. Csákvári Csaba Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalat műsz. jg.-h. sze, folytatását az iskola ta­nulói és tanárai egyaránt kíváncsian várják. A néző- közönség lelkes tapssa] kö­szönte meg a három szí­nésznek a vendégszereplést. Bugyi Andrea Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközép- iskola, Balassagyarmat tíz év után Vízmütársulat megszűnés előtt A Karancsvölgyi Vízmű Társulat tíz éve alakult meg. Az volt a célja, hogy bekapcsolja a vezetékes ivó- vízellátásba K airainc alapú j­tőt, Karan csatját és Karancs- berényt. A társulat feladatát sikeresen elvégezte: szerve­zési. műszaki és pénzügyi téren egyaránt. A három község lakossága 37.5 millió forintot, a jogi személyek 15,6 millió forintot fizettek az egészséges ivóvízért, a tanácsi és vízügyi támoga­tások összege 21,6 millió fo­rint volt. Mj lett az ered­mény? A lakások több mint 70 százaléka vezetékes vízzel rendelkezik, összesen 1320 bekötésre került sor 1981 óta. A jogi illetve közületi érdekeltség 1303. A zárómérleget szentesítő taggyűlés után, a jövő év elején megszűnik a Karancs- völgyi Vízmű Társulat. Ozondús levegő? A svájci Davos és Árosa híres szanatóriumai, ame­lyekben hajdan tüdőbetege­ket kezeltek, hírnevüket ré­gen nemcsak a luxusnak, hanemaz az ózondús levegő­nek is köszönhették. Akkori­ban az „ózondús” levegőt azo­nosították a tiszta levegővel. Ma valamelyest megfordult a helyzet, mert az ózon ma­holnap a szennyezett leve­gő fokmérőjévé is válik. Ugyanis a nagyvárosok le­vegőszennyező anyagai fnit- rogénoxidok és szénhidrogé­nek sib.) a napfény hatásá­ra másodlagos ózonképző­déshez vezetnek. Az így képződött ózont a szól sok száz kilométerre el­sodorhatja, olyan területek­re is. ahol egyébként tisz­ta a levegő. A városokban az ózon részben lebomlik, ami a vidék; levegőben ke­vésbé történik meg. így es- hetik meg. hogy a másodla­gos ózon által ..ózondússá” vált hegyi levegő mind egészséges, mind beteg, em­bereken asztmaszerű, nehéz légzéses rohamot válthat ki. Az ózon a közepes és kis­méretű és az egészen apró hörgőkben okoz károsodást, mert a kéndioxidhoz hason­lóan izgatja a hörgők nyál­kahártyáját. és olyan ref­lexet válthat ki, amely hir­telen és gyors hörgőszűkü­let miatt asztmás rohamhoz vezet. Távfűtési tájékoztató Tér — élmény Széesényi iskolások mondják: y * „Érdemes szövetkezeti tagnak lenni!" Virágot kap Marika néni, azaz Varga Pálné. Fotó: Liptai Magdolna A széesényi Nógrádi Sán­dor Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola és Szakmunkás- képző Intézetben 1982. no­vember 15-én, 132 tanulóval alakult meg az iskolaszö­vetkezet. Az alakuló rész- közgyűlés óta eltelt hatév­nyi idő az emberi élet mér­céje szerint sem hosszú, mégis mennyi minden bele­fért ebbe az időszakba! A helyi áfész féltő sze­retettel segíti tagszervező munkánkat, figyeli szövet­kezeti csoportunk működé­sét. Az érdeklődésnek is kö­szönhető, hogy a taglétszám évről évre nő. Jelenleg 281 tagot számlálunk, az intéz­mény 430 tanulójából. Az idén a gépszerelő el­ső „e” osztály minden más osztályt megelőzve lépett be az iskolaszövetkezetbe. Ez a gyorsaság az osztályfőnök szervezőmunkáját is di­cséri. aki korábbi csoport­jainak kedvező tapasztalatai alapján ajánlotta új „fiai­nak” a tagságot. A többi el­sős is készíti már az ötve­nesét, hogy belépésekor be­fizesse a részjegy összegét. Szövetkezeti tagjaink mun­káját a tanulók ötfős intéző- bizottsága szervezi. A szö­vetkezeti munka a diákok immár mindennapos tevé­kenységének részévé vált. Igaz, a tevékenységi formák nálunk szűkre szabottak. Termelőmunkába ugyan nem fogtunk, de találtunk hasz­nos elfoglaltságokat. A helyi „Erkel Ferenc” áfész vegyes karában több diákunk énekel. A városi könyvesbolt a múlt tanév­ben négy tanulónkkal kötött szerződést könyvek bizomá­nyosi rendszerben való áru­sítására. Legnagyobb örömünkre 1985 őszén intézményünk­ben megnyílt a régóta óhaj­tott iskolabüfé. Nem kell már a szomszédos Skála- Áruházba rohangálniuk gye­rekeinknek, nem kell többé szoronganiuk a pénztárak előtt kígyózó sorokban, fél­ve a szünet lejártától. Szövetkezeti tagjaink lel­kiismeretesen és szolgálat- készen segítik a büfé mun­káját. Egyesek az áruátvé­telnél segédkeznek, s e cél­ból szükség esetén akár a tanítás kezdete előtt is be­jönnek az iskolába. A kol­légista fiúk az üdítőitalok árusítását vállalták maguk­ra. Varga Pálnét, a büfés né­nit pótmamáiként tisztelik ezek a legénykék. Elmond­ják neki örömüket, bána­tukat egyaránt. Marika néni a pult mögött több mint kereskedelmi dolgozó. Min­den tanulóhoz van egy-két kedves szava, miközben anyáskodó türelemmel ké­szíti el a tízórais szendvicset, vagy szolgálja fel az iskola­tejet. S, ha olykor-olykor „becsúszik” a naplóba a ta­nulók réme, az egyes ér­demjegy, ő az, aki elsősor­ban nyugtatja, vigasztalja őket. t A tavaszvárás szövetkezeti tagjainak is értelmet ad: megkapják az áfésztől a részjegyek után a vásárlási utalványokat. A pedagógus jóleső érzéssel állapíthatja meg, hogy többségük hasz­nos dolgot vásárol a száz forint körüli értékpapírral. Szövetkezeti csoportunk krónikájába piros betűkkel jegyeztük be 1986. február 28-át. Ezen a napon a mi ' fiaink nyerték meg Nógrád megye öt iskolaszövetkezeti csoportjának a megyeszék­helyen megrendezett szövet­kezetpolitikai vetélkedőjét. A jól megszolgált jutalmuk 10 ezer forint volt. A Széesényi Egyesült Áfész igazgatósága rendszeresen meghívja az iskolaszövetke­zetünket a felnőttek tagér­tekezletére. Ezen a közéleti fórumon növendékeink meg­ismerkedhetnek az áfész eredményeivel, szövetkezet- politikájával és célkitűzései­vel. A SZÖVOSZ lapja, a Szö­vetkezet 1987. december 16-i számában „Szövetkezetünk a rák ellen az emberért!” cím­mel országos felhívást tett közzé. Diákjaink a helyi áfész szervezésében csatla­kozva, támogatták az akciót. Jóérzésük tanújelét adták azzal, hogy egységesen tíz forinttal járultak hozzá a nemes emberi célhoz. Tevőleges részvevői va­gyunk az áfész társadalmi munkaakcióinak. A decem­berben átadásra kerülő szé- csényi új élelmiszerbolt par­kosítási és takarítási mun­kálataiban mi is besegítünk. E cikk keretében köszöne- tünket fejezzük k; az áfész anyagi és erkölcsi támoga­tásáért. A köszönő szavakat elsősorban az áfész elnöké­nek Gonda Pálnak címez­zük. Mellette Puszta István­ná és Dénes Sándor szövet­kezet; vezetők patronálóte­vékenységét hangsúlyozzuk. Nekik is köszönhető, hogy az évenkénti 10 ezer forintos támogatás időben eljut hoz­zánk. Az átutalt pénzt a tanintézetben folyó tanul­mányi munka ösztönzésére, kulturálódásra és sportolás­ra használjuk fel. A helyes szövetkezetpoliti- kának megfelelően, minden megjutalmazott tanuló, vagy kisebb közösség értesül ar­ról, hogy a jó tanulásért és a lelkiismeretes szakmai érdeklődésért az iskolaszö­vetkezet ajándékát kapja. Így válik az anyagi támo­gatás a pozitív emberi érté­kek erősítőjévé iskolánkban. A szövetkezetnél végzett minden tevékenységet az iskolai KISZ-szervezetünk megbízatásként, illetve vál­lalásként rendszeresen érté­keli. Végzős diákjaink rendre visszakapják a részjegy árát. közülük többen is a felnőtt tagok sorába lépnek. Ha idejük engedi, be-benéz- nek volt iskolájukba, s út­juk a büféhez is elvezet. Sűrűn hangoztatják beszél­getések közben a már ez idáig is beigazolódott meg­állapítást: „Érdemes szövet­kezeti tagnak lenni!” Dombóvári József, az iskolaszövetkezet intézőbizottságának a tanárelnöke ■ Olvastam valahol, hogy az első mézeskalácsos céh 1619- ben alakult meg Pozsonyban, miután a bécsi céhből kivál­tak a magyar mézeskalácso- sok. Kíváncsi lettem, hogy 1988-ban, vajon hány mézes­kalácsos Jcisiparos dolgozhat például Balassagyarmaton? Végül is, a sokat emlegetett Melegh-féle mézeskalácsos kisiparos volt Segédjét, Ma­jor Gyulát — ma már ön­álló kisiparost — sikerült megtalálnom és szóra bír­nom édes, fűszeres illatú műhelyében, a Thököly ut­cában. Szép sárga mézes- tésztamasszát reichgolt (nyújtott) éppen egy hatal­mas, fehér asztalon. A vilá­gos, „tüchtig” műhelyben különben minden hófehér volt, csak a mester arca lát­szott egészséges színűnek, amint kiderült, nagy pecázó, a széesényi tavaknál bámult le ilyen szépen. Azért az igyekezet is „festett rá” egy kis pírt, mert amíg ott vol­tam, bizony meg nem állt a keze egy pillanatra sem. Fu­tószalagos tempóban szur- kálta ki a különböző mintá­kat a tésztából, lett hold, csillag, gömb, szív, azután szaporán a kihúzható sütő­lapokra sorakoztatta vala­mennyit, hogy talán még nála is fürgébb felesége ke­mencébe csúsztathassa azo­kat. (Amikor nem állt éppen a pult mögött...) Beszélgeté­sünk közben több száz da­rab mézesfigura készült el. — Még csak félig vannak készen — fordult felém Kozma úr, a díszítésre ki­hűlt állapotban kerülhet sor az élelmiszer-festőanyaggal. Szabadkéz-munka a színe­zés, a bábok, formák díszí­tése, „öltöztetése”, jegyezte meg enyhe büszkeséggel, lát­va hogy a kis üzlet üvegvit­rinjei felé forgatom a fe­jem. Rajta felejifve a sze­mem a cukorhabcsurgatott rózsákon... csillagvirágos Tündér Ilonákon, cifra tük­rös szíveken, piros-kék színű merítés huszárokon... — Mondtam is neki, ,hogy ugyan elég csicsásak, mégis népművészeti formák, azért tetszenek nekem. — 'Mások is így lehetnek vele — válaszolta túlkiabál­va a hangos dagasztógépet. Sokan vásárolják ezeket a falusi búcsúkon, vagy viszik ajándékba. — Klasszikus mézeskalá­csot, mézescsókot, mézespo­gácsái nem készítenek? — Csak halottak napjára, Balassagyarmaton akkor van a búcsú (vendégség). Olyan­kor kimegyünk árusítani a temető kapuja elé. Akkor az említett készítményeket is meg lehet találni nálunk. Vásározni már nem járunk, az áremelés a mi nyersanya­gainkat is érinti, csökkent a kereslet a drágább mézes­félék iráni. Az éppen náluk vendé­geskedő sógora hívta fel a figyelmem a műhely gépi és egyéb berendezésére, mond­ván, hogy azokat mind Koz­ma úr készítette saját kezű­leg. A sok és sokféle díszí­tőcső, szúróminta, elektro­mos gépek és a fából-lemez- böl készült munkaeszközök, és a kemence is a mester kézügyességét, sokoldalúsá­gát dicsérik. El kellett ismer­nem. — Hol tanulta ki a szak­mát? — ez érdekelt elsősor­ban. — Jászberényben a sógo­romnál, Gyűszű Mihály cuk­rász-, cukorkakészítö és mé- zeskalácsos-mesternél. Így há­rom szakmám van s mini árvagyereknek, sok minden máshoz is kellett értenem, minden olyan tevékenységet el kellett sajátítanom nála, amelyben a munkafolyama­tok zöme kézi munkát igé­nyel. Szigorú mesterem volt a Sógorom, az Inasiskolám és az Életem maga. — Ta­lán ezt a felkészültségemet láthatta meg Melegh úr, aki egy szentkúti búcsú alkal­mával meghívott magukhoz segédnek. így kerültem Pa­lócföldre az Alföldről. Tíz évig segédeskedtem náluk, tőlük is sokat tanultam, ezért mertem is ’neki vágni az önállóságnak. Mesterem meghalt, a leánya sem foly­tatta a mézeskalácsos-ipart, így mint valami „stafétabo­tot” viszem tovább ezt az „édes műfajt”. — És önnek van utódja? — A fiam ugyan autósze­relő-tanuló, de ideha­za sokat segít, úgy látom ügyes a gyerek, szeretném ha 6 támasztaná fel új formákkal ezt a ki­haló mesterséget. Elekes Éva Fotó: Czele János

Next

/
Thumbnails
Contents