Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
2 NOGRAD 1988. NOVEMBER 28., HÉTFŐ Beffejeaeie rr»ur»lcg|ot az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) miniszter szóban nem fűzött kiegészítést a képviselőkhöz eljuttatott írásos anyaghoz, amelyben részletesen beszámolt az idei állami költségvetés legfontosabb előirányzatairól. A tájékoztató kitért arra is. hogy miként alakult az idén a válla lati gazdálkodó szervek és az elkülönített állami pénzalapok támogatása. A szénbányászat támogatása a törvényben jóváhagyott előirányzatnál 700 millió forinttal kisebb lesz, mivel év közben döntés született a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítására. Ugyanakkor bizonyos korábban keletkezett, az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére néhány bánya esetében további intézkedésekre van szükség. A vaskohászat, a hústermelés és-értékesítés ez évi támogatása megegyezik a tervezettel. Szintén az előirányzatnak megfelelő támogatási összeget folyósítanak a Magyar Államvasutak számára, a szanálási alap és a foglalkoztatási alap finanszírozására. A jelentés arról is tájékoztatta a képviselőiket hogy a vállalati gazdálkodó szervezetek befizetései valamint a fogyasztáshoz kapcsolt adó várhatóan 4—6 milliárd forinttal haladja meg a támogatások levonása után keletkező tervezett többletet; Ennek a többletnek a tervek szerint 320,5 milliárd forintnak kellene lennie, ehelyett várhatóan eléri a 324—326 milliárd forintot. Ugyanakkor a társadalombiztosítási befizetések, illetve kiadások egyenlegének hiánya 11,5 milliárd forint helyett 20.5— 21,5 milliárd forint körül fog alakulni. Így az úgynevezett automatizmusok által érintett költségvetési kapcsolatból származó bevételek és kiadások összesített többlete az előirányzottól várhatóan 4—5 milliárd forinttal marad el. A törvény előírja, hogy az Országgyűlést informálni kell, amenviben a vállalati gazdálkodás közvetett szabályozására visszavezethető, valamint a társadalombiztosításban érvényesülő^ automatizmusok miatt a tartalék fele — 5 milliárd forint — felhasználásra kerül. Határozathozatal következett: Az Országyűlés az 1988. évi állami költségvetés egyes előirány za tarnak ala k u lásá - ról szóló tájékoztatót — 15 tartózkodás és 15 ellenszavazat mellett — elfogadta. Harmincegy tartózkodás és 10 ellenszavazat mellett megszavazták azt is, hogy a központi költségvetési szervek körében 275 millió forinttal, a tanácsoknál pedig 678 millió forinttal, összesen tehát 953 millió forinttal felemeljék a támogatási öszeget a költségvetési, tartalék terhére. Az Országgyűlés ezután az Elnök; Tanácsnak a legutób. bi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéi áttekintésével folytatta munkáját. Az erről szóló jelentés egyik pontja a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló új jogszabálygyűjteményre vonatkozott, amely az elmúlt hetekben nagy vihart kavart a magyar közvéleményben. A rendelet ugyanis szabaddá kívánta tenni a gáz- és riasztófegyverek, valamint a légfegyverek tartását, forgalmazását. Erre a társadalmi vitára utaft Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke is, aki szót kért a jelentés feletti vitában. Bejelentette: a tiltakozásokat ig figyelembe véve az Elnöki Tanács szerdali ülésén úgy határozott, hogy az Országgyűlésit követő testületi ülésén ismét napirendre tűzi ezt a törvényerejű rendeletet. A maga részéről azt fogja javasolni — mondta —, hogy ezt az engedélyt vonják vissza. A parlament honvédelmi bizottsága nevében felszólaló Török Mihály (Fejér m., 6. vk.), a bizottság titkára arra emlékeztette' a képviselőket, hogy a bizottság júniusi ülésén — bár a rendelet egészét időszerűnek, szükségesnek ítélte — félhívta a figyelmet arra, hogy a riasztó- és gázpisztolyok engedélyezése a mai társadalmi állapotunkon nem segít, hanem rontja azt. Az elhangzottakkal kapcsolatban Horváth István belügyminiszter hangsúlyozta: a kormány nem fog szembeszegülni az Ország- gyűlés mostani ülésén is megnyilvánuló közakarattal. Hogy mennyire veszik figyelembe a képviselők felvetéseit, arról elmondta: az Elnöki Tanács ülésén ugyan hangot adtak bizonyos aggályoknak, de sem a honvédelmi bizottság ott jelenlévő elnöke, sem más nem tiltakozott ez ellen az elgondolás ellen. Az Országgyűlés — három tartózkodással — úgy határozott, hogy a lőfegyverekkel és lőszerekkel kapcsolatban törvény szülessen. Ezért felkérték az Elnöki Tanácsot, hogy intézkedjen a törvény előkészítéséről, s a törvényerejű rendeletet hatálytalanítsa. A képviselők ezután — e módosítással — egyhangúlag tudomásul vették az Elnöki Tanács jelentését. A napirend szerint ezután Kovács Lászlóné (Budapest, Interpellációkat és kérdéseket tárgyalt ezután a képviselő-i testület. Südi Bertalan (Bács-Kis- ‘kun m., 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi Mgtsz pártbizottságának titkára a gesztor,társaságoknak az ipari szolgáltató szakcsoportok adótartozásaiért viselt felelősségével kapcsolatban interpellált a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez. Dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke részletező válaszában sízó't arról, hogy a szövetkezetek felelősségiét a szakcsoportokért — 1981 óta — egy meglehetősen szigorú kormányrendelet szabályozza. Szavazás következett: az Országgyűlés 21 ellenszavazattal, 153 tartózkodás mellett vette tudomásul a Legfelsőbb Bírósóig elnökének válaszát. A képviselők ezután kérték, hogy az igen szavazatokat is számolják meg. Űjra szavaztak a választ elfogadók, akik 183- m voltak. Weiszböck Rezsöné (Győr- Sopron m., 15. vk.), a soproni szőnyeggyár nyugdíjas igazgatója a közlekedési miniszterhez interpellált a közutak rossz állapota, a soproni közúti határátkelőhely korszerűsítése, valamint a 84-es főút Sopront elkerülő szakaszának kiépítése tárgyában. Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár a többi között kijelentette, hogy a Sopront elkerülő út megépítését a legsürgetőbb feladataik között tartják számon, de annak megépí7. vk.), a Meggyfa utcai napközi otthonos óvoda óvónője az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvényhez fűzött módosító javaslatát terjesztette elő. Váncsa Jenő mezőgazdásági és élelmezésügyi miniszter reagált a képviselői indítványra. Az illetékes bizottság és a miniszter álláspontját a 'képviselők — 30 tartózkodással, 2 ellenszavazattal — elfogadták, elvetve ezzel a törvénymódosítási indítványt. tésére a VII. ötéves tervben nem lótnák lehetőséget. A képviselők az államtitkár válaszát — az interpelláló fenntartásával — 18 ellenszavazattal és 37 tartózkodással elfogadták. Dr. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara főosztályvezetője a Polgári törvénykönyv 232. paragrafusában meghatározott kamatmértékkel kapcsolatban interpellált az igazságügymin.isz terhez. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügymi ni szter reálisnak ítélte meg a képviselő által felvetett problémát.. A képviselő és az Országgyűlés az interpellációra adott választ egyhangúlag elfogadta. Bozsó Lajosné (Budapest. 10. vk.), a Duna Cipőgyár szabásza az Országos Árhivatal elnökéhez interpellált. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke a kérést jogosnak ítélte. Bozsó Lajosné és az Országgyűlés a választ — egy tartózkodással — tudomásul vette. Dr. Vodila Barna (Borsod* Abaúj-Zemplén m., 15. vk.), a volt edelényj járási hivatal nyugdíjas elnöke a jogi képzettséggel rendelkező helyi tanácsi dolgozóknak a lakosság részére végzendő magánmumkája tárgyában interpellált az igazságügyminiszterhez. A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Antal Imre (Pest m., 19. vk.) a Mezőgép érdi gyáregységének igazgatója a kereskedelmi miniszterhez interpellált a szeszes italok reggel 9 óra előtti árusítási tilalmának megszüntetési tárgyában. Antal Imre — bízva a kedvező döntésben — elfogadta Beck Tamás válaszát; hasonlóképpen _ döntött a parlament is. Ezután Beck Tamás válaszolt dr. Papp Elemér (Zala m., 4. Vk.) képviselőnek a legutóbbi ülésszakon az egészségügyi szolgálat gépkocsiéi látása tárgyában benyújtott interpellációjára. Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.), a Budapesti Elektromos Művek vezérigazgatója az utak tisztasága tárgyában intézett kérdést a közlekedési minisztériumi államtitkárhoz. Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár válaszában elmondta, hogy az utak tisztaságét több rendelet, és atz ez évben elfogadott közúti közlekedési törvény is szabályozza. Dr. Balogh Károly (Győr- Sopron m., 11. vk.) rába- pordányi körzeti orvos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez intézett kérdésit. a teliektoialakítás esetén fizetendő földvédelmi járulék alóli mentesítés tárgyában, Váncsa Jenő válaszában tájékoztatta a képviselőt, hoigy az ezzel kapcsolatos törvény módosítását a jövő év első felében kívánják benyújtani az Ország- gyűlésnek. Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Ferroké- mia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa az építésügyi és városfejlesztési minisztertől kérdezte: tervezik-e a helyiségigiazdállkodiáisról szóló 19 1984. (IV. 15.) minisztertanácsi rendelet olyan értelmű módosítását, hogy a magántulajdoniban levő lakást ne csak a helyi tanács elnökének engedélyével — vagyis lényegéiben egy kötelező, ám formális aktus után lehessen bérbe adni nem lakás céljára. Válaszában Somogyi László miniszter elmondta: foglalkoznak az említett rendelkezés módosításával. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a televízió szegedi stúdiójának szer keisz tő- riportere egy, 1945-ben kelt beliügymi n,i s z téri rendel ötre hivatkozva — amely csu pán bejelentési kötelezettséget ír elő a felvonuLásoK- ra, a gyülekezésekre — azt kérdezte a belügyminisztertől: a Budapesti Rendőr- főkapitányság milyen jogszabályok alapján tiltotta be a brassói munlkésmegimoz- dulás első évfordulójára tervezett budapesti szolidaritási felvonulást, s miért oszlatta szét a rendőrség ezt a demonstrációt Horváth Isitván az általános társadalmi háttér felvázolása után rámutatott: az idézett rendelkezés mellett vannak más, magasabb szintű, frissebb jogszabályok is e kérdésiek rendezésére. Ami a konkrét esetet illeti: a belügyminiszter elmondta, hoigy a tüntetés szervezői a demonstrációt megelőzően bejielentéist tettek a rendőrségen. Ott közölték velük, hogy a hely — a román nagy követség környéke, illetve a forgalmas Thököly út — s a csúcs- forgalmi időpont nem alkalmas egy ilyen demonstrációra. Emellett reális volt a veszélye annak, hogy az adott időpontban egy ilyen tüntetés — esetleg kívülről is eredő sugallatra — valamiféle provokációba torkollik. Horváth István elmondta: a tüntetés szervezői nem éltek azzal a .jogukkal, hogy az elutasító határozat ellen felsőbb rendőri szervhez forduljanak; ehelyett panaszukat egyenesen a Szabad Európa Rádióhoz juttatták el. Mindent összevetve, úgy vélekedett: a törvényt nem a rendőrség szervei sértették meg. A rendőrség egyébként semmilyen ügyben nem ké- nye-kedve szerint dönt, hanem a kormány általános politikai vonalát követi — tette hozzá, A rendőrségiét a tüntetés szervezői később azzal vádolták, hogy brutálisam lepett fel a demonstráció résztvevőivel szemben. A belügyminiszter szerint ez az állítás nem felel meg a valóságnak. A rendőrség szabályszerűen járt el; az int ézkedések ny oméiban ke - letkezett politikai vita pedig nem jogvita és nem rend őrségi ügy. A kérdésekre adott válaszokkal a.z Országgyűlés novemberi ülésszaka., amelyen felváltva elnökölt Horvath Lajos, Vida Miklós és Jakab Róbertné, befejezte munkáját. Interpellációk, kérdések Parlamenti jegyzetek Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a Parlamentbe invitálja a NÖGRÁD- ot — így summázható egy rövid beszélgetés. Az előzményekhez tartozik, hogy a kormány stabilizációs programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról folytatott vit a - öss ze foglal ójába n Ho ós János, az Országos Tervhivatal elnöke megemlítette Nógrád megyét. Egy Sza- bolcs-Szatmár megyei képviselő hozzászólására reagálva megjegyezte: a hátrányos helyzetre tekintettel külön program készül Szabolcs- Szatmár, Borsod-Abaúj- Zemplén és Nógrád megyékre. A szombati tanácskozás elején Hoós János nem volt jelen, így Medgyessy Péter miniszterein o k - h elyet í est ől kérdezte a NÖGRÁD parlamenti tudósítója: hogyan áll az elképzelés megvalósítása, mi a „menetrend”? — Hamarosan tárgyalunk erről, a tervgazdasági bizottság jövő heti ülésén már napirendre kerül ez a javaslat — válaszolta szombaton a miniszterelnök-helyettes. Szerettünk volna információt kapni a program főbb elképzeléseiről, tartalmáról is, az ezzel járó esetleges előnyökre is kitérve. Medgyessy Péter azonban nem akarta véleményével megelőzni a tervgazdasági bizottság ülésének vitáját, döntéseit, ezért így reagált: várjunk a jövő hétig. Ennek érdekében még jelenlétünkben intézkedett: a tgib ülését követő sajtótájékoztatón legyen jelen az érintett három megye lapja, a tanácsok vezetőivel együtt. ☆ Ügyrendi kérdés? — a mindenkori elnök kérdésére végighullámziik a derültség az üléstermen. A váratlanul hozzászólók jó része azt bizonyítja megnyilatkozásával: sok a tisztázatlan dolog, a félreérthető munkamódszer. Magyarán, igen sokan szorgalmazzák az ügyrend korszerűsítését, vagy új megalkotását. Szó esett erről az ország- gyűlési képviselőik Nógrád megyei csoportja legutóbbi ülésén is, utalva arra, hogy korábban is számos javaslatot tettek képviselőink a mai követelményeknek megfelelő parlamenti munka keretei megteremtéséhez. Az ügyrenddel kapcsolatos az ülésszak első napján tett bejelentés is: lemondás és megüresedés miatt az Országgyűlésnek új tisztségviselőket kell választani bizottságok élére. Éppen ezzel kapcsolatosak azok a módosító indítványok, amelyeket De vcsi cs Miklós ország- gyűlési képviselő, a megyei pártbizottság első titkára foglalt össze. — Igen hasznos lenne, ha az állandó bizottságok saját maguknak választanának vezetőt, s nem az Ország- gyűlés egésze gyakorolná ezt a jogot. Ez a módszer egyébként teljesen logikus lenne — hangzott a vélemény. Az észrevételek szerint korszerűsítésre szorul a bizottságok munkamódszere is. — Azért lenne erre szükség, hogy a bizottság érdemi munkát végezhessen, a vitát ne nyomhassák el a külső résztvevők, hadd bontakozzon kd a szakmai testület véleménycseréje. Mire alapozza ezt a véleményt Devcsiics Miklós? Érvelése szerint a terv- és költségvetési bizottság ülésén ott van a „fél parlament”, s a költségvetés tárgyalásakor egyébként is megjelenik a többi bizottság elnöke is. Az indítvány szerint azok, akik niem tagjai a testületnek, nyújtsák be írásban észrevételeiket. Megfontolandó indítvány. A testület ugyanis így tudja elvégezni — elkerülve a parttalan vitát — azt, amire létrehozták. ☆ Az ülésterem melletti folyosón óriási halmokban állnak a reggeli újságok, a képviselők azonnal lemérhetik: milyen tükröt mutat a sajtó az országnak az előző napról. Éppen erről, a sajtóról, beszélgetünk, amikor a szombat reggeli munkakezdés előtt Horváth István belügyminiszter üdvözli Devcsii.es Miklós, Sándor Gábor, Tőzsér Gáspár képviselőket. — A tudósítók önkényesen válogatnak — így summázható röviden a vélemény- csokor. — A valóságosnál sokkal nagyobb teret kap a kritika, az egyetértő hang pedig nem köszön vissza a lapokban, Később dr. Szilágyi Tibor erről így vélekedik: — Igen, mintha a tudósítások elszakadnának a valóságos munkától, a sajtó teljesen külön életet él. Valóban így lenne? Érdemes volna egy statisztikát csinálni: a lapokban állandóan ugyanazok köszönnek vissza. Mintha egy-két tucat, mindennel ellenkező képviselőből állna az Országgyűlés. A kritikát kár volna habozás nélkül visszautasítani. Az élő közvetítés és az írott tudósítás ugyanis mintha két különböző ülésszak elé tartana tükröt. A hangvételt illetően olyan nagy a különbség. ☆ Mii tartalmában nem kurtítottuk, inkább megszaporítottuk dr. Hütter Csaba hozzászólását. Igaz, csak két betűvel egy mondatban, mégis idézhető a mondás: ,,De mecsoda különbség...” Ki tudja, a rossz telefonvonalak káoszában, hol született ez a két betű, s lett a de-ből mert. A mondat így hangzott él: „Liberalizálni kell a külkereskedelmet, DE külkereskedelmi rendszerünk elavult, s a vállalati magatartás is meglehetősen egyoldalú, keletre exportálni, nyugatról importálni akarunk.” A mondandó így fedi a lényeget. A de helyére mértét Írva egészen más az értelem. ☆ „Szeretnék sok olyan kisvárost Magyarországon, mint Pásztó” — így jegyezhettük le Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter szavait, amikor egy pár percre „elraboltuk” Nyitrai Ferencné, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke társaságából. A miniszter minapi pásztói látogatását felidézve a város lakásépítését nyugtázza örömmel, de kiváltképpen a városépítés színvonalával elégedett. — Az új lakónegyed óriási teljesítmény, s minden elismerést megérdemel a főutca rehabilitációját szolgáló vállalkozás is. A megvalósításon látszik a hozzáértés, s az a tény, hogy ebben a városban már akkor is főépítészt alkalmaztak, amikor az még nem volt követelmény. Annyi bajt, rosszat, kritikát megélünk manapság. Jó ilyen hírrel hazajönni. Az ülésszakról tudósított: Kelemen Gábor
