Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-28 / 283. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI XLIV. ÉVF., 283. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1988. NOVEMBER 28., HÉTFŐ lit i ini^hi \' , Á kenyér éjszakája (3. oldal) Fehér téglák a falu szívében (4. oldal) „Kezdtem csodabogárnak tekinteni magamat" (5. oldal) Befejezte munkáját az Orszöggyíilés Szombatin a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munká­ját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára, <Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke. Az ülésszak harmadik napján az elnöklő Jakab Róbertné elsőként Simon Péter Pálnak, (Borsod m., 23. vk.), a Tiszai Vegyi Kom­biinát gyáregységvezetőjémek adta meg a szót. A terv- és költségvetési bizottság elő­adója a jelenlegi nehéz gaz­dasági helyzetből való el­mozdulást a termelés és a termékek műszaki színvona­lának, versenyképességének javításában jelölte meg, amelyben meghatározó sze­repet kap a kutatásn-műsza- ki fejlesztési tevékenység. Leszögezte, hogy a fejleszté­si célok kijelölése, a kutató- fejlesztő munka irányítása, feltételeinek és eszközeinek meghatározása a kormány feladata. A terv- és költségvetési bizottság vitájában szorgal­mazták: az OMFB a tör­vényjavaslat elfogjadása után változtasssa meg szerveze­tét és működését. Tóth János (Budapest, 37. vk.), a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára rá­mutatott: a magyar gazdaság jelenlegi kritikus helyzeté­nek egyik legfőbb oka, hogy évtizedes lemaradás alakult ki a tudomány és a technika eredményeinek alkalmazásá­ban. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek ve­zérigazgatója arról szólt, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között a műszakj fej­lesztési alap képzése a vál­lalatok számára gyakorlati­lag adójellegű elvonásként jelentkezik, terheiket növe­li. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), egyetemi tanár, a MÉM Központi Élelmiszeripari Ku­tatóintézetének főigazgatója úgy vélekedett: a központi műszaki fejlesztési alap megteremtése jól, koncep­ciózusán történik, azonban az elosztásban, a felhasználás­ban az elvek és a gyakorlat összhangja még nincs kellő­en kidolgozva. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Tétényi Pál, az OMFB elnöke válaszolt az elhangzottakra. Felvetődött a vitában, hogy inkább az infrastruktúra fejlesztéséhez adjon támogatást az alap, s kevésbé a gyártmányfejlesz­téshez. Tétényi Pál szerint mindkét feladat megoldásá­ra igénybe kell venni a központi műszaki fejleszté­si alapot, csak eltérő eszkö­zöket kell alkalmazni. A kockázati tőke bevezetésével kapcsolatban elmondta: nem rövid, hanem jó néhány évig tartó folyamatról van szó, ezt mutatják a nemzetközi tapasztalatok. Többen foglalkoztak a fej­lődés irányával, a szellemi és a fizikai infrastruktúra jelentőségével. Az OMFB elnöke úgy ítélte* meg: - egy­re inkább látszik, hogy a műszaki fejlesztés rendkí­vül nagy gátjává vált az el­maradott infrastruktúra. Sok szó esik ma arról, hogy 1992­re létrejön az egységes euró­pai közös piac. A hatékony, eredményes együttműködés­hez meg kell teremteni an­nak műszaki feltételeit a távközlésben, a szabványo­sításban és sok más terü­leten. A műszaki értelmiség, s általában az értelmiség helyzetéről, működésének le­hetőségeiről, korlátáiról is szólt Tétényi Pál. Azonnali változás nem várható ezen a téren, bár a szándék meg­van, igaz, a lehetőségek kor­látozottak. A magyar szakemberek, kutatók külföldi munkavál­lalásával kapcsolatban Té­tényi Pál úgy ítélte meg: ha ez tömegessé válik, feltétle­nül figyelni kell rá, jelen­leg azonban még inkább azít kell értékelni, hogy az ilyen jellegű munkának nagyon sok előnye is van. Még ma is érezzük annak hátrányát, hogy tudományos életünk hosszú éveken át el volt zárva a nyugat-európai or­szágok tudományos műhe­lyeitől. A személyes kapcso­latok ezen a területen rend­kívül fontosak, s azért pe­dig külön köszönet jár, hogy ezek a kutatók a tudományos életben növelik hazánk hír­nevét. A képviselők ezután a terv- és költségvetési bizott­ság jelentésében előterjesz­tett módosító javaslatra sza­vaztak, s azt három ellen- szavazatttal, négy tartózko­dással elfogadták. Ezután a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavasla­tot általánosságban és — a megszavazott módosításokkal — részleteiben, 13 ellensza­vazattal és 10 tartózkodással elfogadták. Dr. Kulcsár Kálmán előterjesztése Ezután dr. Kulcsár Kálmán igazság ügy miniszter ter­jesztette elő a gazdasági társaságokról szóló törvény­hez kapcsolódó törvényja­vaslatokat. Az Országgyű­lés októberi üléséin elfoga­dott társasági törvény szük­ségessé teszi a jogrendszer teljes áttekintését, és a tár­sasági törvénnyel összhang­ban álló átfogó korszerűsí­téséit — mondotta. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotása legerőteljesebben a Polgári törvénykönyvet érinti, s ezért a törvény több jogin­tézményét kell módosítani, újraszabályozná. A PTK és a hozzá kapcsolódó ala­csonyabb szintű jogszabá­lyok ellentmondásai arra is ösztönzik a jogalkotókat, hogy a most előterjesztett törvényjavaslatot megha­ladóan, melőbb hozzákezd­jenek a PTK átfogó felül­vizsgálatához. Ezúttal azon­ban — jelezte a miniszter — mégsem terjeszti elő a Polgári törvénykönyv mó­dosítását, hanem arra kéri a képviselőket, hogy ezzel a decemberi ülésszakon fog­lalkozzanak. Indoklásul el­Kép az ülésteremből. Kulcsár felvétele mondta, hogy a külföldiek Magyarországon történő be­fektetéséről szóló törvény, amely decemberben kerül az Országgyűlés elé, szintén a Polgári törvénykönyv mó­dosítását Igényli. Nem len­ne célszerű egy törvényt két egymást követő ülésszakon módosítani. A továbbiakban kifejtet­te, hogy az új társasági tör­vény szabályozása szüksé­gessé teszi a polgári per- rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítását is. A gazdasági társaságokra vonatkozó egységes szabá­lyozásnak megfelelően, le­hetőséget kell nyújtani bár­mely típusú gazdasági tár­saság határozatának a bíró­ság előtti felülvizsgálatra. Ugyancsak szükséges az állami pénzügyekről szóló törvény- módosítása is. Meg kell teremteni az összhan­got az 1989. január 1-jén hatályba lépő társasági tör­vény, a vállalkozási nyere­ségadóról, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények és a pénzügyi tör­vény fogalom használata között. A törvényjavaslat ennek megfelelően a „vál­lalkozókat” vonja a szemé­lyi hatálya alá. Végezetül Kulcsár Kál­mán felhívta a figyelmet arra, hogy. a most módosí­tandó törvények további fe­lülvizsgálatán kívül e mun­ka folytatásaként elkészítik a társaságok átalakulásira vonatkozó törvényjavasla­tot, a külföldi beruházások­ról készülő törvényjavasla­tot, illetve a földtörvény módosítását és számos más fontos jogszabályt. Dr. Tallóssy Frigyes (Bu­depest, 24. vk.), Ferrokémia Ipari Szövetkezet jogtaná­csosa a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elő­adója leszögezte, hogy az Országgyűlésen októberben elfogadott társasági tör­vény a magyar jogrendszer­ben — amely elviekben a tervutasításos rendszerre épült — kivételt képez. Ezért meg kell teremteni a jelen­leg hatályos joganyaggal a szükséges összhangot. Határozathozatal követke­zett. A képviselők először elfogadták hogy a Polgári törvénykönyv módosításá­ról szóló törvényjavaslatot a külföldi tőkebefektetők be­ruházásvédelméről szóló tör­vényjavaslattal együtt az Országgyűlés decemberi ülésszakán tárgyalja meg. Majd elfogadták a Büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, azt követően pedig — a beter­jesztett bizottsági módosítás­sal együtt — a polgári eljá­rási szabályokat módosító törvényjavaslatot. A képvise­lők megszavazták az állami pénzügyekkel foglalkozó 1979. évi II. törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslatot a vonatkozó bizottsági kie­gészítésekkel együtt. Végeze­tül az Országgyűlés elfogad­ta nem lakás céljára szolgá­ló építmények adójáról szó­ló 1985. évi 23. számú tör­vényerejű rendelet módosí­tására vonatkozó törvényja­vaslatot. Ezután megkezdődött az 1988. évi állami költségve­tés egyes előirányzatainak alakulásáról szóló tájékozta­tó tárgyalása. A pénzügy­(Folytatás a 2. oldalon.) Cigányfiatalok megyei találkozója Letovai Ildikó, a HNF megyei titkára megnyitóját tartja. Tetszésnyilvánítás egy-egy felszólalás után. (Fotó: Bábel L.) A Hazafias Népfront Nóg- rád Megyei Bizottságia mel­lett működő cigánytanács, a megyei tanács cigányíkoordi- nációs bizottsága, valamint a Vöröskereszt megyei veze­tősége szervezésében szom­baton rendezték meg a ci- gányfiatalok megyei találko­zóját Salgótarjánban, a Jó­zsef Attila . Városi-Megyei Művelődési Központ klubjá­ban. Az elnevezése ellenére az idősebb korosztályt is élén­ken aktivizáló fórumjellegű tanácskozáson a különböző községek, lakóterületek kül­döttei mellett jelen voltak a zsúfolásig megtelt terem­ben a megyében tevékeny­kedő cigánycsalád-gondozók, s az elnökségben helyet fog­lalt Náday Gyula, az Orszá­gos Cigánytanács alelnöke, valamint Mezei István, az OCT titkára is. Talpas Zoltánná, a megyei cigánytanács 'titkára meleg hangú bevezetőjét követően — amelyben hangsúlyozta, a cigányság az ország építé­séhez azonos mértékben kí­ván hozzájárulni a társada­lom többi, tagjával —, Leto­vai Ildikó, a HNF megyei bizottságának titkára köszön­tötte a megjelenteket, s rö­viden vázolta a cigányság mozgalmának több mint egy évtizedes fennállása óta meg­tett utat. Ezt követően dr. Boros Sándor, a megyei tanács el- nökhélyettese kezdte meg vitaindítóját. Kiemelte, hogy megyénk lakosságának ki­lenc százaléka cigányszárma­zású, ezért boldogulásuk, be­illeszkedésük segítése fontos társadalompolitikai feladat. — Bár az utóbbi években sok területen kedvező vál­tozás történt — folytatta Boros Sándor —, még ma is sók a problémás terület. Ám ezek megoldásának lehetősé­gei elválaszthatatlanok az ország jelenlegi társadalmi, pölitikai, gazdasági környe­zetétől, s ennélfogva nincs helye a kivételezésnek. A cigányság maga próbáljon meg jobban élni lehetőségei, vei. Majd rátért a cigány­ság életkörülményeit befo­lyásoló legfontosabb kérdé­sekre. Megemllítette, hogy a munkaerő-kereslet változása negatív hatással lesz a ci­gányság iskolázatlan, szak­képzetlen tömegeire. Boros Sándor szavait igen szerteágazó vita követte. Na­pirendre kerültek az okta­tás. a művelődés lehetősé­gei, a foglalkoztatás problé­mái, a nyelvápolás, a kultu­rális hagyományok megőr­zése. Fontos problémaiként vetette fél Mezei István, hogy legelőször egymás kö­zött kell leszámolná az elő­ítéletekkel. Szojuz TM-start Szombaton, magyar idő szerint 16 óra 50 perckor a bajkonuri űrrepülőtéri cl felbocsátották a Szojuz TM típusú űrhajót két szovjet és egy francia űrhajóssal — Alekszandr Volkovval, Szer- gej Krifcaljavval és Jein- Loup Ch rétiemnél — a fedél­zetén. Chrétien az űrállo­máson jelenleg dolgozó Mu- sza Marnarov és Vlagyimir Tyitov társaságában tér vissza a földre, míg Volkov és Krikaljov a Miren foly­tatja a kutatási munkákat. Az űrrepülők indításánál jelen volt Francois Mitter­rand, francia köztársasági elnök is.

Next

/
Thumbnails
Contents