Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
J . . . • i 2 HÖGRÁD 1988, NOVEMBER 26., SZOMBAT Folytatta munkáját az Országgyűlés E&lastutsyarmatiafe la vendégek részére fenntartott karzaton: dr. Kjcskeuiéthy Gynláné művelőd és Iköz- ^ont-igazgatő és Oroszlánná Mészáros Ágnes 'könyvtárigazgató. —képek: kulcsár— (Folytatás az 1. oldalról.) betöltetlen álláshelyek száma. Eziént érthetetlennek nevezte, hogy a munkanélkű- lii segélyt ilyen kiemelten kezelik, ahelyett, hogy az átképzésre, a munlkaihefliyeken az optimális körülmények megteremtésére helyeznék a hangsúlyt. Lakos László (Pest m., 9. vk.), a Jászkarajenői Árpád Tsz elnöke felszólalásában javasolta, hogy aiz 1989-es terviben építsék be a,z adók mérséklését, illetve az álla mháztaritáis részesedés ének csökkentését a megtermelt új értékből. Mégpedig ■azért, mert nem hatékony a felhasználása, nem takarékos az elosztása. Több hozzászóló nem lévén, a vitáit berekesztették, az elhangzottakra Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt. Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.). a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatóságának vezetője rámutatott: a kormányra ma óriási nyomás nehezedik, ezért keménykezű. következetes politikát kell folytatnia, amellyel kikényszeríti a cselekvést, mindenkit rászorít arra, hogy a piac igényeihez alkalmazkodjék, s ne felülről várja a megoldást. Lép Ferenc (Tolna m.. 5. vik.), MÁV szertáriőnök-ihe- lyettes a stabilizációs program egyik legfontosabb tennivalójaként értékelte az oktatás fejlesztését, amelyre még a napi szorongató gondok ellenére is többet kell áldoznia a kormányzatnak. Polgárdi József (Pest m., 17. vk.), a Nyugat-Pest Megyei Sütőipar; Vállalat igazgatója szerint a kormány stabilizációs programjának teljesítésében az idén biztató jelek voltak tapasztalhatók, ám a célok megvalósításéért a lakosság hozta a legnagyobb áldozatot. Túl súlyosak ezek a terhek. amelyeket a kormány elsősorban az alacsony jövedelműek vállára rak. Ezért megfontolásra ajánlotta az elképzelt 6 százalékos reálbércsökkentés mérséklését. ZsoLnay Katalin (Komárom m., 3. vk.), a Kömyei Mezőgazdasági Kombinát művezetője a lakásgazdálkodás piaci alapokra helyezése mellett emelt szót. Hangsúlyozta: a fiatalok, a pályakezdő osaládalapítók életkezdését támogatni kell, bizalmat adva az elkövetkező évtizedek becsületes munkájához. Látható, hogy a jövedelmeknél gyorsabban növekvő lakásárak tűrhetetlenné válnak az otthonra várók és a támogatást nyújtó költségvetés számára egyaránt. Moravcsik Ferencné (Bács- Kiskun, 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi városi szervezetének titkára a képviselők nagy felelősségét hangsúlyozta abban az aktusban, amikor döntenek az 1989-es év gazdaságpolitika terveiről. Ezzel kapcsolatban kételyeit fogalmazta meg: ki garantálja, hogy az úgynevezett „A” változat nem jut-e ugyanarra a sorsra, mint a korábbi, valóra nem váltott elképzelések. Técsi László (Szabolcs- Szaitmár m., 19. vk.), a Nyírtass; Dózisia Termelőszövetkezet elnöke szerint a kormány a költségvetés helyzetére hivatkozva növéli az elvonásokat. Véleménye szerint nemcsak a bevételek növelése, hanem a központi kiadások jelentős mértékű csökkentése is megoldást jelent. Például meg lehetne szabadítani az országot az elmúlt években kialakult bürokratikus tehertől, az apparátus mintegy 30—40 százalékos leépítése mindenképpen indokolt lenne. Javasolta, hogy az Országgyűlés terv. és költségvetési bizottsága minél előbb részletesen vizsgálja meg a költség vetés helyzetét. Heliner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara főosztályvezetője megjegyezte, hogy a különböző bizottsági üléseken, s itt az ülésszakon sem hangzott el új megállapítás; a kormányzat és a képviselők évek óta megszokott eszmecserét folytatnak, s ezt a polémiát a - nagyothallók párbeszédének nevezte. Mint mondta: a kormányt gúzsba kötik a külső adósságszolgálat és a túlméretezett hazai költségvetési rendszerünk kötelékei, gyenge, vagy közepes jövedelemtermelő' képességű vállalkozói szférával megáldva. Folyik az egymásramutogatás, miközben egyre lejjebb csúszik az egészségügy, az oktatás színvonala. s csökken az élet- színvonal is. Ezután Hoós János vita- zárójára került sor. Határozathozatal követke- 4, kezett. Az Országgyűlés először kétséget kizáró többséggel tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát, majd — ugyancsak nagy többséggel — az 1989. évi gazdaságpolitikai feladiatoben elmondotta: második olvasatban van terítéken a nyereségadó-törvény. Ezúttal egy átdolgozott, kiegészített, tartalmában, szerkezetében, nyelvezetében js jelentősen módosított törvényjavaisiiait került a képviselők elé. Utalt arra, hogy írásos anyagot bocsátottak a képviselők rendelkezésére, ösz- szefoglalvai a változásokat a korábbi javaslathoz képest. Ugyancsak írásos tájékozta^ tót készített a Szociális és Egészségügyi Minisztérium a t ársadalomb iztosí tá si já rülék jövő évi feltételeiről, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a bér- és keresetszabályozás 1989. évi rendjéről1. Ez utóbbiban néhány ponton változott a jövő évre tervezett rendszer. A bérmechanizmus további liberalizálása érdekében az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejövő, a bérnö- velési maximumra vonatkozó ajánláshoz a kormány nem kapcsol szankciót. Ez azt jelenti, hogyia bérmechanizmus semmilyen átlagbér- szabályt nem tartalmaz. A vezetői érdekeltségi rendszer további jelentős liberalizálása érdekében a jövőben a munkáltató határozhatja meg a prémiumfeladatot -és s prémium mértékét. A vállalkozói nyereség- adótörvény-javaslat a páriái ment ülésén elhangzottakat figyelembe véve nem tartalmaz végrehajtási rendeletet. Mindössze két kérdésben kap a kormány1 felhatalmazást külön rendelet alkotására. Az egyik a gyorsított amortizáció, a másik az elmaradott térségedben működő adóalanyoknak nyújtható nyereségadókat, az ,,A” változat mellett foglalva állást. A napirendnek megfelelően ezután Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő a vállalkozói nyereségadóról szóló törvényjavaslatot, valamint az ehhez és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezés ékről szóló törvényi avasla tokát. kedvezmény szabályozása. Az előbbi a műszaki fejlődést hívatott segíteni azáltal, hogy egyes állóeszközök gyorsított leírását lehetővé teszi. A gazdaságilag elmaradott térségekben működő gazdálkodó szervék kedvezménye pedig a térségek fejlesztését, a foglalkoztatottság növekedését hivatott elősegíteni. Többen javasolták, hogy tegyék lehetővé a kedvzemény kiterjesztését a gazdasági szerkezetváltással intenzíven érintett néhány térségre is. Ez indokoltnak látszik. Mindkét adókedvezményre az a jellemző, hogy a feltételek változása következtében a kedvezmények tartalma és mértéke változhat. Ezért a miniszter javasolta: kapjon felhatalmazást a Minisztertanács arra, hogy ezeket külön rendeletben szabályozza. Az adókedvezmények száma növekedett, ezek közül jelentősebb az élelmiszer- kiskereskedelem 40 százalékos kedvezménye. A kedvezmény kiterjed a sütő- és tésztaiparra is. Bővül az adókedvezményre jogosító közszolgáltatói, kulturális, és egészégügyii tevékenységek köre is. A hangfelvétel- készítés és -kiadásra teljes egészében, míg a videofelvétel-készítés és kiadásból a kulturális értékű felvételékre is vonatkozni fog az adóvisszatartási lehetőség.. A jogi bizottság ülésén Tallóssy Frigyes képviselő felvetette, hogy indokolatlan a vállalkozásszerűen működő és általában speciális, . luxusigényeket kielégítő sporttevékenységek adókedvezményben való ré■mmMMmmMwmmmmmmwmmmmmii szesítése. Ezzel Villányi Miklós egyetértett, de megjegyezte, a parlament ifjúsági és sportbizottságának elnöke, Tallóssy Frigyes javaslatát nem támogatja. A törvényjavaslatban a sporttevékenység kedvezménye a diáiksportra, a verseny- és1 élsportra, valamint a tö- megsportrendevények szervezésére és lebonyolítására terjed ki. Az Országgyűlés előző ülésén elhangzottak alapján született .meg az átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat, amely tartalmazza a megszűnő jogszabályok állapján eddig igénybe vett, de meghatározott ideig még élő kedvezményeket, a megszűnő szabályozások miatt indioikoit, átmeneti intézkedéseiket és a személyi jövedelemadó-törvény előírásait érintő átmeneti rendelkezéseket. A törvényjavaslat a tételesen felsoroltaikon felül minden korábbi, ínyereségadózás ikörébe tartozó leiratot hatályon kívül helyez. Ezzel tiszta helyzet alakul ki, csak a két törvényjavaslatban meghatározott szabályok élnek tovább. Egy több évtizedes jövedelemszabályozási gyakorlattal sikerült így szakítani. Ailiacsormmummm. nyabb szintű szabályozás már csak a szocialista államközi elszámolásokban és a decentralizált alapok egy részénél marad fenn. A kormány törekszik ezéket is mihamarabb magasabb szintű szabályokba foglalni. A törvényjavaslat legtöbb vitát kiváltó pontjia az adó mértéke volt. Már az októberi ülésszakon is ez volt a törvényjavaslat tárgyalásának kniltiikus pontja. A terv- és költségvetési munkák előrehaladáséival egyértelműen igazolódott: 1989-re az előterjesztettnél magas ab b adómérték indokolt, sőt, további költségvetési egyensúlyt javító intézkedésekre is szükség van. A pénzügyminiszter előterjesztését vita követte. Tétényi Pálnak, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény javaslatot előterjesztő expozéját követően — este 8 órakor — befejeződött az Országgyűlés ülésszakának pénteki munkanapja. Szombaton reggel 9 óraikor a Központi Műszaki Fejlesiztési Alapról szóló törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját a parlament. (MTI) mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmim Villányi Miklós előterjesztése Villányi Miklós bevezetőParlamenti jegyzetek Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnök- helyettese dr. Hütter Csaba nógrádi képviselőt idézte: a minden rossz szemlélet eluralkodása helyett nagyobb bizalom, önbizalom kellene. A rossz mellett ott a jó is, Fekete János érvelése szerint olyan beruházásokból is egész csokorravalót tudna összeállítani, amelyek javítják a fizetőképességet. A beszélgetések tanúsága szerint • azonban igen sok a kétség és a kétely, s ezek most kiváltképpen a vállalkozási nyereségadóról szóló — immár másodszor tárgyalásra kerülő — törvény- javaslatnák, valamint a központ i mű sz a ki -f ejiles zté- sá alap törvényjavaslatának szólnak. Sándor Gábor képviselő a napirend tárgyalása előtt azt mondta: a vállalkozási nyereségadó a javasolt formában nem elfogadható. Érvelésül megjegyezte: az Országgyűlést megelőző tapasztalatszerzései , v él eménycseréi szerint például a kisiparosok azt mondták, inkább kivonják majd tőkéjüket a termelésből, és ehelyett értékpapírokba fektetik. A képviselő szerint pedig működő tőikére volna szükség. Dr. Szilágyi Tibor és Tő- zsér Gáspár más érvek alapján mégis hasonló indíttatással fogalmazza meg aggodalmát: az óriási elvonás nem ösztönzi a vállalatokat a nyereségtermelésre. Mi marad a termelőknél? A válasz elintézhető egyszóval: a panasz.Mi lehet akkor a megoldás? Alighanem a kompromisszum. A vélemények sokszínűségét, a szavazás várható bizonytalan kimenetelét jól érzékelteti a nógrádi képviselőkkel folytatott párbeszéd is. Sándor Gábor szerint: — Harmincöt százaléknál magasabb vállalkozási nyereségadót nem tudok elfogadni. — Legyünk tárgyilagosak — így dr. Szilágyi Tibor. — Negyvenrótven százalékos adóval kiegyezhetünk. A társasághoz érkező Vastag Ottilia js határozott véleményt képvisel: — A központi műszaki- feljesztési alap semmiképpen nem fogadható el. Maradjon ott a pénz, ahol megtermelik, fordíthassák ott a szükséges fejlődésre. Különben olyan pénz lesz ez is, hogy annak adja az állam, akinek akarja. A vállalatok saját —vagy részben saját — felhasználási lehetősége mellett érvel dr. Szilágyi Tibor is, aki mindehhez hozzáteszi: — A vállalkozási nyereségadó a többi elvonással együtt végsősoron a dolgozók adóterheit növeli, hiszen nem tudunk nyereséget fizetni. Az elvonásokról, legalábbis a tervezettekről, pontos listát készít dr. Miklós Zoltán. A javaslat szerint 55 száazlékos vállalkozási nyereségadó, 16 százalékos lakásépítési alap, 4,5 százalékot kérnek a központi műszaki-fejlesztési alapra. — Ez már 75 százalék, a nyereségből tehát marad 25, — mondja a képviselő lehangoltam — Ebből aztán gazdálkodhat a vállalat szabadon. Hogyan ? Tételezzük fel, hogy a vállalat a jövőt akarja építeni, és beruház. Akkor ott az általános forgalmi adó, ha hitelt vesz fel, akkor annak kamatai észnélkül nőnek. — Erre mondják, hogy összekötik az ember kezét, és lábát, aztán ösztönzik, hogy fusson. A képviselő nézete szerint a javaslatok elfogadása taktikázáshoz is vezetne, a nyereség kimutatásának el- kenésére késztetne. A mértéktelen elvonás szándéka mondatja talán a következőt : — A társadalomban vannak olyan szervek, mozgalmak, amelyek igen sokba kerülnék. Ezekhez azonban nem akarnak hozzányúlni. Mintha csak hallotta volna a kupolacsarnokban elhangzott szavakat dr. Vida Kocsárd Somogy megyéi képviselő, néhány perccel később az ülésteremben ezzel érvelt: az állami bürokráciát legalább egyharma- dára kellene csökkenteni. A döntés még nem ismeretes, dr. Miklós Zoltánnak azonban jelentős sikerélménye van. — Az előző ülésszakon javasoltam, hogy a vállalkozási nyereségadót az esetleges veszteséges és nyereséges évék egyenlegéből időben eltolva fizethessék a tsz-ek, hiszen lehet, hogy egy aszály miatt kellene a vagyont csökkenteni. Az ülésszak után tárgyaltunk a Pénzügyminisztériummal, javaslatomat elfogadták. Mégpedig úgy, hogy az nemcsak a mezőgazdaságnak, a kedvezőtlen adottságú tsz-efcnek, hanem az egyéb kritikus helyzetű ipari üzemeknek is kedvező. A javaslat és az indítvány azonban most is sok. Mi lesz ha a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot ezúttal is elutasítja a parlament. A válasz határozott: inkább tárgyaljuk újra, csiak jobb legyen. ☆ Pozsgay Imre állliamminisz- ter sajtóértekezlete után Faragó András, az Ország- gyűlés sajtóirodájának vezetője még türelmet kért, hogy tájékoztatást adhasson az Országgyűléshez eljuttatott néhány petíció sorsáról. Az alternatív katonai szolgálat érdekében tett intézkedések már ismertek. A március 15-ii nemzeti ünnepet szorgalmazó indítvány ügyében az illetékes állami szervekhez továbbították a beadványt. A mostani ülésszakra pedig a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvényerejű rendelet ellen tiltakozó levél érkezett Stadinger Istvánhoz, az Országgyűlés elnökéhez egy budapesti általános iskola tanulóitól, Többtucatnyi egyéb tiltakozásról is tudunk — mondotta a sajtóiroda vezetője. Ehhez még hozzátehetjük: a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága e heti ülésén Csegöldj Sándor a kíá- nyási. bányászok hasonló véleményét tolmácsolta. S a válasz Faragó András szerint: az Elnöki Tanács legközelebbi ülésén újra tárgyalja az említett törvény- erejű rendeletét, s nem feltételezhető. hogy életbe lép. ☆ Az Országgyűlésre kell menni hogy megtudjuk: mi újság Nógrádban. Azaz milyen újság „nincs”. Dunántúli megyéből hozták az ország házába a hírt: Nógrád- bian betiltották a Reform című lapot. Pontosabban fogalmazva: Megtiltották olvasását. Lehetne meditálni, hogyan tilltható bárki is el egy újság olvasásától'? Hacsak... nem komolytalan megjegyzésnek, vaklármának, „kor- mozásnak” szánja a kiötlője. Mindenesetre szurkolhatunk, hogy el ne tévedjen valahol a postazsák. Az, amely a Reform példányait szállítja.
