Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 282. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988. NOVEMBER 26., SZOMBAT Sötétben nem lehet (3. oldal) ' Gáz van a gáz körül? (4. oldal) Á gyarapodó Cered (5. oldal) Folytatta munkáját az Országgyűlés Pénteken délelőtt 9 órakor a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló beszámoló feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Stadinger István elsőként Bartha Ferenc államtitkárnak. a Magyar Nemzeti Bank elnökének adta meg a szót. Nagyobb lesz a költségvetés tervezett hiánya Ki «■ főbb? Bányásxhrigádok nemes versengése Egcresi László (balról) és Jozef Veselka brigádveze' tők aláírják a jövő évre szóló szerződést. Fotó: Barany-j László Elöljáróban elmondotta, hogy az idei kedvező folyamatok fenntartása, erősítése, a konvertibilis áruforgalomban elért aktívum további növelése rendkívül fontos a külső egyensúly helyreállítása, a gazdasági reform továbbvitele szempontjából, s a magyar gazdaság zökkenő- mentes finanszírozása érdekében js. A külső egyensúly javítása, a konvertibilis eladósodás megállítása kiemelt célja a programnak. Ez olyan követelmény, amit, mindenképpen el kell érni. Több területen a gazdasági folyamatok nem az • el- képzelteknek megfelelően alakultak. A költségvetés hiánya a tervezettnél nagyobb lesz. Ez a hiány nem ássa ugyan alá az ország devizapozícióját az idén, de a következő időszakban semmiképpen sem tartható fenn. A jövőben az állam, a jegybank, a pénzintézetek és a vállalatok vagyoni és adóssághelyzetének az eddiginél reálisabb megítélésre van szükség. Így készíthetők a gazdaság tényleges folya- 'matait tükröző pénzügyi programok. Ezzel kapcsolatban az MNB széles körű helyzetfeltárást végzett: 1988. szeptember végén tartozása, ink konvertibilis valutában 16,7 milliárd dollárt, követeléseink 6,4 milliárd dollárt tettek ki, így nettó adósság- állományunk 10,3 milliárd dollár volt. Az ország követelései az 1973-as 1,5 milliárd dolláros szintről 1978-ra duplájára emelkedtek. Szintjük 1983-ig nem változott, azt követően azonban 1985-ig megkétszereződött, s azóta a dollárár- folyam alakulásától függően 6—7 milliárd dollár között alakul. A nettó kamatkiadás 1973-ban 81 millió dollár volt, 1979-ben már 366 millió dollárra, 1985-ben 725 millió dollárra, s napjainkban 1,1 milliárd dollárra emelkedett. Különösen figyelemre méltó, hogy miközben nettó adósságunk 1979 és 1985 között nem nőtt, a kamatterhek megduplázódtak. Ez egyrészt a követelésállomány jelentős emelkedésével, továbbá egy nagyobb, nem kamatozó követelésállomány kialakulásával magyarázható. Tartozásaink és követeléseink elté- tő minőségűek, összességében — a kamatterheket és a behajthatóságot illetően — követeléseink jóval „puhábbak”. mint tartozásaink. Követeléseinkből 3,3 milliárd dollár nem kamatozik. így a tényleges népgazdasági terheket jobban kifejező nettó kamatozó adósságállomány értéke 13,4 milliárd dollár. Külföldi követeléseink közül az általunk nyújtott kereskedelmi hitelek egy részének megtérülése bizonytalan. A bankári biztosítékokkal nem fedezett export- követelések értéke mintegy 900 millió dollár. Ennél a tételnél is fennáll az a veszély, hogy egy része a későbbiek során nem folyik be. Az eddig felhalmozódott, lejárt és kétes követelések értéke eléri a 400 millió dollárt. Indokolt, hogy ezért szigorú értékelési illetve leírási szabályokat vezessen be az MNB. A továbbiakban arról beszélt, hogy 1982 óta a rendszeres forintleértékelés jelentősen megnövelte a népgazdaság devizatartozásainak forintértékét. Az ebből, valamint a külföldi valuták árfolyamváltozásából származó árfolyamveszteség 250 milliárd forintot tesz ki. Ezt az állományt a Magyar Nemzeti Bánik a kihelyezései között tartja nyilván, ám indokolt a veszteséget közvetlen á 11 am adósságként meg jelen í - feni. Vannak más tételek is, amelyek szintén terhelik az államháztartást. Ilyen a vállalatokhoz kihelyezett 36 milliárd forint értékű forgóalap-juttatási hitel. Mindezek alapján az állam adóssága mintegy 320 milliard forintra tehető, amelyet növel az éves költségvetési deficitek halmozott összege. Így összesen 480 /milliárd forinttal adósodott el a költségvetés a jegybanknál. Ez a teher a múltban halmozódott fel, következményeit már eddig >is viselte a gazdaság, csak most a dolgok a helyükre kerülnek. Az államadóssággal kapcsolatban kamattérítési és perspektivikus törlesztési tervet kell reformlépések kedvező visszhangra találnak külföldön is. Magyarország a jövőben még megbízhatóbb partner kíván lenni az üzleti és a pénzügyi kapcsolatok terén. Ezért — mondotta Bartha Ferenc — a stabilizációs és kibontakozási programhoz szükséges külföldi hitelek biztosíthatók. Les tár Lá szí óné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.), a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvos-helyettese az adótörvényt nem kevés hibája ellenére is a stabilizációs program egyik alapelemének tartott#. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke, a legégetőbb,, megoldást követelő problémáik közül a képviselő kiemelte a fiatalok lakáshoz jutását. Pál József (Győr-Sopron m„ 1. vk.), a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár lakatosa emlékeztetett: az Ország- gyűlés tavaly abban bízva szavazta meg az adótörvényt, hogy az elősegíti majd a hatékony gazdálkodás megindulását. Kétségeinek adott hangot az Országos Tervhivatal tájékoztatóját illetően, miszerint a gazdálkodó szervezetek nyeresége idén több leslz, mint 1987- ben volt. Mérei Emil (Baranya m., 7. vk.), a Mecseki Szénbányák nyugalmazott vezér- igazgatója a válságágazatként nyilvántartott szénbányászat gondjairól számait be. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, az Országos Lakás- építési Alap 'létrehozásának tervéről szólít, s visszatekintett a lakásépítés eddigi eredményeire. Elmondta, hogy 1950 óta 2,5 millió lakás épült az országban, s a közhiedelemmel ellentétben ennek többsége magán,kivitelezésben készült. Az újonnan kialakított lakásépítési koncepcióban foglaltaik 's ezt a folyamatot erősítik, hiszen tanácsi beruházásban 1980-tól ez év végéig csak 100 ezer, míg magánerőből 448 ezer lakás épül. A miniszter kiemelte: a támogatáspolitika központjába az első lakáshoz jutók megsegítését kívánjiák helyezni, s őket eb'ből a visz- sizamaradó összegből kívánják támogatná. Jövőre 12 ezren kaphatnának átlagosan 400 ezer forint támogatást lakásproblémáik megoldásához. Koltay Nándorné (Veszprém m., 2. vk.), a Herendi Porcelángyár művezetője, a bérszabályozás problémakörét boncolgatva értetlenségének adott hangot a bérklub megszüntetésével kapcsolatban. Kőrös Gáspár (Bács-Kis- kun m., 4. vk.), a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsénak vezető titkára hangsúlyozta: az ifjúság, a nagycsaládosok, az alacsony nyugellátásból élők helyzete kritikussá vélt. Sági Gáborné (Fejér ifi., 10., vk.), a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat csoport- vezetője úgy ítélte meg, hogy az irreális tervek időszaka még mindig nem zárult le. Fehérné Eke Katalin (Borsor m., 10. vk.), a Borsodi Vegyi Kombinát meo-cso- poritvezetője, a Minisztertanács munkaprogramjánál: mérlegét vonta meg egyfajta képviselői szemszögbői. Ügy értékelte, hogy a meghirdetett célok elérésének fontos feltétele volt a bizalom megszerzése és megtartása határainkon kívül és belül. Fekete János (Békés m., 11. v.), a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese bevezetőben elmondta, hogy Magyarország f i zetőképessé - gének külső megítélése továbbra is jó. Ebben nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Banknak, amely a nehéz időkben, így 1956-ban vagy 1982-ben is mindig eleget tett fizetési kötelezettségeinek. Kovács Lászióné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai Napköziotthonos Óvoda óvónője kifejezte meggyőződését, hogy a gazdasági szférában csak egy következetes, kivételt nem ismerő, teljesítményorientált és ezt elismerő gazdaságpolitikával juthatunk előre. A gazdaságpolitikai feladatokról szóló és a kormány támoigatáscsók- kentési programjáról készüit anyaggal kapcsolatban a képviselő megdöbbenésének adott hangot, hogy a szoci- ál-, illetve az életszínvonal- politikai elképzelések még a reálérték megőrzését se:n tűzik célul. Az e dokumentumokban megfogalmazott, a lakosság egyes rétegeit érintő további terheket nem tartotta elfogadhatónak. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú Gyermekklinikájának tanársegéde kijelentette: reménye szerint a képviselők kulcsszerepet játszhatnak a nemzeti egyetértés új rendjének rne.gteremtésében. Elérkezett- nek látta az időt arra is, hogy a parlament elé kerülő anyagokat abból a szempontból is megvizsgálják: mennyire felelnek meg az új kormányzati munkastílusnak, mennyire segítik elő az új alkotmányos rend kialakítását. Moldvay István (Szabolcs- Szatmár m., 9. vk.), a Nyír- lugosi Állami Gazdaság igazgatója, az Országos Tervhivatal beszámolójának egyes elemeit a falu szemszögéből sorra véve annak a • véleményének adott hangot, hogy az anyagban megfogalmazottal ellentétben legalább 100—120 ezer hazánkban a (Folytatás a 2. oldalon.) Régi, meghitt barátság fűzi egymáshoz a Nógrádi Szénbányák és a Dolina bányaüzem kollektíváját. A kölcsönös látogatások, együttlétek eredményeképpen jött létre a kapcsolata magyar vállalat kányási aknájában dolgozó Egeresi László által vezetett ifjúsági elővájó szocialista brigád, valamint a csehszlovákiai üzemben úgyszintén bányafolyosókat készítő Josef Veselka kollektívája között. Az egy évtizedre visszanyúló együttműködés immár elmélyült, a munikáisközössé- gek tagjai szinte édestestvérként üdvözlik egymást évi kétszeri találkozásuk alkalmával. A két brigádot nemes versengés köti össze. Évente megismétlődnek ezek a megmérettetések, amelyek arra hivatottak, hogy eldöntsék: az elmúlt tizenkét hónapban a határainkon innen, vagy túl bányászkodó munkásgárda tett-e jobban eleget a feladatának. A versengést elbíráló szempontok: a kihajtott vágat tervhez viszonyított hossza, a költség alakulása, a rekordért pluszpontok járnak, a bekövetkezett balesetért viszont ^levonnak a pontokból. Nemrégiben a Nógrádi Szébányák igazgatóságán, majd a kányási bányaüzemben jött össze a két csapat vezérkara, s a találkozón az üzemek vezetői is jelen voltak. Mária Suste- rova dolinái versenytitkár értékelte a vetélkedő felek Pénteken a délutáni órákban munkalátogatásra Moszkvába érkezett Francois Mitterrand francia köztársasági elnök. Az államfőt a Vnukovói repülőtéren Eduard Sevamadze külügyminiszter és Anatolij Luikja- nov, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese üdvözölte. első félévi munkáját. Mint kiderült, ezúttal a magyar brigád bizonyult jobbnak, a pontokat alapul véve: 37— 31 arányban. Az időlegesen magukat győzteseknek tudók természetesen örültek, ám a némi hátrányban lévők sem búslakodtak, hiszen év végéig van még lehetőség a javításra. Ezt követően a kollektívák egyhangúan, egyetértésben döntöttek a nemes versengés folytatása mellett. S hogy nem a levegőbe beszélnek, nyomban alá is írták a jövő évi szerződést. Az okmányt ellátták kézjegyükkel a brigádvezetők éppen úgy, mint az üzemvezetők. A kötetlen beszélgetés során alkalom nyílt feltenni a kérdést az el ővájó csapatok vezetőinek: ugyan mire jó ez a verseny? A válasz emígyen hangzott: a győz- niakarás magasabb teljesítményre sarkallja őket, s -ennek hasznát látja mind a pénzes bukszájuk, mind az üzem termelése. Egeresiék például ötezer forintot tehetnek majd zsebre, ha megnyerik az idei párviadalt. Arról is szóltak a bányászok, hogy a kölcsönös lá~, togatások alkalmával rendszerint sikerül valamit tanulni egymástól, mert ugyan ellenfelek, de ez nem zárja ki a tapasztalatok átadásának gyakorlatát. Azt már mi tesszük hozzá: a brigádok több mint jó kapcsolata hozzájárul a két nép barátságának elmélyítéséhez. Közvetlenül a megérkezés után a Kreml Katalin- termében Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke fogadta a francia köztársasági elnököt, akivel rövid megbeszélést folytatott. (MTI) elkészíteni. Várható, hogy a tervezett Nógrádi képviselők a tanácskozás szünetében. Munkaláfogatásra Mitterrand Moszkvába érkezett
