Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-25 / 281. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 281. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. NOVEMBER 25., PÉNTEK Védőháló nélkül — önállóan1 (3. oldal) Egy hét a rádióban és a tv-ben (4—5. oldal) Fradi-várás Salgótarjánban (7. oldal) Ünnepségek a KMP megalakulásának 70. évfordulóján Megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka A kormány új miniszterelnöke: Németh Miklós« újabb államminisztere: Nyers Rezső Csütörtökön délelőtt 10 órakor Stadinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, ia Minisztertanács elnöke. Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat: 1. Személyi javaslatok tárgyalása; 2. Tájékoztató a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatok és intézkedések ütemtervéről ; 3. Beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági programjáinak végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról; 4. iA vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 5. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 6. A gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatok együttes vitája; 7. A pénzügyminiszter tájékoztatója az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról; 8. Az Elnöki Tanács jelentése a két ülésszak alatt alkotott törvényerejű rendeletéiről; 9. Kovács Lászlóné képviselő módosító javaslata az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvény módosításáról; 10. Interpellációk, kérdések. A tárgysorozat ismertetését követően Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.) képviselő kifogásolta annak sorrendjét. Szerinte a személyi javaslatokról, közöttük a miniszterelnöki tiszt betöltéséről csak a második és harmadik napirend végeztével döntsön az Országgyűlés. Felvetette azt is, hogy Grósz Károly távozásával a kormánynak is le kellene mondania. Az új miniszterelnök kapjon szabad kezet a kormány tagjainak megválasztásához. A képviselő ezután a Ház elnökének. Stadinger Istvánnak az elmúlt ülésszakon végzett munkáját kifogásolta, mert szerinte akkori tevékenysége — a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos szavazás során — nagy visszatetszést, keltett. Polgárdj József, (Pest m. 17. vk.) az ülésszak eredeti tárgysorozatát javasolta elfogadni. A törvényhozó testület ezután döntött az ülésszak tárgysorozatáról: a többség az eredeti sorrend mellett szavazott; ellene negyven, öten voksoltak, hatan pedig tartózkodtak. Stadinger István ezután a személyével kapcsolatos észrevételre reagált. Elmondta, hogy a legutóbbi ülésen a szóban forgó szavazást a házszabályok előírásai szerint. képviselői kollegaliíás- sal és korrektséggel vezette. Válaszát követően megkérte Vdda Miklósit, az Országgyűlés alelnökét, hogy vegye át tőle az ülés levezetésének elnöki tisztét, a személyét érintő vita levezetésének idejére. Simon Péter (Borsod megye, 23. vk.) véleménye szerint az Országgyűlés elnöke nem sértette meg az ügyrendet. A szavazás módja keltett visszatetszést az ország közvéleményében. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vlk.) szerint viszont Stadinger István a szavazásnál az érvényben lévő házszabályok néhány pontját megsértette. Juhász Ferenc (Budapest 62. vk.) kifejtette. hogy ha a T. Ház elnökének ténykedésében valaki hibát tapasztalt, azt ott azonnal kellett volna észrevételezni. Daudía Sándor (Budapest, 45. vk.) választóinak kérdését idézte: „miért engedi meg az Országgyűlés, hogy egyes képviselők a parlamentből cirkuszt csináljanak, köznevetség tárgyává tegyék”. Morvay Lászlónak (Budapest, 33. vk.) most utólag is az a véleménye, hogy szükség volt a nyílt, demokratikusabb szavazásra. Avar István (Budapest. 17. vk.) egyetértett Szabó Kálmán képviselő1 észrevételével, ám a hibákat természetesnek tartotta. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi* har m., 13. vk.) egyetértett azzal, hogy az ügyrend alkalmazásában hibák történtek. Sürgette az új ügyrend bevezetését. Gajdőcsi István (Bács-Kis- kiskun m., 13. vk.) demokratikusnak, megfelelőnek tartotta Stadinger István vitavezetését. Az újból szót kérő Király Zoltán elmondta, hogy alkotmányjogászok állapították meg az ügyrendi hibákat, erre alapozva tette szóvá ezeket. Megjegyezte: ha valaki számára a demokrácia tanulása még tétova gyakorlata „cirkusz”, akkor ezt csak fájlalni tudja. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) az esetleges elnöki tévedésnél sóikkal súlyosabbnak tartotta a képviselői ügyetlenséget a szavazás befolyásolásában. Boldizsár Iván (országos lista) arra emlékeztetett, hogy Stadinger István vitavezetésének köszönhetően volt nyilvános szavazás a bős—nagymarosi beruházás ügyében. Az elnöklő Vida Miklós javasolta, hogy az elhang- zottákat szó szerint rögzítsék a jegyzőkönyvben. Javaslatát az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Németh Miklós miniszterelnöki programját ismerteti Ezután ismét Stadinger István vette át az elnöki tisztet, s az első napirendi pont, a személyi kérdések tárgyalása következett. Pes- ta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Elnöki Tanácsnak a Minisztertanács elnöke felmentésére, illetve a Miniszter- tanács új elnöke megválasztására vonatkozó átiratát. Döntéshozatal következett: az Országgyűlés 28 ellen- szavazattal és 13 tartózkodással Grósz Károlyt felmentette miniszterelnöki tisztsége alól. Stadinger István a szavazást követően röviden méltatta Grósz Károly miniszterelnöki tevékenységét. Hangsúlyozta: az alatt a másfél esztendő alatt, ameddig e tisztséget Grósz Károly betöltötte, lényeges változások történtek az ország társadalmi, politikai és gazdasági vezetésében. Kidolgozták a kormány munka- programját, és számos .lényeges intézkedést hozták. Az Országgyűlés nevében megköszönte Grósz Károly miniszterelnöki munkáját és a pártfőtitkári beosztásban eredményes tevékenységet kívánt neki az ország, a haza javára. Ezután Grósz Károly kért szót. — Köszönöm 17 hónapos munkámhoz nyújtott segítségüket, és önökön keresztül az ország lakosságának megértését és türelmét — mondotta. — Mindig éreztem jószándékú segítőkészségüket. Sok tanácsot kaptam, és amit tudtam, megszívleltem. Ha több mindent nem tudtam megvalósítani tanácsaikból, javaslataikból, az nem elsősorban akaratomon múlott, hanem képességeimen. Mérleget nem készítettem. Tetteimet, magatartásomat megítélni nem az én dolgom. Nyír godtan állíthatom azonban: az önökkel együtt kidolgozott kormányprogram fő iránya az a tény, hogy a ref ormiszavak birodalmából a tettek mezejére léptünk, továbbá, hogy törekvéseink mellé jóindulatú nemzetközi támogatást tudtunk biztosítani. Ez az az út. amelyen a jövőben is járnunk kell. Határozathozatal következett: az Elnöki Tanács átiratának megfelelően az Országgyűlés Németh Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát — 27 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett — miniszterelnökké megválasztotta. Ezután az Elnöki Tanács által javasolt újabb állam- miniszter személyéről kellett dönteni. A szavazás előtt Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) indoklást kért' arra vonatkozóan, hogy miért van szükség még egy államminiszterre. Grósz Károly a kérdésre válaszolva elmondotta: az Országgyűlés, illetve a kormányzat történetében több példa is van arra, hogy egy vagy több államminiiszter is dolgozott a vezetésben. Az államminiszteri tisztség a mi gyakorlatunkban tulajdonképpen mindig politikai funkció, s nem egy szakterület felügyeletét jelenti. A kormány most is azért kezdeményezte, hogy Nyers Rezső államminiszteri tisztet vállaljon, mert a miniszter- elnök munkáját elsősorban. nagy közgazdasági, elméleti felkészültségével, a rendelkezésre álló tudományos háttérrel megfelelően tudja támogatni. Az Országgyűlés ezután — 10 ellenszavazattal és 15 tartózkodással — Nyers Rezsőt államminiszterré választotta meg. Az ülés a kormány új elnökének és áHamminiszte- rének eskütétele után folytatódott: Németh Miklósnak és""Nyers Rezsőnek munkájukhoz Stadinger István kívánt, erőt, egészséget. Ezt követően Németh Miklós emelkedett szólásra. Beszédében kifejezte meggyőződését, hogy az Országgyűlés felelős cselekvésre adott megbízást számára és Nyers Rezsőnek. Hangoztatta: — A reformok útján haladva nehéz szakaszhoz érkeztünk. Olyan terepen kutatjuk az utat — éledő önbizalommal és ösz- szefogást keresve —, ahol (Folytatás a 2. oldalon.) Országszerte folytatódtak tegnap a megemlékezések, emlékülések, ünnepségek, amelyek a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának hetvenedik évfordulójára emlékeztek. Budapesten megkoszorúzták a Visegrádi út 15. számú házon — a párt egykori első irodájának helyszínén — elhelyezett emléktáblát. A koszorúzáson jelen volt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság első titkára. Berecz János felidézte a magyarországi kommunista mozgalom hét évtizedes történetét. Hangsúlyozta, hogy az 1918 novemberében alakult KMP osztály- harcos, osztályhoz kötődő, internacionalista párt volt, amely hamarosan kulcsfontosságú szerephez jutóit történelmünkben. Berecz János szólt a két háború közti időszakban illegalitásba kény szeri tett kommunista mozgalomról és rámutatott, hogy a felszabadulást követően az újjászerveződő pártnak — a progresszió jegyében — az egész magyarság számára volt programja. Ugyancsak koszorúzási ünnepséget tartottak a Vérmezőn, a Kun Béla-emlékmű- nél, ahol a budapesti pártbizottság, az I. kerületi pártbizottság, a KISZ Központi Bizottsága, valamint a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége képviselői koszorúztak. Megyénkben is folytatódtak tegnap a megemlékezések. Szécsényben kora délután megkoszorúzták az ifjúsági ház falán elhelyezett emléktáblát, majd ezt követően a művelődési központban a párt hét évtizedét bemutató kiállítást nyitotta meg Valkár Béla, a városi pártbizottság titkára. Ezuhán ünnepi emlékülésen dr. Ban- dur Károly, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága Ok t a t ási I gazgatóságá n ak igazgatója idézte fel a párt hét évtizedét. Az árak növekedése rontja a minőséget Közérdekű témát, a gyer- mék- és diákétkeztetés helyzetét vitatta meg csütörtöki ülésén a Hazafias Népfront mellett működő Fogyasztók Megyei Tanácsa. Tátrai István, a Nógrád Megye; Vendéglátó Vállalát áruforgalmi igazgatóhelyettese a vállalat gyermek- és diákétkeztetéssel összefüggő tevékenységéről tájékoztatta a megjelenteket. Többek között elmondta, hogy az 1987— 88-as tanévben 23 iskolai és óvodai konyhát üzemeltettek. A konyhák túlterheltségének érdekében tavaly átcsoportosításokat hajtottak végre, s a felszereltségük javítására is sokat költöttek. A konyhák egy részénék megfelelő a felszereltsége a korszerű konyhatechnika alkalmazására, de sok helyen elavult berendezésékkel, gépekkel dolgoznak, s a behatárolt anyagi lehetőségek miatt ezeket csak fokozatosan cserélhetik le. Az étkeztetés minőségét nagyban befolyásolja az árak növekedése. Ilyen okokból fehérjeforrásként mind gyakrabban szerepel az étrendben tej, tejtermék és tojás. A vállalat ellenőrzési és áruforgalmi osztálya rendszeresen ellenőrzi az irány- étlap betartását, az ételek minőségét és a nyersanyag- felhasználásit. Virágné Gólyán Ilona, a MÉSZÖV elnökhelyettese szóbeli kiegészítőjében az áfészek étkeztetési tevékenységéről, Páka György, a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségének vezetője az étkeztetés körülményeiről és a minőség-ellenőrző vizsgálatokról szólt. A hozzászólók egyebek közt azit is megfogalmazták, hogy az adagok mennyisége és minősége nem mindig felel meg a gyermekek életkori szükségleteinek, másrészt a megadott normákból művészet „kihozni” az adagot. Szó volt a gyerekek egyes ételekkel szembeni „előítéleteiről”, ,s az otthoni étkezési szokások kedvezőtlen hatásáról is. Ferülethasznosítás A Litkei Ipoly Termelőszövetkezetben a rekultiváció eredményeként újabb területek válnak hasznosítható- vá. Ipolytarnóc határában Rába—Steiger traktor által vontatott eke vág mély barázdákat pz leddig kihasználatlan hektárokon.
