Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-24 / 280. szám
2 NOGRAD 1988. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. november 22-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. november 22-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a falegyei jogú párt- bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás előterjesztésében az időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Grósz Károly előterjesztésében á Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére vonatkozó javaslatot; — Fejti György előterjesztésében az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosítására, az országos és helyi népszavazási törvény .elveire vonatkozó javaslatot, valamint a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetek társadalmi vitájának főbb tapasztalatairól szóló tájékoztatót; — Pál Lénárd előterjesztésében a nemzetiségi politika továbbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javaslatot; — Lukács János előterjesztésében a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításával kapcsolatos javaslatot. Ezt követően a Központi Bizottság Személyi és egyéb ügyeket tárgyalt. A Központi Bizottság a napirendi témák megtárgyalása előtt megemlékezett 1918. november 24-érői, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulójáról. Grósz Károly, a párt főtitkára megnyitó beszédében méltatta a kiemelkedő eseményt. I. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a reformfolyamat több szocialista országban a szocializmus fejlődésének mindinkább meghatározó irányává válik. Ez hazai feladataink megvalósításához kedvező nemzetközi politikai hátteret biztosít. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja az elmúlt hónapokban hozott az átalakítási folyamat gyorsítása érdekében. A szovjet mezőgazdaság megújítására tett lépéseket a gazdasági reform fontos részének tekinti. Pártunk és népünk érdeklődéssel, rokon- szenvvel követi a nemzetiségi kérdés lenini szellemben történő rendezésére irányuló erőfeszítéseket. A Központi Bizottság úgy látja, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a kormány elkötelezettsége a társadalmi párbeszéd mellett, valamint a szocialista pluralizmus kereteinek kialakítása, a jogállamiság megteremtése érdekében folytatott következetes politikája fokozatosan létrehozhatja a gazdásági és 'társadalmi konszolidáció feliételeit. A testület megerősítette: a Magyar Népköztársaság őszintén kívánja, hagy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége eredményesen hajtsa végre a gazdaság, a politikai rendszer és a párt reformját, enyhítse a társadalmi feszültségeket. 2. A Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa elleni román provokációval kapcsolatban a Központi Bizottság egyetértését fejezte ki a Külügyminisztérium tiltakozó jegyzékében kifejtett hivatalos állami állásponttal. Hangsúlyozta: az ilyen magatartást az állami kapcsolatokban megengedhetetlennek és elfogadhatatlannak tartja. A leghatározottabban visszautasítja, mint a szocializmus elveivel, valamint a magyar—román kapcsolatok fejlesztésének szándékával összeegyeztethetetlen jelenséget. A súlyos incidens minden következményéért a felelősség kizárólag a román illetékeseket terheli. 3. A Központi Bizottság nagyra értékelte az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok konstruktív maigjatartását. Üdvözölte azokat a józan kdmpramisszumokat, amelyek alapján reális esély nyílik a bécsi utótalálkozó befejezésére az év végéig, és megkezdődhetnek a tárgyalások a politikai, a gazdasági és a humanitárius együttműködés elmélyítéséről, valamint az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozásáról. 4. A testület kiemelte, hogy a Varsói Szerződés Külügymi,niS2iteri Bizottságának budapesti ülésén elfogadott dokumentum megfelelő alapot szolgáltat az előrelépéshez a bizalom- és biztonságerősítő folyamaiban. A külügyminiszterek tanácskozása egyben a Varsói Szerződés keretében megvalósuló, az egyenrangúság elvén nyugvó külpolitikai egyeztetés újabb állomása volt. 5. A magyar külpolitika legutóbbi lépései hasznosan járultak hozzá stabilizációs és kibontakozás; programunk külső feltételeinek kialakításához. Grósz Károly látogatása Iránban, Ausztriában, Spanyolországban és Fran, ciaországban kapcsolatainkban kiemelkedő esemény volt. A legfelső szintű tárgyalások növelték hazánk nemzetköz; tekintélyét, és az együttműködés elmélyítésének újabb lehetőségeit tárták fél. Alekszandr Jakovlevvel. az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával Budapesten folytatott megbeszélések megerősítették, hogy a két párt alapvetően azonosan ítéli meg a nemzetközi kérdéseket és a szocialista építés napirenden lévő feladatait. 6. A Központi Bizottság támogatja a magyar diplomácia törékvését, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében kialakult államközi kapcsolatok mellett a kontinens politikai pártjainak két- és sokoldalú együttműködése is járuljon hozzá az európai egység erősítéséhez. Indokoltnak tartja a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Finn Szociáldemokrata Part és az Olasz Szocialista Párt közös kezdeményezésének kibővítését, azt. hogy az atomfegyverrel nem rendelkező országok együttműködésébe minél több ország pártjai kapcsolódjanak be. 7. A Központi Bizottság üdvözli a Palesztin Nemzeti Tanácsnak a palesztin állam kikiáltását kimondó határozatát, amely a palesztin nép önrendelkezési jogának gyakorlati megvalósítására irányul. A Palesztin Nemzeti Tanács legutóbbi döntései eredményesen járulhatnák hozzá a közel-keleti kérdés igazságos rendezéséhez. II. Az MSZMP országos értekezlete óta a Központ; Bizottság számos kezdeményezést tett a pánt működlésének korszerűsítésére annak érdekében, hogy vezető szerepe hatékonyan érvényesüljön a társadalomban. Ezek sorába illeszkedik a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság feladatainak meghatározása, munkamódszerének, ügyrendjének megújítása, a munkabizottságok, a munkaközösségek, a tanácsadó testület tevékenységének és a központi pártapparátus szervezetének, működésének szabályozása. 1. A Központi Bizottság kizárólag a párt szerveit és szervezeteit irányítja. A társadalom más szervezeteihez a párttagok, a kommunista csoportok közreműködésével, mozgalmi eszközökkel közvetíti a párt politikáját. Tiszteletben tartja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói szerepét. A Miniszter- tanácsnak önállóságot biztosít a kormányzati munkában, támogatja a kormány tevékenységét. A Központ; Bizottság azt várja, hogy az autonóm társadalmi szervezetek és mozgalmak az általuk képviselt; rétegek érr dekeinék feltárásával és kifejezésével felelősen járuljanak hozzá a politika alakításához. Szükségesnek látja, hogy az érdekek védelmének és egyeztetésének fő színtereivé a különböző érdekeket képviselő szervezetek egymás között; és a kormánnyal folytatott megbeszélései váljanak. A Központi Bizottság két kongresszus vagy pártértekezlet között a párt legfelső politika; irányító, döntéshozó és ellenőrző testületé. A párttagság egészét érintő kérdésekről kizárólag a Központi Bizottság jogosult dönteni. A Politikai Bizottság feladata a Központi Bizottság döntéseinek előkészítése és a határozatok végrehajtásának megszervezése; a Központi Bizottság ülései között a ptárt vezető szerve dönt a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Munkájáért a Központi Bizottságnak felelős, arról rendszeresen beszámol. 2. A Központi Bizottság a megújult politikai tevékenységének követelményeihez igazodó, azonos jogállású munkabizottságok létrehozását határozta el: Nemzetközi. Jogi és K ö zi ga zgatás p öli ti k a j Bizottságot, Társadalompolitikai Bizottságot, Pártpolitikai Bizottságot, valamint Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottságot alakít. Emellett szükségesnek tartja közgazdasági, művelődéspolitikai. szövetkezetpolitikai és tudománypolitikai munkaközösségek működését. Tanácsadó testületét a korábbi döntésének megfelelően hozza létre. 3. A központi apparátus munkája, szervezeti felépítése a megújuló politikai tevékenységhez igazodjon. Létszáma további 8—10 százalékkal csökkenjen. A Központi Bizottság az eddigi nyolc osztályát megszünteti. A jövőben hat osztály keretében, egymással rugalmasan együttműködő munkacsoportok látják el a központi apparátus feladatait. A Központi Bizottság apparátusa a testület munkaszervezete, annak munkáját hivatott szolgálni. Nem irányíthatja az alsóbb pártszerveket, sem azok apparátusait. % hi. 1. A Központi Bizottság megtárgyalta az alkotmány néhány rendelkezésének módosítására előterjesztett javaslatot. Megállapította: az országos pártértekezlet állá.3rog!alásá- nak megfelelően folyik az alkotmány átfogó felülvizsgálata és az új alkotmány koncepciójának kialakítása. Ezzel egyidejűleg — a politikai szükségletekkel összhangban — indokolttá vált több olyan törvény előkészítése, amely alkotmányos előírásokat is érint. Ilyen többek között a gyülekezési jogról, az egyesülési jogról, a népszavazásból szóló törvények megalkotása, az alkotmánybíróság létrehozása, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése. A Központi bizottság támogatja, bogy a Minisztertanács — a folyamatban levő törvényhozói munkához igazodóan — kezdeményezze az Országgyűlésnél az alkotmány egyes rendelkezéseinek a módosításált. 2. A Központi Bizottság javasol];*., hogy a parlament alkosson törvényt a népszavazásról, azzal a céllal, hogy alapvető fontosságú országos és helyi ügyekben megteremtse a közvetlen állampolgári döntéshozatal lehetőségét. A közvéleményt megosztó kérdésekben a népszavazás intézménye is járuljon hozzá a társadalmi közmegegyezés kialakításához. A Központi Bizottság támogatja, hogy népszavazásra országos, megyei (fővárosi) és helyi szinten egyaránt sor kerülhessen. Olyan jelentős kérdéseket bocsássanak szavazásra, amelyek az ország, illetve a terület, a település lakosadnak egészét vagy nagyobb részét közvetlenül érintik. A népszavazás elrendelésére az Országgyűlés, vilunint az illetékes tanácstestületek legyen ele jogosultak, de kiírását kezdeményezhesse meghatározott számú állampolgár is. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a népi kezdeményezést is e törvény szabályozza, biztosítsa: meghatározott számú állampolgár indítványára az Országgyűlés vagy a i tanácstestületiek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben döntéseket hozzanak, jogszabályokat alkossanak. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az alternatívákat is tartalmazó törvény- tervezetet a Hazafias’ Népfront szervezésében széles körben megvitassák. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gyülekezési és az egyesülési törvény- tervezetek társadalmi vitája hasznos és konstruktív volt. A véleményt nyilvánítók többsége egyetértett azzal, hogy ráír az alkotmány felülvizsgálatát megelőzően szükség van e két alapvető állampolgári szabadságjog törvényi szabályozására. A tervezetek szövegét azonban — a vita tapasztalatait hasznosítva — indokolt átdolgozni és helyenként pontosabb megfogalmazásokat alkalmazni. Mindkét törvényben egyértelműen szabályozni kell azt, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, amelyet a. Magyar Népköztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Ugyanakkor az egyesülési és a gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel bűn- cselekmény elkövetésére, nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Szükségtelen bejelentéshez kötni a középületben tartandó rendezvényeket. A törvény csak kivételesen adjon lehetőséget a rendezvény megtiltására, így akkor, ha az súlyosan veszélyeztetné a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működésit, illetőleg ha a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna. Amennyiben a rendezvény törvényes előírásokba ütközik, azt n rendőrség feloszlatja. Az egyesülésről szóló törvény ‘.élvezetben egyértelműen szükséges szabályozni, hogy társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzésére alapítható, amely összhangban áll az alkotmánnyal, s amelyet törvény nem tilt. A politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az alkotmány rendelkezései az irányadóak. A törvény rögzítse, hogy az egyesülési jo,g a politikai párt létrehozására is kiterjed. Ugyanakkor politikai párt megalakítására, nyilvántartásba vételére, valamint megszüntetésére külön törvényt szükséges alkotni. A társadalmi szervezet megalakulását követően kérn; kell annak bírósági nyilvántartásba vételiét, ami nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előír; feltételeknek elegét tesznek. A társadalmi szervezetek csak a nvilvántartásba vétellel válnak jogi személlyé. A Központi Bizottság támogatja, hogy a társadalmi szervezetek törvényességi felügyeletét az ügyészségek lássák el, ,a törvényesség helyreállítása érdekében szükséges döntéseikre pedig a bíróság jogosult. A Központi Bizottság egyetértett azzal, hogy a Minisztertanács a törvények tervezetét a módosult tartalommal nyújtsa be az Országgyűlésnek. 4. A Központi Bizottság megvitatta a nemzetiségi politika továbbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javaslatot. Kimondta, hogy olyan aktív kisebbségvédelmi, támogató jellegű nemzetiségi politikára van szükség, amely megfelelő feltételeket biztosít a nemzetiségi lakosság azonosságtudatának és sajátos kultúrájának fejlődéséhez. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiséghez tartozás alapja csakis az egyén döntése, a személyes vállalás lehet. A készülő törvény nyújtson biztosítékot mindenfajta hátrányos megkülönböztetés ellen, s garantálja, hogy semmiféle kényszer ne érvényesülhessen sem a nemzetiségi lét vállalására, sem az asszimilációra. A Központi Bizottság leszögezte: a nemzetiségek léte és boldogulása, nemzetiségi sajátosságaik megőrzésének támogatása társadalmunk demokratizmusának, politikai érettségének is fokmérője. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetiségi politikája elveinkből következik, nem függvénye a szomszédos országok nemzetiségi politikájának. A Központi Bizottság felkér; a nemzetiségi szövetségeket, valamint a nemzetiségek által lakott települések párt- és társadalmi • szervezeteit, hogy nyilvánítsanak véleményt az irányelvekről. Javasolja a Minisztertanácsnak, hogy irányelvek alapján készítse el a törvénytervezetet a Hazafias Népfrontnak pedig azt, hogy szervezze meg a nemzetiségi törvénytervezet társadalmi vitáját. IV. A Központi Bizottság áttekintette a tagdíjfizetés rendjére vonatkozó 19ílö. évi határozatának végrehajtását, és döntött a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításáról. A párttagság észrevételeinek, javaslatainak figyelembevételével szükségesnék tartja a tagdíjálap egyértelműbb és áttekinthetőbb megállapítását, a bérből és fizetésből élőknél a nettó keresetekhez való igazítását, a tagdíjfizetés mértékének csökkentését. Ennek megfelelően a tagdíj összege mérséklődik, egyszerűsödik az adminisztráció. A párt bevétéleinek csökkenését takarékossági intézkedésekkel kell ellensúlyozni. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére vonatkozó határozatát, valamint a tagdíjfizetés új rendjéről szóló döntését a Központi Bizottság a Pártélet című folyóiratban és a Titkári Tájékoztatóban közzéteszi. (MTI)
