Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-23 / 279. szám
SALGÓTARJÁN A VÁROSUNK Átadás előtt a nyugati városrész újabb lakótömbje. Megkérdeztük: Hire hasznosítják a régi megyei könyvtárat? A megyei 1 könyvtár régi helyiségeit a vele egybeépített József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ kapta meg. Ez így helyénvaló, hiszen Szrogh György építész eredetileg is a kul- túrház részeként tervezte meg. Milyen elképzeléseket dédelgetnek magukban a további hasznosításra a művelődési központ dolgozói? — Az itteni apparátus szíve vágya mindig is az volt — mondja Radácsi László igazgató — hogy intézményünk valóban művelődési otthonként álljon a lakosság rendelkezésére. Mert korábban bárhogyan szerettük volna, ez nem sikerült, nem volt helyünk a spontánul, alkalmanként betérők, a kikapcsolódni vágyók számára. Az új szárny múlt időbe teszi ezt a helyzetet. Jobban meg tudunk felelni az új igényeknek, a lakossági szerve, ződéseknek is. Jelenleg egyetlen klubhelyiségünk van, de már öt egyesületünk, meg több klubunk, szakkörünk dolgozik. A továbbiakban Badácsi László elmondotta, hogy kész szakmai tervvel rendelkeznek az egész > intézmény hasznosítására: e terv megvalósítá- sánák első ütemében a volt könyvtárszárnyat építik át. Az anyagi lehetőségek függvényében a szakmai terv teljes elkészülte körülbelül 10—15 év múlva várható. Az első szakasz kiviteli terveinek elkészítésére Szrogh György kapott megbízást, aki salgótarjáni építészek közreműködésévél dolgozik. Az épület több mint húszéves, és Szrogh György is nagyon örül a feladatnak, mert azóta számos közművelődési intézményben megfordult, sok hazai és külföldi tapasztalatra tett szert, s igazi fiatalos lendülettel és ötletességgel fogott hozzá a munkához. Szép, jól funkcionáló művelődési otthonnal szeretné megajándékozni a -várost. A korábbi könyvtári szárnyban kap helyet a városi televízió stúdiója, a kiszolgálóhelyiségekkel: irodákkal, öltözőkkel, raktárral. A kis stúdióterem úgynevezett konzarvanyagok — filmek, híradók stb. — lejátszására alkalmas, a nagy stúdióhelyiiség élő adások közvetítésére. Itt lehetőség adódik kamaraelőadások tartására is, 80—100 ember részére. A kiscsoportos foglalkozások számára készülő helyiségeket mobil falak választják majd el, hogy nagyobb rendezvényeket is tarthassanak. Itt rendezik be az informé- cióstárat és szolgáltatóhe. lyet. Vizesblokk, ruhatár, büfé épül. A hátsó traktust nem falazzák be, hogy a spontán betérők belépőjegy nélkül vehessenek igénybe bizonyos szolgáltatásokat. Ez a szárny a gyermek- és ifjúsági centrum nevet viseli, de a felnőtt korosztály előtt sem tart zálrva. A kiviteli tervek megvalósítása, vagy>s az építkezés tavasszal kezdődik. (ok) Élénk forgalom az ügyfélszolgálati irodán Az új városháza első működőképes részlege az ügyfélszolgálati iroda volt. Június 6-án kezdtek el dolgozni a modern épület földszintjén. Ide tartozik az anyakönyvi hivatal, anépes- ségnyilvántartási és az adócsoport is. Az iroda heti 49 órában fogadja az ügyfeleket, hétfőn és szerdán nyújtott időben, este fél hétig. Mintegy 60-féle ügyben — a hatósági ügyek felében — lehet ittt intézkedni. Például: lakás-, adó-, anyakönyvi, szociálpolitikai tennivalókban. Ugyanakkor bármely ügyben átveszi — a döntéshez szükséges mellékletekkel együtt — a beadványokat, tájékoztat minden lehetséges tanácsi és telepített tárgykörben, beadványmintákkal látja el az ügyfeleket. S egyféle szűrőként is fukncionál, minthogy csak azokat az ügyfeleket engedi tovább, akiknek ügyével a háttér szakigazgatási szervék ügyintézői érdemben tudnak foglalkozni, rendelkezvén ugyanis minden szükséges kellékkel. Negyvenféle ügyben az állampolgárnak beadványt sem kell írnia; csak felvezeti az adatokat egy előre elkészített nyomtatványra és önátírós módszerrel máris kézhez kapja a határozatot igazolást vagy bizonyítványt. Ezek az úgynevezett egyme- netes ügyek most — napok helyett — 5—15 perc alatt elintéződnek. Az iroda fennállásának első négy hónapjában (október 6-ig) 20 200 ügyféllel foglalkozott. A legkisebb napi forgalom 101, a legnagyobb 386 személy volt. — Tizennégyíéle meghatározott ügyben telefonos üzenetrögzítőn is rendelhető ügyintézés — újságolja Da- nyj Ignác főtanácsos, irodavezető. — A nap bármely időszakában. Például másolunk születési, házassági kivonatokat, kérhető befizetési csekk. Egyelőre azonban a lakosság aüg veszi igénybe. A nyújtott idejű nyitva tartásunk kihasználtsága is szerény. öt-nyolc ember fordul meg, s főleg érdeklődnek, öt óra, negyed hat után már nem igen jönnek. (su) Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói 511 méter hosszúságban fedik le a Tarján-patakot a város- központban. A munkával a jövő év közepére készülnek el. Hulladékszállítás a város környékén A környezeti ártalmak és a természetes környezet terheltségének csökkentése érdekében 1983-tól <— a város- környék tanácsainak kérése — terjesztették ki az intézményes szemétszállítást Salgótarján vonzáskörzetének településeire. A városgazdálkodási üzem által folytatott ■tevékenység jelenleg 11 községben folyik. Az érintett településeken a szemétgyűjtés beindítása után négy-öt évvel a lakosság által vásárolt műanyag kukák elöregedtek, anyagúk ennek folyamán törékennyé, sérülékennyé vált. Ezért — főleg a téli időszakban — e szabványos gyűjtőedények mellett egyéb — a járatban dolgozó gépeken rendkívül körülményesen üríthető — (edények is megtalálhatók. A megyei komplex hulladékéi helyezési programhoz igazodva 1987-ben Karancs- kesziben megkezdődött egy új, kommunális lerakó kivitelezése. Ennek elkészültével az ideiglenes lerakók gondjai megszűnnek, ugyanakkor felszámolhatók lesznek a követelményeknek nem megfelelő szétszórt telepek. A környezet fokozódó elszennyeződése, a hulladékok minőségi, mennyiségi változása növekvő feladatokat, új technológiákat, a megváltozott követelményéknek megfelelően új elvárásokat támaszt a városgazdálkodási üzemmel szemben is. A megnövekedett háztartási hulladék befogadása', veszélyes hulladékok felhalmozódása', tárolási, ártalmatlanítási, kezelési problémái országos viszonylatban is megoldásra várnak. Ezek helyi — azaz Salgótarján és környéki — megoldására a lehetőségeket már vizsgálják. Szükségesnek látszik az üzem teljes szemétszállítási rendszerének felülvizsgálata, ami a környező településeket érintően is új, egységes, gazdaságos normatív rendszer kidolgozását tenné lehetővé. Ahol erdő van, vad is van Salgótarjánban js megszaporodtak a vadkárok. Egy- egy káreset pénzbeli értéke nem jelentős, ám a károsultak mégis panaszt tesznek. Ennek magyarázatát csak az értheti meg igazán, aki ismeri a paraszti munkát, a földdel való bíbelődést, s tudja, hogy a szűkösebb megélhetés mind többéket ösztönöz kertészkedésre. Az erdőközeli szaporodó kiskertek pedig valóságos csemegével várják a vadat. Jó néhány bekerítetten, s nem mulasztás végett. Ugyanis a külterületi szántókon nem szabad keríteni. Az is igaz, hogy növekedett a vaddisznóállomány errefelé. (Azt mondják, a vadászok többnyire az idősebb vagy a nagyobb példányokat lövik ki, hisz ezeket könnyebb eltalálni.) Így egyre szaporodik a fiatal konda, ami tör, zúz, kárt tesz a kultúrnövényekben. A tétek- és kiskerttulajdonosok jó része gyanútlan, vagy nem ismeri a védekezés módját. Ezek közül a legismertebb talán — a már említett védőkerítésen kívül — a csörgőkkel, illetve a "„rémzsineggel” való riasztás. Az előbbi célna konzervdobozfüzéreket, az utóbbira textil-, vagy fóliacsíkokat használnak a leggyakrabban. Szinte mindenlki tisztában van azzal, hogy az illetékes vadásztársaságok megtérítik a vadkárokat, amire — többé-kevésbé ismert okok miatt — a károsultak igényt is tartanak, nem sajnálva az utánjárást. Bizonyára sokan közülük el is marasztal jak a helybéli vadásztársaságokat. Azt azonban valószínűleg kevesebben tudják, hogy az első vadnyomak észlelésekor ajánlatos rögtön jelezni az illetékes társaságnak, amely így hamarabb feltérképezheti a veszélyes gócokat, s ott indít nagyobb „akciókat”. Hegszűnt a Ság vári bölcsőde Még 1953. február 23-án kapott működési engedélyt a Csizmadia Sándor út 2. szám alatti bölcsőde, s most annak megszüntetéséről döntött a városi tanács. Miért? A gyermekgondozási díj bevezetése, illetve folyamatos meghosszabbítása következtében jelentős mértékben csökkent városunkban a bölcsődei elhelyezés iránti igény. A meglévő intézmények rendkívül alacsony kihasználtsággal, gazdaságtalanul üzemeltek. A nyáron az V. számú óvoda épületének tulajdonosa felmondta a tanáccsal kötött bérleti szerződését, ami két gyermekcsoportot érintett. Ám a körzeti tanácstagoknak, a környező üzemek vezetőinek az volt az álláspontja, hogy az óvodát nem lehet megszüntetni a körzetben. S miivel új óvoda építésének nincsenek meg a feltételei, ezért ezeket a gyermekcsoportokat is a bölcsőde épületébe költöztették át. Míg a Ságvári bölcsődébe beírt gyermekek elhelyezését feszültségek nélkül oldotta meg a tanács, és a dolgozókat is elhelyezte a város más gyermekintézményeiben, meghagyva eredeti munkakörüket és fizetésüket. Az új adórendelet után Folyamatos a garázsok ellenőrzése Garázssoron... Az 1986-ban elfogadott űj, a házadóról szóló törvény- erejű rendelet egyidejűleg megváltoztatta a gépjármű- tárolók adókötelezettségét js. Módosítva a korábbi, erre vonatkozó rendeletet 1987. január 1-től a magánszemélyek tulajdonában, illetőleg a garázsszövetkezeti tag állandó használatában lévő garázsok is — fekvésüktől függetlenül — nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló jogszabály szerint váltak adókötelessé. A Salgótarjáni Városi Tanácson nyilvántartott, a megyeszékhelyen lévő 3684 garázs tulajdonosának a tavalyi esztendő májusában küldték el azokat az adóbevallási nyomtatványokat, melyeket 30 napon belül kellett visszajuttatni a hatósághoz. A megadott határidőig, 1987. június 30-ig 2746-an töltötték ki és juttatták el a tanácsra a nyilakozatokat. A következő hónap végéiig a tanács még adott haladékot, így végül július 29-ig összesen 2889 nyomtatvány érkezett vissza. Az új jogszabály lényege, hagy a garázs után is az építmény alapterülete képezi az adóalapot. Míg a korábbi esztendőkben egységesen 280 forintot fizettek a garázstulajdonosok adóként addig 1987-től csak a 16 négyzetméter és annál nagyobb alapterületű gépjárműtárolók után kell fizetni az adót, egységesen 400 forintot évente. A beérkezett adóbevallások alapján az összes salgótarjáni garázstulajdonos közül 1674-en fizetnek adót. Meglehetősen kiis számnak tűnik ez a garázsok össz- számához képest. Ugyanakkor a tanács folyamatosan ellenőrzi a gépjárműtárolók méreteit. Erre jogszabályban biztosított lehetőség van. Október utolsó napjáig 500 garázst ellenőriztek a szakemberek, s a tapasztalatok szerint ezek mintegy harmada téves mérés alapján vallotta be az alapterületet! Az ellenőrzés a következő időszakban is folyamatos lesz, Ugyanis szintén jogszabály biztosítja a lehetőséget, hogy öt esztendőn keresztül ellenőrizhet a tanácsi szakembergárda ! S mi lesz azokkal, akik eltitkolták, vagy pontatlanul, vallották be garázsuk adatait? Ez esetben az új adórendelet életbe lépésétől visszamenőleg fizeti az állampolgár az adót, méghozzá úgy. hogy a tanács 50—100 százalék közötti mértékben, de legalább 500 forinttal megemelten állapítja azt meg. — v — »
