Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-23 / 279. szám

SALGÓTARJÁN m < A R O S c N K A nóqrAo saloótarjAni melléklete A tartalomból: Vallomásck a pártmunkáról 0. oldal) Vízié-e a kábeiteíevízié? (4. oldal) A nép szolgálatában ■ Napjainkban ünnepi taggyűlésen. emlékeznek meg a Komunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 10. évfordulójáról és átadják az új tagikönyveket. A történelem távlatából ma már tényszerűen szögez­hetjük le, hogy a szervezett munkásmozgalom hét éviti­zede, amely a kommunista párt tevékenységéhez fűződik, mélyen gyökerezik abban a fél évszázadban, amely ki­alakulását megelőzte és előkészítette. A párt történetét vizsgálva nem feledkezhetünk meg azokról a küzdel­mekről, amelyeket a munkásosztály élenjárói a marxis­ta tömegpárt megteremtéséért folytattak. Nem feledikez. hetünk meg az osztályharc ama hősi évtizedeiről, ami­kor a munkásság tömegei a szociáldemokrata párt és a szakszervezeti mozgalom kereteiben emelkedtek az osz- tályöntudiat és a szervezettség magas fokára. A fellendülő, egyre radikálisabb tömegmegmozdulások sodrában nyilvánvalóvá vált, hogy a forradalmi tettek­re kész tömegeknek igazi forradalmi élcsapatra van szükségük. A marxizmus—leninizmus elkötelezett hívei ismerték fel először, hogy a proletariátus élére új, ön­álló szervezetet kell létrehozni. 1918. november 24-én alakult meg a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja, amely folytatta a magyar munkás- mozgalom haladó tradícióit. A KMP megalakulása elvá­laszthatatlan 1917 októberétől és az azt követe' európai forradalmi hullámtól, de egyben elválasztihataltlan az 1917 végén, 1918 elején kezdődő magyarországi társadal­mi folyamattól is. A pártot a hazai munkásmozgalom kipróbált vezetői és a Szovjet-Oroszországban kommu­nistává érett volt hadifoglyok, munkások, parasztok és értelmiségiek hozták létre. A mindezen erőkből létrejött új szervezet célja az volt, hogy kivezető utat mutasson a háború szülfe ká­oszból, összefogja a forradalom szétforgácsolt ereit, vi­lágos értelmet, célt adjon az országszerte kibontakozó harcnak, megoldja az ország sorsdöntő problémáit. A kommunista párt megalakulásával új korszak nyílt a magyar munkásmozgalom és egyben a magyar nép tör­ténetében. Megkezdődött az a folyamat, amelynek so­rán a mozgalomban gyökeret eresztett és megerősödött korunk legjelentősebb, világot formáló eszméje, a száza­dunk valóságára alkalmazott marxizmus—leninizmus. A történelem ez idő tájt kevés időt adott a fiatal kommu­nista pártnak, amely forradalomban született és amely­nek azonnal harcra kellett vezetnie a dolgozó népet. Városunk haladó hagyományait bizonyítja, hogy az 1918-as magyarországi változásokat sürgető mozgalmak­ban a salgótarjáni munkásság jiS kivette részét. 1918. de­cember 26-án,' Salgótarjánban, Kun Béla részvételével összbizaimi-tanácskozást szerveztek. A KMP tanításai, jelszava; minid többeket győztek meg az eszme valóság- Yállalásániak lehetőségéről és szükségszerűségéről. A vas- és fémmunkások, a bányászok összbizalmi-testülete, majd taggyűlése kimondta, hogy csatlakoznak a KMP-hez és úgy döntöttek, hogy megalakítják a salgótarjáni kommu­nista pártszervezetet. A kommunista mozgalom hét évtizedes küzdelmei szám­talan olyain tanulsággal szolgálnák, amire a máj viszo­nyaink között is nagy szükség van, amelyekről napi gondjaink, kisebb és nagyobb kudarcaink nem vonhat­ják el a figyelmet. A két munkáspárt viszonya mindig döntően befolyásolta a magyarországi munkásmozgalom erejét. Egyesülésük, a munkásosztály ideológiai, politi­kai, szervezeti és cselekvési egysége fontos feltétele és eszköze a hatalom megszerzéséért és megtartásáért foly­tatott harcnak. A marxiista szellemű értelmiség kezdettől részt vett a mozgalom munkájának irányításában. A széles töme­gek bevonása a politikai küzdelmekbe, feltételezte és feltételezi a szellemi élet legjobbjainak megnyerését és részvételét is. Pártunkban, munkásmozgalmunkban — beleértve az ifjúsági mozgalmat is — a kommunisták három-mégy nemzedéke küzd, dolgozik együtt. A párt és az ifjúság szerves kapcsolata nem taktikai kérdés, nem kompro­misszum és nem átmeneti állapot. A pártnak szüksége van az ifjúságra, akik a jövő letéteményesei, a folyto­nosság és a megújulás történelmi hordozói. A pártnak állandó feladatát jelentette megtanulni az adott viszonyok között politizálni, el kellett sajátítania a politika tudományát, amely Lenin szerint „nem hull az égből, nem adódik ingyen... ”. A szocializmus építése során a párt vezető szerepének érvényesítésekor mindig azok az időszakok voltak fe­szültségekkel terhesek, ahol és amikor az adminisztra­tív vezetési módszerek fölébe kerekedtek az eszmei, po­litikai irányítómunkának. A pártnak mindig fel kel­lett lépnie, és folyamatos harcot kellett folytatnia a jobb- és baloldali elhajlások ellen. A magyar kommunista mozgalom .története népünk boldogulásáért vívott küzdelmének útja. Mint napjaink­ban egész tevékenységéből kitűnik, a párt nem önmagá­ért van: a történelmi szükségszerűség szülte, a dolgozó nép legbelsőbb vágyait, legalapvetőbb érdekeit fejezi ki, létének értelme a nép szolgálata. A kommunisták tudják, hogy a nép bizalma a legna­gyobb kincs számukra, és azt is, hogy a tömegek meg­nyerése nem olyan dolog, amj egyszerre, egy csapásra megszerezhető és minden további nélkül megtartható. Nap mint nap, újra és újra ki kell érdemelni ezt, meg kell szerezni és munkálkodni erősítésén. Mozgalmunk nagy harcok tanulságait tudja miaga mö­gött. A történelem a győzelmeket nem adja ingyen, ke­serves árat követel cserébe. A zászló, amelyet hét évti­zeddel ezelőtt maroknyi forradalmár bontott ki, ma egv szabad, független, a nemzeti összefogásra építő, a fejlő­dés új útjait kereső' szocialista ország felett leng. A párt születésének évfordulóján Fáklyás felvonulás, ünnepi nagygyűlés, taggyűlések, koszorúzások... Napjaink pártéletét a fel­fokozott politikai érdeklő­dés és politizálókészség jel­lemzi. Ebben a sajátos, pezsdítő légkörben készü­lődtek a megyeszékhely párt- és KlSZ-aliapszerveze- tei a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulá­sa 70. évfordulójának méltó megünneplésére az elmúlt hetekben. Ünnepi taggyűlések sora zajlik ezekben a napokban üzemeknél, vállalatoknál és a lakóterületeken, me­lyeknek fő mozzanata a hetven év előtti" esemény méltatása, s az új tagköny­vek átvétele. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek pártszervezete — új elemekkel gazdagítva prog­ramját — ez évben nyug­díjas párttagjait is meghívta a mai megemlékezésre, s a közös ünneplést bartíti be­szélgetéssel, videofilm meg­tekintésével kívánja bensősé­gesebbé tenni. Az évforduló alkalmából emlékplakettet alapítottak, amit a jeles dátum kapcsán 25 kiváló aktivistának adnak át. Koszorúzással kezdődnek a délutáni események a vas­öntöde és tűzhelygyár párt­tagjai számára. A helyi szervezet megalakulásának emlékét tábla őrzi az Ady Ende Művelődési Ház falán. A hagyományhoz hűen a nevezetes helyszínen eleve­nítik fel a hetven éve tör­ténteket, amélyhez idén is­kolák, s a lakóterületi alap­szervezetek képviselői is csatlakoznak köszöntővel, verssel. A Nógrád Volán dolgozói szintén koszorúzással kap­csolódnak az ünnepi ese­ménysorozathoz. A Magyar Kommunista Párt Nógrád Megyei és Salgótarjáni Já­rási Bizottságának megala­kulását emléktábla hirdeti Salgótarjánban. Ttt róják le kegyeletüket a Volán párí- alapszervezetének tagjai. A vállalati KISZ-tagokkal együttesen, transzparensek­kel vonulnak fel, s a fel­szabadulási emlékműnél a tiszteletadás jelképeként vö­rös szegfűcsokrot helyeznek el. A KISZ megyéi és városi bizottsága a szervezetek mozgósításával vette ki ré­szét az ünnepi készülődés­ből. Nagy hangisúlyt féktet­tek ennek során annak tuda­tosítására, hogy a tömegde- montsrációban való részvéte­lük a megújuló párt iránti bizalmukat fejezi ki. Az ifjúsági mozgalom tag­jai a történelmi események felidézésével nem csupán a kommunista elődök nagy­szerű tetteit méltatják ezen a napon. Hirdetik ezzel a párt vezető szerepének el­fogadására és támogatására épülő együttműködésüket js. Karanoslapujtőn és társ­községeiben ünnepi taggyű­lésekkel emlékeznek az év­fordulóra. Ezek sora 24-én zárul. A rendezvényeken 25, 40 és 60 éves párt munka elismeréseként emléklapo­kat adnak át. A salgótarjáni ünnepségen is képviseltetik magukat a községi pántalap- sziervezeték. Ezeken a tele­püléseken az ünnepi gyűlé­sek közé szorosan ékelőd­nek egy másik jelentős tör­ténelmi esemény, a karancs- lejtősi ellenállás 44. évfor­dulója megünneplésének előkészületei. A vendéglátó-vállalat alapszervezete ezen a napon, tartja me gem 1 é k e zésis el egy­bekötött taggyűlését, amely­re meghívást kaptak a vál­lalat nyugdíjasai is. A leg­jobban dolgozókat külön kö­szöntik és könyvjutalomban részesítik. Közös szervezőmunkával látták hozzá az előkészüle­tekhez a ruhagyáriak. Hét­fői összejövetelük ünnepé­lyes aktusa előtt néhány gondolat hangzott el arról, hogy mit jelent a tagkönyv- csere, a pártmunfca megújí­tása. Az üzem KISZ-esei és páirtaktivdistái is ott lesz­nek a délutáni rendezvénye­ken. ÜNNEPI PROGRAM 15.30 óra: Térzene, gyülekező a József Attila Megyei-Vá­rosi Művelődési Központ előtti téren. 15.55 óra: KISZ-fiatalok fáklyás felvonulása. 16.00 óra: Himnusz, szavalat, köszöntőt mond: Füzesi Ist­ván, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsá­gának titkára, koszorúzás, Internacionálé. 16.35 óra: Tájékoztató az ünnepség további programjá­ról. 17.00 óra: ünnepi nagygyűlés a József Attila Megyei­Városi Művelődési Központban (külön meghí­vóval). Az ünnepség szónoka: Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának el­ső titkára. Egyéb rendezvények A November 7. Filmszínházban, az eseményhez kap­csolódó filmet vetítenek. A Balassi Bálint megyei könyv­tárban író-olvasó találkozó lesz. A Nógrádi Sándor Mú­zeum várja a középiskolásokat. Az SZMT-székhózban belpolitikai, várospolitikai fórumot rendeznek. A Bányász Művelődési Házban szórakoztató műsor várja a fiatalokat. A József Attila Megyei-Városi Művelődési Központ klub- helyiségében televíziókon nézhetik az érdeklődők a köz­vetítést az ünnepi nagygyűlésről. A NÓGRÁD szerkesztő- | ségében, a lap vezető munkatársai pártmunkásokkal ta­lálkoznak. i

Next

/
Thumbnails
Contents