Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-16 / 273. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.2«: Eco-mix 8.50: Huszka Jenő daljá- tékaiból 9.4«: Űrhajónk, ha száll! 10.05: Rádiószínház 10.57: Soltész Rezső énekel 11.24: A mesemondó juhász 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok dél- időben 14.10: A magyar nyelv szá­zadai 14.25: Operaslágerek 15.00: MNH. A Népzenei Hangos Újság melléklete 16.05: 215 éve született Cso­konai' Vitéz Mihály 17.00: Az egyszeregy és az ábécé — mundérban. Sugár Agnes riportja 17.30: örökzöld filmmelódiák 18.02: Mészöly Miklós: Saulus 19.15: A Rádió Kabaré- színpada 20.17: Ijadov két szimfonikus költeménye 20.45: A külpolitikai rovat műsora 21.00: Diszkotéka 22.0«: Hírvilág 22.30: Oltárkövek a Duna mélyén 22.45: Mozart: Mannheimi szonáták — II 2. rész 23.35: Madrigálok PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Idősebbek hullám­hosszán 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Sebestyén András: Két tétel táncritmusban 12.18: Útikalauz üdülőknek 12.23: Dunántúli népdalok és táncdallamok 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Nagy nevettetők 15.05: Zenerulett 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Operettparádé 19.55: Albumajánlat 20.50: A tenger alatti régé­szet szenzációja 21.05: Tanakodó 22.0«: Komjáthy György műsora 23.10: A dzsessz története —■ 80 27. rész 23.50: Gilberto Gil új da­laiból BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Lehotka Gábor orgona- hangversenye a Mátyás­templomban 10.20: Operafelvételek 11.05: Pillanatkép 11.10: Zenekari muzsika 12.39: Az Oroszlányi Szénbá­nyák koncert-fúvós- zenekara játszik 13.05: Szonda 13.35: Operába hívogató 14.06: Két prímásegyéniség 14.28: Magnósok figyelem! 15.08: Spanyol muzsika 15.45: Csajkovszkij: A pikk dáma 18.30: V materinskom jazyku 19.35: Hándel-művek 20.15: Külföldi tudósoké a szó 20.30: Eleiem a munkám 20.50: Beethoven-szonáták világhírű zongoramű­vészek előadásában 21.20: Népdalszvitek. népdal­változatok 22.00: XX. századi operákból 22.40: Patraszi fesztivál — 1988 MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok. információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nógrád megyéből. — Reklám. —17.30: Műsorismertetés, hírek. idő­járás. 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: Be­takarítás után — avagy me­zőgazdasági helyzetkép. Ke- i ekasztal-beszélgetés a stúdió­ban.) Felelős szerkesztő: Pau- lovits Ágoston. 18.00—18.15: Észak-magyarországi króni­ka. — Reklám. — 18.20: Ab­lak az országra. Fodor Lász­ló jegyzete. 18.25: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: I. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Vezényel: Danny Kaye II I. rész 10.15: Régi mesterek — NSZK-tévéfilm 11.00: Képújság 16.55: Hírek 17.00: RTV-közönségszolgálat. 17.05: Képes nóták az Exotic együttes felvételeiből 17.30: Ütravaló 18.00: Nemcsak nőknek 18.15: Reklám 18.25: Tévétorna 18.30: Cim-cim 18.50: Esti mese 19.10: Álljunk meg egy szóra! 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Fórum — az országos KISZ- értekezlet előtt A KISZ országos értekezlete előtt két nappal, fórumot rendeznek az ifjúsággal, az ifjúsági szövetséggel kapcso­latos kérdésekről. A 60 per­ces műsorban Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a KISZ leköszönő első titkára, a Pest megyei párt- bizottság újonnan megválasz­tott első titkára, valamint Nagy Imre, az MSZMP KB tagja, a KISZ (KB titkára és Kiss Péter, a KISZ Budapes­ti Bizottságának első titkára válaszol a nézők kérdéseire, amelyeket a 170-700 és a 174-333 telefonszámon tehet­nek fel ma reggel 8 órától az adás végéig. 21.05: Reklám 21.10: Az örökség Francia tévéfilm 22.30: A hét műtárgya 22.35: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.30: Képújság 17.35: Nachrichten 17.40: I. Salonisti Ütifilm a zenekarról 18.10: Dél-alföldi magazin 19.10: Autó-motor sport 19.30: Bizánc ezer esztendeje Mozaikok és freskók a történelem tanúi NSZK-rövidfilmsorozat Vili 7. rész: a birodalom agóniája 20.00: Emlékest Reinitz Béla dalaiból 20.25: Spanyolország— Írország vb-selejtező labdarúgó-mérkőzés 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Kicsinyek műsora 9.55: Robin Hood — angol tv-sorozat — ism. 10.50: Tv-játék — ism. 12.10: A híradó sajtókonfe­renciája — ism. 15.30: Tévéenciklopédia a művészetről — sorozat. 16.00: Honvédelmi magazin 16.40: A nap percei 16.50: Csehszlovákia—Belgium 3abdarúgó-vb-selcjtezö mérkőzés 18.50: Dokumentumfilm 19.30: Híradó 20.00: Egy falusi iskola élete — japán film 2i.45: Afrika — angol doku- mentu msorozat 22.45: Dalok filmekből 2. MŰSOR: 17.15: Orosz nyelvtanfolyam gyerekeknek 17.50: Katedra — szovjet film befejező -része 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Publicisztikai műsor 20.25: Gesztusok és zene 21.39: Híradó 22.00: Világhíradó 22.i5: Dokumentumfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A bolygó neve: Halál (18). Színes, szinkr. amerikai fan­tasztikus kalandfilm. — Ka­mara: Zártkörű filmklub­rendezvény. — Balassagyar­mati Madách: Fél 4-töl: Rö­vidzárlat. Színes. szinkr. amerikai fantasztikus film- vígjáték. Háromnegyed 6 és 8-tól: Dűne. Színes angol sci-fi. — Madách Kamara; Anno 1988. Magyar dokumen­tumfilm. — Bátonyterenyei Bányász: Hajsza szárazon és vizen. Színes szovjet kaland­film. — Bátonyterenyei Pető­fi: Miss Arizona. Színes, lát­ványos magyar—olasz kop­rodukció. — Kisterenyei Pe­tőfi: Irodalmi hősök filmvász­non: Egy magyar nabob •+' Nárpáthy Zoltán. — Pásztó: Titánja, Titánja, avagy a dub­lőrök éjszakája I—II (16). Szí­nes magyar filmvígjáték. — Jobbágyi: Irodalmi hősök a filmvásznon: Légy jó mind­halálig. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Magyar nagylexikon Hangszóró mellett Milyen ma a rádió? Elkészült a Magyar nagy­lexikon általános útmu­tatója, amely megszabja a címszavak kiválasztásának, az irodalmi, a tudományos, a művészeti alkotások, a személyek életrajza és mun­kássága ismertetésének elveit a szócikkek f elépítését, a be­sorolás, az illusztrálás mód­ját. A lexikon szerkesztő- bizottsága, Berend T. Iván elnökletével, a napokban tartott ülésén elfogadta az útmutatót. Megállapította: a címszógyűjtés ütemesen, az előirányzat szerint fo­lyik. A címszavak zömét tartalmazó jegyzéket az év végéig befejezik. Lehetsé­ges, hogy a lexikon 16 kö­tete közül az első kettő 1992—93-ban megjelenik. Ez az információgyűjte­mény általános közismereti lexikon lesz. Az emberiség egyetemes tudományos is­mereteit, közös kulturális örökségét közvetíti majd az olvasókhoz. A modern in­formációk tárháza kíván lenni, de mindenképpen megőrzi az átörökítésre ér­demes történeti tapaszta­latokat, a múlt időtálló ér­tékeit. Közli azt is, ami a magyar társadalom számá­ra fontos, s bemutatja a szomszédok, a közelebbi térségek történelmét, kul­turális örökségét. Tájékoz­tat az utóbbi évtizedekben kialakult új országokról is. Bőven tartalmazza majd a természet- és a műszaki tudományos, az újabb ke­letű, vagy éppen átalakuló­ban levő társadalomtudo­mányi ismereteket. A tu­domány által vitatott kér­désekben az álláspontok is­mertetésére szorítkozik. A szövegeket színes és feke­te-fehér illusztrációk egé­szítik ki. A Magyar nagylexikon­nak nincs folyamatos múlt­ja, nem építhet külföldi patinás ilyen jellegű nagy- vállalkozások címszóállo­mányaira sem. Munkatársai önálló munkára vállalkoz­tak. Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára például ..megvallotta” a hétfő esti Első kézből (Havas Henrik, Forró Tamás) adásában, hogy ő maga jobban szereti a rádiót mint a televíziót. Erre a beszélgetésre azért még érdemes lesz visszate­kinteni, de előbb még né­hány mai véleményt arról — milyen ma a rádió? ☆ Nemrégiben a balassa­gyarmati pártbizottság kibő­vített ülésén valaki így kezdte a felszólalását, amely­nek tartalma a mai gyors változások felett érzett s jo­gosnak tűnő aggodalom volt „valaki megmondhatná, hogy most átadtuk a rádiót, vagy elfoglalták. .. ?” Senki sem nevetett. Egy másik véle­ményt m'aguk az Első kéz­bő] adás szerkesztő-riporte­rei (lásd mint fent) idéztek, amit itt csak körülbelüli pontossággal van módom új­rafelidézni —, mondjuk Ko­rács úr hallgatja a rádiót, bejön a felesége (nyilván a konyhából), „fiam, miért a SZER-t hallgatod, miért nem a Kossuthot. ■ ■ ?”. mire Ko­vács úr „de hiszen ez a Kossuth. . . ”, Van a rocknak egy cso­dálatos asszonya, akinek látványa ugyanolyan gyö­nyört okoz, mint hangjának kiszámíthatatlan színei. Chaka Khannak hívják ezt a csodát, aki november 20-án Budapesten lép fel, a Körcsarnokban. A 35 éves, tejeskávé bő­rű, sűrű hajkoronájával, macskamozgásával, finom arcával, elbűvölő mosolyá­val egyszerre vadságot, sze­lídséget, bujaságot sugár­zó Chaka Khan — ere­deti nevén Yvette Marie Stevens — húsz évvel ez­előtt kezdett énekelni A helyzet ma a rádióval — véleményem szerint — rendkí­vül ellentmondásos, amiként maga a rádió sem tehet egy változó helyzetben oly mér­tékben „stabil”, ami messze hátraszorítaná a mindenna­pok gyakorlatától azt az eszközt, amely e gyakorlat tükrözfetésére vállalkozik. Más kérdés valóban, hogy nem áll-e a központinak ne­vezett sajtószervek és pro­duktumok között valóban egy kissé külön-elöl, am; önma­gában is feltűnővé teszi. Kétségtelenül „látványos" volt — visszatérve a hétfő esti Első kézből-re — az is. ahogy Berecz Jánost „te­temre hívták”, felidézve azt az elmarasztaló véleményt, amelyet egyik nemrégiben elmondott összefoglalójában hangoztatott, és amelynek az volt a lényege, hogy a rá­dióban egy kisebb létszámú csoport magához ragadva a kezdeményezést a nyilvá­nosságban túlzásokig ju­tott■ ■ ■ Hogy erről mi most a véleménye a titkárnak? Csak sajnálni lehet, ha nem hallották elegen! Végered­ményben mindenkinek hal­lania kellett volna a választ és persze a kérdést is, ami úgy tűnik valóban kérdés — chicagói klubokban. Ön­képzéssel csiszolta hangtu­dását, és soha nem akart senkit utánozni. Viszont ké­sőbb számtalan énekesnő próbálta lemásolni stílu­sát. ö volt az első énekes­nő, aki lemezein a háttér- vokálokat is saját hangjával vette fel. Művésznevét 18 évesen vette fel: ez zulu nyelven „Tűz asszonya”-t jelenti. Illett hozzá a név, ezt már első lemezfelvéte­lén bebizonyította: Stevie Wonder „Teli Me Some­thing Good” című dalával elnyerte a Grammv-díjat és egy csapásra világsztár lett. milyen ma a rádió és mi­lyen a megítélése (többféle mindenesetre, amiként óva­kodni kellene minden kate- gorikusságtól amúgy is). Berecz János az arányok­ra figyelmeztetett- Miközben hangsúlyozta, hogy minden mai alakulatnak (ha nyil­vánvalóan nem szélsőséges- fasiszta -nacionalista stb.) meg keli hogy legyen a ma­ga nyilvánossági lehetősége. De a rádió és minden más sajtószerv is jobban ügyel­jen a belső arányokra. Mert ha ezek túlzóan egy irányba húznak, más szóval többnyire a mások által alig vagy egy­általán nem érintett kérdé­seket taglalják minden mó­don — „megmozdul a tár­sadalom” egy másik (retrog- rád, konzervatív) rétege és a rádió „elfoglalásáról” stb. beszél. Ami a sokat emlege­tett visszarendeződést segít­heti elő. Ez a figyelmeztetés helyénvaló. ☆ Ma (még) a rádió lehet feltűnő, amiként az is. ön­maga nem képviselhet egy még hiányzó politikai kul­túrát. Rádiózni mégis mu­száj. (T. Pataki) (Később további hat alka­lommal jutalmazták Gram­myvel). A 80-as években Chaka Khan magánélete válságba került, kábítószerezés miatt egészsége súlyosan megrom­lott. Tehetsége azonban át­segítette ezen a nehéz kor­szakon, és éppen új albu­ma, amely a „K. C.” cí­met viseli, bizonyítja, hogy újító kedve ma is töret­len. Ahogyan egy nem­régiben megjelent kritika írta róla: „Ma is képes a hangokat selyemmé változ­tatni”. Gyönyör testben és hangban: Chaka Khan V égül is az emberben " csak azért marad rossz érzés — ez már más tárlatok kapcsán is többször igy van — mert a rima- szombati múzeum gömöri fazekasságot bemutató anya­ga. ha nem is megkülön­böztetett, ám mindenképpen megszokott érdektelenség kö­zepette díszeleg Salgótar­jánban. Pedig a Nógrád megyei múzeumok együtt­működése a szomszédsággal ezúttal is roppant értékes múzeumi kiállítást eredmé­nyezett, a történeti Gömör- Kishont megye hajdani fa­zekascentrumainak messze földön. a többi között Nóg- rádban is híres fazekaster­mékeit mutatja be. törté­neti magyar anyagot 1830- tól. A kiállítás ezúttal a megyei-városi művelődési központ, a volt megyei könyvtár helyiségében lelt otthonra. Az emberek be­benéznek az utcáról az üvegfalon és mennek tovább. Lassan az effajta érdek­telenséget is meg kell szok­ni. Különben is. régen volt már, amikor Mátyás király GÖMÖRI FAZEKASSÁG * * Gömörben járt. Sőt, az is, amikor a gömöri fazekasság virágzott. Mindannyiunk nagyobb dicsőségére a legif­jabb nemzedékek legföljebb a Gemer sört ismerik. Leg­alább tudják, hogy a Gemer az Gemer, viruljon hát a sörözői kultúra. Amúgy minden rendben van. Midőn az Üristen megal­kotta az embert, a föld po­rából gyúrta össze, a Biblia szerint. Az agyagművesség tehát valahol itt kezdődött, mindenképpen mitikusan a régi időkben. Egyébként, több más emberiségmítosz tudja úgy, hogy az ember a föld­ből, az agyagból van. Az ősi kultúrák és civilizációk maradványai között úgyszól­ván mindenütt szerepel az agyagfigura, a kerámia, szá­mos használati és dísztárgy. A gömöri fazekasság köz­vetlen szomszédságunkban alakult ki, virágzásának ide­je — főként a múlt század — ugyancsak emlékezetünk része lehetne, hiszen való­jában apáink nagyapáink élete ez a kor. Ez a táj gazdag agyaglelőhelyek­ben, a helyi fazekas­hagyományok élők, és közel voltak az erdők. A magas színvonalú, pó­tolhatatlan néprajzi értéke­ket felvonultató salgótarjáni kiállítás természetesen nem­csak az edények és dísztár­gyak szépségével vonzó. Ha­nem, miként azt Olga Co­ma jóvá írja szlovák és ma­gyar nyelvű tanulmányá­ban: „A gömöri fazekasság elterjedése és virágzása, magas technikai és esztéti­kai színvonala szorosan ösz- szefüggött a nép életmód­jával és munkájával, de fő­leg a falusi háztartások gyakorlati követelményeivel. A mindennapi szükségle­tek kielégítésére gyártották a fazekasok a használati edények formailag különbö­ző fajtáit... valamint az el­sősorban dekoratív funkci­ót betöltő figurális alkotá­sok egész sorozatát”. Tehát nemcsak tárgyakat látunk, hanem ezeken keresztül bepillantást nyerhetünk a hajdani népéletbe, az ünne­pek és a hétköznapok vilá­gába, az életmódba, az elő­dök ízlésvilágába, a falusi közösségek hagyományos kis­iparába. Olga Comajová emlegeti a gömöri fazekasközponto­kat is, amelyek a történeti Gömör-Kishont megye egész területére kiterjedtek a XIX. században s két cso­mópontban, a keletibe és a nyugatiba sűrűsödtek. Hogy csak néhány helyet említ­sünk. előbbiekhez sorolan­dó a jólisva.i, a pelsőczi, a rozsnyói városi fazekasköz­pont is. utóbbiak közé pedig a XVII. századig visszanyú­ló rimaszombati fazekasmű­hely. Ez az iparág az első vi­lágháború után hanyatlani kezdett, de fazekasok azért kis számban még ma is mű­kődnek, őrizve a gömöri fa­zekasság hagyományait, így a múlt századi forma- és motívumkincs némileg ma is tovább él. A rimaszombati múzeum­nak köszönettel tartozunk ezért az értékes néprajzi ki­állításért. T. E. Fotó: B. Tóth Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents