Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-16 / 273. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON ■ ■ ■ telexen Érkezett... Karancsaljai vélemények: Mikor és hogyan válasszunk? Aranykezű mesterek Hentes és mészáros Már régen nyugdíjban van. A színhely sem hentesüzlet vagy vágóhídi üzem. hanem egy balassagyarmati belvárosi lakás konyhája. Éppen ebédel az őszes hajú mester, kedves, gömbölyű életpárjával. A sertéssültet tepsistöl együtt udvariasan félretolja, átmegyünk beszélgetni a szobába, a hivatásról, — ő maga fogalmazza meg így, — amit igazol élettörténete. A' 4. polgári elvégzése után, 1929-ben saját magam választottam a hentesmesterséget. — Hogyan lesz valakiből hentes és mészáros? — Sosem idegenkedtem ettől a foglalkozástól, talán azért sem, mert a polgáriban egyik legjobb barátom is egy hentesnek volt a fia. Pestszenterzsébet egyik legnagyobb adófizető virilistája, hentesmestere volt az édesapja, nekem pedig választott mesterem, főnököm. Varga Károly az egyik legnagyobb hentesiparos. két üzlete volt a főutcán és egy üzlete az erzsébeti vásárcsarnokban. Már a 30-as években gépesítve volt nálunk minden: villanydaráló, villanyzúzógép, villanykeverő. Kézi szerszámaink is a legkorszerűbbek voltak, mégis sokat dolgoztunk és ta- nonckorunk nem sokban tért el a többi tanoncétól, legfeljebb abban, hogy a virilista főnök úrnak elnézték, ha mi tanulók iskola helyett otthon maradtunk dolgozni. Jól képzett segédként szabadultam fel 1931-ben. Alig győztük a sok munkát. A csepeli munkások gyárba jövet-menet műszakváltáskor, éjszaka vagy hajnalban betértek hozzánk kolbászt, szalonnát, s a sokféle töltöttáruból vásárolni. Mindig' friss áru várta a vevőket tőkehúsban is. És minden kis. és nagypénzű vásárlónak egyformán kijáró udvariasság. — Önök vágták ]e az állatokat? — Nem, az erzsébeti vágóhídon a Juta gyár mögött a „vágólegényék” végezték ezt a munkát, persze, nekünk is kellett segíteni. Onnan szállítottuk háza a háziműhelyeinkbe a levágott sertést, szarvasmarhát, borjút. juhot. — Szakmájának „magasiskoláját” járhatta ki1 ennél a híres heritesmesternél. — Mindent neki köszönhetek. Széles körű szakmai tudást, emberi magatartást — mondja meghatottan Laczkó úr. Azt is, hogy a háború borzalmait túlélve (szőnyeg- bombázást kapott Pestszent- erzsébet 1943-ban) Balassagyarmaton is meg tudtam állni a helyem, Brozsek János hentes és mészáros boltjában (a szerb templom mellett volt az üzlete). — Hogy kerültek éppen ide? — Szüleim gyarmatiak, édesapám pénzügyőr volt, s ahogy helyezték ide-oda. úgy követte őt a család. Losoncon láttam meg a napvilágot, mesterember viszont a fővárosban lett belőlem. — önálló is volt? — Nem voltaik ilyen ambícióim, mindig felelős beosztásokban dolgoztam. Különben is akkoriban Oláh József, Pécsi Weljacsek, Szánkó Lajos, Perlaky János, Alács István köztiszteletben álló önálló hentes kisiparosok győzték Balassagyarmat ellátását. — Államosítás után hol dolgozott? — A népbolt hentesüzletét vezettem 10 évig (Ipoly Áruház van most a helyén) 1961-ben meghívtak a vágóhídra gyártásvezetőnek, majd vágásvezető lettem. Nógrád megyének szállítottunk és később már Pestnek is. Egészségi okokból, rokkant nyugdíjasként jöttem el a cégtől. Laczkó István hentes és mészáros megmaradt a köz- tudatban úgy. mint a gyarmati „aranykezű mesterek” egyike. Elekes Éva Kép: Czcle János Végül is bensőséges hangulatú beszélgetés alakulhatott ki, s ha nem használnánk ezt a többet sejtető kifejezést, hogy társadalmi vita, minden további nélkül azt mondhatnánk, eredményes összejövetel volt. Szó- használat ide, szóhasználat oda, sok megszívlelendő javaslat hangzott el Karancsalján, és a hozzászólók az egymásnak ellentmondó véleményeket érvekkel próbálták alátámasztani. A vitavezető, dr. Farkas Miklós, a Salgótarjáni Városi Tanács szervezési és jogi osztályának vezetője felvázolta röviden a résztvevők előtt a választási törvény lényegesebb, tervezett módosításait. így például azt, hogy egy időben vagy eltérő időpontokban legyen-e a képviselők és a tanácstagok választása, mennyiben új a jelölést előkészítő bizottság összetétele és feladata, s, hogy milyen lehetőségeket fogalmaz meg a tervezet a tanácselnökök választására. A fórum legidősebb résztvevője Csúz Sándor nyugdíjas, mint az első hozzászóló, nem ragaszkodott szorosan a törvény betűihez. Azt mondta, olyan tanácselnök kell, aki ismeri a faluját, és' akivel lehet kollektív munkát- végezni. A községi tanácsi munkában új irányt kell venni: — A tanácstag legalább néha menjen végig a körzetében, hogy őt is megismerjék, mert Karancsalján is annyi már a „bevándorolt”, hogy ők nem js tudják, ki a tanácstagjuk, s problémájukkal kihez forduljanak. Tórák Sándor tanácselnök a választási költségek miatt úgy vélte, most nincs sok értelme, hogy más-más időpontban válasszák a képviselőket és a tanácstagokat. — Nem kellene mereven ragaszkodni a kötelező kettős jelöléshez sem — mondta. — Ha a népfrontnak csak egy jelöltje van és az megfelelő, mindenki elfogadja, csak azért minek kettő, mert kötelező. És mellőzni kell a jelölésnél, a választásnál a statisztikát is. Karancsalján, a valamikori tanácsháza nagytermében két kályha is melegített szerdán este. A helyi népfrontbizottság szervezői idevárták azokat, akiknek véleménye van az ország- gyűlési képviselők és tanácstagok választásában tervezett változásokról. Hogy sokan voltak, vagy kevesen, az viszonyítás kérdése. Ahhoz képest sok az összegyűlt tizenhat ember, hogy —, mint Bujtár Zoltánné, karancsaljai népfrontelnök mondta — a bizottsági ülésekre sem szoktak négynél többen összejönni, és bizony személyi megújításra vár náluk is a .népfrontbizottság. Az legyen tanácstag, akit a nép jelöl és választ, függetlenül a statisztikai mutatóktól. Ettől eltérő álláspontot fogalmazott meg — legalábbis, ami a választások egyidejűségét illeti — a karancsaljai elöljáró, Kovács Tibor. Ügy vélekedett, hogy a tanácstagi mandátum kilenc hónappal előbb szűnjön meg, mint a képviselői. S, rá három hónapra, teh/it egy év után legyen a képviselői választás, ugyanis ekkor a helyi tanácsok programját is megismerhetnék az országgyűlési képviselők. Novák Sándorné karancs- lapujtői népfrontelnök azt fejtegette, milyen sorrendben kerüljön fel a jelöltek neve a szavazólapra. Azzal értett egyet, hogy ne ábécé szerint írják fel a neveket, hanem az legyen az első helyen, aki a jelölő gyűléseken a legtöbb szavazatot kapta. — No, és egy nagyon fontos kérdés — vetette fel —. A szavazáskor toll legyen odakészítve, ne ceruza. Ma még a gyanú árnyékát sem szabad adni arra, hogy esetleg a ceruzás választással vissza lehet élni. Egyébként én abban látok fantáziát, ha a tanácselnököt az egész falu választja. Ez utóbbit erősítette meg Barják Sándor is, az SZMT munkatársa. Szerinte is demokratikusabb, ha közvetlenül választják az elnököt, s nem csak a tanácstagok voksolnak az elnök személyére. Költségkímélés és szervezésbeli nehézségek miatt a tanácstagok és képviselők egy időben való választását tartja ma célszerűnek. Ozsgyóní Pál, a karancs- lapujtői pártbizottság titkára hozzászólásában felelevenítette a legutóbbi választásokat: — Rettenetes nagy gondunk volt akkor a többes jelöléssel, de tény, ez erősítette a demokráciát ' — mondta. — Ám, a demokratizmus biztosítása mellett nagyon kell ügyelni arra, hogy a jelölést, választást ne kísérhessék anarchikus jelenségek. A tanácselnök választásával kapcsolatban a közvetlen választásra tette le a voksot, mégpedig azért, mert ezzel — véleménye szerint — nagyobb önbizalmat, és megfelelő hátteret tudhat magáénak az elnök, míg a másik oldalról pedig a falu dolgaiért nagyobb felelősséget érezhet. Másképp látta ezt Szőllős Géza, az ÉMÁSZ karancs- keszi kirendeltségének vezetője. — Ha a lakók egy-egy körzetben a tanácstagot megválasztják, akkor nyilván belehelyezik bizalmukat, akkor abban is bízzanak, hogy jó tanácselnököt választanak majd tanácstagjaik. Mert például, ha karancsaljai az elnök, ott ugyan ismerik, de Berény- ben már nemigen, így hogyan szavazzanak rá ? Sziikszai Alfrédné óvónő ez utóbbi véleményt merőben elfogadhatatlannak vélte: — Hogyhogy nem ismerik? Éppen azért vannak, vagy lennének a jelölő gyűlések, hogy az elnökjelölt bemutassa magát. Mert azt az embert, akit tanácselnöknek választanak, a társközségekben is meg kell ismerni. És jobb. ha a választás előtt ismerik meg az emberek, mint később... Zsély András r\ gKL.^v-* •;'.. ^.; maß. S't' ^ K' ' ^«re „ • ^Jikil äfl‘ :.;< nv .. , , . ^ ■
