Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

2 NOGRAD 1988. OKTÓBER 3.. HÉTFŰ Mihail Gorbacsov a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke Szombaton soron kívüli ülést tartott a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa. Ennek napirendjén az államéletet érintő személyi kérdések szerepeltek. A 79 éves Andrej Gromiko, aki egy nappal korábban az SZKP Központi Bizottságának ülésén nyugdíjba vonulási szándékára tekintettel kérte felmentését a politikai bizott­sági tagság alól, szombaton a küldöttektől kérte, hogy ment­sék fel a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöki tisztéből. Ezt a funkciót Gromiko 1985 óta töltötte be. A küldöttek eleget tettek az idős politikus kérésének. Helyébe Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB 57 éves főtitkárát választották meg, aki a jövőben a két tisztséget egyidejűleg fogja be­tölteni. Szakszervezeti vélemények az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatokról, -módosításokról Csík As Pál nyilatkozata Megválasztása után rövid beszédet mondott Mihail Gorbacsov, megköszönve a képviselők bizalmát. Beszé­dében hitet tett az átalakítás programjának megvalósítása mellett. Mint hangoztatta, ma a gyakorlati tetteken van a sor, ezt várja az or­szág közvéleménye minden szinten a vezetéstől. Gorba­csov a továbbiakban kijelen­tette: személyes feladatának is tekinti, hogy a tanácsok valódi néphatalmi szervekké váljanak, s érvényesüljön a jogok és kötelességek ésszerű megosztása a párt-, a taná­csi és a gazdasági szervek, társadalmi szervezeték kö­zött. Beszédében külön méltatta elődjének, Andrej Gromikó- nak az érdemeit. Gromiko —, mint Gorbacsov rámuta­tott — sok évtizedes pálya­futása alatt minden tiszt­ségében eleget tett a rábí­zott feladatoknak. A küldöt­tek nagy tapssal jelezték, hogy egyetértenek Gromiko tevékenységének meleg han­gú méltatásával. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács elnöke és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezték ki jókí­vánságaikat Mihail Gorba- csovnak, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökévé történt megválasztása alkal­mából. Az új szovjet állam­főnek küldött üzenetben további sikereket kívántak az átalakítás, a demokratizá­lás következetes folytatásá­hoz. ☆ A világ vezető politikusai Mihail Gorbacsovhoz intézett üdvözlő távirataikban kö­szöntik a szovjet vezetőt ab­ból az alkalomból, hogy szombaton megválasztották a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­kévé. Elutazott Budapestről Philipp J enninger Magyarországi tartózko­dásának utolsó napján Phi­lipp Jenninger, az NSZK szövetségi gyűlésének elnö­ke kora reggel a Dimitrov téri vásárcsarnokot kereste fel, ezt követően pedig Bu­daörsre látogatott. Vissza­térve Budapestre rövid vá­rosnézés következett. Négynapos látogatásának befejeztévél szombaton Phi­lipp Jenninger és kísérete elutazott Budapestről. Változás történt a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége első elnökhelyettesi feladatköré­ben is. Pjotr Gyemicsev, aki eddig az első elnökhelyettes volt, szintén kérte nyugdí­jaztatását és felmentését. A szovjet törvényhozás eleget tett kérésének, s helyére Anatolij Lukjanovot, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagját választotta meg. Ezután — mint az a szov­jet televízió által az ülésről készített összefoglaló tudó­sításából kiderült — Nyi­kolaj Rizskov kormányfő lépett a szónoki emelvényre, s a kormány átalakítására tett több javaslatot. Elmondta, hogy Alekszej Antonov miniszterelnök-he­lyettes, a Szovjetunió állandó KGST-képviselője életkorára tekintettel kérte, hogy ment­sék fel megbízatása alól. Rizskov röviden méltatta Antonovnak a kormányban végzett munkáját, s java­solta a küldötteknek, hogy tegyenek eleget a kérésnek. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár ál­lamtanács elnöke üdvözle­tében kifejezte meggyőződé­sét, hogy a szocializmus át­alakítását és megújítását cél­zó közös törekvések alapján tovább bővülnek a bolgár— szovjet kapcsolatok. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke távirat­ban rámutatott: a szovjet politikus államfővé válasz­tása Gorbacsovnak a szovjet társadalom forradalmi át­alakításáért végzett tevé­kenységét ismeri el. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, államfő jókí­vánságait tolmácsoló távira­tában hangsúlyozta: a román párt- és állam; szervek nagy fontosságot tulajdonítanak a román—szovjet baráti kap­csolatok, a jószomszédság és a sokoldalú együttműködés töretlen fejlesztéséhek. Az Indonéziában tartózko­A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 39. évfordu­lója. az ország nemzeti ün­nepe alkalmából több mint egymillió pekingi lakos ke­reste fel szombaton a Ti- enanmen teret, a parkokat, a színházakat és az egyéb szórakozóhelyeket. Kínaiak százezrei özönlötték el a Mennyei béke kapujának te­rét. Mint emlékezetes, az egykori császári palota fő­bejáratát képező kapu mell­védjén jelentette be 1949. október elsején Mao Ce- tung a kínai forradalom győ­zelmét és a népköztársaság kikiáltását. ..Erőnk forrása a népben van” című ünnepi vezércik­Egyidejűleg javasolta, hogy Nyikolaj Talizint bízzák meg a kormányban eddig Antonov által ellátott fel­adatok elvégzésével. Mind­ezekre tekintettel kérte a tör­vényhozást, hogy mentsék fel Talizint a miniszterelnök első helyetteseként végzett munkája és a kormány szo­ciális fejlesztési bizottságá­ban betöltött elnöki meg­bízatása alól. Rizskov a továbbiakban indítványozta, hogy Alek- szandra Birjukovát, aki ed- dik az SZKP KB titkára volt, s pénteken a KB PB póttag­jává választották, nevezzék ki miniszterelnök-helyettes­sé és bízzák meg a kormány szociális fejlesztési bizottsá­gának vezetésével. Ezután a kormányfő ja­vasolta, hogy mentse fel a legfelsőbb tanács Viktor Csebrikovot az állambizton­sági bizottság (KGB) elnöki megbízatásából. Csebrikovot, aki a Politikai Bizottság tag­ja, pénteken КВ-titkárrá vá­lasztották és megbízták a jogpolitikai bizottság vezeté­sével. Helyére Vlagyimir Krjucskovot javasolta. A szovjet törvényhozás a Nyikolaj Rizskov által elő­terjesztett személyi javasla­tokat egyhangúlag elfogadta. A kormányban végrehajtott változásokról szóló szavazás­sal a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa befejezte soron kí­vüli ülésszakát. dó Helmuth Kohl nyugatné­met kormányfő újságírók előtt Gorbacsov megválasz­tását „fölöttébb érdekes fej­leményként” értékelte, amely az átalakítás irányvonalának megerősödését tükrözi. Francesco Cossiga olasz ál­lamfő üdvözlő táviratában an­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy Gorbacsov megválasztása újabb lendü­letet ad a világbéke megőr­zésére, a nemzetközi együtt­működés szélesítésére irá­nyuló erőfeszítéseknek, és hozzájárul az olasz—szovjet kapcsolatok további bővülé­séhez. Hájim Herzog izraeli ál­lamfő Mihail Gorbacsovhoz intézett üdvözletében remé­nyét fejezte ki: Gorbacsov államfői megbízatása alatt további haladást érnek el a világ békéjének megteremté­sére irányuló erőfeszítések terén és új fejezet kezdődik a két ország viszonyában. kében a Zsenmin Zsipao. a Kínai Kommunista Párt köz­ponti lapja hangsúlyozza, hogy a párt Központi Bi­zottságának pénteken befe­jeződött ülésén hozott hatá­rozatok reálisak és egybe­vágnak a nép akaratával. A párt szilárdan kitart a re­form irányvonala mellett és meggyőződése, hogy a gaz­daság rendbetevését és a re­form elmélyítését célzó két­éves kiigazítási időszak hoz­zájárul a reform és a szo­cialista építés továbbfejlesz­téséhez. A pártlap rámutat: elke­rülhetetlen. hogy az átme­net a régi rendszerből az újba számos problémát hoz A közeli napokban több jelentős törvényjavaslat, il­letve törvény módosítása ke­rül a parlament elé. Ezeket a szakszervezetek is meg­vitatták, s észrevételeiket, javaslataikat eljuttatták az illetékes állami szervezetek­hez. A szakszervezetek vé­leményéről és azok fogad­tatásáról Csikós Pál, a SZOT titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a tagsá­got leginkább az adórend­szer, a személyi jövedelem- adó és az általános forgalmi adó módosítása foglalkoztat­ja. A mostani ülésszakra előterjesztett változtatások nem érintik tartalmában az adórendszert, csaik a gya­korlat során felmerült jog­hézagok pótlására szolgál­nak. Ezek a változtatások szükségesek ugyan, de nem elégségesek ahhoz, hogy a személyi jövedelemadó a szakszervezeti tagság által elfogadhatóbbó és ugyanak­kor korszerűbbé váljon. A szakszervezetek feltétlenül szükségesnek tartják, hogy­ha a mostani ülésszakon nem lehetséges, akkor a de­cemberi országgyűlésen sor kerüljön a személyi jövede­lemadó-kulcsoknak és adósávoknak az inflációhoz igazodó változtatására. Eb­ben a kérdésben a szakszer­vezetek és az állami szer­vek között jelenleg nézet­különbségek vannak, s to­vábbi viták várhatók. A szakszervezetek igénye alapján ígéret hangzott el arra, hogy a jövő év köze­pére a' pénzügyi kormány­zat kidolgozza egy családi jövedelemadó modelljét, amiről 1989 nyarán dönte­nek majd a képviselők. A szakszervezetek addig is szükségesnek tartják, hogy az adórendszer valamilyen kedvezményt nyújtson a leginkább rászoruló gyerme­kes családoknak. Így került a szakszervezetek kezdemé­St ráüss válságos állapotban A régensburgi kórházban szombat este megoperálták Franz Joseph Strauss bajor miniszterelnököt, a keresz­tényszociális unió (CSU) el­nökét. Vasárnap este rosszabbo­dott Franz Josef Strauss ál­lapota. A ZDF televíziós álT lomásnak a beteget kezelő orvosokra hivatkozó jelenté­se szerint a politikus közvet­len életveszélyben van. felszínre. Ezek a problémák azonban nem a reform ter­mékei. Olyan problémák és nehézségek, amelyeket ép­pen a reform segítségével lehet és kell rendezni. S látni kell azt iis, hogy a meg­oldás nem megy egyik nap­ról a másikra, s hogy a je­lenlegi helyzetben nem is lehet minden gondot megol­dani, A Kínai Kommunista Párt és a kormány nyíltan megvitatja a problémákat és a nehézségeket a néppel és bízik benne, hogy közös erővel minden problémára lehet megoldást találni — írja vezércikkében a Zsen­min Zsipao. nyezésére az októberi mó­dosítási javaslatok közé az, hogy a jövő évtől a nagy- családosokhoz hasonlóan, gyermekenként havi ezer forint adóalap-csökkentési kedvezményt kapjanak a kétgyermekes egyedülálló szülők. Ezt a módosítást á szakszervezetek olyan lépés­nek tekintenék, amely ugyancsak kismértékben, de már közelít a családi jöve­delemadó rendszeréhez. Nem értett viszont egyet a pénzügyi kormányzat a szakszervezeteknek azzal a javaslatával, hogy változ­tassanak . az adóelőlegek számításának, fizetésének módszerén' Ezt a javaslatu­kat a szakszervezetek to­vábbra is fenntartják, mert álláspontjuk szerint elfo­gadhatatlan, hogy a bérből és fizetésből élők jó része — főként azok, akiknek a jö­vedelme a szezonális mun­kacsúcsok idején ugrik meg — csak hosszú hónapok után kapják vissza adóelő­leg-túlfizetésüket. Ezen a helyzeten a szak- szervezetek szerint már jö­vőre változtatni kell. A szakszervezetek már kidol­gozták saját, a jelenleginél reálisabb adóelőleg-számí­tási módszerüket. A szakszervezetek fenn­tartják azt az álláspontju­kat is, hogy a személyi jö­vedelemadó rendszerében is érvényesíteni kell a főmun­kaidő becsületet s azt, hogy az adózás ne gátolja a tel­jesítmények növelését. Szük­ségesnek tartják az adó progresszivitásának jelentős csökkentését, a jelenlegi 12 ezer forintos alkalmazotti kedvezmény összegének emelését, s bizonyos pótlé­kok — mint például a föld alatti, a veszélyességi, a sugár-, a terep- és a meleg­üzemi pótlék — adómente­sítését, vagy korábbi érté­kük adórendszeren kívüli módszerekkel való helyreál­lítását. Kolozs megye és Kolozs­vár vezető tanácsi testüle­téinek megítélése szerint a kolozsvári magyar főkon­zulátus „tevékenysége során megszegte a működési nor­mákat és elveket, megen­gedhetetlenül eltért a diplo­máciai szabályoktól; külde­tésétől és hatáskörétől ide­gen kérdésekkel foglalkozott. A főkonzulátus a nemzet­közi jog normáinak megsze­gésével nem járult hozzá a két ország barátságának és együttműködésének fejlesz­téséhez.” Az állásfoglalást pénteken hozták meg Ko­lozsváron, s minderről a központi román lapok szom­baton számoltak be. A Kolozs megyei népta­nács és a kolozsvári városi néptanács együttes ülésén a résztvevők kifejezésre jut­tatták megelégedésüket az­zal a „teljesen jogos intéz­kedéssel” kapcsolatban, amelynek értelmében a ro­mán állam és kormány 1988. július 1-jei hatállyal bezá­ratta a kolozsvári magyar főkonzulátust. A résztvevők úgy ítélték meg, hogy „ezt a döntést már korábban meg kellett volna hozni, miután Románia még 1985-ben el­határozta a debreceni román főkonzulátus tevékenységé­nek beszüntetését.” Elsősorban a lakásépítők számára hozna kedvező változásokat az általános forgalmi adó rendszerének módosítása. A képviselők elé terjesztendő javaslat sze­rint — nem kis részben a szakszervezetek követelésé­re — megszűnne a lakásépí­téshez, -bővítéshez kapcso­lódó anyagok és szolgáltatá­sok visszaigényelhető for­galmi adójának felső hatá­ra, s ugyanígy korlátozás nélkül kérhető majd vissza a közművesítésre kifizetett összegek áfa-ja. A tervezett módosítások sem rendezik azonban azt a nagy társadalmi problémát, amit a csecsemő- és a gyer­mekruházati cikkek 25 szá­zalékos forgalmi adója okoz. A családi pótlékok júliusi százforintos emelését sem a gyermekes családok, sem a szakszervezetek nem tart­ják elegendőnek az adóból fakadó terhek kompenzálá­sára, ezért javasolják, hogy a csecsemő- és gyermekru­házati cikkek nulla adókul­csosak legyenek, vágj' a jö­vő évi szociálpolitikai in­tézkedések keretében egyen­lítsék ki a gyermeknevelés költségeinek emelkedését. A tervek szerint ugyan­csak a mostani ülésszakon döntenek a képviselők a társasági törvényről. A gaz­dasági társaságokról szóló törvény megalkotását a szakszervezetek is támogat­ják, gazdaság- és piacélén­kítő hatása mellett elsősor­ban azért, mert minden egyes újszerű vállalkozás egyben újabb munkaalkal­mat is jelenthet, mérsékel­heti a foglalkoztatási fe­szültségeket. Az azonban már most bizonyosnak lát­szik, hogy az újszerű társa­ságok a szakszervezeti moz­galom számára új kihíváso­kat jelentenek, még határo­zottabb érdekvédelemre kész­tetik. (MTI) Az együttes ülést „mint­egy válaszként hívták össze azokra a beadványokra, amelyeket számos állampol­gár fogalmazott meg, kérve, hogy számolják fel a Ma­gyar Népköztársaság kolozs­vári főkonzulátusát, amely megszegte a működési nor­mákat, hatáskörétől idegem kérdésekkel foglalkozott”. A tanácskozáson a felszólalók hangot adtak annak a véle­ményüknek, hogy a kolozs­vári főkonzulátus fennállá­sa óta „rendszeresen meg­szegte azokat a diplomáciai normákat, amelyek a szo­cialista országok viszonyát jellemzik.” A központi lapok beszámo­lói szerint a néptfanácsi kép­viselők tudomást szereztek arról, hogy a Magyar Nép- köztársaság ismételten a főkonzulátus megnyitására törekszik. „A néptanácsi képviselők teljességgel in­dokolatlannak tartják ezt a kérést”. Ezért az együttes ülés résztvevői egyhangúlag azzal a kéréssel fordultak a román párt és állam veze­téséhez, hogy ne teljesítse a Magyar Népköztársaságnak a kolozsvári főkonzulátus visszaállítására vomatkoző kérését — írták a szombati román lapok. Grósz Károly és Straub F. Brúnó üdvözlő távirata Nemzeti ünnep Kínában Kolozsvári állásfoglalás a magyar főkonzulátus kérdéséről

Next

/
Thumbnails
Contents