Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-03 / 236. szám
1988. OKTÓBER 3„ HÉTFŐ 3 NÖGRÁD Lakossági vélemények a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerről Az Országos Piackutató Intézet közvélemény-kutatást végzet^ a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének témájában. Az elemzés a lakosság összetételének megfelelően kiválasztott 1500 megkérdezett személy válaszainak feldolgozásával készült. A véleményt mondók 77 százaléka a beruházást előnyösnek tartja a villamos- energia-termelés szempontjából, 55 százaléka pedig a nemzetközi hajózásban, míg 48 százaléka az árvízvédelemben számol pozitív hatásokkal. A villamosenergiatermelés tekintetében a megkérdezettek töbhsége (51 százaléka) a vízi erőművekkel történő fejlődést tartja követendőnek, míg például a kőolajat és földgázt felhasználó erőművekre csak 10 százalék voksolt. Huszonhét százalék azok aránya, akik szerint a vízlépcső a Dunakanyar látképére előnyösen hat. A vízlépcsőrendszer környezeti hatásai közül a talajvíz szintjénél a Duna menti erdőknél és a vízi élővilágnál a megkérdezettek 35—41 százaléka romlással, 15—22 százaléka javulással számol. A beruházás hatását a szennyvízelvezetésre és a Kisalföld alatti ivóvízkészletekre a megkérdezettek 23—25 százaléka tartja hátrányosnak, s 25—26 százaléka pedig kifejezetten pozitív hatással számol. A válaszok megerősítik * hogy a közvetlenül is érzékelhető és megítélhető környezeti hatások tekintetében igen érzékeny a lakosság, míg a többi tényező esetében véleménye bizonytalanabb, megosztottabb. Feltétel nélkül csak a megkérdezetteknek 15 százaléka támogatja az építkezést, míg a támogatók többsége (32 százaléka) a járulékos környezetvédelmi beruházások felépítéséhez köti egyetértését. A megkérdezettek 20 százaléka ugyan nem tartja előnyösnek a beruházást, de leállítását már nem ítéli reális lehetőségnek. Az építkezés leállítását a megkérdezettek 7 százaléka követeli. A lakosság többsége (55 százaléka) helyesli az öntevékeny környezetvédő csoportok működését. Szerintük a mozgalom fontos szerepet játszik az esetleges környezeti károkra történő figyelemfelkeltésben, s fellépése erősíti a közéleti demokráciát. ■ A vállalkozó kötelező nyilvántartásai Ügy hallottam, hogy azok a vállalkozók, akik korábban kölcsönre vásároltak gépi berendezést és megfizették a tartalékalap-kezelési költséget, elszámolhatják költségként a törlesztést. Kérem tájékoztasson, jó-e az információm? (B. P.-né.) Információja sajnos, nem helyes. A felvett kölcsönre létesített beruházások törlesztése nem számolható el költségként még akkor sem, ha a kezelési költséget megfizették. Felhívom a figyelmét, hogy azok a vállalkozók, akik a korábbi jogszabály szerint a tartalékalap-számla (tasz) kezelési költségek megfizetése mellett vettek fel hitelt, azok a törlesztő részletekre eső kezelési költséget az adóhatóságtól kérelemre visszaigényelhetik. A vállalkozóktól milyen analitikus nyilvántartást követel meg az adóhatóság? (Induló vállalkozó.) Válaszomban szeretném pontosítani a kérdését is. A jogszabályok előírják, a vállalkozó részére a nyilvántartást az állóeszközeiről, a vevőkkel, a szállítókkal szembeni követeléseiről, illetve tartozásairól (bejelentkezés esetén az áfa-ról), a vállalkozók részére kifizetett munkabérekről, esetleg a munkavállalókkal szembeni követelésről és tartozásról. Előírják az útnyilvántartást, a szigorú számadási nyomtatványokról a nyilvántartást. Szerződéses üzletek esetében még a forgóeszközjuttatásról, a hitelre, vagy bizományba történő értékesítés esetén az adott, vagy átvett anyagokról is kell nyilvántartás. Az adóhatóság el- 4 lenőrzései során a jogszabályi előírások betartását vizsgálja, illetve a jogszabályok azok érvényesülését írják elő. Társadalmi munkám elismerésére kaptam 3 ezer forintot. Ez jólesett, ám az már kevésbé, hogy ebből is vontak jövedelemadót. Kérdezem: helyesen jártak-e el velem szemben? (K. F.) Sajnos, nem írta meg a kedves kérdező, milyen ösz- szeget vontak le a 3 ezer forintból. így csak a jogszabályt ismertetem. Társadalmi munkáért kapott jutalom évi összege 2 ezer forintig adómentes, az ezt meghaladó összeg adóköteles, ön esetében tehát az 1 ezer forint után helyesen vonta le a „kifizető” az adóelőleget. Ma már tudom, hogy rosz- szul választottam, amikor költségátalány mellett döntöttem. Váratlanul fel kellett újítani a gépkocsimat, amivel nem számoltam. Év közben áttérhetek-e a tényleges üzemeltetési költség. elszámolására? (Teherfuvar- vállalkozó.) Nem. Előre kell dönteni a vállalkozónak, hogy gépjárművére költségátalányt, vagy a tényleges üzemeltetési költségelszámolást választja-e a két lehetőség közül. Ezeket egy adóéven belül nem lehet kombinálni, mivel « az áttérési lehetőséget a jogszabály nem teszi lehetővé. Kell-e részletes útnyilvántartást vezetnem üzemanyagelszámolásom bizonylatolására, vagy lehet valamilyen egyszerűbb nyilvántartás vezetése? (Személyfuvarozó kisiparos.) A személy- és teherfuvarozó vállalkozó költségelszámolásának bizonylatolására nem köteles részletes útnyilvántartást vezetni. Elégséges, ha naponta a megtett ösz- szes km-t — beleértve a fu- Vcr nélküli guruló km-t is — feltünteti az útnyilvántartásban. Szeretném felhívni a figyelmét, hogy gépjárművenként külön-külön kell az útnyilvántartást vezetni. A vártnál több a napraforgó Szeptember 20-án kezdték el a napraforgó betakarítását a Ceredvölgye Termelőszövetkezetben. A 150 hektár nagyságú terület kétharmadával már végeztek a kombájnok. Az olajos magvak termésátlaga a vártnál jobb, 25 mázsa hektáronként. — bp — Megalakult a megyei hőszolgáltató vállalat Az egys energiagazdálkodásért... Nem emelik a fűtési dijakat Salgótarján lakásait látják el központi meleg vízzel és fűtéssel a megyeszékhely határában lévő hőelosztó állomásról, ahol a berendezések működésére a nap huszonnégy órájában ügyelnek. Képünkön: Fehér Nándor gépész és Bambuk László műszerész láta el ezt a feladatot. —kép: kulcsár— A múltkorában, amikor főlteg éjszakára hűlt le erőteljesen a levegő hőmérséklet^, egymást érték szerkesztőségünkben a salgótarjáni távfűtés azonnali megkezdését sürgető telefonok. Többen szóvá tették azt is, hogy nincs náluk meleg víz, pontosabban: a hideg miatti hőveszteség következtében a melegvizes csapból is hideg víz folyik. Azóta megoldódtak a problémák. Átmenetileg beindították a távfűtést, s a hőerőműnek a rendszerre való kapcsolásával biztonságossá vált a melegvíz-ellátás. Az időjárás sem olyan zord. Ám a közelgő tél és a kétségtelenül meglévő ez irányú gondok mégis indokolják a távhőszolgáltatás napirendre tűzését. Nem utolsósorban azért is foglalkoznunk kell a tízezreket érdeklő és érintő témával, mert október elsejével megkezdte tevékenységét a Nóg- rád Megyei Hőszolgáltató Vállalat. Beszélgetőpartnerem Csőke Béla, korábban a megyei tanács- építési és vízügyi osztályának vezetőhelyettese, megyei főenergetikus, szombattól az új vállalat igazgatója. Az épületgépészmérnök- és gazdasági szakmérnök- diplomákkal rendelkező fiatalember másfél évtizede dolgozik az energiagazdálkodás területén, tíz éve az MTESZ megyei szervezete energiagazdálkodási tudományos egyesületének titkára. — Közelítsünk kissé mesz- szebbről a témánkhoz. Kérem, vázolja fel megyénk energiaszerkezetét és ezen belül helyezze el a távhőszolgáltatást! — Nógrád energiaszerkezetét az ütemes váltás jellemzi. Ennek során nemcsak az energiahordozók mechanikus cseréjét szorgalmazzuk, hanem a váltással abszolút energiamegtakarítást kell elérni. Legszembetűnőbb a változás a gázellátásban, hiszen a tüzelőanyag szerkezetében betöltött részaránya immár megközelíti az 50 százalékot. Ez2el párhuzamosan az olajfelhasználás 4,1 százalékkal csökken évente, s a tüzelőanyag 13 százalékát képviseli. A propán-bután gáz fel- használása stagnál. A szilárd tüzelőanyag hányada 24 százalék. A villamos energia fogyasztása évente 1,75 százalékkal emelkedik, miközben a nátriumlámpák elterjedésével a közvilágításra fordított áramszolgáltatás csökken. A távhőszolgáltatás 1,6 százalékkal gyarapszik évente, s eléri az 520 ezer légköbmétert. Ennél jelentősebb, mintegy 850 ezer légköbméter a központi fűtésű lakások és közületek térfogata, melynek szervezett energiagazdálkodása nem megoldott. — Napjainkban a kommunális fogyasztók, tehát a lakosság, a tanácsok, az intézmények energiaigénye már eléri az ágazatok energiafelhasználásának 40 százalékát, tehát tetemes. Mi jellemzi ezt a területet? — Valóban a tanácsok, az intézmények, a lakosság energiafelhasználása egyre növekszik.' Ez összefügg a nagyobb komfortigénnyel, a megváltozott életmóddal, az energetikai berendezések számának és teljesítményének növekedésével. Az energiafelhasználás helyzetének felmérésére több tanácsnál és intézménynél energiaveszte- ség-feltáró vizsgálatot végeztünk, melybe az MTESZ szakértő irodájának szakembereit is bevontuk. A veszteségfajták és veszteséghelyek feltárása után az ezek megszüntetését célzó intézkedési tervben meghatároztuk a rövid és hosszú távú feladatokat, ezek költségvonzatát, prognosztizáltuk a várható energiamegtakarítást. Sajnos, a tennivalók szervezésére és végrehajtására ezt megelőzően nem volt szak- vállalat. — A kommunális fogyasztók egy része távfűtéssel és távmelegvíz-ellátással rendelkezik. A fűtési idény előtti gondokról, a lakások túlfűtése, vagy alulfütése miatti panaszokról lapunk is gyakran beszámolt. Várható-e számottevő változás a hőellátás területén? — Mielőtt a kérdésre konkrétan válaszolnék, hadd mondjam el: jelenleg szervezett formában távhőszolgáltatást és melegvíz-ellátást Salgótarjánban az ingatlankezelő vállalat, Balassagyarmaton a városgazdálkodási vállalat végez. A fűtött lakásszám 4126, a teljesítménydíjas fogyasztóké 39. A hőT szolgáltatás huszonhárom évé alatt az ellátóberendezések száma gyarapodott, műszaki színvonaluk emelkedett. A kiterjedt fűtési hálózat kezelése, karbantartása fokozott szakértelmet és figyelmet követel. A fűtési rendszereknél tapasztalható be- szabályozatlanság, műszere- zetlenség miatti túlfűtöttségre, illetve alulfűtöttségre jogosan panaszkodnak a lakók. Mindkét rendellenesség sérti az energiagazdálkodási érdekeket, mielőbbi orvoslást igényel. — Az egyedi központi fű- téses hőszolgáltatás a másik jelentősebb hőellátási forma. A megye lakásépítési, programjával és az energiaszerkezet átalakulásával összefüggésben gyors ütemben létesülnek a tetőtéri és egyedi központi fűtési rendszerek. Hőtermelő kapacitásuk ma már meghaladja a távhőszolgáltatás fogyasztóinak együttes igényét. A tanácsok és intézmények 385 energetikai berendezést birtokolnak, de ezek kezelése, karbantartása korántsem szervezett, az energiatakarékos szolgáltatás nem megoldott. A felsorolt gondok indokolják, a részletes helyzetfeltáró és gazdásági elemzések alátámasztják annak szükségességét, hogy az előrelépéshez, a megyei szintű intézkedésekhez, azok végrehajtásá- nák ellenőrzéséhez elengedhetetlen a szervezeti korszerűsítés, a tisztáprofilú megyei hőszolgáltató vállalat létrehozása. — Megkérem, mondjon néhány jellemző adatot az új vállalatról! — Az új vállalat a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat és a Balassagyarmati Városgazdálkodási Vállalat távhőüzemeinek leválasztásával, azoknak a megyei tanács által való átvételével és egyesítésével alakult meg. Teljes munkaidős létszáma 180, a nem fizikai dolgozók száma 35. Korábban, mint a salgótarjáni ingatlankezelő főmérnöke, tapasztalhattam, hogy kiváló szakemberek tevékenykednek a hőszolgáltatásban. A műszaki feladatokat távfűtési és energiagazdálkodási szakmérnökök szervezik és irányítják, s a gazdálkodás számítógépes ügyvitelszervezésre alkalmas szakemberek kezében összpontosul. Erinek a szakembergárdának fegyelmezett, minőségi szolgáltatást kelt végeznie, ehhez a feltételek megteremtése hosszabb folyamat, s nem mellőzheti a fogyasztók támogató együttműködését. — Milyen kedvező változás várható az új szervezettől? — Az energiagazdálkodási kormányprogram megyei szintű megvalósítása egységes szakmai irányítás alá ke_ rülit, amely eszköz- és élőmunka-megtakarítást, önköltségcsökkentést tesz lehetővé. Az energetikai műszaki szolgáltatás a beruházás, a tervezés, a szaktanácsadás mellett biztosítja a kivitelezés és a későbbi üzemeltetés szakmai összhangját. A működés érdekeltsége ösztönöz az energetikai és tüzeléstechnikai vállalkozások fejlesztésére, a szakmai fel- készültség folyamatos megújítására, az eszközállomány jobb kihasználására, a hatékonyabb gazdálkodásra. Sze. retnék szertefoszlatni egy tévhitet: a szervezeti változással a lakosság csak nyerhet, szó nincs a fűtési díjak emeléséről — mondja befejezésül Csőke Béla. Kolaj László к
