Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-12 / 244. szám

2 NOGRAD 19: = OKTOBER 12., SZERDA A felelősségre vonást legális úton k megtenni В Crna Gora-i köztársasági és a pártelnökség ülése Napirenden: a népfront szerepe a társadalomban Л Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Л Hazafias Népfront Országos Tanácsa — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott kedden a Parla­ment .kongresszusi termében. A tanácskozáson részt vett Pozsgay Imre, a MSZMP Politikai Bizottságának tagja, áliamminiszter. A testület először személyi kér­désekben döntött, majd a népfrontnak a mai magyar társadalomban betöltendő helyét, szerepét vitatta meg. Titográdban hétfő délután együttes ülést tartott a Crna Gora-i köztársasági és a párt­elnökség. A múlt pénteki és szombati tömegmegmozdu­lások követeléseit és tapasz­talatait elemezték. Miljan Radovics, a Crna Gora-i Kommunisták Szö­vetsége KB elnöke beszá­molójában megállapította, hogy a tüntetők jogosan sürgették életkörülményeik érezhető megjavítását, majd így folytatta: sajnos, mind­annyian jól tudjuk. hogy köztársaságunk évek óta súlyos gazdasági problé­Az algériai kormány nép­szavazásra kívánja bocsátani azt a politikai reformterve­zetet, amelyet Sadli Bend- zsedid elnök terjesztett elő hétfő esti televíziós, beszédé­ben. A hírt az algériai kor­mány párizsi képviselője kö­zölte, ugyanakkor nem tud­ta megmondani, hogy a nép­szavazást mikorra tervezik. Sadli Bendzsedid beszédé­ben gyökeres — akár az állam alkotmányos és intéz­ményi alapjaira is kiterjedő — politikai reformokat he­lyezett kilátásba, hogy ezzel próbáljon véget vetni az egy hete tartó véres zavargások­nak. Ugyanakkor leszögezte, bogy a megmozdulások elle­Laurent Fabius, a francia nemzetgyűlés elnöke díszva­csorát adott a Lassav-palo- tában Eduard Severdnadze szovjet külügyminiszter tisz­teletére, aki hétfőn kezdte meg háromnapos hivatalos látogatását Franciaország­ban: Fabius a vacsorán mon­dott pohárköszöntőjében üd­vözölte a Szovjetunióban le­zajló átalakulási folyamatot, amelyet „mi Franciaország­ban szenvedélyes figyelem­mel kísérünk". Annak a re­ményének adott hangot, bogy a két nagy ország kap­csolatai új lendületet nyer­nek a külügyminiszteri lá­togatással és a két államfő közelgő találkozásaival. Válaszában Sevardnadze mákkal küzd. sok munkás és nyugdíjas a létminimum határán él. A válságot a külföldi eladósodás, az ész­szerűben gazdasági szerke­zet, a mezőgazdaságra ne­hezedő terhek, a fizetéskép­telenség olyannyira elmé­lyítette hogy csak hosszabb távon, a közösség támoga­tásával lehet leküzdeni. Az elkövetett gazdaság- és tár­sadalompolitikai hibákért felelős embereket jogosan ér; bírálat, amely alól e két elnökség tagjai sem képez­nek kivételt. A felelősségre vonást azonban legális úton nére folytatni kívánják a gazdasági szigor politikáját. Ahmed Ben Bella egykori elnök Sadli Bendzsedid te­levíziós beszéde után rövid­del úgy vélekedett, hogy a beszéd nem fogja megnyug­tatni a tömegeket. Ait Ah­med, az algériai kormány­párt egyik alapítója szerint is megkésettek és elégtele­nek Sadli Bendzsedid ígére­tei azután, hogy hétfőn a ka­tonák a tüntetek közé lőt­tek. A francia TV5 televízió­nak adott nyilatkozatában Ait Ahmed a zavargások to­vábbi súlyosbodását jósolta, megjegyezve, hogy tudomása szerint Algírtól keletre, Ka­binéban keddtől 48 órás sztrájkot hirdettek meg. örömét fejezte ki, hogy Gor­bacsov jövő évi párizsi utazása egybeesik majd a nagy francia forradalom 200. évfordulójával — amely nemcsak a francia nép, ha­nem „az egész civilizált em­beriség ünnepe”. Az első nap zsúfolt tár­gyalási programja után, a Lassay-palotában rendezett díszvacsora oldott, jó han­gulatban zajlott le. Fabius és Sevardnadze rögtönzött po­hárköszöntőt mondott, a szovjet külügyminiszter mo­solyogva mondta el házi­gazdájának, hogy eddig még egyetlen otthon előkészített beszédszövegét sem használ­ta fel, hanem szabadon fo­galmazta meg mondandóját. (MTI) kell megfeni, nem pedig az utcán, ismert és ismeretlen bu jtogatók utasításai alap­ján. Az együttes ülésen Lazar Gyorgyevics, a Crna Gora-i kormány belügyi titkára tá­jékoztatójában elmondta, hogy a titográdi és niksiicsi tüntetéseken összesen 35 személyt tartóztattak le, s kihallgatásuk után többsé­güket szabadon engedték. Egyetlen személy sérült meg. aki egy üveget hozzávágott az egyik rendőrhöz, az pe­dig az üveget visszadobta. (MTI) Sadli Bendzsedid televízi­ós beszéde után mindazon­által több algériai városból is az elnököt éltető spontán tüntetésekről érkeztek jelen­tések. ☆ Az algíri magyar nagykö­vetség és kereskedelmi ki- rendeltség folyamatos értesí­tései alapján a Külügymi­nisztérium arról tájékozta­tott, hogy az Algériában dol­gozó magyar állampolgárok és családtagjaik egészsége­sek, jól vannak, a magyar külképviselettel kapcsolat­ban állva fegyelmezetten végzik munkájukat. Washingtonban Norodom Szihanuk herceg kedden Ronald Reagan el­nökkel, szerdán George Shultz külügyminiszterrel tárgyal Washingtonban a kambodzsai rendezésről. A The New York Times keddi jelentése szerint, az érdekelt kormányok egyetértenek ab­ban, hogy a „vörös khmer” vezetőit távol kell tartani a jövendő koalíciótól. A lap diplomáciai forrásokra hi­vatkozva jelentette az ENSZ-ből, hogy Kína, Viet­nam, az Egyesült Államok és más országok egybehang­zó véleménye: több polpo- tista vezetőnek kínai emig­rációba kell mennie, ha azt akarják, hogy megalakul­hasson a nemzeti megbéké­lés kormánya. Kínai diplomaták az ENSZ-ben kijelentették, hogy országuk hajlandó me­nedéket adni Pol Pótnak és társainak. Vietnam a bejelentett ter­vek szerint 50 000 főnyi csa­pategységeket von ki ez év végéig Kambodzsából, a fennmaradó csapatokat pe­dig 1991 végéig. A The New York Times szerint még nem tapasztalhatók előké­születek a kivonásra, bár csapatmozgások vannak: ez azt is jelenheti, hogy Viet­nam erői hirtelen kivonásá­val hatalmi űrt teremthet, amit a polpotisták kihasz­nálhatnak. Ez a lehetőség széles körű aggodalmat kelt, Pol Pót szövetségesei kö­zött is, írta a lap. Az amerikai kormány hi­vatalosan az elmúlt pénz­ügyi évben 3,5, az új évben 5 millió dollár értékű támo­gatást nyújt a kambodzsai kormány ellen harcoló ko­alíciónak. (MTI) Megnyitójában Kállai Gyu­la utalt arra, hogy több ál­lami, társadalmi szervezet élén a közelmúltban személy- cserék történtek. A HNF ОТ munkájában eddig is részt vettek ezeknek a szerveze­teknek a vezetői, s ezt a ha­gyományt a továbbiakban is meg kívánják őrizni. Az országos tanács Grósz Károlyt, az MSZMP főtit­kárát, miniszterelnököt két tartózkodással, Nagy Sán­dort, a SZOT főtitkárát két ellenszavazattal és hat tar­tózkodással, Stadinger Ist­vánt, az Országgyűlés elnö­két tizenegy ellénszavazattal és hét tartózkodással, Ba- radlai Györgyöt, a Kiskeres­kedők Országos Szervezeté­nek elnökét pedig egyhan­gúlag megválasztotta az Or­szágos Tanács tagjává. A népfront helyével, sze­repével, feladataival foglal­kozó vitaindítójában Huszár István, az HNF ОТ főtitká­ra elöljáróban a belpoliti­kai folyamatok jellemzőiről szólt. Kiemelte: egyfelől erő­södni látszanak azok a re­mények, hogy megint, mint már annyiszor, „lesz magyar újjászületés”. Másfelől nem várt, kellemetlen meglepeté­sek is érnek bennüket. A bizalomszerzés és a bizalom- vesztés sajátos hullámveré­sében evezünk. Ilyen viszo­nyok között érzékelhetővé válik az az ellentmondás: az új társadalmi stratégia, amely a pártértekezleten ka­pott markáns megfogalma­zást, a magyarok többsége számára nemcsak vonzó, ha­nem olyannak is tűnik, amely köré kialakítható egy új nemzeti összefogás. Am eközben egyelőre esak a szü­lés kínjai érzékelődnek, rosszabbodik az emberek jelentős részének társadalmi helyzete, s ezzel együtt a közérzete. Felelősségteljes, próbate­vő korban, emberhez méltó leckék közepette élünk. Év­tizedünkben bebizonyoso­dott, hogy az oly régóta szükséges gazdasági reform csak a politikai intézmény- rendszer reformjával kiegé­szítve bontakoztatható ki. Ma ügy tűnik, hogy ez is kevés. A gazdasági refor­mot lejárathatja a gazdaság teljesítményhiányos állapo­ta, a teljesítményelv erősí­tése pedig csak társadalom- politikai reformmal fokoz­ható. Ugyanez vélhető a demokratizmusról is, amely a szociális értékek érvénye­sülése és a gazdaság telje­sítőképességének növekedé­se nélkül csak ige marad, rosszabb esetben demagó­giává fajulhat. A gazdasági reformot és a politikai demokráciát — legalábbis a népfront olda­láról nézve — jó társada­lompolitikával lehet megala­pozni, s ehhez bizonyos ide­ológiai akadályokat is el kell hárítani. Számolni kell pél­dául azzal, hogy társadal­munk sokféleképpen tagolt, nem olyan egyszerűen, mint azt korábban hittük. A ha­gyományosan értelmezett osztálykülönbségek egyre kevésbé adnak igaz és tel­jes képet a valós és feszítő társadalmi különbségekről — hangsúlyozta a népfront főtitkára. Nyomatékkai szólt arról, hogy az útkeresés időszaká­ban élünk. Ennek az útkere­sésnek a célja a történelmi perifériára sodródás meg­akadályozása, a felzárkózási lehetőségek megalapozása, a konkrét cselekvés irányainak kijelölése, a cselekvés szer­vezése. Az útkeresés bizony­talansággal , is jár, atekintet- ben azonban a népfront sen­kit sem kíván bizonytalan­ságban hagyni: útkeresése a szocializmus szolgálatában áll. A felemelkedés biztos alapjainak létrejöttéhez tel- jesítőképesebb gazdaság kell, szociális értékeket érvénye­sítő, műveltséget növelő kö­zösségek kellenek, és demok­ratikusan működő politikai mechanizmus szükséges. Az eddigi út folytatása minden bizonnyal zsákutcába vezet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az eddig megtett út minden állomása tévedés volt. Immár két évtizede al­kalmazkodási gondokkal küszködünk. Ennek okai számosak. Sokan az első helyre teszik azt a szűk, ökonomista szemléletet, amely' a gazdasági bajokon kizárólag a gazdaság köré­ben megmaradva, rosszabb esetben csak a monetáris politika eszközeivel kíván segíteni. Ez lehetetlen — vélekedett Huszár István, majd így folytatta: olyan társadalompolitikára van szükség, amely megteremti a társadalmi újratermelési folyamatok egyensúlyát a gazdaságon kívül, illetve a gazdaság mellett a népese­désben, az egészségi állapo­tokban, a társadalmi beil­leszkedésben, az oktatásban és a területfejlesztésben is. Rámutato.tt: a versenygazda­ság kifejlődését, az igazi piac épülését, a versenysem­leges szabályozást, a tulaj­doni viszonyok átalakulását, a teljesítményelv érvényesí­tését ideológiailag is támo­gatni kell. Félreérthetetlen­né kell tenni, hogy az egyen- lősdi nem a marxizmusból származik, a vele való sza­kítás tehát nem is jelent szembefordulást azzal. A népfront nem ideológiai alapon, hanem a közös, át­fogó nemzeti érdekek jegyé­ben törekszik az összefogás­ra — hangoztatta a HNF ОТ főtitkára. A mozgalom nem kezdeményez ideoló­giai vitákat, de ha ilyenek felmerülnek, nem rejti vé­ka alá a véleményét. Ezt a jövőre nézve is követendő elvnek tekinti. A Hazafias Népfront történelmi külde­tését éppen a nemzeti össze­fogás erősítésével, ha kell újraszervezésével teljesít­heti. Üj, a mai kor követelmé­nyeivel megfelelően számoló gondolkodásmódra van szük­ségünk, olyan szocializmus­képre, amelybe a másként gondolkodók is berajzolhat­ják az általuk elképzelt vo­násokat. — Félreérthetetlenül vál­laljuk, hogy társadalmunk legszervezettebb, legössze- fogottabb ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt, a népfrontmozgalomban is meghatározó szerepet tölt be. Ahogyan nem ismerünk kommunista vonásokat nél­külöző szocializmusfelfogást, képtelenségnek tartunk egy kommunista részvételt nél­külöző népfrontot. Végezetül Huszár István kitért arra is, hogy a nép­front következetesen síkra- széll a nemzet identitásáért, amely elképzelhetetlen a történelem újbóli birtokba vétele nélkül. Azoknak a haladó történelmi hagyomá­nyoknak, törekvéseknek új­bóli megismerését és hasz­nosítását kívánják munká­jukkal mindenki számára elérhetővé tenni, amelyek a negyvenes-ötvenes évek for­dulóján — a népfront lé­nyegének ellentmondóan —■ kiszorultak a közgondolkodás fő sodrából. Az előadást követően szá­mos felszólalás hangzott el. Szólt többek között Pozsgay Imre az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A vitában elhangzottakra válaszolva Huszár István kifejtette: szükség van arra, hogy a népfront szigorú ön­vizsgálatot tartson, nem mi­nősítheti egyedül önmagát, de az önértékelést nem is takaríthatja meg. Azokkal a hozzászólókkal vitatkozva, akik szerint a népfrontmoz­galom megtorpant, hangsú­lyozta: a népfront ott van a társadalom valamennyi te­rületén, együtt rezdül a nép gondolkodásával, nincsen olyan társadalompolitikai kérdés, amellyel ne foglal­kozna. A magyar népfront­mozgalom ízig-vérig a társa­dalmi fejlődés terméke, tor­zulásaival, zökkenőivel, fel­lendüléseivel együtt. Erede­tiségét jelzi, hogy másutt nem lehet találni ugyanilyen mozgalmat, ezért nem sza­bad hagyni, hogy elszegé­nyedjék a népfront tevékeny­sége. Az Országos Tanácsnak so­kat kell tennie ezért, hogy a valós politikai, gazdasági, kulturális folyamatoknak a népfront tevékeny alakítója legyen — hangoztatta a fő­titkár. Figyelemmel kell kí­sérnie a társadalmi reálfolya­matokat, hogy befolyásolhas­sa is ezeket. A népfront nem mondhat le arról, hogy lényeges kérdésekben auto­nóm véleményt formáljon, illetve, ha kell, alternatív javaslatokat fogalmazzon meg a politikai döntések elő­segítése érdekében — muta­tott rá Huszár István. Ugyan­akkor méltatlan szerepre nem vállalkozhat a mozga­lom, tudniillik arra, hogy egy, már meghozott politikai döntés szentesítője legyen. Megfontolásra érdemes ja­vaslatnak tartotta, hogy a jövő év elejére hívjon össze értelmiségi tanácskozást az Országos Tanács. Végezetül indítványozta: a mostani vi­taanyagot — a vitában el­hangzott észrevételekkel gaz. dagítva — terjesszék a nép­frontba tömörült tagszerve­zetek elé konzultáció cél­jából. így a népfront helyé­ről, szerepéről a következő kongresszusig jól kiforrott véleményt alkothatnak a mozgalom résztvevői. Az Országos Tanács — há­rom tartózkodással — elfo­gadta a főtitkár javaslatát. Az ülés végén Molnár Béla országos titkár bejelen­tette: befejeződött a gyüle­kezési és az egyesülési jog­ról szóló törvénytervezetek társadalmi vitája. Mintegy 1300 vitafórumot szerveztek, s ezeken hozzávelőleg 30 ezer állampolgár vett részt. A tar­talmi értékelést a HNF Or­szágos Elnökségének közjogi bizottsága végzi el, a nép­front álláspontját az orszá­gos elnökség október 21-ei ülése elé terjesztik. Hamarosan megkezdődik a választási törvény módosí­tásáról szóló törvénytervezet társadalmi vitája. A tör­vényjavaslat teljes szövegét október 15-én közli a Ma­gyar Hírlap, s a központi napilapok, illetve a megyei lapok egy rövidített változa­tot jelentetnek meg. lfaltozo parlament (Folytatás 'аг 1. oldalról.) nem utolsósorban a kormány és a képviselők viszonyából. A legutóbbi ülésszakok eg.vérteiműen igazolják, hogy e vi­szony változik: a kormány és a kormány tagjai beszámolói­ból eltűnt a korábban olykor előforduló leckéztető, vagy kioktató hang. Ez érződik a kérdésekre és interpellációkra adott válaszokban is. Persze a változásokhoz más is tarto­zik: Igazi „arcuk" van a hozzászólásoknak, s ezáltal izgal­masabb, markánsabb maga a parlamenti élet. A változások szerves részei egy folyamatnak. Az ország gazdasági, társadalmi, politikai élete követeli ezt az aktivi­tást és felelősségtudatot. A felelősség vállalása pedig ma­gával hozta, hogy az Országgyűlés feszíti a saját kereteit. Az október eleji ülésszak napirendi pontjai között szere­pelt annak a bizottságnak a beszámolója is, amelynek fel­adata volt, az. Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítését vizsgálni. Látszólag formai dolgokról van szó, s mégsem arról. Az ügyrendhez tartozik az is, de még inkább a demok­rácia megtestesítéséhez, hogy az Országgyűlés bármikor és bármilyen témában bizottságot küldhet ki az állandó bizott­ságoktól függetlenül egy-egy téma vizsgálatára. Megváltozott, önmagát is alakítva változik a parlament., A társadalom diktálta tartalommal gyakorolja és néha még talán tanulja a demokratizmust. Ez joga és kötelessége is egyben. B. A. Algériai helyzetkép Sadli Bendzsedid népszavazást ígért (MTI) Fabius—Sevardnadze eszmecsere Gorbacsov jövőre utazik Párizsba Szihanuk

Next

/
Thumbnails
Contents