Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-10 / 242. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON Érkezett. .. MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Mit üzen a Rádió? 9.00: A hét zenemüve 9.30: A hét költője: Vörösmarty Mihály 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék — Kisiskolások műsora 10.35: Menotti: A telefon Egyfelvonásos opera 11.00: Kicsoda ön? Forrai Sándor 11.20: Radioton-korongokról 11.23: Rózsa Sándor 12.40: Rólunk van szó 12.45: Házunk tája 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Bőröndök tartalma 14.30: Verbunkosok, katonadalok 15.00: Most jelent meg 15.30: Régi kórusmuzsika 16.05: Hangoló 17.00: Eco-mix 17.30: Népi muzsika 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Nyílt szín 19.45: Rádiókabaré — október 20.40: A kereszt. Kós Károly novellája. 21.05: Melis György operettdalokat énekel 21.30: Amiről a világ vitatkozik 22.30: Rádiókabaré Kft. 23.30: Csajkovszkij-müvek PETŐFI RADIO: 8.05: Nótacsokor 9.05: Napközben 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Böbe Gáspár Ernő népizenekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig... ‘ 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Játék — 10 000 forintért 19.30: Sportvilág 20.00: Zeneközeiben 21.05: Te... Marina Vlady vallomása a szerelemről 22.04: Festő a Parnasszuson 22.30: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból 23.10: A mai dzsessz 23.50: Egy kis éji könnyűzene BARTÓK RADIO: 9.06: Dzsesszarchívum 10.35: A Bajor Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye 12.08: Operarészletek 13.05: Kilátó 13.50: Bemutatjuk új szép felvételeinket 14.07: A kamarazene kedvelőinek 15.00: Az eladott menyasszony 15.37: Széli György vezényel 16.55: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 18.00: Operabérlet Rossini: A sevillai borbély 19.05: Magyar muzsika 19.35: Schiff András Mozart- hangversenye 20.21: Zsebrádiószinház 20.34: A hangverseny-közvetítés folytatása 21.20: Szimfonikus táncok 21.51: Uj lemezeinkből 23.00: A hét zeneműve .MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások. információk szolgáltatások Borsod. Heves és Nógrád megyéből. — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefon: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc — El szeretném mondani. Kiss László jegyzete (Közben: 18.00—18.15: Északmagyarországi krónika. — Reklám.) 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 20.00: Körzeti tévéstúdiók műsora — Budapest — Pécs — Szeged SALGÓTARJÁNI KÁBELTELEVÍZIÓ: 19.15: Mesefilmek 19.30: Tarjáni magazin — Képújság (hírek a város közéletéből, pihenőpark épül a lakótelepen, új rovatunk: Adám mester konyhája) 19.50: Reklám 20.00: Luxusbordély Párizsban (francia filmszatíra, 18 éven felülieknek!) 21.30: Reklám 21.40: Tarjáni magazin — (Képújság (ism.) BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.35: A találmányokról 16.55: A nap percei 17.05: Katonák műsora 17.55: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.40: Az átépítés forradalmi útján — sorozat 19.30: Híradó 20.00: Samo, kupec és király. 21.30: Sportvisszhangok 22.30: önöké a szó 2. MŰSOR: 16.50: Angol természetfilmsorozat 17.15: Tévéállatkert 17.35: Winnetou — francia tv-sorozat 18.30: A hét eseményei magyar nyelven 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhiradó 22.15: Férfiak és mindenki mások — grúz film 23.15: Híradó a pozsonyi zenei napokról MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4jtől: Aladdin. Színes, szinkr. olasz kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Düne. Színes angol sci-fi. — Kamara: Elakadás. Színes, csehszlovák filmvígjáték. — Kohász: A menyasszony gyönyörű volt. (16) Színes magyar- olasz koprodukció. — IMH Zagyvapálfalva: Víz és szappan. Színes-, szinkr. olasz filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: du. fél 4-től: Trón. avagy a számítógép lázadása. Színes, szinkr. amerikai sci-fi. Háromnegyed 6- tól: Két lány az utcán. Magyar film. — Este 8-tól: Leszámolás Hongkongban. Színes, szinkr. amerikai bűnügyi film. — Középiskolás ,,A” bérlet: Iszony. Negyedháromtól. — Madách Kamara: Én szép kis mosodám. (18) Színes angol film. — Bátonyterenyei Petőfi: örült római vakáció. Színes, szinkr. olasz filmvígjáték. — Kisterenyei Petőfi: Vágyrajárók, Színes, szinkr. francia filmbohózat.. — Pásztó: Fél 6-tól: Váratlan szerelem. (16) Színes görög film. Fél 8-tól: Színes holland film. — Szécsény: 6-tól: Kémek a sasfészekben I—II. Színes, szinkr. látványos angol film. — Karancslapujtő: A dzsungel könyve. Színes amerikai rajzfilm. — Jobbágyi: Gonosztevők társasága. Színes, szink. francia bűnügyi filmvígjáték. — Nagylóc: Iskolamozi: No, megállj csak! — Ersekvad- kert: Nagy zűr Kis-Kínában. Színes. látványos amerikai fantasztikus kalandfilm. — Rétság: Én a vízilovakkal vagyok. Színes, szinkr. olasz kalandfilmvígjáték. Meddig élt... mikor halt Madách ? „Csesztve... neve ismerősen cseng mindannak (így!), aki kicsit is ismeri Madách Imre életét.” — szól a Vasárnapi Hírek legutóbbi számának tudósítása a csesztvei Madáchiba pr ól. Az alig néhány soros kis híradás mintapéldánya amúgy a hevenyészettségnek, hogy ugyanis Madách kilenc! évig élt volna Csesztvén rövid élete során. Bárhogy számolgaitma mindenki, aki kicsit is ismeri a költő életét — nem jutna tovább hétnél. Legfeljebb nyolcnál. Madách Imre még házassága előtt Alsósztregováról Csesztvére költözött (nem egyszerre, folyamatosan) tehát 1845-től lakott a régi ispán Iáikban. Ide nősült, itt születtek gyermekeik, innen hurcolták el felségárulás-szervezkedés vádjával a börtönbe (internálásra), ide tért vissza, hogy azután már 1853-ban családostól átköltözzön anyjához Sztregovára. Ez amúgy nyolc év lenne, de le kell számítani a rabságban töltött majd egy esztendőt belőle. Így lesz a kilenc hét. „Az épület most múzeum, s 1983 — Madách halálának 160. évfordulója — óta évente helyet ad a Madách-napnak” — folytatódik a kis hír. Madách 1864-ben halt meg, 1983- ban nem halálának, hanem születésének (1823) volt 160. évfordulója. Aki mást ír, kicsit sem ismeri Madáchot... S aki még kevésbé — az így tanulja meg. (t. pataki) ■ • • TELEXEN Képzőművészet a két háború között Kevesebb legyen a fehér folt Negyven éve hunyt el Bátki József Legalább két szempontból ígérkezik jelentősnek Salgótarjánban az a képzőművészeti kiállítás, amelynek előkészületei már jó ideje folynak a Nógrádi Sándor Múzeumban, bár megnyitását csak jövőre tervezik. Ezek szerint a nógrádi érdeklődő közönség hosszú évtizedek után ismét együtt láthatja majd Bátki József_ Bóna Kovács Károly és Fayl Frigyes válogatott műveit, illetve azokat, amelyek még föllelhe- tőek és bemutathatóak. (A művészék köztéri alkotásai, idehaza, illetve külföldön létező murális művei természetesen kivételt képeznek. Sajnos, a művek egy része megsemmisült vagy eltűnt az idők során.) A múzeum ezzel a kiállítással igazi értékmentő és koncepciózus gyakorlatának megfelelően ismét lehetőséget teremt mind a szűkebb szakmának. mind a nagyközönségnek arra, hogy hosszú időn át lappangó értékeket ismerjen meg, illetve lehetősége le~ gyen e művészek életművének kritikai elsajátítására. Annál is inkább, mert hiszen, sajnos, nemzedékek nőttek fel a nógrádi művészeti örökség ezen részének ismerete nélkül. Az egyik cél tehát az, hogy a három művész munkássága újra ismertté váljon. A másik összefügg ezzel, ha megkésve is, de nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a két háború közötti időben a nógrádi művészeti élet olyan megalapozása ment végbe, amire a felszabadulás után építeni lehetett, s hatása valójában tovább élt, bevallva vagy bevallatlanul még egyes mai művészek munkásságában is, ami természetesen nem szégyenlendő. (Hogy csak egy példát említsünk, idős Szabó István mindig is szívesen emlékezett Bóna Kovács Károlyra, akinél ifjúként tanult.) A helyi szellemi azonosságtudat mostani roppant hiányosságai nem utolsósorban éppen abból következnek, hogy a felszabadulás utáni első történelmi időszakban — hasonlóan az országos gyakorlathoz — teljes mértében a megszakítottság- ra helyeződött a hangsúly, márpedig különösen a művészetekben a megszakított- ság és a folyamatosság dialektikája létezik. Persze, nemcsak ott. Ismernünk kell, s a nógrádi képzőművészeti élet még megírandó történetében dokumentáltan föl kell mutatni ezen örökség egészét, amelynek a három művész munkássága is része. Nyilvánvaló, hogy a hatvanas évek elején nem a semmiből pattant ki a képzőművészeti élet, amely napjainkban ismételten az értékmódosulás idejét éli. A készülő emlékkiállítás alkalmából a három művész közül ezúttal Bátki Józsefről szólunk, illetve csak utalunk életének és munkásságának néhány fontosabb szakaszára. Van még egy indok is, Bátki József negyven évvel ezelőtt hunyt el Salgótarjánban. E hasábokon más téma kapcsán nemrég már elismerően szóltunk Szabó János hosszú évtizedek óta folytatott kitartó gyűjtőmunkájáról. A művészeti élet dokumentumainak gyűjtése tevékenységének egyik legkiemelkedőbb részét jelenti. A többi között imponálóan gazdag forrásanyaggal rendelkezik Bátki József életével és munkásságával kapcsolatban is. Adataink az ő értékes dokumentációjából valók. Reméljük, valamilyen formában egyszer sor kerülhet a dokumentáció teljes publikálására is. Bátki József festő- és szobrászművész 1877-ben született Zagyván (Zagyvarónán) egy Inászón dolgozó bányász gyermekeként. A rozsnyói gimnázium elvégzése után került állami ösztöndíjjal az Iparművészeti Iskola díszítő-festő tagozatára. (Főiskolai aranyérmet, Lotz Károlytól külön jutalmat is kapott itt a későbbiekben.) E tanulmányai után úgynevezett nagy állami ösztöndíjjal a párizsi Julian Akadémiára került egy évre. Innen először Münchenbe, majd Grazba ment, ugyancsak ösztöndíjjal. Tanulmányai befejeztével először Pestújhelyen telepedett le. A Tanácsköztársaság idején Berény Róbert művészcsoportjában dolgozott. Ugyancsak a kommün idején egv fegyvergyári igazgató részére szükségpénzt is tervezett, egyik oldalán marok- szedőnő, a másikon Miarx Károly portréja látható, jelenleg igen nagy numizmatikai értéke van. A Tanács- köztársaság leverése után hívták Amerikába, de itthon maradt, Első jelentős salgótarjáni sikerét 1924-ben érte el, a helyi képzőművészeti kiállítás aranyérmét nyerte el, ez évben kapta a megbízást a salgótarjáni izraelita templom kifestésére, amivel nagy sikert ' aratott. A hatvanas évek elején a zsinagóga lebontásával e műve megsemmisült. A művészt 1934-ben Zagyvára hívták, haza, innen már nem tért vissza Budapestre, az acélgyár szomszédságában telepedett le (a Művésztelep elnevezés innen ered). E helyen nincs mód fordulatos életének és gazdag munkásságának részletezésére. A továbbiakban csupán még néhány adatot említünk: 1927-ben tagja lett a Paál László Társaságnak, 1932-ben a Magyar Képzőművészek Egyesületének, 1935-ben Salgótarjánban aranyéremmel tüntetik ki, 1939-ben saját költségén kiadja az Élő vonalak című rajztanítási kézikönyvét, 1941-ben Napsugár című szobra elnyeri a Képzőművészeti Társulat jubileumi kiállításának nagydíját, megkapja a Zala György-emlék- érmet, 1944-ben meghívást kap a Képzőművészeti Társaság szobrászművészei tagjai sorába, s felkérik a Képzőművészeti Főiskola faszobrászati tanszékének vezetésére, 1948-ban hunyt el Salgótarjánban. Sokoldalú művész volt, munkásságában a barokk, a romantika, a naturalizmus, a realizmus, a szecesszió, a népiesség elemei — a kor szellemének megfelelően — egyaránt föllelhetőek. Budapest, Párizs, München, Graz, Salgótarján egyúttal a sokféle hatást, változatos munkát és megbízatást, sőt, technikát jelentett számára (üvegfestés, szőnyeg, bútor, pénzterv, restaurátori munka, freskó, egyéni ízű szobrászati alkotás stb.). Igen jelentős egyházművészeti munkássága (freskó, oltárkép, mozaikkép, faszobrászat, falfestés, üvegablak stb.). Ilyen jellegű legismertebb munkái Pestújhelyen, Budapesten, Pannonhalmán, Rákoskeresztúron, Zagyvarónán, Salgótarjánban, Homoktere- nyén, Ludányhalászibam, Szentsimonban, Saigon, illetve külföldön Versecen, Norvégiában, Dél-Afrikában, Kolozsvárott, Olaszországban találhatók, hogy csak a legjellegzetesebbeket említsük. A nógrádi közönség e gazdag életműből természetesen csak ízelítőt kaphat; Mindazonáltal olyan ismeretekkel és élményekkel gazdagodhat majd, amelyek birtokában a helyi művészettörténetről teljesebb és hitelesebb képe alakulhat ki. Ez a megállapítás vonatkozik Bóna Kovács Károly és Fayl Frigyes munkásságára i-s, aminek ismertetésére — vagy inkább jelzésére — a jövőben szintén sort kerítünk, hogy ezzel is kevesebb legyen művészeti hagyományaink fehér foltja. Tóth Elemér Megyénk északi részén találjuk Szilaspogonyt. A község közel félezer lakos otthona, kiknek döntő részét időskorúak alkotják. Az öregek napközi otthonában kötögetéssel, és a hétköznapok apróbb-cseprőbb problémáinak megvitatásával töltik idejüket —, már ami marad a házkörüli teendők mellett. A 15 apró óvodás még büszkén húzná játékmozdonyával a „szerelvényt” —, de szüleik inkább a város felé kacsingatnak. Az épületek némelyike már kihalt, de akad hétvégi háznak átalakított is. — Bencze — JL ÉMdfáfá*f -fJL{Ц fi Д||У|||й«м г 'IJa '
