Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-10 / 242. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON TELEXEN ÉRKEZETT... Aki mer, az nyerhet Á látszerész Csak a szemüveget vi­selni kényszerülök tudják, mit jelent, ha eltörik, vagy elvesz a szemüveg. Valósá­gos csapás az ilyesmi. Nem tud biztonságosan közle­kedni., látni, olvasni, írni az ember. Az Ofotért túl* terhetsége olykor a szük­séges lencse hiánya miatt sokszor hosszú ideig va­gyunk kénytelenek az új szemüvegre várakozni. A kellemetlenségek enyhí­tésére augusztusban láit* szerészüzlet nyílt Balassa­gyarmaton, a Bajcsy utcá­ban, a múzeum főbejáratá­hoz. illetve a Petőfi-szo- bonhoz közel, az egykori v i rá g o-s p a v i Ionban. Amikor ott jártam, a kis üzlet tele volt. főleg gye­rekekkel. Lám — állapí­tottam meg magamban — a gondos szülők a tanév ele­jén szükséges szemvizsgá* latokat is elvégeztették, és sorra jöttek együtt kivá­lasztani a gyerekeknek is tetsző szemüvegkereteket. A felnőttek között volt oLyan ,aki .azonnalira” kér­te szemüvegének beszínezé- sét mások régi keretbe kér­tek új lencsét, valaki a szem­üveg szárán hajlíttatott. A látszerész. egy fiatal asz- szony, állandóan tett-vett. aszerint, ki vásárolni akart, ki javítanivalót hozott be éppen. — A Balassi gimnázium­ban érettségiztem, később elvégeztem Budapesten az Ofotért által szervezett lát* szerész-. optika- és fotóel­adói szaktanfolyamot — meséli az üzletvezető. Var­ga Istvánné Okolicsányi Ágnes. — Gyakorlatot a balassagyarmati Ofotért- fióküzletben szereztem, hol önállósodásom előtt több évig dolgoztam. — Miért nem maradt meg ott eladónak? — Tapasztaltam az ellá­tási gondokat, és gondol­tam egy másik üzlet léte Természetesen nélkülözhe­tetlen volt a műszerek be­szerzése is. Modern fúrót és villanyfűrészt a lencsék csi­szolásához az NSZK-ból kaptam, a dioptriamérő műszert nemrégen elhalá­lozott kisiparos kollégám özvegyétől vásároltam. — Honnan jut áruhoz? — A budapesti Ofotért- inál vásárolok, a kereteket pedig közvetlenül a keret­gyárból szerzem be. Az NSZK-ból a Rodenstock kereteket kapom. Eze£ na­gyon divatosak és kereset­tek. segíthetne a lakosság jobb ellátásán. Na meg — miit tagadjam — rajtam is ta­lán. Két gyermekem van... Szüleim és nővérem segí­tettek, hogy belevágjak ebbe a vállalkozásba... — Mi szükségeltetik egy ilyen látszerészüzlethez? — Sok áru... Mert a vá­laszték bővítésére is szük­ség volt már Gyarmaton. Amint látja, a forgóállvá­nyon és a pult üveglapja alatt mennyiféle ' szem­üveg- és napszemüvegkeret, van állandóan raktáron. Üveg- és műanyag lencsék­ből is nagy a választék. — Van munkája bőven. Hogyan győzi? Egész nap nyitva vagyok, ebédszünet nélkül, és a sza­bad szombatot sem isme­rem. amióta önálló vagyok. — Adminisztrál is min­den vevő után. — Aki mer, az nyer! — mondja mosolyogva Balas­sagyarmat egyetlen „ma­szek” látszerésze. Reméljük, nem fog csa­lódni. s pontosan, jól dol­gozik. Mert üzletének ez lesz a legjobb reklámja. Elekes Éva Fotó: Czele János Hétköznapi tallózó Irodáink Mindennapi irodánkat add meg nekünk ma... kezdhet­nénk reggelente apokrif fohászunkat történelmi hagyomá­nyaink jogán. Az irodák öröksége felemás polgári intéz­ményrendszerünkben gyökerezik, míg a sztálini bürokrácia éghajlata növelte mára áttekinthetetlen dzsungellé. Figaro híres áriájának szövegét piciny módosítással egy állam- polgári kórus énekelhetné szerte a hazában: iroda itt, iroda ott, iroda fent, iroda lent, iroda kint, iroda bent. Vagyis iroda mindenhol. Ami e széles körű és szívós iro­damániában mégis meglepő, hogy a közelgő ezredforduló küszöbén még mindig nem alakult ki az irodákra jellemző egységes jelzőrendszer. Mondhatnánk, teljes a zavar az irodák funkciója és meg­jelenése körül. Világhatalom képviselője nyilatkozik puri­tán könyvtárféle —, vagy felekönyvtár — szobában, míg egyik rangos közéleti személyiségünk beszél mozgalmunk válságáról káprázatos ülőgarnitúráján, bokrok, fák és egyéb csecsebecsék között. Milliárdos döntések születhetnek felvo­nulási épületekben, míg a kollektív egyeztetések zajtalan monotóniája nyugodtan ‘ őrölhet exkluzív pompában, hatal­mat, vélt hatalmat, avagy hatalmi emléket reprezentálni hivatott színek, formák és tárgyak káprázatában, No, per­sze ezek még csak az „eLsőszámú vezetők” hatalmi burkai — Mikszáth hazájában stílszerűbben a mamelukok „ma- méglukjai” —, ám a valóságos irodarendszertan szinte vég­telenül gazdag. Életteret talál itt hivatali bürokrácia, a fe­lelősségtologatás ősrégi játékszenvedélye, a határozatok és fellebbezések sokmenetes mérkőzése, az aktáikból rendü­letlenül újraképződő hegyláncok képződménye, egyszóval az adminisztárció minden ágaboga. Ezek szúrását pedig, de sok­szor érezzük a fölös várakozások kényszerpihenőin. Elgon­dolkozva azon, hogy is alakult ki e sajátos képződménye társadalmunknak, miként élhet önálló, sokszor a valóságtól teljes elrugaszkodó életet. Netán rajtunk is múlna, hogy a mostani „dzsungelharc” irodabirodalmunkban fokozatosan a társadalmi nyilvánosság közélet egyik eligazító színterévé alakuljon? Valószínű. Persze ehhez a kívánt elmozduláshoz továbblépés szük­séges: a programadó gondolkodás után cselekedni kéne. —nos— exportja A pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság Mát- radrog GT -ben az idén mintegy százötvenmil­lió forint értékben ex­portálnak gyógynövé­nyeket tőkésországokba. A száznegyvenötféle termék jelentős része az NSZK-ba, Olaszország­ba, Franciaországba és Ausztriába kerül a szi- ráki üzemből. Képünkön Acs Ferencné és Ferik Pálné a növényeket ap­rítja. —RT— HÉT várható eseményei Hétfő: várospolitikai fórumot rendez Salgótarján­ban, a városházán, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa és városi bizottsága, párt-, állami és tömeg­szervezeti vezetők részvételével. A II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ tevékenysége és a lakosság kom­munális ellátása kerül terítékre a Szécsényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága előtt. A kábeltelevízió­zás nemzetköz; és hazai tapasztalatairól szólnak Sal- gótaránban a Technika Házában megrendezendő programban. Kedd: a csehszlovák nemzeti front közép-szlovákiai kerületi bizottságának delegációja látogat megyénkbe. A Nógrád Megyei Művészeti Tanács tervező összejö­vetelére kerül sor a megyei könyvtárban. Szerda: A kétszintű bankrendszer működéséről tart előadást a Technika Házában, Salgótarjánban dr. Kiss Pál nyugalmazott bankeJnök. Péntek: „Ma kiáltsatok a békéért!” címmel kiállí­tás nyílik a salgótarjáni Petőfalvi Lajos Általános Iskolában. Egy fa halálára Korszerűsödő óvodák A gyermekintézmények korszerűsítésére megkülön­böztetett figyelmet fordít а Kazári Községi Közös Ta­nács. A kazári óvoda fel­újítása a közelmúltban feje­ződött be. Rendbe hozták a külső vakolatot, átfestették az ajtókat, ablakokat. Kicse­rélték a csatornákat, az el­használódott vízvezetéket. A 250 ezer forint értékű mun­ka elvégzése után az 52 óvo­dás a korábbinál szebb kör­nyezetben töltheti napjait. A mátraszelei tagóvodában viszont a konyha bővítése van napirenden. A munká­latok jövőre kezdődnek, s több mint 2 millió forintba kerülnek. Számottevő többlet Az idén 17 millió forint nyereséget tervezett a Ká* rancslapujtői Karancs Ter­melőszövetkezet. Ezzel szemben az első fél évben 5 millió forint nyereségre tet­tek szert az előző évi 1 millióval szemben. A szá­mottevő túlteljesítés ellené­re az év hátralevő részé­ben feszített munkára van szükség, mert eredményron­tó hatásokkal is számolni kell. A főágazatok 64 százalék­kal túlteljesítették az ered­ménytervet, ám vannak olyan területek, amelyeknél szorít a cipő: a faiparban anyaghiány okoz gondo­kat, a Calcium GT piaci nehézségekkel küszködik, az elektromos ágazatban importanyaghiány tapasz­talható. Ami szívderítő a jövőre nézve, hogy áz alap- tevékenységben bevált az átalánydíjas elszámolási rendszer. . . fc, Graz és Debrecen egymásra talált Különleges reményeket fűz Rudolf Busek, az ausztriai Stíriai Tartományi Idegen- forgalmi Szövetség igazgató­ja ahhoz az új kapcsolat­hoz, amely hazájának deb­receni és nyíregyházi vendég- szereplésével kezdődött. — Arra építünk — mond­ta —, hogy a Balatont és Budapestet idestova telíti a turizmus, miközben van­nak más szép vidékeink is. Nálunk Bécs kezd telítődni a magyarokkal, de mi ver­senybe-léphetünk a bécsiek­nél kedvezőbb szállás- és egyéb áraink, valamint Graz és a tartomány varázsa ré­vén. A kép bal szélén látható kicsi telefonoszlop. képes volt a már darabokban lát­ható nagy fa „legyőzésére”. Hogy miért kellett kivágni a balassagyarmati malom mel­letti parkban álló vagy hat­vanéves fát, arra számta­lan magyarázat akadhat, s akad is. — Veszélyeztette a veze­téket — hallották a kivá­gás reggelén arra járók a kivágóktól. Lehet. Ám ak­kor. miért a vezetéktől leg­messzebb lévő fát, s miért nem a tőle csak pár (húsz­harminc)' centire lévőt ..et­ték” meg a fűrész fogai. — Ki volt száradva. Ezek a fák ilyen korukra telje­sen elöregszenek — így az illetékes válasza a miértre. Kérdésre egy újabb kér­dés: ha kiszáradt, miért dolgozott legalább öt em­ber egy napig a legallya- záson? Miért kellett egy kis traktor a levágott ágak elszállításához. Mert így volt. Azonkívül volt még egy indok, amit az illetékesék hoztak érvnek, hogy tud­niillik a „lakók kérték a fa kivágását...” És 'mindamellett egy „örömhírt” is közöltek: a napokban kezdik meg a fő­utcai fák „ritkítását”. Kommentárként csak egy mondat, a gyarmatiaknak, s a kivágóknak: van még fa elég! Hogy meddig, az kér­dés marad, ha marad elég kivágandó. Hogy utána mi lesz? Majd 1 egyezgetjük se­beinket a kivágott fák zöld ágaival. (hlavay—czele) Mire figyelmeztet ? Ha a szén gyulladékony Néhány hét leforgása alatt hat olyan tűzesethez riasz­tották megyénkben a tűz­oltókat, ahol brikett égett. Az első dátum augusztus el­seje, helyszín a salgótarjáni 202-es Tüzép-telep volt, ahol a tüzelő pora gyulladt be. Hasonló eseményt rögzítettek néhány nappal később a tűzoltósági bejegyzések: Ce- reden a községi tanács pin­céjében égett a tűzrevaló, a kár értéke 16 ezer forint. Pásztón a Vörösmarty úton, Balassagyarmaton a Pozsonyi, majd az Árpád út 23/A. jelű épületben szintén riadalmat és kisebb anyagi veszteséget okozott a tűz.' Szeptember 23-án, Szécsény- ben a Sport úton, egy csa­ládi ház pincéjében mintegy 40 mázsa brikett és 20 má­zsa tűzifa fogott tüzet, az anyagi kár itt 95 ezer fo­rintra rúg. Az elmondottak azonban azt is dokumentálják, hogy valamennyi tűzesetnél ugyan­az az ok derült ki a szak­értői vizsgálat során. Ez pe­dig az öngyulladás. Az előzményekhez ■ kívánkozik az a tény, hogy a vevők kö­rében igen keresett az emlí­tett szénfajta, jó tulaj­donságai magas a fűtőértóke, könnyen lángra kap, s szin­te hamuvá ég — miatt ha­mar megkedvelték. Spkan nagyobb mennyiséget vesz­nek belőle, ha hozzájutnak. Arra már bizonyára ke­vesen gondoltak, hogy ez a szénfajta öngyulladásra haj­lamos, s nincs minden Tü- zép-telepen olyan, mindenki által hozzáférhető nyomtat­vány, ami a fontos és meg­szívlelendő tudnivalókra fel­hívná a figyelmet. A salgótarjáni 202-es szá­mú Tüzép-telepen megtud­tam, hogy a brikettet másfél méternél magasabb halomba tilos rakni, s ami az öngyul­ladás megelőzéséhez a leg­fontosabb : a szállításnál, át­rakásnál felgyülemlett szén­pornak nem szabad a kupac­ba kerülni. Ellenkező eset­ben ez felmelegszik, izzik. Lapátolni sem jó, mert ez­zel együtt jár a porképző­dés. Bemelegedés esetéh ajánlatos megkezdeni a nem izzó tüzelő elhordá'Sát a „góc” környékéről, s ter­mészetesen értesíteni kell á tűzoltókat. A megyei tűzoltó-parancs­nokság — a megelőzés érde­kében — rövid időn belül megkezdi az e szénfajtá­val kapcsolatos további szak­értői vizsgálatokat, melynek eredményeiről tájékoztatja majd a lakosságot is. — mihalik —

Next

/
Thumbnails
Contents