Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-08 / 241. szám
1988. OKTÓBER 8.. SZOMBAT 3 Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka w (Folytatás e 2. oldalról.) jére zárt ülést rendeljenek el. Az e kérdésről kialakult vita után Avar István (Bp., 17. vk.), színművész javaslatára kompromisszumos megoldás született: a képviselők nyílt ülésen, de nem kézfeltartással, hanem felállással szavazzanak. Határozathozatal következett: az Országgyűlés 317 szavazattal, 19 ellenszavazattal, 31 tartózkodással — felállással szavazva — tudomásul vette a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer-beruházásról előterjesztett minisztertanácsi jelentést, a szóbeli kiegészítést, azzal, hogy biztosítani szükséges a környezetvédelemmel, a víz- tisztítással és a településfejlesztéssel kapcsolatban meghatározott feladatok és feltételek teljesítését, illetve feltétlenül alkalmazni kell a létesítmény környezetvédelmi üzemeltetési módjait. A képviselők ezután egyhangú szavazással ad hoc bizottságot hoztak létre a beszámolóban és a vitában elhangzott észrevételek, javaslatok sorsának további figyelemmel kísérésére-, a munkálatok ellenőrzésére. Kz ügyrend korszerüsftése A napirendnek megfelelően ezt követően Korom Mihály az országgyűlési ügyrend korszerűsítését előkészítő bizottság elnöke tartotta meg szóbeli tájékoztatóját. Elöljáróban hangsúlyozta: a bizottság abban a helyzetben kezdte el és folytatja munkáját, amikor napirenden van hatályos alkotmányunk átfogó felülvizsgálata. Ügy találta, hogy az ügyrend módosításával mégsem várhatja meg alaptörvényünk átfogó korszerűsítésének — előreláthatóan 1990-ben esedékes — előterjesztését, hanem addig is olyan javaslatokat tár az Országgyűlés elé, amelyek már most jobbíthatják a testület és a képviselők érdemi tevékenységének jogi és szervezeti feltételeit — emelte ki a bizottság elnöke. A nagyobb jelentőségű javaslatokat ismertetve elmondotta: a Minisztertanács elnökét külön válassza majd meg a parlament, és adja meg a megválasztott elnöknek azt a jogot, hogy előterjessze a leendő kormány összetételére vonatkozó személyi javaslatait. Ezt követően Boldizsár Iván (országos lista) kért szót, s javasolta: az Ország- gyűlés ügyrendjét a jövőben — az évszázados hagyományra tekintettel — ismét nevezzék házszabálynak. A parlament elnöke az indítvány megfontolását az ügyrend korszerűsítésére kiküldött bizottság vezetőjének figyelmébe ajánlotta. Az Országgyűlés a bizottság elnökének tájékoztatóját egyhangúlag elfogadta. Az interpellálják sorában elsőként Bánffy György színművész (Budapest. 4. vk.), kapott sízót. A képviselő az örökbefogadások meggyorsítása tárgyában terjesztett elő interpellációt a szociális és egészségügyi miniszterhez. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter elmondotta: a minisztérium ez év novemberében terjeszti a kormány elé javaslatát a gyermek- és ifjúságvédelem átfogó, felső szintű törvényi szabályozására. Bánffy György és az Országgyűlés két tartózkodással fogadta el a választ. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara főosztályvezetője interpellált a szémélygépkocsi-előjegy- zési rendszerrel, illetve az előlegek kamatszintjével kapcsolatban. Az írásos választ a képviselőknek korábban kiosztották. Az elnök megkérdezte az inter- pellálót, egyetért-e a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter válaszával, amely szerint a személygépkocsi-vételár előlegének kamatát 1989. január 1- jétől 6 százalékra emelnék fel, s megvalósíthatónak tartják a jelenlegi 50 százalékos előleg-befizetés 40 százalékra történő csökkentését. Hellner Károly a választ azzal a kéréssel fogadta el, hogy a vételár-előleg csökkentéséhez szükséges jogszabály-módosítást is hajtsák végre úgy, hogy az intézkedést január 1-jén bevezethessék. Az interpellációra adott választ az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Papp Elemér (Zala m.. 4. vk.), zalaszentgróti körzeti főorvos az egészségügyi szolgálat gépkocsi-ellátása tárgyában interpellált a kereskedelmi miniszterhez, kérve, hogy miniszteri rendelettel tegye lehetővé a gépkocsik meghatározott időnkénti, például ötévenkénti vásárlásét. Beck Tamás kérte az Országgyűlést: járuljanak hozzá, hogy a Kereskedelmi Minisztérium az egészségügyi tárcával, esetleg az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével közösen megvitassa ezt a kérdést és a parlament következő ülésszakán terjeszthesse elő javaslatát. Az interpelláló és az Országgyűlés a választ elfogadta. Interpellácitk Czoma László (Zala megye, 5. vk.), a keszthelyi Kastély- múzeum igazgatója a kastélyparkon átvezető út engedélyezésének törvényessége tárgyában interpellált. Az előzményeket felidézve emlékeztetett arra, hogy a keszthelyi Festetics-kastély műemlékileg védett parkját egy közúttal kettévágták, károsítva ezzel a természet- védelmi területet. Az útépítést — mondta — akkor is meg kellett volna akadályozni, ha százszázalékosan törvényes lenne. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszterhez fordult: mire alapozta a városi tanács szeptemberi ülésén tett kijelentését, miszerint az út építésének eljárása mindenben törvényes volt. Somogyi László leszögezte: a Keszthelyi Városi Tanács nyilvános ülésén felelőssége tudatában, a rendelkezésre álló iratok alapján jelentette ki, hogy az eljárás törvényes volt, s ezt az állásfoglalását az Ország- gyűlés előtt is megerősítette. Ismertette a döntés jogi alapjait, s kijelentette: a keszthelyi útberuházást a hatályos törvények figyelem- bevételével hajtotta végre a városi tanács. Az interpellációra adott választ Czoma László nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 15 ellenszavazattal, 55 tartózkodás mellett tudomásul vette. Ezután Varga Miklós (Veszprém megye, 10. vk.), az Ajkai Bródy Imre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója az alsó- és középfokú iskolákban az egészségtan bevezetése tárgyában interpellált a művelődési miniszterhez. Czibere Tibor művelődési miniszter válaszában elmondotta, hogy nem fejeződött be határidőre az a vizsgálat, amely az egészségtan tantárgyként való bevezetését célozza. Ma még ugyanis hiányoznak a pedagógiai •felkészülés feltételei. Ozibe- re Tibor ígéretet tett arra, hogy ezt a vizsgálatot meg fogják gyorsítani. A művelődési* miniszter válaszát Varga Miklós, majd az Országgyűlés elfogadta. A továbbiakban Stadinger István bejelentette: Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.), a Gagarin Hőerőmű Vállalat gondnokságvezetője az előző ülésen az erőműfejlesztés ügyében indítványt tett. Erre a terv- és költségvetési bizottság, valamint az ipari bizottság elnöke válaszolt a képviselőnek. Képviselői kérdések Ezután képviselői kérdések következtek. Hellnei' Károly a Minisztertanácshoz intézett kérdésében arra kért választ, hogy a Kereskedelmi Minisztérium ismert elhelyezési problémáját mikor, mily módon tudják megoldani, s ezzel a megfelelő munkafeltételeket megteremteni. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter elmondta: jelenleg 120 ezer négyzetméter kielégítetlen irodaigényt tartanak nyilván. Ebben szerepel a Kereskedelmi Minisztérium is, amely egy épületbe szeretne költözni. Olyan üres irodaház azonban, hogy ahol több mint nyolcszáz dolgozót el lehetne helyezni, jelenleg nincs a fővárosban. * Heller Károly a válaszra reagálva bejelentette, hogy a kérdést változatlanul napirendén szükséges tartani. Király Zoltán a pénzügy- minisztertől kérdezte: adna-e magyarázatot azzal kapcsolatban, hogy — mint több napilap is hírül adta — a KNEB vizsgálata során felvetődött, a pénzügyminisztériumi tisztviselők lakásépítésükhöz jelentős összegű támogatást kaptak az állami költségvetéstől. Villányi Miklós elöljáróban elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium Lóránt utcai lakásépítéséről szóló KNEB-közleményt vele egyeztették, szövegét korrektnek tartja. Villányi Miklós ezután ismertette a minisztérium párt-, szakszervezeti és hivatali vezetésének véleményét. Eszerint az építkezés a Pénzügyminisztérium megbízása alapján, az OTP beruházásában, munkáltatói támogatással, az e célra alakult bizottság irányításával szerveződött. — Hangsúlyozom: eddigi vizsgálataink szerint a Lóránt utcai lakásépítésnél nem történt korrupció, hivatali hatalommal való visszaélés — mondta' Villányi Miklós. — A KNEB elnöke felkért, hogy közöljem: ilyen kifejezést a KNEB közleménye és összefoglaló jelentése sem tartalmaz. Ezután Ballai László, a KNEB elnöke kötelességének érezte, hogy elmondja: a KNEB az ügyben gazdaságii bírság kiszabását kezdeményezte, s erről majd a bíróságnak kell döntenie. Villányi Miklós ismételten rámutatott, hogy a vizsgálatok egy része nem a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik, viszont a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban kérte: azok a lapok, amelyek az üggyel foglalkoztak, közöljék a mostani kérdésre adott válaszát. Ezzel az Országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen felváltva elnökölt Vida Miklós, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Stadinger István — befejeződött. «ígér Guba éh at áltelb is ««ereit rádiótelefon. Diósjenőn nem mellékes a „mellékes”... Igazán kies vidéket szemeltek ki annak idején honteremtésükhöz a diós- jenői ősök. A napjainkban háromezer lelket számláló településtől szinte karnyújtásnyira magasodik a Börzsöny, elefánthátakra emlékeztető hegyormaival, a tetejét borító és a vadaknak rejteket adó erdőségekkel. Jótékony a csönd, idillikus a nyugalom, tüdőt tisztítóan friss a levegő, s mindezeknek köszönhetően a pihenésre és a felüdülésre vágyók tízezrei fordulnak meg errefelé. Természeti szépségekben és adottságokban tehát gazdag, ám a megélhetés lehetőségeit tekintve szegény e tájék. A falu népének mindössze a • Börzsönyalja Mgtsz és egy fémipari kisszövetkezet kínál kenyeret, úgyhogy sokan kénytelenek távolabbra munkába eljárni. A termelőszövetkezet negyven évvel ezelőtt alakult, háromezer hektáron gazdálkodik, összlétszáma nem éri el az ötszázat. A földterületnek csak a felét hasznosítják szántóként, annak termőképessége is meglehetősen alacsony. A boldogulás elképzelhetetlen ipari termelés nélkül, miként Sinka Sándor elnök- helyettes találóan és sommásan megjegyzi: — Nálunk korántsem mellékes a „mellékes”... A „mellékesből”, vagyis a melléküzemági tevékenységből származik az ez évre tervezett 230 millió forintos árbevétel több mint fele. Miután a jövedelme-’ zősége jócskán meghaladja a növénytermesztését és az álllattenyésztését, ezért az előirányzott hatmilliós nyereség 80 százalékát kell biztosítania. Milyen ipari munkákkal foglalatoskodnak a tsz- ben? A legrégebben termelő bakelitüzemben műszerek fogantyúit, gombjait készítik. A szintén régebben létrehozott lakatosüzemben többek között fémládákat és lefolyórácsokat gyártanak. Az ifjabb évjáratú varrodában a Senior Váci Kötöttárugyárnak bérmunkában varrnak elsősorban szabadidő-ruhákat az asz- szonyok és lányok. Az éppen tízéves híradástechnikai üzembe és a tavaly létesített tapétaüzembe ellátogatunk. Útközben kiegészíti vázlatos ismertetőjét a fiatal elnökhelyettes: — Bedolgozói rendszerben fémöntvényeket és füstjelző készülékeket gyártunk. Az úgynevezett tapétaüzem valójáben egy közepes nagyságú műhely. Az Készül a hő- és bong- szigetelő tapéta. egyik hosszanti fal mellett sorakozik tekercsekben a papír és nagyobb bálákban a fél centiméteresre sajtolt polisztirolhab. A két alapanyagot összeragasztva és melegen egymáshoz préselve kapják a Postthermo fantázianevű tapétát, amely a Budapesten élő és a Felkínálom című tévéműsorból is ismert Józsa János találmánya. A feltaláló immár tizenhárom nyugati országban bejegyzett találmányáért a Kiváló Feltaláló kitüntetés arany fokozatát érdemelte ki a szóban forgó tapétával. — Az idén kezdtük a tapéta kísérleti gyártását — magyarázza Herczeg István, az egyelőre csak nyolcfőnyi • kollektíva vezetője. — Egyre zökkenő- mentesebb a gyártósor üzemelése. A jelenlegi egy műszakos rendszerben mintegy 200 ezer négyzetméter az évi kapacitásunk. Közben a feltaláló elképzeléseinek megfelelően kísérletezünk a textiltapéták különböző változatainak, a para-. fatapétának, valamint a padlóburkoló lapnak az előállításával. Eddig magánszemélyeknek közvetlenül is eladták a terméket, a jövőben viszont az Éptek végzi majd a forgalmazását. A vásárlóktól érkezett köszönőlevelek egyértelműen igazolják: jelentős karrier előtt áll a Postthermo tapéta. , Kérdezem az üzemvezetőt! milyen kedvező tulajdonságoknak tudható be a siker? — A tapéta kiváló hő- és hangszigetelő. Hőszigetelő képessége vetekszik a tíz centiméteres téglafaléval. Megszünteti a betonfal hidegkisugárzását, kellemes komfortot, melegérzetet biztosít. A fal felületén lévő repedéseket tökéletesen átfedi. Párazáró, ugyanakkor nem szívja magába a nedvességet. Diszperziós festékkel többször is. lefesthető, illetve a felületére bármilyen más tapéta felragasztható. Remélhetően a vásárlók megkedvelik majd az új terméket, s a termelés ц későbbiekben bővíthető. Természetszerűen az export sincs kizárva. A szomszédos híradás- technikai üzemben közel negyvenen dolgoznak, ám egy-két évvel ezelőtt még csaknem négyszer ennyi volt a létszám. A visszaesés oka, hogy csökkent a megrendelés, mivel a BRG ' Mechatronikai Vállalat JSzécsény- ben is megalapította gyárát. A diósjenőiek azonban bíznak abban, hogy csak átmeneti lesz a termeié» megtorpanása. — A múlt évben így is négymilliós nyereséget hoztunk a tsz-nek. Az idén, kevesebb lesz azl eredmény, de még mindig mi vagyunk a leggazdaságosabb üzem — mondja Sipos- Sándor, a túlnyomórészt nőket foglalkoztató termelőegység vezetője. Megmutatja nekünk azt a falra felszerelhető és autóba is beépíthető rádió- telefont, melyhez a vezér-, lő- és a kezelőegységet, gyártják az üzemben. A tavalyi BNV-n is sikert aratott készülékkel az ország legtávolabbi részében lakó telefontulajdonos is feltárcsázható, átjátszó segítségével. Sőt, áramkimaradás esetén akkumulátorról is, működtethető a telefon. Megismerkedünk Bőgér Csabával, aki élelmiszereladó szakmunkás-oklevél-: lel rendelkezik, s négy évvel ezelőtt jött az üzembe dolgozni. — Itt szinte mindjárt ma-, gasabb lett a fizetésem háromezer forinttal. Igaz, hajtani és figyelni kell, mert mennyiség és minőség alapján kapjuk a bért. Szeretem a munkámat, a, munkahelyemet. Helyben vagyok, fél háromkor letelik a műszak, utána másra is jut idő. Mi málnával' foglalkozunk... Kísérőnk, Sinka Sándor, így összegzi a melléküzem- ági tevékenységgel kapcsolatos elképzeléseket: — Most már nem kezdünk új termékek gyártásába, a meglévő kapacitásokat akarjuk hatékonyabban kihasználni. Adottságaink, olyanok, hogy a jövőben még inkább az ipari termelés adja majd az árbevétel nagyobb hányadát, s így az alaptevékenység lesz: a mellékes... Kolaj László Fotó: Bencze Péter