Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
2 NOGRAD 1988. OKTÓBER 6., CSÜTÖRTÖK Tanácskozik az Országgyűlés őszi ülésszaka Nem hanyagolhatlak el a társasági formák modernizálását Kulcsár Kálmán igazság- íj gyminiszter expozéja bevezetőjében kiemelte: ha nem akarjuk, hogy a távolság hazánk és a világ élvonala között a gazdasági fejlettség szempontjából tovább növekedjen, úgy .társasági formák modernizálását sem hanyagolhatjuk el. A gazdasági társaságokról szóló, most előterjesztendő törvény gazdaságpolitikai, jogpolitikai, társadalompolitikai és ideológiai szempontból egyaránt igen jelentős, az utóbbi évek jogalkotási gyakorlatából kiemelkedő jogszabály — hangsúlyozta. — A társasági törvény a társas vállalkozások, a 'piaci integráció kibontakozásának az alapjait teremti meg. Jelentős mértékben hozzájárulhat tehát ahhoz, hogy a társadalmi tulajdon a tőkeáramlás felgyorsulása révén ott hasznosuljon, ahol a hosszú távú jövedelmezőség tekintetében erre a legjobb lehetőségek mutatkoznak. Elősegítheti, hogy leomoljanak a különböző tulajdonformák közé emelt mestereséges korlátok, s ezzel a gazdaságban rejlő mozgáslehetőségek kiteljesedjenek. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat gazdasági, gazdaságpolitikai célkitűzéseit az igazságügyminiszter így foglalta össze: — A gazdaság .strukturális megújulásának alátámasztására a társadalom hosszú távú, tartós érdekeit figyelembe véve nőjön a dinamikusan fejlődő társas vállalkozásoknak a gazdaságban betöltött szerepe, ennek révén korszerűsödjön a termékszerkezet, fokozódjon a népgazdaság jövedelemtermelő képessége; a piaci igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó gazdasági társaságok révén, növekedjék a piaci szereplők száma, és így tervszerű piacépítés keretében táguljon a verseny hatóköre; a gazdasági társaságok létrejöttével is gazdagodjanak a gazdálkodó szervezetek közötti termelési, értékesítési, együttműködési kapcsolatok, a gazdálkodó szervezetek együttműködésére épülő közvetlen tőkeáramlási csatornák bővülésével és fejlődésével csökken jeri a költségvetés és a bankrendszer kockázata. A törvényjavaslat korszerűsíti az 1945 előtti kereskedelmi társasági formákat — a közkereseti, a betéti, a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot —, valamint a tapasztalatok alapján fejleszti az 1968 utáni vállalati gyakorlatban kialakult közös vállalati és egyesülési alakzatokat. A törvényjavaslat alapján — a szövetkezetek kivételével — egy törvénybe kerül az üzleti vállalkozásra irányuló * valamennyi társas vállalkozási forma szabályozása — mutatott rá a tárca vezetője, s utalt arra, hogy ilyen magas szintű és ilyen mértékben kidolgozott rendezéssel először Magyarország lép a világ közvéleménye elé. — A társasági törvény — •mondotta a továbbiakban — beilleszkedik gazdaságii jogrendszerünk modernizálásának folyamatába, ugyanakkor minőségében más törvény, mint gazdasági jogunk korábbi részei. A politikai intézményrendszer demokratizálása, a gazdasági alkotmányosság kiépítése jegyében a benyújtott javaslat nem kerettörvény, hanem a társasági jog teljes szabályozását magába foglalja. Ez a jogalkotás technikai feltétele annak a már hangsúlyozott követelménynek, hogy a jogi szabályozás valóban hosszabb távra kiszámítható kereteket adjon a gazdasági magatartás számára. Elfogadása esetén a törvényjavaslat jelentős mértékben továbbgyűrűző hatást gyakorol a gazdasági jogrendszerünk egészére. A szükséges jogszabályi változásokra részben már idén, részben jövőre sor kerül. A törvény társadalompolitikai hatásáról szólva kijelentette : ez a jogszabály hozzásegít a racionális cselekvés terjedéséhez a gazdaságban; segít megteremteni^ és szélesíteni azt a gazdaságilag független, vagy talán inkább önálló réteget, amely a maga gazdasági erejére támaszkodva, képes politikailag is önállóan és észszerűén cselekdni. Ez a jogszabály tehát jelentősen hozzájárulhat a politikailag is racionális magatartás terjedéséhez, politikai kultúránk átalakulásához, és az ország számára oly nagymértékben szükséges politikai stabilitáshoz. Kulcsár Kálmán expozéjában hangsúlyozta: — A most beterjesztett és a társadalmunk jelenlegi arculatához, gazdasági lehetőségeinkhez igazodó törvény működlése vegyes gazdaságot tételez fel. Messzemenően elismeri az állampolgári és a vállalati vállalkozások szabadságát, a gazdasági alkotmányosság körébe tartozó alapjogként teremti meg az állampolgárok, illetve szervezeteik részére a társulási jogot, leépíti a társaságok felettj államigazgatási gyámkodást, kiteljesíti a "társaságokkal kapcsolatos bírói tevékenységet. E törvény alapján tehát igen tág tere nyílik a felelős állampolgári és vállalati cselekvésnek. Ezt követően az állampolgárok társulási lehetőségeiről szólt. Kiemelte, hogy az eddigiekkel ellentétben az állampolgárok korlátozások nélkül társulhatnak hazai és külföldi gazdálkodó szervezetekkel. Tisztán magánszemélyek is létrehozhatnak jogi személyiséggel rendelkező , társasági formát, így korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot is. A külföldi működőtőke behozatalának serkentése érdekében a törvény jelentős mértékben megnöveli a külföldiek társulási lehetőségeit — hangoztatta a miniszter. Külön aláhúzta, hogy a törvény szerint a külföldiek belföldi magánszemélyekkel is társulhatnak, a törvényben szabályozott hat társasági forma mindegyike nyitva áll a külföldiek előtt is. Nemcsak jogi személyiségű vállalatokat, vegyes vállalatokat hozhatnak létre, hanem az egyszerűbb, kisebb vállalkozásokban is részt vehetnek, sőt teljes egészében külföldiekből álló, 100 százalékban külföldi tulajdonban levő társaság létrehozása is lehetséges. Bejelentette, hogy előkészítés előtt áll, és még idén az Országgyűlés elé kerül a külföldi beruházások feltételeit és védelmét meghatározó törvény, amely egységes szervezetben foglalja össze a külföldi részvételre vonatkozó pénzügyi, munkaügyi és egyéb szabályokat. Befejezésül a törvény előkészítésével foglalkozott Kulcsár Kálmán. A szakmai viták igen hasznosak voltak, és sokban gazdagították a törvényjavaslatot — jelentette ki. Példaként említette, hogy az észrevételek nyomán jelentősen megkönnyítették a külföldiek betársulását. Figyelembe vették a különböző kisvállalkozói érdekképviseletek igényeit is, de a fejlett ipari országokban is ismert, zömmel fakultatív állami többletlehetőségekről, illetve hitelezővédelmi garanciákról nem mondhattak le. Így például nem sérti a vállalkozás szabadságát, ha a kft-nél 1 millió aiz rt.- nél 10 millió forint minimális alaptőke lesz kötelező. Ezek ugyanis korlátolt felelősségű társaságok, amelyekben a hitelező csak a társasági vagyonból elégítheti ki magát. Az egészen kispénzű vállalkozások számára nyitva áll a közkereseti és betéti társaság, amelyben pines alaptőke-minimum. természetesen a tagok korlátlan vagyoni felelőssége mellett. Végül kérte az Országgyűlést, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kiegészítő és módosító indítványaival együtt— amelyeket a kormány elfogad — a javaslatot emelje törvényerőre. Ebédszünet után taps fogadta az először elnöklő Vida Miklóst, aki megköszönte, hogy megválasztották az Országgyűlés alelnökévé, köszöntötte az újonnan megválasztott országgyűlési képviselőket, és eredményes munkát kívánt nekik. Dr. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvénytervezet 1929 októberéiben elhangzott bizottsági előterjesztéséből idézve kívánta alátámasztani, hogy amikor a gazdaságpolitika keresi az .utat egy nehezen működő gazdasági szerkezet megújítására, akkor többek között •a jogalkotáshoz fordul. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kapott elsőként szót a vitában. Mindenekélőtt azt hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotása szervesen illeszkedik azoknak a lépéseknek a sorába, amelyék a reformfolyamat ki- teljesülését, szocialista gazdaságunkban a piaci viszonyok fokozottabb érvényesülését segítik elő. Az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági-társadalmi kibontakozási programja és a kormány stabilizációs munkaprogramja egyaránt tervbe vette a gazdasági társaságokra vonatkozó korszerű jogi szabályozás megteremtését. Mindezt az is időszerűvé tette, hogy egy következetes piacgazdaság megteremtése érdekében társasági jogunk megfelelő megújítására van szükség. Csak ebben az esetben várható, hogy a társas vállalkozások kellőképpen szolgálják gazdaságpolitikai céljaink elérését. A társaságii törvény megújítására irányuló tevékenységünk illeszkedik a jelenlegi szocialista fejlődés alapvető áramlatához. Az új társasági törvény sorfát élénk érdeklődés kíséri a külföld részéről Is. A gazdasági stabilizációs és kibontakozásii program meghirdetése, reformjaink következetes .továbbvitele a gazdaságban és a politikában segít a nemzetközi bizalom megőrzésében — mondotta Szűrös Mátyás, majd részletesen szólt a társasági törvény várható kedvező hatásairól. Szűrös Mátyás külhoni tapasztalatokra utalva rámutatott: remélhető, hogy az új társasági törvény által lehetővé tett új típusú vállalkozások, az állami vállalatok vállalkozói magatartása hozzájárul majd hazánkban is az állami foglalkoztatáspolitika feszültségeinek enyhítéséhez. A társasági törvény működésének hatására bekövetkező egyik változás az lesz, hogy módosul az állampolgárok gazdasági szerepe, jelentősebb mértékben jelennek meg az egyéni tulajdonon alapuló, kisebb-nagyobb vállalkozások. A társadalmi tulajdon összekapcsoló szerepe megmarad, szó sincs arról, hogy az alapvető területeken a társadalmi tulajdont újra magánkézbe adjuk vissza. Erre vonatkozóan a törvényjavaslat megfelelő biztosítékokat tartalmaz. A vállalkozások kétségtelenül megnövelik a jövedelmi különbségeket az egyének- és az egyes lakossági csoportok között is. A jövedelmi eltérések túlzott mértékűvé, társadalmilag el nem fogadhatóvé válását alapvetően az adórendszerrel, illetve az örökösödés szabályozásával kell megakadályozni. Emellett azonban elengedhetetlenül szükség van a jövedemi aránytalanságok okozta esélykülönbségeket, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülők gondjait hatékonyan kezelő „szociális védőháló” kialakítására. Az új szervezeti formák felvetik az érdekérvényesítéssel kapcsolatos eddigi felfogás és gyakorlat újragondolását is. A társasági törvény együtt jár a dolgozói részvétel és a beleszólás új formáinak kifejlődésével. Emellett új összefüggésben vetődik fel a pártnak és a szakszervezetnek a gazdasági folyamatokban betöltött szerepe és lehetősége. A megfelelő megoldásokat a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatok keretében kell kialakítani. Egy dolog azonban már most leszögezhető: a társasági formák jelentette új gazdálkodási kere-' tek és feltételek a párt- és a szakszervezeti szervek gazdasági szerepét szükségképpen módosítják. A pártnak a jövőben még inkább a népgazdaság fejlődésének lehetőségeivel, fő irányaival, az erre vonatkozó elképzelések kidolgozásával kell foglalkoznia, niíg a szak- szervezeti munkában a munkavállalók érdekeinek védelme kell, hogy nagyobb szerepet kapjon. Szűrös Mátyás hangsúlyozta azt is, hogy a társasági törvény remélt hatásainak kibontakozására további reformlépésekre van szükség. Ezek között említette az értékpapírpiac megteremtését, a megkezdett bankreform második szakaszának megvalósítását, az adórendszer további korszerűsítését, a bérreform, az árrendszer fejlesztését, a költségvetési reform kimunkálását, a társadalombiztosítás és a szociálpolitika Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot. — A most elfogadott társasági törvény szervezeti téren teremti meg a tulajdon- formájától független gazdasági szervezetek létrehozásának lehetőségét, a nyereségadó-törvény pedig ezek működésének pénzügyi, vagyoni feltételeit hozza létre — hangsúlyozta bevezetőben. — A két törvény egymást feltételezi, egyidejű hatályba lépésük indokolt. Ezáltal a gazdálkodók régi törekvése válik valóra: kiszámítható és normaliizáK ltesz az .állam gazdaságpolitikai magatartása. A vállalkozási nyereségadó-törvény megalkotásával, — a személyi jövedelém- adóval, az általános íorgialeszköztárának és intézményrendszerének korszerűsítését. — A társasági törvény elfogadása a külföld szemében is a reformprogram végrehajtása iránti elkötelezettségünk fontos bizonyítéka. Szándékaink komolysá- 'gának, ezáltal a magyar politikának a megítélése' tehát a reform valóra váltásával fonódik össze. A reforméval, a megújuláséval, amelynek sikere döntően tőlünk függ, hisz a külső környezet ma ehhez a korábbinál sokkal kedvezőbb politikai feltételeket kínál, E gondolatok jegyében az MSZMP Központi Bizottsága nevében elfogadásra javasolta a törvénytervezetet, Tóth Ilona (Veszprém m., 13. vk.), a Szakszervezetek! Veszprém Megyei Tanácsának vezető titkára abban a reményben ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot, hogy a gazdálkodási formák bővülésével új munkahelyek teremtődnek. Dr. Eke Károly (Csongrád m., 10 . vk.,), a Magyar Rádió tudományos főmunkatársa arról szólt, hogy a szocializmust nem ettől a társasági törvény által biztosított új lehetőségektől kell félteni, sokkal inkább a pazarlástól. Dr. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) akadémikus, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára hozzászólásában rámutatott arra, hogy a magyar népgazdaság állami tulajdonban levő vagyonának értéke mintegy 7—8 billió forintra tehető, s a magántulajdon vagy a kisvállalkozás kezében legfeljebb 1 billiónyi érték van. A társasági törvény életbe lépése tehát a jelentős bázisnak csupán 8—10 százalékát érinti. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát, majd a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot — általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is — egyhangúlag elfogadta. mi adóval és a már hagyományosan törvényben szabályozott illetékkel együtt — a költségvetés bevételeinek közel háromnegyede törvényeken nyugszik. Kialakul a jövedelemtulajdonosok: a vállalatok, a lakosság és a költségvetés közötti osztozkodás stabil rendszere, amely csak a parlament döntése alapján változtait- ható. Mindez elősegíti a szocialista piacgazdaság kiépítését, amelynek lényeges elemei: a szabadabb gazdálkodás a termelési erőforrásokkal, a piac törvényei által vezérelt árrendszer, a szervezeti kötöttségektől mentes tőkeáramlás, az egyensúlyi célokat szolgáló — a piac eszközrendszerét fokozottan igénybe vevő — (Folytatás a 3. oldalon.) ШМШМ . . í-rt ; 4 > f A nógrádi képviselők egy «MgMrtJ» а «скомЬел. ■^т»^аятяяшвшштш Grés* (Károly, MSZMP főtitkára, a Mialetertanáee elnöke gratulál Beck Tamásnak, az eskőtétei után. "" • ■ ■ . . : ■ :■ Kiszámítható és normalizált lesz a gazdaságpolitikai magatartás Pillanatfelvétel аж ülésé n M и «Mw ■ яe ♦бтгШШ, '
