Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
Tanácskozik az Országgyűlés őszi ülésszaka Straub F. Brúnó, a* Elnöki Tanács elnöke Berecz János, az MSZMP KB titkára, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, д Minisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke az ülésteremben. Grósz Károly fogadta a Varsói Szerződés katonai tanácsának tagjait A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsa október 3. és 5. között Budapesten tartotta soros 38. ülését. Az ülés munkájában Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsaMija, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka, a katonai tanács tagjai, valamint a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztériumainak és az egyesített fegyveres erők vezető szerveinek felelős beosztású személyei vettek részt. . A katonai tanács összegezte az egyesített fegyveres erők felkészítésének 1988. évi eredményeit, meghatározta az üj kiképzési évre vonatkozó feladatokat. Megvizsgálta az egyesített fegyveres erők parancsnoksága gyakorlati tevékenységének néhány más kérdését, amelyek a politikai tanácskozó testület és a honvédelmi miniszteri bizottság ez év júliusi ülésein elfogadott határozatokból és a Varsiói Szerződés tagállamai védelmi, katonai doktrínájának követelményeiből adódnak. A barátság és együttműködés légkörében lezajlott ülésen a részit vevők a napirenden szereplő kérdésekben egyeztetett ajánlásokat fogadtak el. Grósz Káraly. az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke szerdán a Központi Bizottság székházéban fogadta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának tagjait. A találkozón Viktor Kulikov, a Szovjetunió mair- sallja, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka tájékoztatta a párt főtitkárát a katonai tanács üléséről, azokról az ajánlásokról, amelyeket az egyesített fegyveres erők kiképzésével, az együttműködés továbbfejlesztésével kapcsolatban a katonai tanács elfogadott. Ezt követően Grósz Károly tájékoztatást adott hazánk kül- és belpolitikai életének aktuális kérdéseiről. A szívélyes, elvtársi találkozón részt vett Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Önállóság, egyenjogúság és kölcsönösség Gorbacsov és Ceausescu pohárköszöntője együttműködés fejlesztése — Ma egy sor szocialista országban mélyreható reformok bontakoznak ki, mások saját problémáikat a már kialakult struktúrák és módszerek keretein belül igyekeznek megoldani. Egy azonban világos: a szocializmusról kialakuló képet a szocialista országok együttes tapasztalatai alapján ítélik meg. Bármelyikünk sikere közös eszmei eredménnyé válhat, de sajnos a kudarcok is közös veszteséggé lehetnek — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke a Nicoiae Ceausescu tiszteletére adott szerdai ebéden mondott pohárköszöntőt. A szovjet vezető felelevenítette a szovjet—román kapcsolatok négy évtizedes történetét. E kapcsolatoknak hármas alapjuk van: az önállóság, az egyenjogúság és a kölcsönösség. A mostani megbeszélések megmutatták a közös szándékot arra, hogy továbbra is erre építsük viszonyunkat. — A szooialista országoknak a külpolitikában is megvannak a maguk sajátosságai, hagyományai, prioritásai. Mindezt megértéssel fogadjuk. Éppen a testvérországoknak az egyeztetett politikai célokhoz való kezdeményező, egyéni hozzájárulása növeli a szocializmusnak a nemzetközi folyamiatokra gyakorolt hatását. — A történelem — folytatta — több példát mutatott arra, hogy éppen a gazdasági kapcsolatok nyitottak utat az államok közeledésének, amikor a politika követte a kereskedelem álltai feltárt ösvényt. Erre ma is megvannak a lehetőségek. A közeli jövőben valósággá válik a nyugat-európai egységes piac. Távlati célként kitűztük saját közös piacunk megteremtését Kelet-Euró- pában is. A szovjetunióbeli átalakítás, a több európai szocialista országban zajló reformok fontos elemkent magukban foglalják a készséget a külgazdasági kapcsolatok bővítésére. A kereskedelem, az együttműködés önkéntes. Minden ország maga dönti el, hogy mennyire kapcsolódik be a gazdasági együttműködésbe. A közös európai otthon megteremtését érintve a szovjet államférfi utalt rá, hogy az anyagi, gazdasági alap megteremtése mellett létre kell hozni a szilárd jogi alapot is. A törvényesség tiszteletben tartása minden állam normális fejlődésének biztosítéka. A nemzetközi törvényesség alapjait tartalmazza az ENSZ alapokmánya és a helsinki záróokmány. Ezek olyan világos emberi normákra épülnek, mint az erőszakról és a vele való fenyegetésről történő lemondás, az államok függetlenségének feltétel nélküli elismerése, minden állam útválasztásának szabadsága, minden ember jogainak és szabadságának elismerése. Ezek a szocialista országok kapcsolataiban axiómák — fejezte be pohárköszöntőjét Mihail Gorbacsov. Válaszában Ceausescu — Gonbacsovhoz hasonlóan — emlékeztetett arra, hogy a kapcsolatokban voltak megtorpanások, olyan időszakok, amikor nem érvényesültek teljesen az államközi kapcsolatok szocialista elvei. E negatív jelenségeket azonban sikerült együttes erővel felszámolni. — A ma meglévő széles körű lehetőségek révén biztosítható a két púrt és a két ország közötti mondta. A különböző szocialista országokban az új realitásoknak és követelményeknek már meg nem felelő dolgok korszerűsítéséért és kijavításáért folyó munkának a szocialista elvek megerősítéséhez kell vezetni. Szüntelenül figyelembe kell venni azt a tényt, hogy minden országban más feltételek között bontakozik ki a forradalmi folyamat. A kommunista pártok felelős feladata, hogy biztosítsák minden szakasz törvényszerűségeinek és objektív követelményeinek a helyes értelmezését, összhangban a tudományos-műszaki forradalom, az emberi tudás vívmányaival — mondta a.román vezető. A romániai szooialista építés jelen szakaszában, abból az elvből kiindulva, hogy a szocializmust a nép építi a népért, az egész nemzet a politikai végrehajtó bizottság ez év áprilisi téziseinek végrehajtásán dolgozik, korszerűsíti és tökéletesíti tevékenységét a tudomány és a technika legújabb vívmányai alapján, állandóan erősíti a szocialista tulajdont — a dolgozók anyagi és szellemi életszínvonala emelésének szilárd alapját. A továbbiakban Ceausescu arról beszélt, hogy Románia nagy jelentőséget tulajdonít a KGST szocialista tagállamaival, az összes szocialista államokkal való együttműködésének. Végezetül kifejezte azt a reményét, hogy mostani moszkvai látogatásai, a tárgyalások és megállapodások új távlatokat nyitnak a szovjet—román viszony sokoldalú fejlődése előtt. Tiltakozó nagygyűlés Belgrádban (Folytatás a 2. oldalról.) kereskedelmi keresletszabályozás. A miniszter jelezte, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalása keretében, várhatóan egyensúlyjavító intézkedésekben is dönteni kell, mind a kiadások megtakarítása, mind a bevételek növelése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a nyereségadózás területén a jövedelemközpontosítás kialakult arányaiban bármelyik jövedelemtulajdonos javára jelentős elmozdulás nem indokolt, és rövid távon nem lehetséges. Bejelentette, hogy a terv- és költségvetési bizottság benyújtott javaslatait a kormány nevében elfogadja. Rámutatott: a törvényjla- vaslat jóváhagyása — az egyidejűleg megszüntetni tervezett adók miatti bevételkiesést számításba véve — csökkenti a jövedelmekből a központosított részarányt. Megszűnik az úgynevezett el- lenértékadó, a tehergépkocsi-, az autóbusz-járulék, a vegyipar és a gépipar külön termelési adója és még néhány más adó. Ezek együttes értéke 13 milliárd forint. Tájékoztatásul elmondta, hogy az adókedvezmények figyelémbevételével az átlagos adóterhelés kevesebb mint negyven százalék. A nyereséget terhelő ilyen mértékű adó sem a Magyar- országon kialakult feltételek — a nemzeti jövedelem újraelosztásában kialakult, rövid íávon nehezen változtatható arányok — figyelembevételével, sem nemzetközi összehasonlításban nem magas. A nyereségadó a költségvetés bevételeinek az egyik legjelentősebb forrása (egy százalék nyereségadó 2,5 milliárd forintnak felel meg). Az adót annak természeténél fogva mindenki sokallja, ugyanakkor, ami telik belőle, azt mindenki kevesli. A pénzügyminiszter megerősítette a kormánynak azt a törekvését, hogy a kialakítandó program szerint a vállalkozói szellem élénkítésére csökkenti az adókat, a kedvezmények egyidejű szűkítésével. Hangsúlyozta: semmiképp sem fogadható el, hogy egy esetleges adócsökkentés csak egy bizonyos vállalkozói csoportra vonatkozzék. Ennek sem elvi, sem «erkölcsi, sem közgazdasági alapja nincs. A törvényjavaslat egyik legnagyobb érdeklődést és vitát kiváltó része az adó- kedvezmények kérdése volt. Adókedvezmények továbbra is vannak a javaslatban, de következetesen tevékenységi alapon, általában szervezeti •formától függetlenül. A jelentős mértékű, hosszú távon érvényesíteni kívánt adókedvezmények — az egyes közszolgáltató, kulturális és egészségügyi tevékenységek, valamint a külföldi részvételiéi létrejött vegyes vállalatok adókedvezményei — a törvényben kerülnek szabályozásra. Azokat a kedvezményeket, amelyek a költségvetés'helyzetétől függő mértékben, egy adott időszak gazdaságpolitikai, struktúrapolitikai céljait szolgálják, a végrehajtási rendelet tartalmazza. Lényegében adókedvezmény — még ha formálisan nem is így jelenik meg — az amortizációgyorsítás lehetősége, hiszen a többlet- amortizációt teljes egészében fejlesztésre lehet fordítani, az automatikusan kisebb nyereség ezáltal kisebb nyereségadó befizetésével jár. A törvényjavaslat rögzíti azokat a jogcímeket, amelyek révén a vállalkozók adózott eredményüket növelhetik vagy csökkenthetik, tartalmazza a vágyon szerkezetét és a vagyonváltozások típusait, megteremtve a nyereségváltozás és a vagyonváltozás közötti kapcsolatot. A törvény lehetővé teszi a vagyongyarapításban való személyi érdekeltség kialakítását. Növeli a gazdálkodó szervezetek döntési szabadságát az a tény, hogy a szociális és kulturális ráfordítások elszámolásánál megszűnik minden eddigi kötöttség, mindenki maga határozhatja meg a jóléti, szociális, kulturális kiadásainak mértékét. A törvényjavaslat több egyszerűsítést, kevesebb adminisztrációt igénylő előírást tartalmaz. — A nyereségadótörvény- javaslat az adóreform szerves része. Alapjaiban konzisztens, a megszüntetett és a még megszüntetésre váró adófajták miatt a korábbinál világosabb, a törvényi szabályozás következtében pedig állandóbb kapcsolatot jelent a költségvetés és a gazdaság szereplői között — mondotta végezetül Villányii Miklós és kérte, hogy a képviselők az írásban benyújtott módosításokkal a javaslatot megvitatás után fogadják el, emeljék törvényerőre. Kovács András (Heves m. 10. vk.), a Selypi Cukorgyár főmérnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója röviden beszámolt a két ülésen kibontakozott vitáról. Elmondotta: a képviselők kifogásolták, hogy meglehetősen széles a mozgástere a végrehajtási rendeletnek. Élénk vita .bontakozott ki az elvonások mértékéről. Egyetértettek azzal, hogy a tervezett törvény fenntartja az ipari és a mezőgazdasági üzemek között meglévő nyereségadóztatási arányokat, ami az élelmiszer-gazdaság mostoha jövedelmezőségi viszonyai között teljesen indokolt. A képviselők elfogadták, hogy a költségvetés helyzete miatt jelenleg nem lehet szó az adókulcs csökkentéséről. A bizottság azonban fontosnak tartja a költségvetés kiadási oldalának alapos vizsgálatát már a jövő évi költségvetés tervezésekor is. A bizottság számára rendelkezésre bocsátott háttéranyag meggyőzte a képviselőket arról, hogy a 3 millió forint éves árbevételen felüli 50 százalékos adókulcs és az egységes társadalom- biztosítási járulék ellenére sem nőnek számottevő mértékben a magánvállalkozások elvonásai. A vita végén a terv- és költségvetési bizottság arra a megállapodásra jutott, hogy a törvényjavaslat alaipelveit érintő kérdésekben nem terjeszt módosítási indítványt a parlament elé. nem javasolja a nyereségadó kulcsának módosítását. Bár a vitában felmerült kétségeket nem sikerült maradéktalanul eloszlatni, a képviselők tudomásul vették: az ország jelenlegi pénzügyi helyzetében nincs lehetőség az adó- csökkentésre! * összegezve a .bizottság véleményét, a képviselő elmondotta: a törvényjavaslat megszünteti a nyereségadóztatás korábbi széttagoltságát, biztosítja a szervezettől. szektortól független gazdálkodási feltételek megteremtését. Jól illeszkedik a tervezett költségvetési reformba, ezért annak elfogadását javasolják. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Ferrokémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa kifejtette, hogy a vállalkozási nyereségadóról szóló törvénytervezet nem szolgálja a társasági törvény maradéktalan végrehajtását Vitatkozva a terv- és költségvetési bizottság képviselőjének megállapításával —, mely szerint nincs lehetőség most azon tanakodni, hogy milyen legyen az adó mértéke —, amellett foglalt állást: igenis szükség van ennek megállapítására. Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a vil'lany- szerelőiparl vállalat vezér- igazgatója szerint a jelenleg deklarált és gyakorolt fiskál'isszemléletű gazdaságpolitika mellett ma a vállalkozóknak inkább érdekük, hogy szabad tőkéjüket banki részvényekbe fektessék, mint hogy üzletmenetüket bővítsék. A képviselő vitatta, hogy a működötöké kis összegű osztaléka versenyképes lehet a jelenlegi kamatokkal. Az ülésszak első munkanapja ezzel befejeződött; a képviselők ma folytatják a vállalkozási nyereségadó törvénytervezetének megvitatását. A kommunista szövetség belgrádi bizottságának elnöksége kedd éjszaka rendkívüli ülésen tanácskozott arról a tiltakozó nagygyűlésről, amelyet a rakovicai motor- és traktorgyár munkásai néhány órával korábban, a jugoszláv parlament előtt rendeztek. Megállapította, hogy a tüntetők jogosan szálltak síkra a májusban meghirdetett új gazdasági reform következetes végrehajtása, az egységes jugoszláv piac megteremtése, életkörülményeik megjavítása, az alkotmány reformja mellett. A tömeg később Branko Mikulics szövetségi kormányfőt követelte a mikrofonhoz. Helyette Sztojam Sztojcsevics, a jugoszláv szakszervezetek országos ta- * náesának titkára kért szót, de beszédét félbeszakította a szakszervezeti vezetőséget és a szövetségi kormányt támadó jelszavak harsogása. Béremelést sürgető munkások felszólalása és újabb kiáltozások után a 'helyszínre érkezett Szlobodan Milosevics, a Szerb Kommunista Szövetség KB elnökségének elnöke. A hangosbeszélőn közölte, hogy a munkások minden követelését nyomban kivizsgálják, s kérte a tömeget, hogy oszoljon szét, mindenki menjen és végezze a munkáját. A tiltakozó gyűlés így rendzavarás nélkül befejeződött. A belgrádi pártbizottság elnöksége határozatában felszólította a rakovicai párt-, állami és társadalmi szervek vezetőit, hogy foganatosítsanak azonnali intézkedéseket a tiltakozó gyűlés kiváltó okainak megszüntetésére.
