Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-31 / 260. szám

г NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK telexen Érkezett. Színházi esték Képzelt riport egyamerikai popfesztiválról KOSSUTH RADIO: 8.20: Hogy tetszik lenni? 9.00: A Hét zeneműve 9.30: A hét költője: Kálnoky László 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: A „tegnap” magyar zeneszerzői 10.55: Ismeretterjesztő műsor 11.15: Tamássy Zdenkó dalaiból H.26: Hunyady Sándor meséli 12.45: Egy hazában 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Tarzan az Üjvidék Áruházban 14.21: Hagyományápolók 15.00: Világablak 15.30: Kóruspódium 16.05: Hangoló 17.00: Eco-mix 17.30: Radnai György operettfelvételeiből 18.00: A Stúdió 11 felvételeiből 19.15: Közvetlen kapcsolat 20.15: Magyar zeneművészek a nagyvilágban Franki Péter zongoraművész 20.50: Nóták, verbunkosok 21.30: őszirózsás forradalom 22.00: Hírvilág 22.30:*Sándor György önálló estjei 23.32: irma Beilke opera­áriákat énekel PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Népdalcsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Keringők, polkák fúvószenekarra 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Játék. 10 000 forintért 19.30: Sportvilág 19.50: ..Eljött a te időd, fiam!” 21.05: Zenés képeslapok Párizsból 22.05: Rockújság 23.10: A heavy metal kedvelőinek. Bemutat­juk a Destruction együttes „Release From Agony” című 1987-es albumát 23.51: Könnyűzene BARTÓK RÁDIÓ: 9.06: Zenekari muzsika 10.00: Kamarazene fúvós hangszerekkel 10.36: Händel: A hűséges pásztor 13.05: Kilátó 13.50: Cimbalomkettősök 14.00: Szimfonikus zene 15.30: A kamarazene kedvelőinek 16.38: Németalföldi madrigálok 17.00: Zenekari muzsika 18.02: Operabérlet 19.05: A stuttgarti rádió szimfonikus zene­karának hangversenye 20.47: Opera-művészlemezek 21.30: Részletek a Leaders dzsesszegyüttes lemezéről 22.06: A King’s Singers hangversenye 23.00: A hét zenemüve MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — Reklám. —17.30: Müsoroismertetés, hírek, idő­járás. 17.35: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin — El szeretném mondani. Kiss László jegyzete. Telefon: 35-510. Közben: 18.00—18.15: Eszak-magyarországi krónika — Reklám. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 17.15: Hírek 17.20: A Kreml 17.50: Nemzetközi huszár­találkozó 1988. . 18.50: Reklám 19.00: Tévétorna 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Károlyi Mihály emlékezete 21.05: Reklám 21.10: Van öt perce? 21.15: Utolsó lehetőség. Csehszlovák film 22.30: Híradó 2. 2. MŰSOR: Körzeti tévéstúdiók 20.00— 21.00: — Budapest 20.00— 21.00: — Pécs 20.00— 21.30: — Szeged SALGÓTARJÁNI KÁBEL­TELEVÍZIÓ: 19.00: Mesefilm 19.20: Reklám 19.30: Tarjáni magazin — Képújság (Beszámoló a múlt heti tanácsülésről, városi-megyei informá­ciók, félbeszakadt világjárás, kacsák.) 20.00: Fekete kalóz •(olasz kalandfilm) 21.35: Tarjáni magazin és reklám (ism.). BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.50: A nap percei 17.00: Katonák műsora 17.55: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.30: Vitaműsor 19.30: Híradó 20.00: Az utolsó óra — tv-játék 21.15: Sportvisszhangok 22.15: Időszerű kérdések 22.35: Zimbabwe * 2. MŰSOR: 16.00: Angol természetfilm­sorozat 16.25: Tévéállatkert 16.55: Csehszlovákia—Szovjet­unió, jégkorongmérkőzés 19.20: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Az én angyalom MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től: Kellemes húsvéti ünnepeket: Színes francia filmvígjáték. Háromnegyed 6 és 8-tól: Conan, a barbár. (16) Színes, látványos ameri­kai kalandfilm. — Kamara: Fokozatok. Szovjet film. — Kohász: Hanussen. Színes magyar—NSZK koprodukció. — IMH Zagyvapálfalva: K.u.K. szökevények. (16) Színes ma­gyar-lengyel film. — Balas­sagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: A kis szemtanú. Színes amerikai bűnügyi film. — Madách Ka­mara: Zártkörű filmklubprog­ram. — Mesemozi: Pöttöm Panna. — Bátonyterenyei Pe­tőfi: Júdás hadművelet. Szí­nes, szinkr. francia kaland­film. — Kisterenyei Petőfi: Zsivágó doktor I—II. Színes amerikai film. — Pásztó: fél 6-tól: Tuti dolog. Színes, szinkr. amerikai filmvigjáték, fél 8-tól: A Nílus gyöngye. Színes, szinkr. amerikai ka­landfilm. — Szécsény: 4 órá­tól: Sandokan. Színes olasz kalandfilm. 6 órától: A sza­kasz. (16) Színes amerikai há­borús filmdráma. — Karancs* lapujtő: Asszonyok összeeskü­vése. (Camorra) Színes olasz- amerikai bűnügyi film. — Job­bágyi: Trón, avagy a számí­tógép lázadása. Színes, szinkr. amerikai sci-fi. — Nagylóc: Ludas Matyi. — Érsekvadkert: Szökevényvonat. (16) Színes, szinkr. amerikai bűnügyi film. — Iskolamozi: A kék lo­vag kalandjai. Mesemozi: Pe­ti, a csodagyerek. Rétság: Le­számolás Hongkongban. Színes hongkongi kalandfilm. Balassa­gyarmaton is elkezdődik A Nógrád Megyei Mozi­üzemi vállalat szervezésé­ben a Balázs Béla Stúdió filmjeiből rendezett mű­helybemutató és beszélge­téssorozat október 24-i sal­gótarjáni kezdete után ma október 31-én Balassagyar­maton, a Madách Filmszín­ház kamaraimozijában is el­kezdődik a program. A két város műsorrendje meg­egyezik. Tehát Balassagyar­maton is Jeles András Szél­vihar című videofilmjét ve­títik le. A felvétel lényegé­ben Dobozy Imre Szélvihar című drámájának színházi előadását örökíti meg a filmrendező által létrehozott Monteverdi birkózókor szín­játszóinak tolmácsolásában. A vetítés után a közönség ezúttal is találkozhat a vi­deofilm alkotójával, Jeles Andrással. A beszélgetést Balassagyarmaton Versényi György, a Balassi gimnázi­um nyugalmazott igazgató­ja vezeti. Megjelent a Dlekcsei-biblia hasonmás kiadása A magyar lovagkor leg­gazdagabban díszített, a megrendelőjéről Nekcsei- bibliának elnevezett kódex hasonmását a napokban je­lentette meg a Helikon Kiadó. A washingtoni kongresszusi könyvtár gyűj­teményében őrzött, festett és írott remekművet Károly Róbert kincstárnoka, Nek- csei Demeter az 1300-as években készíttette, vala­melyik általa emeltetett templom részére. A műve­lődéstörténeti dokumentum méreteit tekintve a legna­gyobbak közé tartozik, amely fennmaradt az Anjou-kor- ból. A Helikon Kiadó a wa­shingtoni könyvtárral közö­sen adta közre az 1400 olda­las kódex 108 legdíszesebb, legszebb lapjainak hason­mását, különöleges' kötés­ben: tokban, s az arany­füsttel készült miniatúrá- kat aranyszínű fóliával nyomtatva. • A hasonmás kiadáshoz Dana Pratt, a kongresszu­si könyvtár kiadó igazga­tója írt bevezetőt, a kódex történetét ismertető tudo­mányos nézeteket a Heli­kon Kiadó foglalta össze. A képekhez magyarázatul szol­gáló szöveget és a kódex művészi értékeiről szóló ta­nulmányt a tavaly el­hunyt Dercsényi Dezső írta. A Nekcsei-biblia ára 4500 forint, összesen 8 ezer pél­dány készült belőle, ebből 6 ezer előjegyzésben kelt Az egri Gárdonyi Géza Színház fiatal társulata a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban mutatta be Déry Tibor és Presser Gábor egy évtizeddel ezelőtt született, nagy sikerű musicaljét, az előadás utáni tapsokból ítélve, nem is sikertelenül. Persze a javarészt pályájuk elején álló színészeknek nem cse­kély erőfeszítésükbe telt, énekben, táncban, színészi játékban eleget tenni a ko­rábbi sikerektől magasra helyeződött követelmények­nek és igényeknek. Megíté­lésem szerint — ellentmond­va az egyöntetű és hosszú, bár nem viharos, inkább meglehetősen szenvtelen tapsnak — a vállalkozást nem is sikerült egységesen magas színvonalon, hatáso­san megvalósítani. Déry műve — eredetileg regénynek íródott —, híven szerzőjéhez, filozofikus da­rab. A montanai popfeszti­vál csupán ürügy, közönség­csalogató, hálás keret arra, hogy a szerző elmondja vé­leményét az „eszményi sze- relem”-ről, a szabadságról, az egyén és a társadalom viszonyáról, a zsidóüldözés­ről, a magyar Holocaustról, általában az ember minden­napi szorongásairól, félelmei­ről. Presser zenéje — Ada- mis és Pás verseire — ezek­nek a gondolatoknak a kife­jeződését segítik, teszik él- ményszerűen átélhetővé. Az alapanyaggal nem lehet ki­fogásunk, azt az egriek elő­adása is egyértelműsíti. A színpadra ültetés mikéntje, minősége jelenti a minden­kit próbára tevő feladatot. Nyilván tudja ezt Szabó Ágnes rendező is, akinek csak nagyon szerény mér­tékben sikerült közvetíttetnie a darab gondolatait. A díszlet- és jelmeztervező Piros Sándorral, a mozgás­tervező Gessler Györggyel jó egyezségre jutott ugyan, Kiállítás A ki csak egyszer is járt ** a Kaukázusban, annak emlékeiben úgy világít ez a Fekete- és Kaszpi-tenger között elnyúló hegység, mint valami régi történet. És nem is ok nélkül. Ez a fenséges hegy több mint ötven nép otthona, ősi. tör­ténelmei a mitológiákba vész. Ha beleérzünk és mé­lyére látunk ennek a világ­nak, akkor rájövünk, együtt van a mélyben a véges és a végtelen, a történelem mélységének vonzata, az időtlen csúcsok magasságá­nak igézete, a mindennapok harmóniája és a mögötte megbúvó békétlenség, a ha­gyomány őrzése — más ha­gyományokkal való összecsa­pása — és a mában folyó, a jövőnek szóló teremtő munka. Mindezek „mögött” a népek színes múltja, mí­toszok, vallások, keleti szí­nes mesék, zenék, csöndek, ünnepek. A Kaukázus és környéke, olyan, mint va­lami kristályszerkezet, a matematika törvényei által szabott rend, múlhatatlan varázs. Azerbajdzsánt a tüzek or­szágának szokták nevezni, ez a tűzimádók földje, vál­tozatos természeti táj, amely­nek csak egyik meghatáro­zója a Kaukázus, a másik a Kaszpi-tenger. ősi kultú­rák örököse. Irodalma a ke­leti költészet megannyi kin­csét őrzi, hősi énekeket, né­pi eposzokat. Sok-sok évszá­zaddal ezelőtt a költők ki­rályaként tisztelték Abul- Ula Handzsevit, akinek kor­társa a keleti költészet másik nagysága, Hagani volt. Azerbajdzsán világhírű költője a XII. században a de szereplői megválasztása nem minden esetben nevez­hető szerencsésnek. Piros jelmezei érzékletesen jelení­tik meg az ábrázolandó szubkultúrát, azokat a kü­lönböző egyéni és társadal­mi okokból holtvágányja ké­rőiteket, akik elzarándokol­tak a nagy bulinak ígérkező montanai Mick Jagger- koncertre. E hippik társadal­mon kívülisége, nyomorult- sága félreérthetetlen s el­gondolkodtató: mit tehet ér­tünk az úgynevezett normális társadalom? A sokszereplős darab a főszereplők mellett csopor­tos színészek tömegeit kí­vánja meg. Egerben már elegen vannak, ám a máso­dik évadjában járó színház­ban egyelőre még csak ta­nulják a szakma mélyebb fogásait. Elismerésünk az ifjú emberek igyekezetéért, esetenként igazán ügyesek, némelyikük még valódi szí­nészi kvalitásokat is sejtet, gyakran azonban műkedve­lői vonásokat vélek felfe­dezni bizonyos megnyilvá­nulásaikban — hasonlókép­pen a rendezői megoldások­ban. Persze nem is ebben látom az alapproblémát, azt, hogy minden mozzanatában végül is erőtlennek, drámai­nagy humanista, Nizami Handzsevi. A XVI. század kiemelkedő költője Moha­med Fizuit, akinek munkás­sága az egész keleti- költé­szetre érzékelhetően hatott. A klasszikus irodalmi hagyo­mány eltér , az európaitól. Európa irodalmi hatása úgyszólván csak századunk­ban jelzi nyomait. Ez a hagyomány erőtelje­sen él a művészetekben is. Zenében, képzőművészetek­ben, másutt. Nem is szólva a helyi szokásokról, ame­lyek közül igen sok közös a többi kaukázusi népével. A korábbi századokban mindenekelőtt az építészet és a kerámia emelkedett nagy rangra ezen a földön. Az iparművészet más ágai­ban is meghatározó hagyo­mány érdemel figyelmet, el­sősorban a szőnyegcsomózás és a rézművesség. Ez utóbbiakból is kap íze­lítőt a salgótarjáni megyei­városi művelődési központ­ban rendezett azerbajdzsáni kiállítás látogatója. Sajnos, rövid ideig, a kiállítás no­vember 1-én bezár. A hazai érdeklődés első" ** sorban érthetően a szőnyegeknek szól. A bemu­tatott azerbajdzsán, kézi szö­vésű szőnyegek a XIX—XX. századból valók, köztük szá­mos igen értékes darab. Az ónozott rézedények szin­tén a múlt századból, illet­ve századunk elejéből va­lók. Meghatározó a szőnye­gek motívumkincs- és szín­világa, mindez ősi elemeket őriz. Hasonlóan Jellegzetes az edények formavilága is. A tárlat festészeti része alapvetően hagyományos. atlannak — következéskép­pen tét nélkülinek — érzem az előadást, hanem a férfi főszereplő teljesítményében. Cvetkó Sándor férfiasán szép, tiszta Józsefként jelenik meg, csak éppen nem tud hitelt adni a figurának, s képtelen lendületbe hozni a többieket. Énekesi helyt­állásával elégedettek lehe­tünk a többi színész eseté­ben is. Azok azonban szí­nészként is meggyőzőbbek. Kiváltképpen Fráter Kata fiús Beverleyje, Kőszáli Ibolya méltatlan helyzetbe került orvosnője, Román Ju­dit felelőtlen ifiasszonya, kígyó alakítása, Blaskó Pé­ter a nyilas madár és a pokol angyala szerepében. A szerencsétlen sorsú Esz­terként megismert Dimano- pulu Afrodite elsősorban mutatós megjelenésével, lí­rai énekhangjával hat. A riporter alakjának Solymosi Tibor igyekszik hangsúlyt adni, részleges eredménnyel. A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról elő­adása végül is felemás érzé­seket keltett: szorítottunk a fiatal gárdának, és fájlal­tuk, hogy a várt, erőteljes élményünk elmaradt. Igaz, mára már jelen van­nak az európai típusú mű­vészeti műfajok és iskolák. Mindazonáltal a helyi mű­vészeti hagyomány erőtelje­sen él, s e „kettősség” igen jellegzetes atmoszférát ered­ményez, a kiállított képek tanúsága szerint is. Az eu­rópai hatásról vallanak az impresszionisztikus, illetve naturalisztikus elemek, az élénk, és számunkra időn­ként igen harsány színvilág, a merész kompozíció, a fan­tázia szertelen szárnyalása azonban minden bizonnyal helyi hagyományban és *ű- lágfelfogásban gyökerezik, az Ezeregyéjszaka meséi­ben. A festők művein meg- ** jelenik az ország tör­ténelme, mesevilága, de a jelen megannyi öröme és gondja is. Utóbbiak közül például a pusztuló környe­zet. Tematikailag, formailag színesen hömpölygő világ tárul a néző szeme elé, a tüzes színek mindenütt vi­lágítanak, vagy izzanak, mint a nap. Tavaszi me­sék, fügefák, fehér faluk, virágban álló fák, doboló ünnepi sokadalmak, kúttal, göcsörtös fa árnyékával csa­logató mecsetudvarok, a fény felé törő ember érzelmei jelennek meg a képeken. A népélet mozzanatai között a barátság, a szomszédság, a szerelem, a találkozás öröme. Időnként vörösen iz­zik a höldsarló, más tájakon fehéren világít a hó, tömve az égi madarak röptével, az egész élet. bölcsőtől a sí­rig, munkától a pihenésig, bánattól az örömig. T. E. el. (MTI) Pazar rendezés, zsúfolásig megtelt művelődési ház, színvonalas műsor: ez jellemezte a Hazafias Népfront „Vidor” ifjúsági klubjának múlt hét szombati, születésnapi attrak­cióját. Ezúton jelentjük, hogy a salgótarjáni Bányász Művelődési Ház túlélte a gyertya­fújást. .. Sulyok László a tüzek országából

Next

/
Thumbnails
Contents