Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-31 / 260. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... 1==TELEXEN ÉRKEZETTs?==^^ Mos« gázcseretelepe« építettek QI laIkozó vizslásiak Hűvös őszi hajnalok sem riasztják vissza ezekben a napokban a vizslásiakat a kinti munkáktól. Idejüket nem a szokványos kerti foglalatosság köti le, ha­nem a közelmúltban kiépí­tett ivóvízhálózat adta komfortteremtés az ottho­nokban. Tetemes költséget vállaltak a helybeliek a rendszer kiépítése kapcsán, családonként 25 ezer fo­rintot, ami csupán a hoz­zájárulást jelenti. A szep­tember 30-án átadott táro­zóból immár 145-en kap­ják a vezetékes ivóvizet, a jelentkezők összlétszáma pedig 160. A vízvezeték létesítése te­remtett lehetőséget arra, hogy korszerű kazánfűtést valósítsanak meg a helyi tanács épületében. A fel­szabadult olajtározót vég­leg felszámolták, s helyére szennyvíztározót építettek. Az idei falumunkák közül feltétlenül a leglátványo- sabbrá került sor a múlt hét szombatján. Régi gondja volt a köz­ségnek a gázpalackok után­pótlásának biztosítása. Ha nyári időszakban nem is volt oly veszélyes a helyzet, té­len kényelmetlenséget je­lentett a szállítókocsi kés­lekedése. Gondoltak hát egyet, s célul tűzték ki — településfejlesztési hozzá­járulással is alátámasztot­ták. fejenként évi 300 fo­rintot vállalva —, az em­lített létesítmény megvaló­sítását. Az 1985-ben meg­fogalmazottak beteljesülése egyre közelebb kerül. A község központjában kiala­kított területhez megépült a bevezető betonút, mintegy 200 ezer forint ráfordítás­sal. A társadalmi munkában élenjáró községből most is vagy százan gyűltek ösz- sze a tanácsi hívó szóra. Elhelyezték az oszlopokat, kerítést építettek, s né­hány férőhelyes kerékpár- tárolót is eszkabáltak. Emel­lett sokan segédkeztek a tereprendezésben is. A tanács azt is elhatá­rozta, hogy még idén kor­szerűsíti a helyi hangos- beszélő-hálóaatot; a koráb­bi légvezeték helyett kábe­leket húznak ki az ugyan­csak új oszlopok között. A városokban szokatlan, itt megszokott propagandaesz­köz is hozzájárult a sike­res akcióhoz. A 300 palack fogadására alkalmas cse­retelep társadalmi munkán kívüli költsége egyébként eléri a 350 ezer forintot. A gondolatok azonban már előbbre tartanak Vizs­láson. A decemberi tanács­ülésen kívánják előterjesz­teni a teho megszünteté­sét beterjesztő tervezetet, lévén, hogy az ivóvízháló­zat családonkénti hiteltör­lesztése jelentős terhet ró a községbeliekre: megköze­líti a teho összegét, s a visszafizetés időtartama 8 év. (németh) Á magas vérnyomás visszaszorításáért Hazai és külföldi felmé­rések és tapasztalatok azt mutatják, hogy a magas vérnyomásban szenvedők 50 százaléka ismert a ke­zelőorvosok előtt, másik fe­le felfedezetlenül maradt. Szomorú, hogy a felfedezett 50 százaléknak is csupán fele áll gyógykezelés alatt, és a kezelt betegeknek is csak egy részénél megfe­lelő az alkalmazott gyógy­mód. Mindezek alapján hatá­rozta el az Országos Egész­жмшжшжшжшшшжжштжшшшш ségvédelmi Tanács, hogy a betegség visszaszorítására olyan akcióprogramot dolgoz ki, melynek ered­ményeként csökken a ma­gas vérnyomás szövődmé­nyek miatti halálozás, rokkantság és kórházi gyógykezelés. A program októberben indult. Az első lépcsőt az év végéig kell megvalósítani. Ez magában foglalja egy átfogó terv készítését, valamint egy in­tenzív továbbképzést, amely jelenleg is folyik a me­gyékben. Ezt követi majd a fel­nőttlakosság körét érintő kampányszerű szűrés, az esetleges gondozásba vétel. Ezeket a feladatokat az alapellátási szolgálatoknak az év végéig kell elvé­gezniük. A második és harmadik lépcsőben a szű­rés és gondozásba vétel folytatódik majd, s egy szé­les körű életmód-alakító, magatartást formáló prog­ramot szerveznek majd. Bérelt Boeingek Téli menetrend a MALÉV-nál Vasárnap lépett életbe a MALÉV téli menetrendje, amely 1989. március 25-ig tart. A légi közlekedés téli me­netrendje szerint hetente 121 járatot indít a MALÉV a világ 28 országának 33 városába. A Ferihegyi re­pülőtérre húsz külföldi lé­gitársaság gépei szállnak le, s teremtenek közvetlen összeköttetést 36 ország 45 városával. A tavalyi téli me­netrendtől eltérően az idén a kényszerű járatösszevo­nások helyett — ilyen volt például Budapest—Szófia— Bukarest és a Budapest— Prága—Lipcse vonal — közvetlen járatokat indíta­nak az érintett városokba. A téli menetrendi forgalmat TU—134- és TU—154-es gépek bonyolítják le, de már fo­kozatosan bekapcsolódnak a bérelt Boeing 737—200A típusúak. Az év során ér­kező Boeingek az idpn még csak esetenként állnak be a menetrendszerű forgalom­ba, de január 15-től mind­három bérelt gép menet­rend szerint közlekedik tizenöt útvonalon. Évente kétmillió darab kü­lönböző vákuumszívott cso­magolóanyagot gyártanak a Karancssági Egyesült Erő Termelőszövetkezet ipari melléküzemágában. A szép nevű Arany­hegyből ered a Dob- roda-patak. Neve a szlovák dobra voda (jó víz) szóból származik. E patak partján cseperedett fel 28 leány és fiú. A Karancs tö­vében elterülő falut akkor még Bocsárlöpujtőnek hív­ták. Csak 1958-ban „keresz­telték át” Karancslapujtőre. Szóval a háborús nemze­dék 1950-ben megkezdte a tudás várának meghódítását a 20-as években épült eme­letes iskolában. A fényes szellőkről daloltak és mezít­láb jártak. Gyűrött könyve­ik és irkáik hímzett tarisz­nyákban lapultak. Tízóraira zsíros kenyeret ettek. De azért cseperedtek is, meg okosodtak is. Harminc éve végeztek. Szétszéledtek a szélrózsa minden irányába. A minap ismét találkoztak. A 44 évesek kíváncsian mé­regették, kérdezgették egy­mást. Milyen vágyaik voltak s mi vált valóra belőle? Múlt és jelen összevetéséhez előkerült egy 1957-es emlék­könyv. GÉZA. Csöndes, szolid de­rék fiú volt. Baksaháza- puszitárój hóban-fagyban kilométereket gyalogolt az iskoláig. Alig múlt 10 éves, húgával árvaságra jutott. Nevelőszülőknél találtak me­nedéket. Nem adta fel. Je­les tanuló volt, és mindig szomorú. Bárkit földhöz te­remthetett volna. Soha nem verekedett, többen kicsúfol­ták, mert nem káromkodott. Salgótarjánban érettségizett. Budapesten gyógyszerész- diplomát szerzett. A Nógrád megyei kórház főgyógysze­részeként dolgozott. Társai első eltávozottjuk sírjára vö­rös szegfűcsokrot vittek. (Az emlékkönyvbe vörös szegfűket rajzolt, színes ce­ruzával.) MARGIT. Eleven, huncut csitriként él az emlékezet­ben. Fura módon az első padban szeretett ülni. Túlzás, hogy kitűnően tanult, ám buta sem volt. Érettségizett. hívják, az legyen a tied — véste az emlékkönyvbe.) SAROLTA. A komolyság, szorgalom, a tudás jelllemez- te. Kitűnően tanult. A Ma­dách Gimnáziumban is ki­tűnően érettségizett. Érdekes, hogy ő is gyógyszerész lett. Elkerült Heves megyébe. Ritkán látogat haza. (Elmerengve írom e lapra nevemet, mert ki tudja egy­Dél-Afrikáig. Ma Kanadában él családjával. Torontóban villanyszerelő-vállalkozást vezet: az áram nem ismer határokat felkiáltással. A találkozóra nem ment el, bár egyszer már járt itthon. (Szerencse kísérje életedet végig, soha sem felejtsd el, barátod, a régit — hangzik intelme az emlékkönyvben.) IVÁN. Az osztály legjobb tanulója. Nyolc éven át ki­tűnő. Remek családi környe­zet. Édesapja elismert ke­rékgyártómester. Három fiút nevelt fel. Nem min­dennapi módon. Kettőből or­vos lett, Iván vegyészmér­nök. Moszkvában végzett. Orosz feleséget választott. Elvált. Néha elrepül Moszk­vába a fiát meglátogatni, máskor Kanadában tárgyal. A TAURUS elismert gumi­ipari fejlesztőmérnöke. A régi barátokkal manapság is leáll focizni, miként ré­gen tette. (Ha férfi vagy, légy férfi. Legyen elved, hi*ed. IS ki­mondd ezt ha mindjárt vé­reddel fizeted — írta a pi­ros rózsa mellé az évkönyv­be.) ☆ A találkozó remek hangu­latban lezajlott. Ott volt Kö­kény Tibor tanár úr is, az egykori oszáiyfönök. Csak egy dolog miatt dohogott: — Gyerekek! Engem ne tanár urazzatok. Én nektek Tibor bácsi maradok. És tényleg ebben marad­tak! (r. i.) — . Harmincadik _____________________________________________________________— Férje agrármérnök, ő ker­tészkedik Salgótarjánban. Kedveli az olvasást. Kedvenc írója Móricz Zsigmond. (Légy jó mindhalálig —, irta rajza mellé az emlék­könyvbe.) SÁNDOR. Furfangos diák volt. Az édesapját nem is­merte. A Don-kanyarban maradt 1943-ban. Sanyit a természet érdekelte mindig. Szája fülig ért, amikor ki­derült: övé a legszebb ro- vargyűjtemény. Megfogott 6 mindent: gyíkot, siklót, ve­rebet, ürgét, talán még kis­ördögöt is. Ezzel imponált a sikoltozó lányoknak. Egy biológus veszett el benne, mert hűtőgépszerelő lett. 0 a főnök. S még egy. Elvált. Azután másodszor is felesé­gül vette nejét. Miként Mik­száth Kálmán tette. (A világ közepén létezik egy sziget, boldogságnak kor hol leszek — áll az em­lékkönyvben.) LÁSZLÓ. Erős, pajkos ne­buló volt. Szeretett vereked­ni, sőt még dicsekedni is. Mindenki „nehéz zenésznek” hívta. Énekórára ő hordta a nehéz harmómumot föld­szintről az emeletre. Becsü­letes szakmát tanult. Manap­ság a Volánnál a karosszéria- lakatosokat oktatja. Családi életében is révbe jutott a „második neklfuásira”. (Rajzolok néked virágot barátom, hogy el ne felejts, élek a világon — figyelmez­tet az emlékkönyvben.) A MÁSIK SÁNDOR. Nem mindennapi eset. A gimná­ziumban jól tanult. Azután rosszul érettségizett. Az egye­temre nem vették fel. Vil­lanyszerelő lett. És elégedet­len a sorsával. Apja példá­ját követve világgá ment. Bécs után meg sem állt /------------------------------------------------------------\ м ру várható I eseményei Hétfőn Salgótarjánban a Nógrádi Sándor Múzeum­ban előadásokkal emelékeznek meg az SKÜ alapí­tásának 120. évfordulójáról. Pásztón a Dózsa György Körzeti Általános Iskolában hangversenyt rendeznek Liszt Ferenc születésének 167. évfordulója alkalmából. Kedden Drégelypalánkon exporttermék-bemutatót tartanak az OKISZ és a KISZÖV rendezésében. Szerdán Salgótarjánban ülést tart a Mátra—Bükki Intézőbizottság elnöksége. Napirendjén a mátra—bükki üdülőterület termálfürdőinek és fürdőinek fejlesztési lehetőségei, valamint a Borsod—Heves—Nógrád me­gyei -idegenforgalmi hivatalok 1988. évi tapasztalatai szerepelnek. Ugyancsak Salgótarjánban a József At­tila Művelődési Központban kiállítás nyílik a salgó­I tarjáni fotóklub tagjainak munkáiból, a Balassi Bá­lint megyei könyvtárban pedig a pályakezdő peda­gógusok, népművelők és könyvtárosok fórumát tart­ják. Csütörtökön Salgótarjánban megyei tanácskozást rendeznek a kohászat fejlesztési koncepciójáról. E napon adják át az új tüdőgondozót a megyeszékhe­lyen. Nógrádgárdonyban orvosi lakásokat adnak át. Balassagyarmaton a Magyar Pedagógiai Társaság Nógrád megyei tagozata emlékülést és dokumentum- kiállítást rendez „A nevelés mai dilemmái és a ma- karenkói örökség” címmel a Bottyán János Honvéd­kollégium dísztermében. Pénteken Salgótarjánban a József Attila Műve­lődési Központban „Gömör—Kishont fazekassága” címmel nyílik kiállítás. Ugyancsak Salgótarjánban veterántalálkozót rendeznek a nagy októberi for­radalom 71. évfordulója alkalmából. V_____________________________________/ Társadalmi viták a választójogi törvény módosításáról Megkezdődtek és a héten tovább folytatódnak az or­szággyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény módosításá­val kapcsolatos társadalmi viták. Október 31-én, 15 órakor Rútságon, a pártbi­zottság tanácstermében, a népfront nagyközségi el­nöksége, Pásztón., 14.30-kor a középiskolában a fiatalok, 18 ómkor a KIOSZ helyisé­gében, a kisiparosok, Szé­csényben 16 órakor a párt- bizottság nagytermében a lakosság részvételével, Sal­gótarjánban 15 órakor a Baglyasaljai Általános Isko­lában az értelmiségiek,. 13 órakor a megyei Vöröske­reszt dolgozói tartanak a témában társadalmi vitát. November 2-á,n, 15 órakor Rétsáigon, a pártbizottságon a fiatalok, Pásztón. 15 órakor a városi tanácson, a tanácstagok, Szécsényben 15 órakor a szakközépiskolá­ban a tanácsi testület tagjai, Salgótarjánban 13 órakor, az SZMT-ben, az apparátus dolgozói vitatják meg a ter­vezett módosítást. November 3-án, társadalmi vita lesz Bátonyterenyén, a mozgalmi házban 15 órakor a fiatalok, Pásztón, a váro­si tanácsion 16.30-kor, a tanácsi dolgozók részvételé­vel, Szécsényben, 7.30-kor, a pártbizottsáigon, a pártcso- port, 15 órakor ugyanitt á népfront kibővített elnök­ségi ülése, Salgótarjánban, a síküveggyári ifjúsági ház­ban 16 órakor, a körzeti népfrontbizottság kibőví­tett ülése rendez társadalmi vitát. November 4-én, Salgótar­jánban, a KIOSZ-ban 9.30 órakor, testületi ülésen vi­tatják meg a tervezett tör- v ény módos í tást. A fórumokon bárki részt vehet és az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával összefüggő törvénymódosításról véle­ményt nyilváníthat. Végül is a szakértők dolga eldönteni, hogy a TJ 87—81-es rendszámú Trabant gépkocsi hogyan, és miért szenvedett október 27-én, csütörtökön balesetet a 22-es számú úton Salgótarján és Kishartyán között, az úgynevezett zsidó­dombi szakaszon. Az viszont megállapítható, hogy ezen a területen az egyéb helyektől eltérően több közlekedési ve­szélyhelyzet és ebből fakadó baleset fordul elő. Magán­megfigyeléseimre alapozva feltételezem, hogy az emelkedő miatt sokan fognak — olykor — meggondolatlan előzés­be, újabban viszont — az útszéli laza padka adja a gon­dok forrását. Főleg a nehéz gépjárműveket fenyegeti ve­szély, hogyha kerekük lecsúszik, akkor rakományuk sú­lyától az autó a mélybe süllyed, még akkor is, ha csekély a sebesség. Szerény javaslatunk lenne, hogy ezen a részen ne csak a felezővonalat, hanem az útpálya szegélyét jelző optikai vezétőcsíkot is felfestenék. Közeledik a ködös idő, rosszabbodnak a látási viszonyok, talán segíthetnénk ez­zel is a „békés” közlekedésnek. Képünkön az ezen a hely­színen padkáról lecsúszott TJ 87—81 rendszámú összetört Trabant gépkocsi. —kj—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents