Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-27 / 257. szám

1988. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 I Salgótarjáni Ötvözetgyár l-e$ üzemében Koszos arcok szikraesőben Nem valami üveghegyen túl élünk... Mezei István öntödei „egyenruhája” a talpától a leje búbjáig terjed, ugyanis a munkaruhához a Salgótar­jáni Ötvözetgyár I-es üze­mében a bányászokéra em­lékeztető arc is hozzátarto­zik. Alacsony, fürge járású férfi, de amikor kezdetét veszi a csapolás, magasan a munkafolyamat fölé nő. — Ma már túlvagyunk egy csapoláson — törli iz­zadt homlokát — és mind­járt kezdődik a második. Az órámra pillantunk mindketten. Kilenc óra lesz tíz perc múlva. — Kilenckor kezdjük! — kiabálja odá távolabb álló társainak, majd hozzám for­dul, s a munkától koszos ar­cából tisztán csillannak fe­lém szemei. Eszem ágában sincs emlékeztetni őt egy szempillantásommal sem a nem éppen fehérben játszó munkahelyi környezetére, mégis, ezzel indul beszélge­tésünk. — Én szeretem a piszkos munkát — von egyet a vál­lán. — Nem arra ügyelek, hogy ne legyek koszos, ha­nem arra, hogy minden ne­héz körülmény ellenére jól végezzem a munkám. Kicsi vagyok, talán nem is öntö­dei alkat, de mindent meg tudok csinálni, amire itt szükség van. Igen, büszke is vagyok rá, hogy szorgalom­mal és kitartással olyan tel­jesítményt is el lehet érni, amire sokszor a robosztus termet sem képes. — A piszkos is lehet szép? Mosolyog, mielőtt vála­szolna. — Tizennégy éve dolgo­zom itt, 36 éves vagyok. Ami körülvesz, bármilyen jelzővel is illessük, a második otthonom. Hajnalban már itt vagyunk, beöltözve, mun­kára készen. Megvizsgáljuk az elektródákat, a munka­eszközöket, megélezzük a stangát. Mindenki megy a maga kijelölt helyére. Négy­szer csapolunk egy nap, s abban, majd látni fogja, amikor lávaként folyik az anyag a teknőkbe, van vala­mi szépség. Pedig nem köny- nyű előcsalogatni a masz- szát a kemencéből. De nem ám! Kilenc óra. A kemencéből már kivésték a kokszporban meghemper- getett agyagdugót és a Me- zei-csapat elkezdi a csapo­lást. Szó szerint csapra ve­rik az exportot. A kemen­ce szájának egy hosszú, tö­mör, 30 kilogramm körüli vascsővel feszül neki az egyik munkás. A kemence sárkányként bőgve, szikra,- esőt fújtatva fogadja a „vasalást1'. Szemvakító káp- rázat az egész. Közben meg­telik az jegytik, csillére sze­relt teknő. Három férfi ru­gaszkodik neki a másik csil­lének, amivel arrébb tolják a telit, s a helyére állítják. Amíg a csapolás folyik, Solymár, András, az I-es üzem vezetője egészen rész­letesen képet fest az üzem munkájáról, a technológiai folyamatokról, s termelé­sük produktumáról, az öt­vözőanyagról. — Karbotermikus eljárás során, fémoxidok segítségé­vel, karbonnal ferroötvöze- tet állítunk elő. — Igaz, hogy a belföldi ötvözőanyag-ellátás tetemes része innen kerül ki? — A magyar vaskohászat ötvözoanyag-szükségletének közel negyedrésze vállala­tunktól szármázik. Hozzá­teszem, hogy a mi exportunk minősége azonos a belföld­re szállított ötvözetével. Ter­melésünk 30 százaléka ke­rül külföldre, főként Auszt­riába. Solymár Andrástól tudom meg; azt is, hogy a csapolá- si hőmérséklet megközelíti az 1700 Celsius-fokot. A ki­lenc, órai csapolásnak már végé. Üjra Mezei István tart felénk. — Hányadik csapolása volt ez? — Hűha! Rengetegszer csináltam, számszerűen nem tudom megmondani. — Erez már ilyentájban fáradtságot? — Nem szabad érezni. Ar­ra, mindig nagyon ügyelek, hcigy a munkában pihenten jöjjek. Bármelyik műszakra — ahogy a folyamatos mun­karend megkívánja. Szeren­csére bírom. Persze, ehhez sokat kell enni, mert nagyon kemény a munka. Másképp nem lehet bírni. Volt, aki csak csipegetett az ételből, talán a pénzével takarékos­kodott: egy hónapnál tovább nem bírta, odébb állt. — Muszáj takarékoskod­ni az itt dolgozóknak a pénz­zel? — A cédulán 12—13 ezer forint van, amit kikapok tisztán az 8—10 ezer. A meg­élhetéshez, ha a körülmé­nyeket is nézem, meg a család létszámát, többet ké­ne keresni, mindannyiunk­nak. Az adóról mór nem is szólok, ugyanis annyit tár­gyalunk róla a brigádban, a pártban, meg a szakszerve­zetben is. — Mennyire zavarja önö­ket mindaz az országos gond, amiről jócskán olvasható az újságokban, látni a tévében, hallani a rádióban? — Mi mindig ugyanúgy csináljuk a dolgunkat, azaz ha pénz van, akkor minden van. De ne higyje, hogy mi valami üveghegyen túl élünk. Tegnap például film­vetítésen voltunk a brigád­dal az acélgyári művelődési központban, ahol a kohászat helyzetéről néztünk meg egy filmet. Holnap pedig bográ- csozni megyünk. Mindketten érezzük, hogy még nagyon sok mindenről lehetne szót váltani, de lassan elő kell készülni a következő csapoláshoz. Bú­csúzuk Mezei István — cso­portvezető, szocialista bri­gádvezető, szakszervezeti bi­zalmi. az MSZMP tagja... A kívülállónak, mondjuk egy gyárlátogatónak, talán nem több egy koszos arcú munkásnál. Pedig az itteni, üzemi arcképcsarnok (is) igen értékes része társadal­munknak. Pénzben és tisz­teletben egyaránt mérni kell. Benkő Mihály Аж adósxakértő válástól Adóköteles-e az eladott házingatlan? Idős nyugdíjas házingat­lanát eladja, másik házin­gatlant nem vásárol, mert fiához költözik, illetve szo­ciális otthonba megy. Kell-e áfa-t fizetni, illetve milyen a személyi jövedelemadó nagysága? (V.-né, Salgótar­ján, Vörös Hadsereg út 64.; N. J. Balassagyarmat; P. T. Szirák és több idős kérde­zőnek.) Az ingatlanértékesítés, mint olyan, önmagában nem feltétlen von maga után adókötelezettséget. Lénye­ges kérdés: 1. Az ingatlanértékesítés­ből származott-e az állam­polgár jövedelme? Az eladá­si érték magasabb-e a szer­zési értéknél és az időközi ráfordítás összegénél? 2. Az elidegenítés a szer­zéstől számított 10 éven belül történt-e? Amennyiben az elidegení­tés a szerzést követő 10 éven belül történik, és az eladás­kori érték magasabb, mint a szerzéskori érték és az időközi ráfordítások együt­tes összege közötti különbö­zet, személyi jövedelemadó köteles. Amennyiben nyug­díjának összege és az in­gatlanértékesítésből szár­mazó jövedelme együttesen nem haladja meg a 96 ezer forintot, nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. A la­kásértékesítés után áfa-t fi­zetni nem kell. önellenőrzést hajtottunk végre általános forgalmi adó­ban. Bevallási és befizetési késedelmünk is van. Kérdé­sünk: mind a kétfajta szankciót meg kell-e fizet­nünk ugyanarra az időre? További kérdésünk: mikor kell az önellenőrzési pótlé­kot megfizetni? (GAMESZ) Egy költségvetési jogcím helyesbítésével kapcsolat­ban mindkét féle pótlék fel­merülhet, de egy adott hó­napra vonatkozóan csak az egyiket kell felszámítani. Az önellenőrzés során helyesbí­tett adót a legközelebbi be­vallási időpontban (az ön- ellenőrzés időpontját köve­tő hó 15-ig) kell bevallani és megfizetni, ha az adó összege (az egyébként fize­tendő és a feltárás együt­tes összege) az év elejétől, vagy az előző fizetéstől hal­mozottan eléri a 10 ezer forintot. Testületek tárgyalták Küldöttértekezletet hívott össze a pásztói városi pártbizottság Ülést tartott tegnap a pásztói városi pártbizottság, s személyi kérdés tárgyalá­sa mellett abban a fontos kérdésben is döntöttek, hogy összehívják a párt városi küldöttértekezletét. A párt­bizottság tegnapi ülésén részt vett és felszólalt, Dev- csics Miklós, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára. Szilágyi Albert, a városi pártbizottság titkára, a teg­napi tanácskozás levezető el­nöke emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban a me­gyei pártbizottság titkárává választották Füssy Józsefet, a városi pártbizottság első titkárát. A végrehajtó bi­zottság erre való tekintettel indíványozza, hogy Füssy Józsefet — munkásságát megköszönve, érdemeit elis­merve — a testület mentse fel városi első titkári tiszté­ből. Ezt követően szót kért Fekete Attila, Pásztó Város Tanácsának elnöke és Rónai Gáborné, a Dózsa György Általános Iskola pedagógu­sa. Mindketten elismeréssel szóltak a városi pártbizott­ság eddigi első titkára te­vékenységéről, majd a tes­tület egy tartózkodással fel­mentette Füssy Józsefet a városi pártbizottság éléről. A városi pártbizottság teg­napi ülésén a továbbiakban városi küldöttértekezlet ösz- széhívásáról döntöttek. A végrehajtó bizottság javas­lata és a pártbizottsági ülé­sen elhangzottak szerint e pártfórum összehívását az irányítási rendszer korsze­rűsítése indokolja. Ez utób­binak fontos eleme, hogy lehetőség van az egytestüle- tes rendszerre való áttérés­re, amikoris kisebb létszám­mal végrehajtó bizottság nélkül dolgozik a pártbizott­ság. Szóbeli kiegészítőjében Szilágyi Albert utalt arra, hogy ennek már a megyé­ben is vannak tapasztalatai. Ezek között említette, hogy kevesebb a tanácskozások száma, nincs átfedés, a felelősség nő, a munkajelleg dominál, nincs átruházott hatáskör. Az egytestületes irányításra való áttérést a tapasztalatok ösztönzik, eb­ben viszont a küldöttértekez­let joga és lehetősége dön­teni. Szilágyi Albert kitért arra is, hogy jogos a párt­tagság igénye: az új első titkár megválasztásában is minél szélesebb körben szól­janak bele, s erre a küldött- értekezlet révén lehetőség nyílik. A pártbizottsági ülésen felszólaló Devcsics Miklós elemezte a pártértekezlet óta eltelt időszakot, szólt a leg­fontosabb politikai kérdések­ről, majd ő is megfogalmaz­ta, hogy a városi küldött- értekezlet összehívását a kétlépcsős irányításra való áttérés indokolja. Többek között kifejtette, hogy az egyestülétes irányítással cse- lekvőbb, operatív testület dolgozhat. Az új pártbizott­ság lérehozására viszont a küldöttértekezlet hivatott. A vita után a pártbizott­ság úgy foglalt állást, hogy a városi küldöttértekezletet november 18-án tartják. A munka elősegítése érdeké­ben a pártbizottság tegnapi ülése jelölést előkészítő bi­zottságot választott. Megújították a pártbizottságot Szécsényben A fiatalok munkavállalási lehetőségeit a munkahelyi beilleszkedés tapasztalatait vitatta meg tegnap Szécsény­ben tartott ülésén az MSZMP váró' bizottsága. Szécsény- ből és térségéből a munka­képes korú lakosság mint­egy 60 százaléka ingázik, egyedül Szécsényből 800 em­ber utazik naponta. A párt- bizottság azzal számolt, a megye termékszerkezeté­nek korszerűsítése - várható­an azzal jár, hogy jelentős munkaerő szabadul fel. Az elhelyezkedési gondok min­den bizonnyal a térségben is a fiatalokat érintik. Ezért a testület fontosnak tartotta, hogy a tanácsok, az ipari és mezőgazdasági üze­mek időben felkészüljenek erre a helyzetre. Arra ösz­tönzik a gazdasági egysége­ket, hogy olyan termelést honosítsanak meg, amely lehetővé teszi a jövedelmező gazdálkodást, a hatékony foglalkoztatottságot, erősíti Szécsény és a környező te­lepülések eltartó-, illetve megtartó-képességét. A tes­tület — elismerve az ipari üzemek, termelőszövetkezetek eddigi törekvését —, a ha­tékony munkahelyek kiala­kítását, a termelési szerke­zet folyamatos korszerűsíté­sét, a műszaki fejlesztésit s ennek megfelelő szakmai kultúra fejlesztését szorgal­mazza. Az alapszervezetek feladatának jelölte a haté­konyabb foglalkoztatás ér­tékrendszerének, a vállalko­zói szellem erősítését, az eredményesebb, hasznosabb munka elismertetését. Az igényesebb politikai munka, az alapszervezetek önállóbb tevékenysége indo­kolta a testületek megújítá­sát A korábbi ülésen 11 pártbizottsági tagot felmen­tettek tisztségéből, helyükre kilencet közvetlenül az alap- szervezetek delegáltak. Így a BRG Szécsényi Gyárában Sági Józsefnét, az óvodában Borbás Lászlónét, az általá­nos iskolában Szenográdi Fe­rencet, a szécsényi tégla­gyárban Miskolczi Istvánt, a helyi malomban Fiikor Már­tont, Nagylócon Gyebnár Gyulát, a szécsényi szakkö­zépiskolában Bállá Jánost, a háziipari szövetkezetben Ács lstvánnét, a fogyasztási szö­vetkezetben pedig Velencei Ferencet választották testü­leti tagnak az alapszervezet tagjai. A pártbizottság tagjai sorába választotta még dr. Radván Mihályt, a karancs- sági termelőszövetkezet el­nökét és Szandai Lászlót, a KISZ városi bizottságának titkárát. Megújult a végre­hajtó bizottság és a munka- bizottságok is. A végrehajtó bizottság tagjai sorába vá­lasztották Zsédely Lajost, a szécsényi termelőszövetkezet párttitkárát, dr. Radván Mi­hályt és Szandai Lászlót. A tegnapi ülésen sor ke­rült a hatásköri lista módo­sítására is. A 24 alapszerve­zetből eddig 13 rendelkezett önálló káderhatáskörrel, most ezek száma 21-re bő­vült. Végezetül a testület tagjai a Központi Bizottság leg­utóbbi üléséről kaptak tájé­koztatót. Kommunista tanácstagok és a településfejlesztés Rétságon Hogyan, milyen módsze­rekkel sikerült bevonni a lakosságot a településpoli­tikai célkitűzések kialakítá­sába és megvalósításába Rétságon? Melyek azok az általánosítható tapasztala­tok, amelyek más települé­seken is eredménnyel hasz­nosíthatók? Ezt vizsgálta többek között tegnap, Rút­ságon tartott kibővített ülé­sén a városi jogú nagyköz­ségi pártbizottság. A testü­let ülését megelőzően tanács­kozott a nagyközségi ta­nács kommunista tanácstagi, csoportja. A megbeszélés célja az volt, hogy kellő tá­jékozottsággal, s aktívabban is képviseljék a tanács ál­láspontját, célkitűzéseit a különböző fórumokon. Jólle­het a nagyközségi tanács te­lepülésfejlesztési elképzelé­sei sorra megvalósulnak, a lakosság folyamatos tájékoz­tatásában, mozgósításában, még van tennivaló. A pártbizottság a továb­biakban tájékoztatót hallga­tott meg az egészségügyi alapellátás helyzetéről, a so­ron következő tennivalókról, az egészségügyi program végrehajtásában. A tájékoz­tató a pártbizottság mellett működő agitációs- és propa­ganda-munkabizottság vizs­gálódásain, tapasztalatainak összegezésén alapult. Végezetül a testület egye­bek között tájékozódott a két végrehajtó bizottsági ülés között eltelt időszakban végzett munkáról. Szóba ke­rült az is, hogy a városi jo­gú nagyközségi KlSZ-bizott- ság titkára — Bánkúti Ká­roly — helyét kettős jelölés révén töltsék be. A KISZ- bizottság által létrehozott jelölőbizottság — a KISZ- tagokkal folytatott beszélge­tések alapján — indokoltnak tartja, hogy két jelölt közül válasszák meg a nagyközsé­gi KISZ-bizottság titkárát. A pártbizottság támogatja Gyetvai Jusztinia Julianna a rétsági KISZ-bizottság poli­tikai munkatársának, és Molnár Zoltán, a horpácsi nevelőotthon alkalmazottja, a községi KlSZ-alapszer- vezet titkárának jelölését. Ugyancsak tájékoztató hangzott el a pártmunka tartalmi és szervezeti meg­újulásáról, az ezzel kapcso­latos feladatokról. A városi jogú nagyközségi pártbi­zottság abból indult ki. hogy a politikai munka színtere mindinkább a területi, a la­kóhelyi alapszervezet lesz. Ezért szükséges, hogy a te­rületen dolgozó alapszerve­zetek szervezetileg egysége­sek legyenek, új fiatal párt­tagokkal erősödjenek éa olyanokkal is, akik üzemek­ből, intézményekből men­nek a helyi kommunista kö­zösségbe. így lesznek a he­lyi politizálás aktív, igényes fórumai. A megyében elkezdődött szervezeti átalakulás része­ként, a jövőben a városi jo- jogú nagyközségi pártbizott­ság is egytestületes irá­nyításra tér át. Ennek elő­készítéséről esett szó a ta­nácskozáson, s a testület ki­alakítására jelölést előkészí­tő bizottságot választottak. «

Next

/
Thumbnails
Contents