Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-27 / 257. szám

1988. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK

NOGRAD

3

I Salgótarjáni Ötvözetgyár l-e$ üzemében

Koszos arcok szikraesőben

Nem valami üveghegyen túl élünk...

Mezei István öntödei „egyenruhája” a talpától a leje búbjáig terjed, ugyanis a munkaruhához a Salgótarjáni Ötvözetgyár I-es üzemében a bányászokéra emlékeztető arc is hozzátartozik. Alacsony, fürge járású férfi, de amikor kezdetét veszi a csapolás, magasan a munkafolyamat fölé nő.

— Ma már túlvagyunk egy csapoláson — törli izzadt homlokát — és mindjárt kezdődik a második.

Az órámra pillantunk mindketten. Kilenc óra lesz tíz perc múlva.

— Kilenckor kezdjük! — kiabálja odá távolabb álló társainak, majd hozzám fordul, s a munkától koszos arcából tisztán csillannak felém szemei. Eszem ágában sincs emlékeztetni őt egy szempillantásommal sem a nem éppen fehérben játszó munkahelyi környezetére, mégis, ezzel indul beszélgetésünk.

— Én szeretem a piszkos munkát — von egyet a vállán. — Nem arra ügyelek, hogy ne legyek koszos, hanem arra, hogy minden nehéz körülmény ellenére jól végezzem a munkám. Kicsi vagyok, talán nem is öntödei alkat, de mindent meg tudok csinálni, amire itt szükség van. Igen, büszke is vagyok rá, hogy szorgalommal és kitartással olyan teljesítményt is el lehet érni, amire sokszor a robosztus termet sem képes.

— A piszkos is lehet szép?

Mosolyog, mielőtt válaszolna.

— Tizennégy éve dolgozom itt, 36 éves vagyok. Ami körülvesz, bármilyen jelzővel is illessük, a második otthonom. Hajnalban már itt vagyunk, beöltözve, munkára készen. Megvizsgáljuk az elektródákat, a munkaeszközöket, megélezzük a stangát. Mindenki megy a maga kijelölt helyére. Négyszer csapolunk egy nap, s abban, majd látni fogja, amikor lávaként folyik az anyag a teknőkbe, van valami szépség. Pedig nem köny- nyű előcsalogatni a masz- szát a kemencéből.

De nem ám! Kilenc óra. A kemencéből már kivésték a kokszporban meghemper- getett agyagdugót és a Me- zei-csapat elkezdi a csapolást. Szó szerint csapra verik az exportot. A kemence szájának egy hosszú, tömör, 30 kilogramm körüli vascsővel feszül neki az egyik munkás. A kemence sárkányként bőgve, szikra,- esőt fújtatva fogadja a

„vasalást1'. Szemvakító káp- rázat az egész. Közben megtelik az jegytik, csillére szerelt teknő. Három férfi rugaszkodik neki a másik csillének, amivel arrébb tolják a telit, s a helyére állítják.

Amíg a csapolás folyik, Solymár, András, az I-es üzem vezetője egészen részletesen képet fest az üzem munkájáról, a technológiai folyamatokról, s termelésük produktumáról, az ötvözőanyagról.

— Karbotermikus eljárás során, fémoxidok segítségével, karbonnal ferroötvöze- tet állítunk elő.

— Igaz, hogy a belföldi ötvözőanyag-ellátás tetemes része innen kerül ki?

— A magyar vaskohászat ötvözoanyag-szükségletének

közel negyedrésze vállalatunktól szármázik. Hozzáteszem, hogy a mi exportunk minősége azonos a belföldre szállított ötvözetével. Termelésünk 30 százaléka kerül külföldre, főként Ausztriába.

Solymár Andrástól tudom meg; azt is, hogy a csapolá- si hőmérséklet megközelíti az 1700 Celsius-fokot. A kilenc, órai csapolásnak már végé. Üjra Mezei István tart felénk.

— Hányadik csapolása volt ez?

— Hűha! Rengetegszer csináltam, számszerűen nem tudom megmondani.

— Erez már ilyentájban fáradtságot?

— Nem szabad érezni. Arra, mindig nagyon ügyelek, hcigy a munkában pihenten jöjjek. Bármelyik műszakra — ahogy a folyamatos munkarend megkívánja. Szerencsére bírom. Persze, ehhez sokat kell enni, mert nagyon kemény a munka. Másképp

nem lehet bírni. Volt, aki csak csipegetett az ételből, talán a pénzével takarékoskodott: egy hónapnál tovább nem bírta, odébb állt.

— Muszáj takarékoskodni az itt dolgozóknak a pénzzel?

— A cédulán 12—13 ezer forint van, amit kikapok tisztán az 8—10 ezer. A megélhetéshez, ha a körülményeket is nézem, meg a család létszámát, többet kéne keresni, mindannyiunknak. Az adóról mór nem is szólok, ugyanis annyit tárgyalunk róla a brigádban, a pártban, meg a szakszervezetben is.

— Mennyire zavarja önöket mindaz az országos gond, amiről jócskán olvasható az újságokban, látni a tévében, hallani a rádióban?

— Mi mindig ugyanúgy csináljuk a dolgunkat, azaz ha pénz van, akkor minden van. De ne higyje, hogy mi valami üveghegyen túl élünk. Tegnap például filmvetítésen voltunk a brigáddal az acélgyári művelődési központban, ahol a kohászat helyzetéről néztünk meg egy filmet. Holnap pedig bográ- csozni megyünk.

Mindketten érezzük, hogy még nagyon sok mindenről lehetne szót váltani, de lassan elő kell készülni a következő csapoláshoz. Búcsúzuk Mezei István — csoportvezető, szocialista brigádvezető, szakszervezeti bizalmi. az MSZMP tagja...

A kívülállónak, mondjuk egy gyárlátogatónak, talán nem több egy koszos arcú munkásnál. Pedig az itteni, üzemi arcképcsarnok (is) igen értékes része társadalmunknak. Pénzben és tiszteletben egyaránt mérni kell.

Benkő Mihály

Аж adósxakértő válástól

Adóköteles-e az eladott házingatlan?

Idős nyugdíjas házingatlanát eladja, másik házingatlant nem vásárol, mert fiához költözik, illetve szociális otthonba megy. Kell-e áfa-t fizetni, illetve milyen a személyi jövedelemadó nagysága? (V.-né, Salgótarján, Vörös Hadsereg út 64.; N. J. Balassagyarmat; P. T. Szirák és több idős kérdezőnek.)

Az ingatlanértékesítés, mint olyan, önmagában nem feltétlen von maga után adókötelezettséget. Lényeges kérdés:

1. Az ingatlanértékesítésből származott-e az állampolgár jövedelme? Az eladási érték magasabb-e a szerzési értéknél és az időközi ráfordítás összegénél?

2. Az elidegenítés a szerzéstől számított 10 éven belül történt-e?

Amennyiben az elidegenítés a szerzést követő 10 éven belül történik, és az eladáskori érték magasabb, mint a szerzéskori érték és az időközi ráfordítások együttes összege közötti különbözet, személyi jövedelemadó köteles. Amennyiben nyugdíjának összege és az ingatlanértékesítésből származó jövedelme együttesen nem haladja meg a 96 ezer forintot, nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. A lakásértékesítés után áfa-t fizetni nem kell.

önellenőrzést hajtottunk végre általános forgalmi adóban. Bevallási és befizetési késedelmünk is van. Kérdésünk: mind a kétfajta

szankciót meg kell-e fizetnünk ugyanarra az időre? További kérdésünk: mikor kell az önellenőrzési pótlékot megfizetni? (GAMESZ) Egy költségvetési jogcím helyesbítésével kapcsolatban mindkét féle pótlék felmerülhet, de egy adott hónapra vonatkozóan csak az egyiket kell felszámítani. Az önellenőrzés során helyesbített adót a legközelebbi bevallási időpontban (az ön- ellenőrzés időpontját követő hó 15-ig) kell bevallani és megfizetni, ha az adó összege (az egyébként fizetendő és a feltárás együttes összege) az év elejétől, vagy az előző fizetéstől halmozottan eléri a 10 ezer forintot.

Testületek tárgyalták

Küldöttértekezletet hívott össze a pásztói városi pártbizottság

Ülést tartott tegnap a pásztói városi pártbizottság, s személyi kérdés tárgyalása mellett abban a fontos kérdésben is döntöttek, hogy összehívják a párt városi küldöttértekezletét. A pártbizottság tegnapi ülésén részt vett és felszólalt, Dev- csics Miklós, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára.

Szilágyi Albert, a városi pártbizottság titkára, a tegnapi tanácskozás levezető elnöke emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban a megyei pártbizottság titkárává választották Füssy Józsefet, a városi pártbizottság első titkárát. A végrehajtó bizottság erre való tekintettel indíványozza, hogy Füssy Józsefet — munkásságát megköszönve, érdemeit elismerve — a testület mentse fel városi első titkári tisztéből. Ezt követően szót kért Fekete Attila, Pásztó Város Tanácsának elnöke és Rónai Gáborné, a Dózsa György Általános Iskola pedagógusa. Mindketten elismeréssel szóltak a városi pártbizottság eddigi első titkára tevékenységéről, majd a testület egy tartózkodással felmentette Füssy Józsefet a városi pártbizottság éléről.

A városi pártbizottság tegnapi ülésén a továbbiakban városi küldöttértekezlet ösz- széhívásáról döntöttek. A végrehajtó bizottság javaslata és a pártbizottsági ülésen elhangzottak szerint e pártfórum összehívását az irányítási rendszer korszerűsítése indokolja. Ez utóbbinak fontos eleme, hogy lehetőség van az egytestüle- tes rendszerre való áttérésre, amikoris kisebb létszámmal végrehajtó bizottság nélkül dolgozik a pártbizottság.

Szóbeli kiegészítőjében Szilágyi Albert utalt arra, hogy ennek már a megyében is vannak tapasztalatai. Ezek között említette, hogy kevesebb a tanácskozások száma, nincs átfedés, a felelősség nő, a munkajelleg dominál, nincs átruházott hatáskör. Az egytestületes irányításra való áttérést a tapasztalatok ösztönzik, ebben viszont a küldöttértekezlet joga és lehetősége dönteni. Szilágyi Albert kitért arra is, hogy jogos a párttagság igénye: az új első titkár megválasztásában is minél szélesebb körben szóljanak bele, s erre a küldött- értekezlet révén lehetőség nyílik.

A pártbizottsági ülésen felszólaló Devcsics Miklós elemezte a pártértekezlet óta eltelt időszakot, szólt a legfontosabb politikai kérdésekről, majd ő is megfogalmazta, hogy a városi küldött- értekezlet összehívását a kétlépcsős irányításra való áttérés indokolja. Többek között kifejtette, hogy az egyestülétes irányítással cse- lekvőbb, operatív testület dolgozhat. Az új pártbizottság lérehozására viszont a küldöttértekezlet hivatott.

A vita után a pártbizottság úgy foglalt állást, hogy a városi küldöttértekezletet november 18-án tartják. A munka elősegítése érdekében a pártbizottság tegnapi ülése jelölést előkészítő bizottságot választott.

Megújították a pártbizottságot Szécsényben

A fiatalok munkavállalási lehetőségeit a munkahelyi beilleszkedés tapasztalatait vitatta meg tegnap Szécsényben tartott ülésén az MSZMP váró' bizottsága. Szécsény- ből és térségéből a munkaképes korú lakosság mintegy 60 százaléka ingázik, egyedül Szécsényből 800 ember utazik naponta. A párt- bizottság azzal számolt, a megye termékszerkezetének korszerűsítése - várhatóan azzal jár, hogy jelentős munkaerő szabadul fel. Az elhelyezkedési gondok minden bizonnyal a térségben is a fiatalokat érintik.

Ezért a testület fontosnak tartotta, hogy a tanácsok, az ipari és mezőgazdasági üzemek időben felkészüljenek erre a helyzetre. Arra ösztönzik a gazdasági egységeket, hogy olyan termelést honosítsanak meg, amely lehetővé teszi a jövedelmező gazdálkodást, a hatékony foglalkoztatottságot, erősíti Szécsény és a környező települések eltartó-, illetve megtartó-képességét. A testület — elismerve az ipari üzemek, termelőszövetkezetek eddigi törekvését —, a hatékony munkahelyek kialakítását, a termelési szerkezet folyamatos korszerűsítését, a műszaki fejlesztésit s ennek megfelelő szakmai kultúra fejlesztését szorgalmazza. Az alapszervezetek feladatának jelölte a hatékonyabb foglalkoztatás értékrendszerének, a vállalkozói szellem erősítését, az eredményesebb, hasznosabb munka elismertetését.

Az igényesebb politikai munka, az alapszervezetek önállóbb tevékenysége indokolta a testületek megújítását A korábbi ülésen 11 pártbizottsági tagot felmentettek tisztségéből, helyükre kilencet közvetlenül az alap- szervezetek delegáltak. Így a BRG Szécsényi Gyárában Sági Józsefnét, az óvodában Borbás Lászlónét, az általános iskolában Szenográdi Ferencet, a szécsényi téglagyárban Miskolczi Istvánt, a helyi malomban Fiikor Mártont, Nagylócon Gyebnár Gyulát, a szécsényi szakközépiskolában Bállá Jánost, a háziipari szövetkezetben Ács lstvánnét, a fogyasztási szövetkezetben pedig Velencei Ferencet választották testületi tagnak az alapszervezet tagjai. A pártbizottság tagjai sorába választotta még dr. Radván Mihályt, a karancs- sági termelőszövetkezet elnökét és Szandai Lászlót, a KISZ városi bizottságának titkárát. Megújult a végrehajtó bizottság és a munka- bizottságok is. A végrehajtó bizottság tagjai sorába választották Zsédely Lajost, a szécsényi termelőszövetkezet párttitkárát, dr. Radván Mihályt és Szandai Lászlót.

A tegnapi ülésen sor került a hatásköri lista módosítására is. A 24 alapszervezetből eddig 13 rendelkezett önálló káderhatáskörrel, most ezek száma 21-re bővült.

Végezetül a testület tagjai a Központi Bizottság legutóbbi üléséről kaptak tájékoztatót.

Kommunista tanácstagok és a településfejlesztés Rétságon

Hogyan, milyen módszerekkel sikerült bevonni a lakosságot a településpolitikai célkitűzések kialakításába és megvalósításába Rétságon? Melyek azok az általánosítható tapasztalatok, amelyek más településeken is eredménnyel hasznosíthatók? Ezt vizsgálta többek között tegnap, Rútságon tartott kibővített ülésén a városi jogú nagyközségi pártbizottság. A testület ülését megelőzően tanácskozott a nagyközségi tanács kommunista tanácstagi, csoportja. A megbeszélés célja az volt, hogy kellő tájékozottsággal, s aktívabban is képviseljék a tanács álláspontját, célkitűzéseit a különböző fórumokon. Jóllehet a nagyközségi tanács településfejlesztési elképzelései sorra megvalósulnak, a lakosság folyamatos tájékoztatásában, mozgósításában, még van tennivaló.

A pártbizottság a továbbiakban tájékoztatót hallgatott meg az egészségügyi alapellátás helyzetéről, a soron következő tennivalókról, az egészségügyi program végrehajtásában. A tájékoztató a pártbizottság mellett működő agitációs- és propaganda-munkabizottság vizsgálódásain, tapasztalatainak összegezésén alapult.

Végezetül a testület egyebek között tájékozódott a két végrehajtó bizottsági ülés között eltelt időszakban végzett munkáról. Szóba került az is, hogy a városi jogú nagyközségi KlSZ-bizott- ság titkára — Bánkúti Károly — helyét kettős jelölés révén töltsék be. A KISZ- bizottság által létrehozott jelölőbizottság — a KISZ- tagokkal folytatott beszélgetések alapján — indokoltnak tartja, hogy két jelölt közül válasszák meg a nagyközségi KISZ-bizottság titkárát. A pártbizottság támogatja Gyetvai Jusztinia Julianna a rétsági KISZ-bizottság politikai munkatársának, és Molnár Zoltán, a horpácsi nevelőotthon alkalmazottja,

a községi KlSZ-alapszer- vezet titkárának jelölését.

Ugyancsak tájékoztató hangzott el a pártmunka tartalmi és szervezeti megújulásáról, az ezzel kapcsolatos feladatokról. A városi jogú nagyközségi pártbizottság abból indult ki. hogy a politikai munka színtere mindinkább a területi, a lakóhelyi alapszervezet lesz. Ezért szükséges, hogy a területen dolgozó alapszervezetek szervezetileg egységesek legyenek, új fiatal párttagokkal erősödjenek éa olyanokkal is, akik üzemekből, intézményekből mennek a helyi kommunista közösségbe. így lesznek a helyi politizálás aktív, igényes fórumai.

A megyében elkezdődött szervezeti átalakulás részeként, a jövőben a városi jo- jogú nagyközségi pártbizottság is egytestületes irányításra tér át. Ennek előkészítéséről esett szó a tanácskozáson, s a testület kialakítására jelölést előkészítő bizottságot választottak.

«