Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-27 / 257. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: i.30: Komoly zene 9.00: Operettfinálék 9.30: A külpolitikai rovat műsora 10.05: Diákfélóra J0.35: Táncház Pesten 11.05: Fúvósátiratok Ц.25: A hazudós Fejes Endre novellája 12.45: Válaszolunk hallgató­inknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai 14.25: Rózsavölgyi-verbunkosok 15.00: Szóról szóra Zenés irodalmi magazin 16.05: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel ]C.20: A Riporterőrs tagja voltam 17.00: Mi kerül a tányérba? Antal Éva riportja 17.30: Krisztinavárosi madrigál — IX'8. rész 19.25: Károlyi Mihály 20.19: Lázár Katalin és a Düvő együttes felvételeiből 20.30: A rendszerelv kérdőjelei 21.00: Évszázadok muzsikájá­ból 22.00: Hírvilág 22.30: Bach: E-dúr hegedű- verseny 23.00: Operaest PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Cimbalommuzsika 8.20: A Szabó család 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Edith Piai énekel 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: A népművészet ifjú mesterei 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Sokféle Szórakoztató irodalmi délután 15.05: Tudományos könyves­polc 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 16.15: A Rock Gyermekei Klubja 17.05: Újdonságainkból 17.30: Zöld telefon 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 19.45: A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada Az utolsó békeév 22.00: Népdalkörök pódiuma 22.25: Üj szovjet slágerlista 23.10: A heavy metal kedvelőinek 23.52: Régi fúvósmuzsika BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Zenekari muzsika 10.22: Walton: Troilusz és Kresszida Háromfelvo- násos opera 13.05: Bizonyítványt nem állítunk ki! Kővári Katalin dokumentum- műsora 13.43: Életképek népzenével 14.05: Francia romantikus muzsika 15.06: Pophullám 15.59: Magyar szerzők zene­kari müveiből 17.00: Nyitnikék 17.30: Dvorzsák: Dumky trió 17.59: Fúvósfórum 18.30: in limba materna 19.05: Diákfélóra 19.35: A Berlini Rádió Szimfo­nikus Zenekarának hangversenye 21.02: Zeneközeiben a magnósok 22.00: Magyar művészek operafelvételeiből 22.37: Napjaink zenéje MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nógrád megyéből — Reklám. —17.30: Műsorismertetés, hírek, idő­járás. 17.35: A Tiszától a Du­náig. Zenés magazin. Szer­kesztő: Jakab Mária. (Köz­ben: 18.00—18.15: Észak-ma­gyarországi krónika. — 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Teledoktor 9.i5: Kocka a kulcstartón Csehszlovák bűnügyi film 10.40: Abrahám gyermekei X1II/11. rész 11.10: Képújság 17.00: Hírek 17.05: Útkeresők Sarkadi emberek 17.40: Reklám 17.50: Hármas csatorna 18.35: Álljunk meg egy szóra! 18.45: Reklám 18.55: Tévétorna 19.00: Esti mese 19.i5: Lottósorsolás 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Enn Vetemaa: Hétpró- bások 20.55: Van öt perce? 21.00: Unokáink sem fogják látni 21.49: Reklám 21.45: A hét műtárgya 21.50: Fejezetek az első világ­háborúból. 19., 20 fejezet 22.35: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.55: Képújság 18.00: Magyar évszázadok I8.i5: Verdi. IX 4. rész 19.25: Správy — Hírek szlovák nyelven 19.30: Ecranul nostru 20.00: Képújság 20.05: A Nílus ajándéka Egyiptom 20.25: Alpok-Adria magazin 20.55: Híradó 2. 21.10: Telesport Labdarúgó-kupanap 21.55: . . . bubik, királyok, dámák. . . 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.20: Tv-sorozat 10.20: Dokumentumfilm Ц.00: Művelődési sorozat 11.30: Tévébörze 13.25: Ünnepi nagygyűlés közvetítése Prágából 15.00: A mi ügyünk — pub­licisztikai sorozat 15.30: Ipari tanulóknak 16.00: Dalok a földről és az emberekről 17.00: A nap percei ‘ 17.10: Orvosi tanácsok 17.20: Logikusan véve — sorozat 17.50: Az egészségügy határkövei 18.20: Esti mese 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.20: Egy család története 20.50: Publicisztikai műsor 21.35: Dalok a képernyőről 21.55: Autósok, motorosok magazinja 22.55: A boldogság félidője. 2. MŰSOR: 17.35: Közép-szlovákiai magazin 17.55: Dinka — szovjet film 2. rész 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.30: Tévéfilm Martin Benkaról 21.40: Híradó 22.10: Világhiradó 22.25: Labdarúgó-összefoglaló 22.50: Vasek Patejdl és vendégei MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A kis szemtanú. Színes amerikai bűnügyi film. — Kamara: Ne vedd el tőlem a napot. Szí­nes francia filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: A dzsungel könyve. Színes ame­rikai rajzfilm. Este 8-tól: Rendőrsztori. Színes akciódús hongkongi kalandfilm. — Ka­mara: A hamiskártyások fe­jedelme. Színes, lengyel bűn­ügyi film. — Kisterenyei Pe­tőfi: Hanussen. Színes, ma­gyar—NSZK-beli koproduk­ció. — Petőfi: fél 6-rtól: Jú- dás hadművelet. Színes, szinkr. francia kalandfilm. — Szé- csény: 6 órától: Nézz körül! Színes szovjet film. — Álta­lános iskolásoknak: Lúdas Matyi. — Jobbágyi: Kémek a sasfészekben I—II. Színes, szinkr.. látványos angol kém- regénv filmváltozata. — Nagy lóc: Érints meg és menj! Szí­nes, szinkr. amerikai film. NÓGRÁDI TÁJAKON... FI LM JEGYZET TELEXEN ÉRKEZETT. .. Eg у sorozattal kevesebb, avagy mire fel ez a nagy érdektelenség A Salgótarjáni József At­tila Művelődési Központ be­járata előtti hirdetőfalon kézzel rajzolt plakát adja hírül: az őszi-tél; hónapok­ra meghirdetett diákbérleti sorozat előadásait az érdek­lődés hiánya miatt nem tart­ják meg. A sorozat első előadása éppen ma, csü­törtökön délután lett volna. Az egri Gárdonyi Géza Színház művészei a Képzelt riport egy amerikai pop­fesztiválról című magyar musicalt adták volna elő a fiataloknak, ebből azonban már nem lesz semmi. (A da­rabot este hét órától, bér­leten kívül a felnőttek néz­hetik meg.) A művelődési központ 645 férőhelyére ugyanis mindösze 115 bér­letet adtak el. Ami e szerény számban még érdekes: a bérleteket csaknem teljes egészében megyeszékhelyen kívüli is­A kis szemtanú kólák tanulói vásárolták meg. Salgótarjánban csupán a gépipari szakközépiskola és a Lovász József Általá­nos Iskola mutatott érdek­lődést a színházi kínálat iránt. Ügy látszik, könnyebb el­jutni Tarról. Mátranovák- ról, Somoskőújfaluból a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontba, mint a belvárosból, illetve a peremkerületekből. Vagy inkább arra gondol­junk, hogy az úgynevezett vidék nem is annyira vidék, s ott még él az érdeklődés, az igény a művelődésre?* Ámbár végtére is mind­egy, mire gondolunk, mit okoskodunk ki a történet­ből — a tények tények ma­radnak, s ez az, am, a mű­veltség, a tudás elkötele­zettjei számára elkeserítő. Már az iskolák javára sem lehet számítani! (ek) Bizony nagyon jó, hogy gondos kezek rögtön a be­vezető képsorokra felírták: Pennsylvania, 1984. Mert a tudatlan néző a látottak alapján azt gondolhatná, hogy nem Amerikában, ha­nem a bibliai földeken já­runk; nem napjainkban, ha­nem legalábbis а XVI. szá­zadban játszódnék a film cselekménye. Nyakig zárt, feketébe öl­tözött asszonyok, hosszú szakállú, nagy kalapú sö­tét ruhás férfiak éppen a mennonita szekta egyik tagját temetik. Ez a balla­dái feszültséget keltő at­moszféra mindvégig megma­rad, sőt fokozódik. Komoly érdeme ez Peter Weir mél­tán világhírűvé vált alkotá­sának, A kis szemtanúnak, amely csupán három éve született, s mi máris itthon üdvözölhetjük. Az ausztrál hagyományokat, az érzést és gondolatvilágot amerikai közegben is jól érzékeltetni tudó rendező nem érdemte­lenül nyerte el a szakma el­ismerését is. A titokzatos vallási kö­zösség szigorúan zárt rend­jének autentikus bemutatá­sa, a film rokonszenves jel­lemzői közét tartozik. Ebbe az éteri világba szövődik bele a cselekmény bűnügyi szála. Az elhunyt gyermeke (Lukas Haas) egy állomá­son — átszállásra várakozás közben — véletlen szemta­núja lesz egy cseppet sem szokványos gyilkosságnak. Az anya (Kelly McGillis) és fia életének következő szakasza emiatt aztán ösz- szefonódik a kettejüket vé­delmező nyomozó sorsival. John Book (Harrison Ford) rendőrtiszt nyilván nincs könnyű helyzetben, amikor a bestiális kegyetlenséggel Lukas Haas, a kis szemta­nú méltó partnere a felnőtt sztároknak. örökre elnémított civilru­hás kolléga gyilkosainak megszállottként a nyomába szegődik. A kis szemtanú ugyanis a rendőrségi dicső­ségtáblán felismeri a tettes arcképét. .Booknak menekül­nie kell, mert kiderül, hogy munkatársa és nagyhatalmú főnöke is belekeveredett az ügy hátterét képező kábító­szermaffiába. A szekta vidéki telepe me­nedékhelyet nyújt mindhár­muk szalmáira. Itt válik a krimi fonala mellékszállá. Az összezártság következ­ménye elkerülhetetlen: a két magányos ember végze­tesen egymásba szeret. Ám kettőjük — eleve halálra ítélt — vonzalmában két vi­lág is ütközik. A morális tisztasággal átitatott Madon­na-arcú szépség mennyei szférája és a mindennapok, a nagyvárosok piszkos tör­vényei, szakmai ámokfutá­sai szerint érő rendőr régió­ja összeférhetetlen. Marad az egymásra csodá- lás, a vágyakozó tekintet. A létezés igazi ünnepnapjai. Az örömteli pillanat bubo­rékai azonban szétpattan­nak, mert egyikük, sem tud­na soha tartósan a másik életterébe beilleszkedni. Örökre elválasztják őket egymástól a lehúzó körül­mények, a merev szokások és a bénító beidegződések. Romantika ez a javából, de nem fanyalgunk, mert nem silányodnak olcsó érzelgő- séggé a lírai epizódok. A bűnügyi filmdráma él­ményt jelent azok számra is, akik nemcsak a jó­képű Harrison Ford miatt ültek be a nézőtérre. A cso­dálatos zene hűen elevení­ti meg az érzelmek délibáb­jait és a megsemmisülésre kárhoztatott indulatokat is. Maurice Jarre neve fém­jelzi mindezt, aki nem más, mint a Zsivágó doktor Os- car-díjas zenemestere. Sokáig gondolkoztam, hogy miért került ez a mozida­rab, ez a jó értelemben vett mozilektűr — mint Graham Greene művei — az első pillanatban oly közel a szí­vemhez. Talán mert hason­lít egy régebbi felkavaró él­ményhez? Igen! Roman Po­lanski Egy tiszta nő-je ugyanilyen varázslatos han­gulatokat ébresztett ben­nem, mint a szigetként élő zárt vallási közösség erköl­csi kisugárzása. S még valami. Van egy apró jelenet, amikor a tár­lóból az irdatlan rdennyisé- gű gabona iszonyú erővel rázúdul az ott kuporgó rend­őrre. Belmondó Borsalinója sejfett fel egy pillanatra: mintha ott már láttam volna ugyanezt. De egy ilyen nagyszerű­en sikerült produkciónál a kivétel nem erősítheti a sza­bályt: jóból soha nem árt meg a sok. Buzafalvi Győző A fafaragó kiállítása Bátonyterenyén a nép­kert körzeti művelő­dési Házban Csáki Pál fafaragó 17 alkotását tekinthetik meg az ér­deklődők november kö­zepéig. — bp — megkérdezte: Mikor lesz fűtés az iskolában ? Számtalan aggódó szülő tette fel a kérdést, mikor lesz végire fűtés a bátony- terenyei Kossuth Lajos Ál­talános Iskola Jászai úti épületében? Itt a fűtési szezon, a gyerekek megfáz­nak. A kérdést Gugi Lászlónak, az iskola igazgatójának to­vábbítottuk: — Jogos a panasz. Jelen­leg a fűtés valóban szüne­tel. A tantermekben 12 fok van, s nem tudom megmon­dani, mikor lesz meleg. Vannak olyan radiátorok, amelyek már 9 évesek. Az elmúlt évben előfordult olyan is, hogy naponta tör­tént csőtörés, a radiátorok lyukasak. Már két éve kö­nyörögtem a bátonyterenyei gamesznak, hogy fel kell újítani. Azt is kértem, a nyári szünet alatt tegyék ezt, de nem, most javítják a fűtési rendszert. Mennyi­re tervszerű a kivitelezés? Azt az mutatja, hogy októ­ber 10-e körül kezdtek sza­ladgálni a radiátorok után. Most a rendszerben nincs víz, a radiátorok egy részét a folyosón tárolják. Ráadá­sul ez még balesetveszélyes is! A gamesz vezetője Mor­genstern Éva a következő­ket mondta: — Az iskola Jászai úti ré­szén a fűtési rendszer tel­jes felújítását végeztetjük a Salgótarjáni Javító-Kar­bantartó Vállalattal. A ra­diátorok cseréjét tudtommal a délutáni órákban, este­felé végzik, hogy ne zavar­ják a tanítást Ahol nincs tanítás, ott folyamatosan újítják fel a rendszert. A következő napra mindig összeszerelik, hogy fűteni le­hessen. A munkálatok java részét már elvégezték a ki­vitelezők. s előreláthatólag az október 30-i határidőt tartani tudják. A megtervezett, összehan­golt munkálatokba ezúttal valahol hiba csúszott. A kér­dés így továbbra is kérdés marad: Miért ősszel kell felújítani egy fűtési rend­szert? A gyerekek egyelőre fáz­nak. és csupán reményked­nek, (—DÁM) Együttérző elfogultság Kornél képei Zámbó Kornél festőmű­vész 35 műve várja az ér­deklődőket a Képcsarnok salgótarjáni bemutatótermé­ben, a falakon az évszakok színei világítanak. A képek közül 22 olaj és 13 guache. Ezek a művek alapvetően realista indíttatásúak, fogal­mazásukra konstruktív szán­dék jellemző, hangvételük a hagyományos vizuális kultú­rával rendelkezők számára is rokonszenves. A dunán­túli környezet és népélet, a munkás-bányász élet megje­lenítése jelenti a művész munkásságának alapját. Zámbó Kornél 1938-ban született Téten, a művészeti gimnáziumban érettségizett, rajztanári oklevelet az egri tanárképző főiskolán szer­zett, majd elvégezte a Kép­zőművészeti Főiskola festő szakát 1971-ben. Azóta rend­szeresen szerepel a rangos hazai csoportos kiállításo­kon, több egyéni tárlata volt, 1981-ben az NSZK-ban is sikerrel mutatkozott be. Jelenleg művészpedagógus Oroszlányban. A salgótarjáni bemutató szintén közvetlen kapcsola­tot jelez a közönséggel. E meghittség magyarázata a lobbi között abban rejlik, hogy a művész elevenen ben­ne él , környezetében és a mai korban, így benyomásai, amelyekről festményein ke­resztül számol be, a mű­barátok széles tábora szá­mára a köznapi észleletek világából is ismerősek. Ki­próbált értékekről, érzékeny fogalmazásról, a festészet vonzó erényeinek megcsillog- tatásáról van szó a művész munkásságában. A korsze­rűsített hagyományos forma­világ pedig lehetővé teszi nagy tömegek számára is a mondanivalóval, a tematiká­val való azonosulást, a ké­pek megérintik az ember érzelmi rétegeit. A realista indíttatás ugyanakkor meleg ember­séggel, férfias lírával páro­sul, s bár a művek a való­ság közvetlen inspirációjára születnek, formanyelvükben a primér élmény erőteljes továbbfejlesztéséről is valla­nak. Festői felfogása éppen ezért szigorú, a kompozíciók feszesek. Művészi megnyi­latkozásait vonzóvá teszi, hogy nem fedi el az ihlet közvetlen forrásait akár a tájakról, akár a tájakban élő emberekről van szó. Nagy gonddal szerkesztett képeinek tárgyi elemei mély érzelmeket hordoznak, ezek az elemek éppen ezért az érzelmi és a gondolati tar­talmak jelképeivé is vál­nak. Munkásságának ezt a jellegzetességét szolgálja színskálájának változatossá­ga is, amely szintén az iga­zolt tradíciókban gyökered­zik, ám azokat tovább is fejleszti. A látvány így gyakran látomássá válik, az egyedüllét, a magány, az öregség különösen a ma­gukra hagyott falusi embe­rek megjelenítésével válik átérezhetővé. A művész az élet szép él­ményeivel ajándékozza meg a nézőt, s bár a képek köz­vetlenül nem idézik napi konfliktusainkat, bonyolul­tabb lélektani helyzeteket sem idéznek, nem szabad mégsem azt hinni, hogy ez a művészet merőben nyugal­mat és harmóniát áraszt. Például az öreganyó, az Egyedül, a tyúkokkal körül­vett Nénike, a Muskátlis gang csendes és halk világot vetít élénk, ám az emberi élet rejtettebb tájai is fel­sejlenek, mindenekelőtt a „színes” délutánok és alko- nyatok fényébe vont emberi magány, amely ily módon jelképes arculatát is meg­mutatja. Ezek a képek együttérző szeretettel készültek, s tud­juk, a művész otthon van ebben a világban, a parasz- udvarokon, ahol elmagányo" sodott — mert elhagyott — emberek dédelgetik az egy­két tvúkocskát, termesztgetik a zöldséget, öntözik a mus­kátlikat, hogy valami szép­ség is legyen az életükben, a sokszor „társadalom alatti” létezés körülményei közepette. A művész dunántúli, ba­latoni tájaiban is megértőén vizsgálja a valóságot a ma­ga belső meghatározottságá­ban. törvényszerű változá­saiban. A Magányos szék cí­mű képen a tárgyat, bera­gyogja a fény, úgy áll a nyári kertben, mint valami felkiáltójel, jóllehet környe­zetével annyira egy, mintha soha senki nem ült volna rajta. A szék érzékeny analízise azonban rádöbbent arra, hogy emberi sorsra történik itt is utalás, csakúgy, mint a Téli pincék, a Viharos táj, a Tópart, a Balatoni pincék, a Szőlőlugas című képeken. A festő tárgyilagosságán min­denütt átüt az együttérző el­fogultság, amiben a nézők természetesen szintén osztoz­nak. T. E.

Next

/
Thumbnails
Contents