Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-04 / 237. szám

2 NOGRAD 1988. OKTOBER 4.. KEDD I kényszermegoldásek veszteségeket ekeznának Nem jelenthet alternatívát az adósságok átütemezése Sajtótájékoztatót tartott héttőn Bartha Ferenc, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank idei tevékenységé­ről és jövő évi feladatairól. Elmondotta: a népgazda­ság külső megítélése szem­pontjából kulcskérdés a tervben előirányzott felada­tok teljesítése. A jegybank folytatja szigorú pénzügyi politikáját, a IV. negyedév­ben az MNB további 17 mil­liárd forinttal csökkenti a refinanszírozási hitelkeretet, a kereskedelmi bankok hi­telezési lehetőségét. A külső pénzügyi egyensúly szem­pontjából fontos, hogy a fo­lyó fizetési mérleg hiánya a tervezetthez közei fog ala­kulni. Gondot jelent azon­ban, hogy a költségvetés hiá­nya a tervezett 10,4 milliárd forintot túllépi. A deficit azonban Bartha Ferenc sze­rint 15 milliárd forinton be­lül lesz. Az ország külső megítélé­sének az is lényeges szem­pontja, hogy mennyire ha­lad előre a tervezett libera­lizálási program. Az MNB szükségesnek tartja a bér-, az ár- és az importrendszer liberalizálását. Az MNB azzal számol, hogy jövőre némiképp ‘ to­vább javul a folyó fizetési mérleg helyzete, az idei 5—600 millió dolláros hiány A Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erői katonai tanácsa Buda­pesten tartja soron követ­kező, 38. ülését. A tanács­kozásra hétfőn hazánkba ér­kezett a bolgár néphadsereg, a csehszlovák néphadsereg, a lengyel néphadsereg, az NDK nemzeti néphadsereg, a Román Szocialista Köztár­saság hadserege és a szov­jet hadsereg küldöttsége. A katonai tanács hétfőn délután megkezdte munká­ját. Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter az MSZMP Központi Bi­zottsága, a magyar kormány és a Magyar Néphadsereg vezetése nevében köszöntötte a katonai tanács ülésének résztvevőit, akik Viktor Ku- l'ikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az egyesített fegyveres erők főparancsnoká­nak elnökletével ültek össze. A miniszter beszédében 4—500 millió dollárra csök­ken. Ezért csak akkor kerülhet sor a vállalati gazdálkodás jelenlegi szigorú pénzügyi feltételeinek fokozatos eny­hítésére, ha a kibontakozá­si program sikeres végre­hajtása következtében jelent­keznek az eredmények a gazdaságban. Az MNB elnöke arra is felhívta a figyelmet. hogy jövőre mindenképpen szük­séges az árszínvonal emel­kedésének ütemét csökken­teni. Az idén a tervezett 15 százalék helyett az infláció éves mértéke eléri a 16—17 százalékot. Sikernek köny­velhető el. hogy a tervtől csak viszonylag kismértékű az eltérés. Az infláció jö­vőre az importverseny erő­sítésével, a szigorú pénz­mennyiség-szabályozással és a szigorúbb költségvetési gazdálkodással csökkenthető. Így teremthetők meg a fel­tételek ahhoz, hogy éves szinten az inflációs ráta 12—15 százalék közé szorul­jon. Az MNB elnöke beszámolt arról, hogy a népgazdaság idei külföldi adósságszolgá­latának finanszírozása már emlékeztetett arra, hogy a katonai tanács olyan időben ülésezik, amikor a világpo­litikában bonyolult folyama­tok mennek végbe. Ezek közül a legfontosabb kér­désben, a leszerelés téma­körében a Varsói Szerződés, azon belül is elsősorban a Szovjetunió ragadta magá­hoz a kezdeményezést. Ezt igazolják a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozók, a köze­pes és rövidebb hatótávol­ságú rakéták megsemmisí­téséről kötött megállapodás, a hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos csökkenté­séről folyó tárgyalások elő­rehaladása, valamint az eu­rópai haderők és hagyomá­nyos fegyverzet csökkentését szolgáló tanácskozás előké­szítésének eredményei. Mind­ezek mellett azonban — mutatott rá Kárpáti Ferenc — azt is világosan látni kell, hogy az enyhülési fo­biztosított. A közelmúltban vett fel az MNB egy jelen­tősebb hitelt az NSZK-tól, tervezi 200 millió dolláros kölcsön felvételét Japánból, s tárgyalásokat folytat a Világbankkal a jelenlegi egy évre megkötött stand by- megállapodás hosszabb lejá­ratú szerződéssé átalakításá­ról. Jövőre a törlesztési kö­telezettségek csökkennek, így az MNB a jelenlegi is­meretek szerint biztonságos módon meg tudja oldani az adósságszolgálat finanszíro­zását 1989-ben is. Éppen ezért Magyarország számára jelenleg nem jelenthet al­ternatívát az adósságok át­ütemezése. Ugyancsak nem lenne szerencsés megoldás az úgynevezett adósságkon­verzió. vagyis az. hogy tar­tozásaink fejében külföldi befektetők válnának magyar vállalatok résztulajdonosai­vá. Ezek kényszermegoldá­sok amelyek jelentős vesz­teségeket okoznának. Az MNB elnöke szerint szükséges a monetáris irá­nyítás továbbfejlesztése. Eh­hez azonban elengedhetetlen egy jegybanki törvény meg­alkotása, amely pontosan meghatározza az MNB moz­gásterét. hatáskörét és fele­lősségét. s ugyanakkor biz­tosítja a kormánytól való na­gyobb önállóságot. lyamat még nem vált visz- szafordíthatatlanná. A VSZ politikai tanács- kozótestülete ez évben Varsóban megtartott ülésén ismételten állást foglalt az enyhülési politika folytatása mellett — hangsúlyozta be­szédében a honvédelmi mi­niszter. Ennek értelmében erőfeszítéseket kell tennünk, hogy mielőbb megkezdődje­nek és konkrét eredménye­ket hozzanak az Európában található haderők és fegy­verzetek csökkentéséről szóló tárgyalások, a kölcsönös biztonság szem előtt tartá­sával törekednünk kell az aszimmetriák megszünteté­sére, a haderők és fegyver­zetek alacsonyabb szintjének kialakítására. — mondotta befejezésül Kár­páti Ferenc. A tanácskozás előrelátha­tóan szerdán fejezi be mun­káját. (MTI) Grész Károly fogadta a Világbank első elnökhelyettesét Grósz Károly, a Mi­nisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Moeen Ahmad Qureshit, a Világbank első elnökhelyet­tesét. A szívélyes légkörű meg­beszélésen részt vett Pulai Miklós miniszterhelyettes, a Világbank magyarországi kormányzója. (MTI) Elhunyt Franz löset Strauss Hétfő délben a regensbur- gi irgalmasok kórházában, 73 éves korában elhunyt Josef Strauss, bajor minisz­terelnök, a keresztényszo­ciális unió (CSU) elnöke. A nyugatnémet államférfi szombaton hirtelen rosszul lett, elájult, s eszméletét kórházba szállítása után sem nyerte vissza. Strauss állami temetése a jövő hét elején lesz. Franz Josef Strauss sze­mélyében az NSZK egyik legmarkánsabb, legbefolyá­sosabb államférfia távozott, aki jelentékeny érdemeket szerzett az ország újjáépíté­sében, gazdasági-társadalmi fejlődésének előmozdításá­ban. A kelet-európai szocia­lista országokkal való kez­deti szembenállás korszaka után sokat tett a velük való politikai-gazdasági együtt­működés fejlesztéséért is. Részvéttáviral Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke táviratban fejezte ki részvétét Franz Josef Strauss, a Bajor Szabad Ál­lam miniszterelnökének, a CSU elnökének elhunyta al­kalmából dr. Helmut Kohl­nak, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kan­cellárjának és a Bajor Sza­bad Állam kormányának. Visszatért a Discovery Hétfőn, közép-európai idő szerint a késő dél­utáni órákban Kaliforniá­ban, egy légi támaszpont közelében, egy kiszáradt folyómederben sikeresen földet ért a Discovery nevű amerikai űrrepülőgép, ötfő­nyi személyzetével négy na­pig volt úton. Ez vollt az első amerikai űrrepülés 1986 ja­nuárja óta. Á Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése Tanács vb-ülések Pásztón, Salgótarjánban és Balassagyarmaton Személyi változások az orosz Legfelsőbb Tanácsban • Vitalij Vorotnyikov, az Orosz SZSZSZK 62 eszten­dős eddigi miniszterelnöke lett az orosz föderáció Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke. • A Szovjetunió legnagyobb 'köztársaságának törvényho­zása hétfőn ült össze Moszk­vában, hogy. személyi kérdé­sekben döntsön. Vorotnyi­kov a 67 éves korában nyug­díjba vonuló Vlagyimir Or- lovot követi a legmagasabb orosz állami méltóságban. Orlov 1985 óta volt az orosz Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke. (Folytatás az 1. oldalról.) hallgatott meg a testület a Táncsics Mihály Közgazda- sági és Kereskedelmi Szak- középiskola munkájáról és a foglalkoztatási rehabilitá­ciós tevékenységről. ☆ A Balassagyarmaton mű­ködő kisiparosok számában történt változások a január 1-től életbe lépett jövedelem­szabályozásra, a kétcsator­nás adózásra vezethetők vissza. Az év eddigi szaka­szában tíz új, főfoglalkozá­sú iparengedélyt adtak ki, s ezzel szemben 34-en adták vissza ipari jogosítványukat, közülük 23-an munkaviszony mellett tevékenykednek to­vább. Ezek a megállapítások a Balassagyarmati Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsá­gának hétfői ülésén hang­zottak el. A kisiparosok helyzetével átfogóan, hét évvel ezelőtt foglalkozott a testület. Az azóta eltelt idő­szakban, tavaly év végéig a létszám emelkedése, majd ez év elejétől a rohamos csökkenés volt jellemző. Bár az összes között nem jelen­tős, mégis a nyugdíj mel­lett dolgozó iparosok szá­ma növekedett a legjelentő­sebben, 1987 elejéhez viszo­nyítva 1988. június 30-ig 52,6 százalékkal. A létszámhelyzet mellett a kisiparosok szakmánkénti megoszlásával is foglalko­zott a testületi ülés. Elhang­zott: jelenleg 39 ipari ta­nuló képzésével foglalkoz­nak a gyarmati iparosok. Ennek a továbbfejlesztése segíthet a hiányszakmák nagyságának visszaszorítá­sában. Kiemelt hangsúlyt kapott, hogy az iparosság jelenléte fontos, hiszen olyan javító-karbantartó munkákat végeznek el, ame­lyekre a vállalatok nem vál­lalkoznak. Ugyanakkor saj­nos a kereslet nagyobb, mint a kínálat — állapítot­ta meg a tájékoztató — így konkurencia hiányában na­gyobbak az áremelési lehe­tőségek. Igaz, jóllehet az el­múlt időszakban több tevé­kenységi körben (így többek között a közúti áruszállítás­ban is) születtek megyei­központi árintézkedések. Ugyancsak hangsúlyosan jutott kifejezésre, hogy a végrehajtó bizottság tovább­ra is szorgalmazza a hiány­szakmákban tevékenykedő iparosok letelepedésének se­gítését. A város munkaerőhelyze­téről, valamint építési tel­kekkel kapcsolatos dönté­sekről tárgyalt még hétfői ülésén a végrehajtó bizott­ság. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Újabb nyitott övezetek Kínában Néhány éves kísérlet után a kínai vezetés döntő lépést tett a külkereskedelem fej­lesztése. valamint a külföl­di tőke bevonása érdeké­ben: az eddig működő négy. úgynevezett különleges gaz­dasági övezethez és 14 nyi­tott városhoz hasonló lehe­tőségeket kapott az egész kelet-kínai tengerparti terü­let. így a külföldi jelentke­zők újabb 140 tengermelléki településen fektethetik be tőkéjüket. 1979-ben rakták le Kínában, amikor is különleges gazda­sági övezeteket kezdtek lét­rehozni, mintegy kísérleti te­repként a későbbi szélesebb körű nyitáshoz. A kísérlet sikerét mutatja, hogy az első négy övezetben mint­egy 1800 ipari vállalat mű­ködik külföldi tőkerészese­déssel. s e területek terme­lési értéke tavály elérte a 3,2 milliárd dollárt. 1984- ben újabb városok és terü­letek kaptak különleges jo­Szinte a semmiből keletkezett Sencsen az első négy külön­leges gazdasági övezet legnagyobbika Kiemelt fejlődést, a kül­piacokat megcélzó terme­lést irányoztak elő Sanghaj számára. Kína ténylegesen legnagyobb ipari centruma a többi városnál szabadabban gazdálkodhat a városi költ­ségvetés eszközeivel. Ezen­kívül a város vezetése már 3,2 milliárd dolláros külföl­di hitelhez folyamodott, hogy ezáltal is elősegítse a legmodernebb technológiák beáramlását és felépítse a fejlesztéshez nélkülözhetet­len kommunális intézménye­ket. Még az eddiginél is na­gyobb gazdasági önállóságot kapnak a déli különleges gazdasági övezetek is. A napjainkban meghirde­tett stratégiai célok alapjait gokat, most pedig az egész tengermellék. A nyitási po­litika ..gyümölcseként” a Kínai Népköztársaságban a különleges gazdasági-keres­kedelmi jogokkal felruházott területek nagysága eléri a 320 ezer négyzetkilométert — ez akkora, mint Lengyel- ország —, lakossága pedig a 160 milliót. Az export növelése révén gyarapodó valutabevételeik elősegíthetik a gyorsabb mo­dernizálást. Ezt remélik a külföldi tőke gyorsabb be­áramlásától is: 24,4 milli­árd dolláros külföldi beru­házás szerepel a tervekben, amelyből csaknem 10 mil­liárd már meg is valósult. Bulgaria A háztáji gazdaságok Bulgáriában nagyon sok vidéken általánossá vált a kis zöldséges- és szőlősker­tek egyéni művelése és a háztáji állattartás. Ma mintegy kétmillió háztá­ji gazdaságban folyik me­zőgazdasági termelés és szerepük egyre nő az or­szág élelmiszer-ellátásában. A művelt földterületeknek mindössze tizenhárom szá­zalékán a mezőgazdasági termékeknek körülbelül egy­negyedét állítják elő: a hús 41. a tej 28, a tojás majd­nem 50, a gyümölcs 40 és a zöldségfélék 37 százaléka kerül ki a háztáji gazda­ságokból és itt található a szarvasmarha- és sertés- állomány egyötöde, a ju­hoknak és szárnyasoknak pedig egyharmada. A háztáji gazdaságok, amelyek egyre nagyobb részt vállalnak a lakosság ellátásában, mintegy kiegé­szítik és folytatják a kö­zös gazdaságok tevékenysé­gét. Mindazok, akik ilyen módon kívánnak bekapcso­lódni a mezőgazdaságii ter­melésbe, szerződést kötnek a megfelelő agráripari kombináttal (APK -val), amely a vállalkozók rendel­kezésére bocsátja a szüksé­ges földterületet, műtrá­gyát, vegyszereket, vető­magokat. takarmányt- A háztáji földeket, amelyeknek nagysága átlagosan 0,3 hek­tár, a kombinát gépei mű­velik meg. A gazdák térítés nélkül vehetik igénybe a kombinát szakembereinek, például az állatorvosoknak, vagy a növényvédőknek a segítését. A háztáji gazdaságokban dolgozók nem csak saját fogyasztásra termelnek; je­lentős bevételhez jutnak az­által, hogy termékeiknek mintegy 40 százalékát a pia­con értékesítik. A háztáji­ban felnevelt állatokat és az ott előállított állati ere­detű termékeket, valamint a gyümölcs- és zöldségfélék túlnyomó részét az állam vá­sárolja fel az előzetesen meg­kötött szerződésben meghatá­rozott áron. A virágok, a gyümölcs- és a zöldségfé­lék egy részét, valamint ki­sebb mennyiségű tojást és szárnyast a termelők a szö­vetkezeti piacokon szabadon értékesíthetik. Az állam a felvásárlási árakon és adó­kon keresztül, valamint kü­lönböző pótlékok és prémi­umok juttatásával szabályoz­za a háztáji gazdaságok működését. Az utóbbi időben nagy figyelmet fordítottak olyan szervezetek megalakítására, amelyeknek a felvásárlás megszervezése a legfőbb fel­adata. Az állampolgárok kollektív és egyéni munka­végzésére vonatkozó szabály­zat bevezetése is jelentős könnyítést hozott a háztáji gazdaságokban dolgozók szá­mára — ez a szabályzat ren­delkezik a mezőgazdasági termékek összegyűjtéséről, felvásárlásáról és feldolgozá­sáról. Ekaterina Licseva л <

Next

/
Thumbnails
Contents