Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-04 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 237. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1988. OKTÓBER 4.. KEDD Gyümölcsöző viták — aggállyal (3. oldal) Egy éjszaka a fényesben (5. oldal) Hegyei labdarúgó-bajnokság (7. oldal) Az érdekek motivációja irányítson, s ne a jelszó! Kezdetét rette a 18. műszaki-közgazdasági hónap „Független, erős bankrendszerre van szükség” — jelentette ki megnyitó előadásában dr. Pázmándy Gyula, az Ipari Fejlesztési Bank Rt. elnök-vezérigazgatója. Kép: Bábel L. Már hagyomány, hogy a Nógrád megyei műsza­ki-közgazdasági hónap kiemelt eseményeit — így a hétfőn megtartott megnyitót is — a házi­gazda MTESZ mellett a TIT és az MKT szervezi. A rendezvénysorozat el­ső előadására felkért elő­adó személye is jelzi, hogy a hónap mottója­ként megfogalmazott szlo­gen — a termelési struk­túra átalakításának, a műszaki fejlesztés meg­gyorsításának, a társa­dalmi-gazdasági program kibontakozásának a se­gítése — alapjaiban meg­valósíthatatlan a banki szféra bekapcsolása nél­kül. Dr. Pázmándy Gyu­la, az Ipari Fejlesztési Bank Rt. elnök-vezér­igazgatója mégis kételyé­nek adott hangot. Talán nem a kétszintű bank- rendszer megteremtése lett volna uz első, leg­fontosabb reformlépés, hi­szen a pénzintézetek mű­ködési feltétele csak rész­ben adott. Ezzel' kapcsolatban utalt arra, hogy még mindig erő­sen koncentrált a támogatá­sok rendszere, a devizagaz­dálkodás monolitszerkezete pedig csak igen las­san töredezik. Kö­tött importgazdálkodássat nem lehet piacképes export­politikát megvalósítani — hangsúlyozta. A működés egyik fontos kritériuma te­hát a banki hálózat libera­lizálása, ' független, erős bankrendszer megteremtése, Emellett igen fontos — mondotta —, hogy ne a pa­ternalista szemlélet irányít­sa a gazdaságot, hanem az alkotmányos szektorsemle­gesség. Ezt követően össze­hasonlítást tett a napjaink­ban legdinamikusabban fej­lődő országok és hazánk re­formpolitikája között. Mint mondta: egy mélypont felé közeledő gazdaság számára a legfontosabb teendő a szellemi tőke bevonása, hasznosítása. Ezt kell meg­előlegezniük a bankoknak is. Ma úgy tűnik, hogy a prio­ritások kialakításánál téves volt egyértelműsíteni a csúcstechnológiák bevonásá­nak szükségességét. A bankok napjainkban csakis üzleti elmeit, nyere- ségorientáltan, a pénzügyi törvények diktálta módon működhetnek, támogatva a kedvező irányú változáso­kat. Ezek lehetnek csődel­járások is — jegyezte meg —, bár a kereskedelmi ban­koknak nem mindig ez az érdekük. S ennek az az oka, hogy jelenleg — a szétosz­tás folytán — kevés a tőké­jük. Balázs Miklós, a Nógrád megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályvezetője hozzászólásában vázolta me­gyénk iparszerkezetének hi­ányosságait; látványos ered­ményeink ellenére is nőtt az elmaradásunk műszaki, tech­nikai téren. Az ipar első­sorban nehézipar formájá­ban van jelen — mondotta —, s inkább nyelője, mint forrása az állami költségve­tésnek. A foglalkoztatási gondok egy része területi, másik há­nyada strukturális jellegű — mondotta. Történelmi gyöke­rek motiválták jelenlegi fej­lettségünket, mint például a szakemberek hiánya. Kö­rülményeink a szelektív iparfejlesztést sürgetik — ál­lapította meg —, de ennek irányára nincs recept: azt kell gyártanunk, amit a pi­ac elismer. Emellett a tuda­tos orientáció sem nélkülöz­hető, hiszen az új tevékeny­ségek meghonosításáról sem mondhatunk le. Jó lehetősé­geink akadnak a járműipari integrációban, az üveg- és kerámiaipairban, a környe­zetvédelmi és biotechnikai gyártószférában. Az elekt- ronizáció teljesebb skálája az alkatrészgyártás helyi megvalósításával érhető el, emellett nem feledkezhe­tünk meg a textil- és ruha­ipar szerepéről sem. Mindezekhez a feladatok­hoz nélkülözhetetlen a szak­ember-utánpótlás biztosítása, melyet politikai rangra kell emelni — hangoztatta. Vál­lalni kell az átmeneti ne­hézségeket, mert már nincs idő nekifutni az akadálynak. Az érdekek motivációja irá­nyítson, s ne a jelszó! — fe­jezte be mondandóját a pártbizottság osztályvezetője. (németh) TOT-nyilatkozat a Békés megyei tsz-ek leveléről А ТОТ elnöksége hétfői üléséin foglalkozott a Békés megyei termelőszövetkezetek hozzá intézett nyílt levelé­vel. amelyet a napilapok is közöltek. A levélben — mint ismeretes — egyebek között kifogásolták az agrár- termelőket hátrányosan érin­tő adó- és árintézkedése­ket, az agrárolló tűrhetet­len megnyílását, és azt a kiszolgáltatottságot. ame­lyet a termelők viselnek el a hatóságokkal, a kereske­delemmel, a feldolgozókkal és a bankokkal szemben. Ezzel kapcsolatban Eleki János, а ТОТ főtitkára az MTI munkatársának elmon­dotta: a levélben leírtak korántsem ismeretlenek, ezekkel rendszeresen foglal­kozik az érdekképviseleti szerv, megoldást keresve és kutatva a kibontakozás út­ját. Olykor eredményesen teszi ezt, máskor — vitá­ban és küzdelemben — alul­maradva. figyelembe véve a realitásokat, esetenként pedig meg nem értéssel ta­lálkozva. Olykor a kompro­misszum jelenti a megoldást. A levelet, amelyet а ТОТ illetékesei tanulmányoznak, a továbbiakban részletesen elemzik a területi tsz-szö­vetségekkel folyhatott kon­zultációkon. Az elnökség ezután alakítja ki végső ál­láspontját. amelyet eljut­tat majd a kormányzati szervekhez is. A főtitkár elmondotta: már korábban elhatározták, hogy még az idén kibőví­tett TOT-ülésen — amelyre a 21 területi szövetség kép­viselőit is meghívják — az idei eredmények ismereté­ben megtárgyalják mindazo­kat a jelenségeket és folya­matokat. amelyek ebben a levélben is kifejezésre ju­tottak. Tanács vb-iilések Pasztán, Salgótarjánban és Balassagyarmaton Áz intézmények kihasználtságát együtt kell vizsgálni Pásztó Város Tanácsa Vég­rehajtó Bizottsága Fekete At­tila tanácselnök vezetésével hétfőn, több más napirend mellett előterjesztést vitatott meg az intézményhálózat kihasználtságáról, gazdál­kodásáról, valamint az ezek­kel kapcsolatos továbbá fel­adatokról. Az előterjesztők abból in­dultak ki, hogy a középtávú terv elfogadásakor megha­tározott célkitűzéseket a ne­hezebb gazdasági helyzet­ben kell megvalósítani, az ellátási színvonal megőrzé­sét a városfejlesztés lehető­ségeinek csökkentésével biz­tosították. A továbbiakban is számolni kell azzal, hogy az ellátási színvonal tartása a fejlesztés és a működés arányának jelentős mértékű eltolódását eredményezi. Az értékelés szerint a vá­rosi tanács intézményhálóza­ta biztosítja az egészségügyi, szociális, oktatási és kultu­rális szolgáltatásokat. A vég­rehajtó bizottság tagjai a részletekről is alapos tájé­koztatást kaptak, beleértve azt is, hogy a kórház egyes osztályain milyen az ágy ki­használás, s milyenek a tan­intézetek tárgyi feltételei, s ezek milyen tanulőlétszámot szolgálnak. A vita előtt egy kérdésre válaszolva Tolnay Béla osztályvezető, társadal­mi tanácselnök-helyettes ki­fejtette, hogy az intézmény- hálózatban, a tárgyi feltéte­leket illetően, tartalék csak a kollégiumban van. Egy másik kérdés kapcsán Feke­te Attila tanácselnök napja­ink fényeinek tükrében, az intézményi önállóság veszé­lyeire figyelmeztetett. Ké­sőbbi felszólalásában a gaz­dasági körülményekre hivat­kozva a túlzott önállósági törekvésektől óvott Balogh Tibor vb-tag is. Győri Mátyás arra figyel­meztetett, hogy nem telje­sen egyértelmű az egyes intézmények összehasonlítá­sa, majd a százszázalékos, illetve ezen felüli kihasznált­ság kapcsán megjegyezte: ez már olyan zsúfoltság jele, amikor nincsenek meg az optimális feltételek a mun­kához. Dr. Kovács Bertalan kórházigazgató, társadalmi tanácselnök-helyettes az in­tézménykihasználás mérhe­tetlenségéről szólít s többek között a hatékonyabb mű­ködés mellett érvelt. Molnár Béla, a megyei tanács osz- tály vezető-helyettese alap­vetően a gazdálkodást érin­tette, és arról szólt, hogy a pénzügyi átcsoportosításokat a minőség javára kell elvé­gezni. Szorgalmazta az önál­lóság erősítését is, mondván, •hogy az áttételek kiszűré­sével hatékonyabb lehet az önálló gazdálkodás. Füssy József, la városi pártbizottság első titkára elöljáróban arról beszélt, hoigy nem szétválasztani keli! az intézményeket, kihasz­náltságukat együtt kell vizs­gálni. A továbbiakban vitá­ba szállt a határozati javas­lat egyik megállapításával1, miszerint az intézmények a pénzügyi helyzethez igazod­va gazdálkodtak. A végre­hajtó bizottság is elfogadta érvelését, hogy az intézmé­nyek igazából nem gazdál­kodnak eszközeikkel, ehe­lyett újabb és újabb igénye­ikkel jelentkeznek a tanács­nál. Az összegzés a továbbiak­ban megállapítja, hogy je­lentős feszültséget tapasztal az alsó- és középfokú okta­tási intézményekben. Ezek egy része a demográfiai hul­lám csökkenésével megszű­nik, ugyanakkor megoldandó feladat a gimnázium, a Mát- raszőTősi Általános Iskola és a zeneiskola bővítése, illetve fejlesztése. A vita összefoglalójában Fekete Attila tanácselnök többek között azt hangsú­lyozta, hogy az intézmények csak kiegyensúlyozott, fele­lősségteljes gazdálkodás mel­lett tudnak működni. Az ön­állóság kapcsán támadt vé­leménycserében úgy foglalt állást: belátható időn belül az a legbiztonságosabb, ha tanácsi keretben működnek az intézmények, az önállló- ság erősítése mellett. ☆ Salgótarjánban, a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga az októberi tanácsülés előkészítéseként többek kö­zött megvitatta а VII. öt­éves terv időarányos telje­sítését, a közúthálózat fej­lesztését és az ügyfélfogadás szabályozását. Tájékoztatót (Folytatás a 2. oldalon.) Későbbre halasztották a kormány és a gazdasági kamara képviselőinek találkozóját Az MNOT a környezet­védelemről A hazai környezetvédelem helyzetéről és az ezzel kap­csolatos teryiivalókról tanács­kozott a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa hétfőn délelőtt a Parlamentben. A testület Maróthy László környezet­védelmi és vízgazdálkodási miniszter tájékoztatóját kö­vetően vitatta meg e témát. A résztvevők elé terjesz­tett javaslatban az MNOT elnöksége kifejezte: támogat­ja a környezetvédelmi nem­zeti program meghirdetését és végrehajtását. Ügy véli azonban, hogy kormányintéz­kedések szükségesek hazánk természeti értékeinek, a la­kosság egészségének megvé­désére. Megoldandó feladat a többi között a települések ellátása egészséges ivóvíz­zel, a szennyvíz elvezetése, a levegő szennyeződésének megakadályozása. Nem meg­nyugtató, hogy egyes üze­mek költségként elszámolják a környezet szenyezéséért rájuk kiszabott bírságot, s azt termékeik árában a la­kosságra hárítják át. Az MNOT szorgalmazza: a gaz­dálkodó szervezetek gondos­kodjanak a munkahelyi ár­talmak megszüntetéséről, a vegyi anyagok megfelelő kezeléséről, szállításáról, tá­rolásáról, valamint a veszé­lyes hulladékok szakszerű A kormány képviselőinek és a Magyar Gazdasági Ka­mara ügyvezetőségének hét­főre tervezett munkatalálko­zóját közös megállapodás alapján későbbi időpontra •halasztották. Ennek egyik oka az, hogy a találkozó na­pirendjén szereplő jövő évi népgazdasági tervet még nem sikerült megfelelően előké­szíteni. A halasztást azonban az is indokolta, hogy Beck Tamást, a Magyar Gazdasá­gi Kamara elnökét az Or­szággyűlés kereskedelmi bi­zottsága a tervezett találkozó­val egy időben összehívott ülésére meghívta. megsemmisítéséről. Folytatni kell a dohányzás elleni küz­delmet. Fonal Alsópetényből Az idén 320 millió forint értékben dolgoznak fel fonalat az UNITAS GT. alsópetényi üzemében, melyből 16 millió fo­rint a nyereséget képezi. A háromféle finomságú nyers­anyagot a fővárosi üzletekbe szállítják. —Rigó—

Next

/
Thumbnails
Contents