Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-22 / 253. szám
1988. OKTÓBER 22.. SZOMBAT 3 NÓGRÁD A megújulás és a pá rt a I a pszervezetek Kerekasztal-beszélgetés a NÓGRÁD szerkesztőségében Sikeres társadalmi, gazdasági kibontakozás aligha képzel• hetö el a politikai intézményrendszer korszerűsítése nélkül. A most zajló reformfolyamat fontos kérdése: a munka tartalmában, módszereiben, létszámában, szervezeti felépítésében hogyan újul meg a párt. Erről szervezett kerekasztal- beszélgetést a közelmúltban a NÓGRÁD szerkesztősége. A véleménycserén Bodor József, a közvetlen megyei irányítás alatt álló mátraterenyei nagyközségi pártbizottság titkára, Juscsák György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója, Ozsvárt László, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár üzemi pártbizottságának titkára. Plachy Péter, a Nógxád megyei pártbizottság oszályvezetője, Varga József, a rétsági városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára és Zsédely Lajos, a Szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet pártalapszerveze- tének titkára vettek részt. A szerkesztőséget Vincze Istvánné képviselte. NÓGRÁD: Mennyire ismerik, értik az országos pártértekezlet állásfoglalását Nógrád megye hatszáznál több pártalapszervezetében dolgozó kommunisták? Mennyire érzik belőle a megújulás szükségességét és az eltelt hónapok hoztak-e valami változást? Zsédely Lajos: Azt tapasztaltam, hogy a párttagok ismerik az állásfoglalást, de figyelmük talán nem a legfontosabb kérdésekre összpontosul. Ná^yobb jelentőséget tulajdonítottak a személyi kérdéseknek, mint a gazdaság, az ország jövőjét érintő változásoknak. Plachy Péter: A párttagok döntő többsége ismeri a pártértekezlet állásfoglalását. Ugyanakkor mégsincs az a lendület a munkában, ami elvárható, s a gondolkodásban sem következett be gyökeres változás. A párttagok joggal mondják; nem éreznek fordulatot. Ugyanakkor ezt a fordulatot a pártalap- szervezeteknek, maguknak a párttagoknak kell végrehajtaniuk. A szándék megvan erre, a megyei pártbizottságtól egészen az alapszervezete'kig, feladatterveket fogalmaztak meg a pártértekezlet állás- foglalásából adódó helyi tennivalókra. Szervezeti változások is történtek. Elkezdődött az irányító testületek folyamatos megújítása, ötvenhat pártbizottság, pártvezetőség megszűnésével, negyvenhat egvtestületes pártbizottság jött létre. A megyei párbizottság vizsgálja annak a lehetőségeit, hogy kétlépcsős irányítási rendszerre térjen át. A cél az, hogy felkészültebben, a bürokratikus módszerektől megszabadulva, közvetlenül kapcsolódva az alapszervezetekhez, hatékonyabban végezzük munkánkat. Ozsvárt László: Sokszínűbb lett a politikai élet, de ebben a sokszínűségben, az alapszervezetekben ideológiai bizonytalanságot is tapasztalok. .. Nyíltabb, tájékoztatásra, felelős politizálásra van tehát szükség mindenképpen. Ehhez igyekszünk mégteremteni a feltételeket szervezeti változásokkal is. Nálunk is egytestüle- tes pártbizottság alakult. Va" lamennyi alapszervezet delegált egy-két tagot a testületbe. Ebben senki sem befolyásolta őket. Mindössze néhány hónap telt el, de azt tapasztaljuk, az alap- szel'vezetek felelősséggel éltek a lehetőséggel. Bodor József: Azt hiszem, a pártértekezlet állásfoglalását nem csak a párttagok, a lakosság széles köre is megismerte. Ezt én azért tartom fontosnak, mert megvalósításán velük együtt kell munkálkodnunk. Még nehezen indul az önálló munka a pártszervezetekben. Változás azért történt. Egytes- tületes pártbizottság alakult, alapszervezeti tisztségviselők cseréjére került sor nálunk Mátraterenyén is. Ezek hatását azonban ma még nem látják, tapasztalják az emberek. Juscsák György: A pártértekezleten a nagy, koncepcionális kérdések fogalmazódtak meg egyértelműen, amelyek személyi változásokkal jártak. Az teljesen egyértelmű, hogy a kimozdulás alapja a gazdaság. A gazdasági kibontakozás azonban csak akkor mehet végbe, ha a politikai intézményrendszerben is olyan változás következik be, amely lehetővé teszj a gazdaság hatékonyabb működését. Az elmúlt hónapokban — ennek megfelelően — sok minden történt, ami előtt most mégis érthetetlenül állnak a párttagok is. Meg- foghatatlanok számunkra a különböző szerveződések, az egyesületek, s az is, hogyan viszonyuljon mindezekhez a párt. S, közben a pártnak önmagának is meg kell újulnia, munkastílusában, munkamódszerében, úgy, hogy képes legyen az egész társadalmat mozgósítani. Az alapszervezetek, a párttagság felkészültsége, munkája ma meglehetősen differenciált. Azt tapasztaltam, hogy egy részük képes az önálló politizálásra, az- új- befogadására. Másik részük lassan, nehezen fogadja el a változást, mert nem is igazán érti a lényegét és egészen mostanáig más módszerrel dolgozott. Igaznak tartom, hogy az önállóságot, önálló, felelős munka során lehet megtanulni. De sem az alapszervezeteket, sem az embereket nem lehet magukra hagyni ebben a folyamatban. NÖGRÄD: Változik tehát a politikai intézményrendszer, s ezzel együtt korszerűsödik a párt-, a politikai munka stílusa, módszere. Ügy tűnik azonban, mintha a gazdaság nehezebben mozdulna a kelleténél. Emiatt az emberek jó része türelmetlen, romlik a hangulat. .. Bodor József: A gazdasági változások kevésbé látványosak. A szerkezetváltás nem a kívánt ütemű és a szerény mozgást is szociális bizonytalanság kíséri. A bizalom fogyóban van. Fontos, hogy a párt, a párttagok vál" ialják, kezdeményezőkészségükkel, tetteikkel segítsék a helyi kibontakozást. Ha végiggondolom, a piaci mechanizmus ma még sok zavart, bizonytalanságot okoz. A Ganz-MÁVAG szanálása a mátraterenyei, egyébként jó gyárat is nehéz helyzetbe hozta. Túl az első meglepetésen, a jövő kimunkálásánál többféle, lehetőséggel is számolnak a szakemberek. Ozsvárt László: Elfogadom, hogy a gazdasági szabályozók gyors változása gondot okoz. Ugyanakkor azt érzem, hogy ezzel időnként a felelősséget igyekszünk elhárítani magunkról. Mert a belső tartalékok feltárása, a műszaki fejlesztés, a minőség javítása, a munka- szervezés, a munkafegyelem nem a piaci mechanizmus kérdése. Én azt gondolom, hogy megfelelő munkamegosztást kell kialakítani az üzemekben, miért felel a párt, s mi a dolga a gazdasági vezetésnek. Plachy Péter: Természetesen egyetértek azzal, hogy a gazdaságban is komoly Plachy Péter, Varga József, Bobál Gyula, Zsédely Lajos, Juscsák György, Bodor József, Istvánné. Ozsvárt László és Vincze — Rigó Tibor felv. — szándékok, törekvések észlelhetők. Csakhogy azt szeretnénk Nógrádban is. hogy a stabilizálás, a kibontakozás élén a pártszervezetek, a párttagok álljanak. Ám, a párttagok egy része ma még nem igazán érti ezt, s ebből adódik, hogy nem is teszi meg mindazt, amit egyébként megtehetne. Pedig elfogadták a kibontakozási programot, s ezzel együtt azt is, hogy nemcsak előnyös változásokat jelent majd. Most mégis a tettek helyett sok helyen várnak, hogy jobbra forduljon a helyzet... Juscsák György: A döntéseket, amelyeket a pártértekezlet hozott, nem elég csak elfogadni. Vállalni kell azokat a mindennapi munkában is. Kétségtelen,, hogy a gazdaságot súlyos gondok nyomasztják. Ä vállalatok keresik a kibontakozás lehetőségeit. Ügy gondolom azonban, a gyorsabb előrelépés, az eredményesebb gazdálkodás elengedhetetlen feltétele a felelős vállalkozás, a vállalatok önállósága, az anyagi érdekeltségi rendszer széles körű, hatékony alkalmazása. A vállalati önállóság nem politikai kinyilatkoztatás kérdése, hanem önálló, független gazdálkodás az eszközökkel, az anyagi javakkal. S, azt gondolom, hogy a stabilizációs időszakban erre csak szerény lehetőség kínálkozik. Ezért számomra a gazdaság és a politika kapcsolata nem csupán elméleti kérdés. Az a véleményem: a gazdaság akkor tud előbbre jutni, ha a politika megteremti az ehhez szükséges feltételeket. NÖGRÄD: A helyi tennivalók „megemelik” az alapszervezetek munkáját. Fontos, hogy jól ismerjék a valóságot, gyorsan és jól reagáljanak változásaira, önállóan politizáló szervezetek legyenek. Zsédely Lajos: Ahogy a jövőben a gazdálkodósban a felelősen vállalkozó vállalatnak kell kulcsszerepet kapnia, a politikai életben az alapszervezeteké a főszerep. Az önálló munka feltételei azonban ma még nem mindenütt adottak. Biztos lesznek rövidlátó, helytelen döntéseink, intézkedéseink. Ám, ahhoz, hogy felelős politikai gazdái legyünk a területnek, ahol dolgozunk, tanulnunk kell, gyakorlati tapasztalatokat kell szereznünk, Plachy Péter: Ma az alapszervezetek, a korábbitól eltérő politikai környezetben dolgoznak. Az irányító szervek legfontosabb feladatát éppen azért abban látom, hogy az önállóságra hivatkozva, ne hagyják magára egyiket sem. A káderhatáskörök leadása az alap- szervezetekhez, fontos lépés ebben. A helyi feladatok kimunkálásához, a döntésekhez pedig megfelelő információkkal kell segíteni őket. Meggyőződésem ugyanis: előrehaladásunk azon múlik, hogy az alapszervezetek képesek lesznek-e felvállalni a valóságot, az időbeni, határozott döntéseket, a politikai harcot megvalósításukért. Bodor József: Olyan helyzetbe kell hozni az alapszervezeteket, hogy képesek legyenek erre! Ehhez élőbb, elevenebb, emberközelibb pártmunka szükséges. Jó lehetőséget kínál erre a lakóterületi pártalapszerveze- tek erősítése. Ehhez természetesen felkészült tisztség- viselők, propagandisták szükségesek. S, azt sem tartom eretnekségnek, hogy megfordítsuk a korábbi folyamatot: az üzemekből, intézményekből erősítsük a lakó- területi alapskérvezetéket, ahol erre szükség van. A Mátraíeferíye térségében lezajlott szervezeti és személyi változások során is ezt tettük. Ozsvárt László: A hatáskörök leadását az alapszervezetekhez mi is elkezdtük, ítéljék meg helyben a munkájukat ... Juscsák György: Az alapszervezeti önállóságnak nincs alternatívája és hatara sem lehet. Erről a Központi Bizottság legutóbbi ülésén is élénk vita folyt. Voltak, akik azt erősítették, jó politika szükséges ahhoz, hogy önállóan dolgozó jó alap- szervezeteink legyenek. Én azokkal értek egyet, akik azt vallják: nem lehet jó a politika, ha nincs jó alap- szervezet; munka. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy az alapszervezetek egyfajta önszerveződés útján — életkor, foglalkozás stb. — épüljenek ki, dolgozzanak. A lényeg, hogy a párttagok ott tevékenykedjenek, ahol jól érzik magukat, ahol aktívan politizálhatnak. Az ilyen pártszervezetekben ismerjék meg a pártmunkát azok a fiatalok is, akikből később esetleg pártmunkások, tisztségviselők lehetnek. Én is aft tartom, önállóság akkor érvényesül az alapszervezetben, ha önállóan dönthetnek minden olyan kérdésben, amelyek valamilyen módon érintik őket. Varga József: Sokirányú tennivaló jelentkezik, amely- lyel segíthetjük az alapszervezeteket, hogy megfeleljenek a követelményeknek. Ilyennek tartom a személyi feltételek javítását is. A kisebb községekben, ahol nincs meg a lehetősége annak, hogy a munkahelyi szervezettséget kövessük, a lakóterületen dolgoznak a párttagok. Velük együtt jutottunk erre a gyakorlatra, mert szükségesnek tartották a pártszervezetek jelenlétét a lakóhelyen. Elemezzük annak a szervezeti rendszernek a tapasztalatait is, amelyet fél éve hoztunk létre. Nógrádban, a községben nem volt meg a feltétele az önálló pártbizottság működésének. Ezért a berkenyéi, a Nógrád községi és a termelőszövetkezeti alapszervezet most egységes szervezetként dolgoznak. Legalább ilyen fontos, hogy ellássuk az alapszervezeteket megfelelő információval, , s egyben most, a Központi Bizottság ülése után tettük. Emellett ösztönözzünk is az önálló munkára, az önálló gondolkodásra. Nem lehet mindenben központi útmutatást adni. NÓGRÁD: A párt szervezeti, cselekvési egysége azon is múlik, hogyan erősödnek új tagokkal az alapszervezetek. Ugyanakkor a pártépítő munkának komoly gondjai vannak Nógrád megye párt- alapszervezeíeiben is... Bodor József: Olyannyira, hogy a mátraterenyei területen dolgozó pártalapszerve- zetek egyetlen új tagot sem vettek fel az idén. Az ország nehéz helyzete, a térség gondjai éppúgy „magyarázzák” ezt, mint a politika iránti bizalom csökkenése, meg a nem igazán vonzó alapszervezeti munka. Mi tagadás, a Ganz-MÁVAG helyi gyárában dolgozó embereket sokkal inkább foglalkoztatta további sorsuk alakulása, mint a tagfelvételi munka. A Páva Ruhagyárban is erőteljes létszám- csökkenés volt, s ez elsősorban a fiatalokat érintette. Korábban KISZ-bizattság is dolgozott ott, ma viszont egyetlen alapszervezetre futja a fiatalokból. Ezen a helyzeten nyitottabb, mozgalmasabb, politizál óbb párt- élettel, a párttagok felelős magatartásával változtathatunk. .. Varga József: A pártépítésben most találjuk magunkat szembe azokkal a gondokkal, amelyek a politikai munkában mór korábban jelentkeztek. Az idei év döbbentett rá bennünket arra is, hogy viszonylag magas azok száma, akik kikerültek a pártból. A tagkönyvcsere természetesen bizonyos öntisztulással járt. Ennél azonban többről van szó. Lazult a pórt tömegkapcsolata és a pártszervezeteknél egyfajta befelé fordulás tapasztalható. Egységesebb, erőteljesebb, szélesebb bázison nyugvó párton kell munkálkodnunk. Nehezen ugyan, de eljutottunk ahhoz a felismeréshez, hogy az emberek már nem követnek mechanikusan bennünket. Meg kell győzni őket arról, mit jelent a párttagság az egyénnek, a közösségnek. Nem állítom, hogy mi Rétsógon kifogástalanul dolgozunk. Az idén húsz új tagot vettünk fel a pártba. Az azonban igaz, hogy az alapszervezetekben ma még nem gyakorlat a széleskörűen megalapozott tagnevelő munka. Zsédely Lajos: A szécsényi termelőszövetkezet esztendők óta kiegyensúlyozottan dolgozik. Olyan gazdasági- politikai ügyeink sincsenek, amelyek az embereket zavarják. Mégis 1985 óta csökken a párttagok száma. S az idén egyetlen tagot sem vettünk fel. Úgy gondolom, hogy a helyi és az országos gondok egyaránt befolyásolják az embereket. Mi a közelmúltban pártvezetőségi ülésen elemeztük a tapasztalatokat és a tennivalókat. Abban maradtunk, javítani kell az alapszervezeti munkát. erősíteni mozgalmi jellegét, nagyobb lehetőséget kínálva a helyi politizálásra. Juscsák György: Élő, eleven politikai munka kell ahhoz, hogy a párt vonzó legyen az emberek számára, képes legyen önmagát fenntartani, új erőkkel gyarapítani. Tudatosítanunk kell: a párttagság felelősséggel jár, amit vállalni kell az ország sorsáért. Én különösen fontosnak tartom, hogy milyen befolyást gyakorol a párt a fiatalokra, a következő nemzedékre. S itt bizony gondokat látok. A KISZ megújulási törekvései bizonytalanul haladnak, nevelő munkájuk nem elég hatékony. Fontosnak tartom, hogy a párt az életre, a valós gondokra reagáljon, s ne ideológiai frázisokkal közeledjen a fiatalokhoz. Ozsvárt László: Az eredményes pártépítő munkát a párt tömegbefolyása alapozza. Fontosnak tartom ezért az alapszervezetek és a párttagok munkájának megítélését, szavaik és tetteik egységét, valamint azt, hogy az általános szólamok helyett őszintén beszéljünk az emberekkel, munkánkról, gondjainkról és arról is. hogy mit várunk tőlük... Plachy Péter: A szerény tagépító munka okait keresve sok mindenről esett szó. Azt tartom, hogy az igazi ok a társadalom, a párt nehéz helyzetében keresendő... Korábban, amikor még a statisztikai szemlélet bűvöletében éltünk azért bíráltuk a városi szerveket, hogy túllépték, az „engedélyezett” kereteket. Most a megyében egy százalékkal nőtt az alapszervezeti tagok száma, a korábbi három helyett. Ez azt jelenti, hogy szeptember végéig mintegy kétszázhúszan léptek a pártba a korábbi 6—700 helyett. Ez elviselhető lenne, ha nem nőtt volna gyorsabban a kilépők száma. A pártszervezetekből ezerkettőszázötvenen kerültek ki. Ez bizony nemcsak öntisztulás kérdése, hanem bizalomvesztést is takar. Azt gondolom, tudatosabb nevelő munkát kell végeznünk mindenekelőtt a munkások, az értelmiségiek, a fiatalok körében. S ebben a pártalapszervezetek, a párttagok mellett többet várunk a párt ifjúsági szervezetétől, a KISZ-től is.
