Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-22 / 253. szám
2 NOGRÄD 1988. OKTOBER 22.. SZOMBAT Gorbacsov—Rakowski találkozó Moszkvában Ülést tartott országos elnöksi Állásfoglalás a gyülekezési és az egyesülési jog törvénytervezetéről Pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront országos elnöksége a mozgalom Belgrád rakparti székhazában. A testület összegezte a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvénytervezetek több mint egy hónapja folyó társadalmi vitáinak tapasztalatait, s a mozgalom véleményét megfogalmazó állásfoglalást fogadott el. A Szovjetunióban és Len- . gyelorszában soron lévő politikai, társadalmi, gazdasági feladatok álltak Mihail Gorbacsov és Mieczyslaw Rakowski pénteki találkozójának középpontjában. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé" gének elnöke a szovjetunióbeli mélyreható változásokról szólva mondandóját úgy összegezte, hogy ma feltárul a lenini megfogalmazás igazi mély értelme: a szőri* aliizmus a tömegek élő alkotása. Ma — mutatott rá Gorbacsov — másként kell alakítanunk kapcsolatainkat az élet minden területén. Ehhez a nyilvánosság politikáján. a demokratizáláson, a (Folytatás az 1. oldalról.) részvényeseknek 17 százalék osztalékot fizettek. Az év eleji erőteljes hitelszű- kítése idején nemcsak megőrizték likviditásukat, hanem hitelt nyújtottak a nehéz helyzetbe került bankoknak, annak ellenére, hogy 18 milliárddal csökkentették hitellehetőségeiket. Közölte, hogy partnereik közül több problematikus nagyvállalat van, amelyek 5 milliárddal fagyasztják be a kihelyezhető hiteleket. Amennyiben nem tudnak lábraálln.i, nem vállalják velük a partnerséget. Felhívta a figyelmet, hogy a szigorúbb készletgazdálkodás javítja a likviditást, nyereséget hoz, a legjobb, legolcsóbb beruházás ebben a restikciós időszakban. A terhességmegszakításról szóló új minisztertanácsi rendeletről tájékoztatta pénteken az újságírókat dr. Kökény Mihály szociális és egészségügyi miniszterhe* lyettes. A rendelet csupán a feltételek és az elbírálás legfontosabb szempontjait tartalmazza, az összes többi kérdésben a szociális és egészségügyi miniszter ad ki végrehajtási rendeletet. A kormányzat állásfoglalása szerint a terhességmeg* szakítás feltétel nélküli engedélyezése csak egy hosz- szabb távú egészségkulturális, szociálpolitikai program későbbi állomásaként jöhet szóba, az eljárási rend egyszerűsítése viszont már most is feltétlen indokolt. Ennek értelmében január elseje után két élő gyermek esetén is mód nyílik a terhességmegszakítás elvégzésére, szemben a 15 éve érvényben lévő jogszabállyal, ami háRendkívüli, zárt ülést tartott pénteken a szegedi tanács. Az ezt követő sajtótájékoztatót Csonka István tanácselnök-helyettes tartotta. Elmondta az újságíróknak, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága október 6-1 ülésén azt kérte az ügyrendi bizottságtól: vizsgálja meg a város tanácselnöke Papp Gyula, különféle lapokban nyilvánosságra hozott, visszásnak tűnő telek- tulajdoni ügyét, és a szükségesnek tartott intézkedésekre tegyen javaslatot. Ugyanakkor Csonka István maga ellen is kérte az ügyrendi bizottság vizsgálatát, mert bizonyos mendemondák, névtelen feljelentések jogállam megteremtésén át vezet az út. Rakowski országa ‘helyzetéről és az általa vezetett új kormány feladatairól beszélt. Elsőbbséget kapnak a szociális problémák, a lakáskérdés, a közszükségleti cikkek termelése. A lengyel politikai életben egyre szélesebb körben értik meg annak szükségességét, hogy konstruktív platformra helyezkedve kell konszolidálni a társadalom erőit. Külpolitikai kérdésekről szólva a két politikus azt hangoztatta, hogy országaik, a Varsói Szerződés más tagállamaival együtt, munkálkodnak a közös európai otthon koncepciójának megvalósításán. Szólt a sikereiket kiváltó tényezőkről, utalt a tevékenységüket elmarasztaló véleményekre is. Ezután sorra vette azokat az akadályokat, gme- lyek a kereskedelmi bankokat gátolják a gazdasági kibontakozás segítésében. Ide sorolta a magas kamatlábakat, a szűkös beruházáslehetőségeket, azt, hogy a rövid lejáratú betéteket nem lehet közép- és hosz- szú lejáratúvá átváltani. Felhívta a figyelmet, hogy a társasági törvény bevezetése után részvénytársaságok megalakulása során valószínű, újabb tőkék kerülnek be a gazdaságba. Közölte, hogy partnereik kívánságára szorgalmazzák a devizagazdálkodási jog megszerzését. Tájékoztató után a kérdésekre válaszolt az előadó.* rom gyermek, vagy két gyermek és egy szülészeti eseményhez kötötte az abortuszt. A katonai szolgálatot teljesítő személyek közül a -jövőben csak a sorkatona felesége jogosult — hatósági eljárás nélkül — a terhesség megszakítására, amennyiben férjének a szolgálatból legalább még hat hónap hátravan. Lényeges változás: amennyiben a terhességet megállapító szakorvos a személyi igazolvány alapján indokoltnak látja az anya kérését, annak választása szerinti intézménybe irányítja a műtét elvégzésére. Első fokon az abortuszbizottságok megszűnnek, feladatukat a család és nővédelmi tanácsadók veszik át. A szociális indok elbírálása továbbra is hatósági eljárást igényel, azonban nem bizottságnál, hanem — már első fokon — a család- és nővédelmi tanácsadó keretében. az ő személyét is érintették, s csak ezek végleges tisztázása után végezheti nyugodtan munkáját. Az ügyrendi bizottság október 12-i ülésén megtárgyalta az előterjesztéseket és azt kérte, hogy a vb hívja össze a tanács rendkívüli ülését, mert csak ez a testület bízhatja meg őket a vizsgálat lefolytatásával. A zárt ülésen a tanács vita után mindkét vezető ügyében többségi szavazattal megbízta az ügyrendi bizottságot a vizsgálatok lefolytatására. Ennek eredményéről a lehetőség szerint mielőbb ugyancsak a tanácsülést kell majd tájékoztatniuk. „A Hazafias Népfront közjogi feladatait teljesítve, a jogalkotási törvény alapján vállalta a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvények társadalmi vitájának lebonyolítását. A társadalmi vita jóvoltából a kérdés megfelelő politikai nyilvánosságot kapott, a törvénytervezetek társadalmi véleményezése összességében sikeresnek mondható. A nyílt és szabad társadalmi vitában fokozott aktivitással vettek részt az állampolgárok mellett az új társadalmi szerveződések, nagy érdeklődést tanúsítottak a társadalmi szervezetek, az egyesületek és egyesületi szövetségek, valamint az egyházak is. Üdvözlendőnek tartjuk, hogv ennek a társadalmi vitának az előzőekhez képest más volt a politikai környezete; nincs ugyanis eleve elrendelt politikai és kormányzati döntés. A társadalmi vitát vállaló szervek és személyek nem kerültek abba a helyzetbe, hogy rábeszéljék a társadalmat az általa kifogásolt törvényi megoldásokra. A vitákban részt vevők többsége megértette. hogy mekkora tétről van szó, s a felelősségien hozzászólások, a népfronthoz elküldött egyéni és kollektív állásfoglalások r á v i 1 ág ít о 11 ak minden olyan akadályra, gátra, ami nem a társadalmi fejlődést szolgálja. A Hazafias Népfront országos elnöksége köszönetét mond mindazoknak az állampolgároknak és közösségeknek, akik véleménynyilvánításukkal hozzájárultak a társadalmi vita sikeréhez. A társadalmi vita mindenekelőtt azt a meghaladott szemléletet kérte számon, amely az alapvető állam- polgári jogokat az állam adományaként fogja fel. A jogok politikai természetű korlátozása ellentétes a demokrácia, a jogállamiság elveivel. A Hazafias Népfront szükségesnek tartja kiemelni azt a társadalmi véleményt, hogy mind a gyülekezési, mind az egyesülési szakszemeiéi alakul A napokban egy új, független, az általános és a középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok érdekeit képviselő szakszervezet létrehozását kezdeményezte több általános és középiskolai tanár és tanító. A budapesti és vidéki általános iskolákban és gimnáziumokban dolgozó pedagógusok képviselői közös szervezőbizottságot hoztak létre, amely kidolgozza a programtervezetet és országos mozgalommá kívánja szélesíteni a kezdeményezést. A létrehozandó autonóm szakszervezet szorgalmazni fogja az együttműködést valamennyi más szak- szervezettel. Csatlakozva az ország különböző pontjain élő tanártársaik hasonló törekvéseihez, felhívást fogadtak el, amelyet eljuttattak a Magyar Távirati Irodához is. jog az állampolgárok elidegeníthetetlen alanyi joga, az nem függhet előzetes állami engedélytől. Az új törvényeknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy az Alkotmány és az érvényes nemzetközi egyezség- okmányok tartalmához képest ne jelentsenek visszalépést, hanem hathatósan szolgálják a jogállamiság mind teljesebb megvalósítását. A társadalmi véleményekre alapozva, helytelenítjük a gyülekezések előzetes betiltásának megengedését és valljuk, hogy a társadalmi egyesülések nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói a törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. Az állami beavatkozás mértékét nem lehet bizonytalan jogfogalmakkal megadni. Az egyezségokmányokban az olyan általános fogalmak mellett, mint az állam biztonsága, a közbiztonság, a közrend, szerepel egy nem elhanyagolható kitétel, miszerint ezek egy demokratikus társadalomban jelenthetik a jogok korlátját. Hangsúlyozni kívánjuk állásfoglalásunkban azt is, hogy a közvélemény, amely józan és a társadalmi rendezettség talaján áll, nem vitatta a jogsértő magatartások utólagos állami szankcionálásának elvét, így a gyülekezés állam általi feloszlatását. Nem vitatták az egyesülések állam általi elismerésének szükségességét sem, a legálissá válás, az elismerés közmegegyezésre törekvő intézményesítése útján történhet meg. Nem mindegy éppen ezért, hogy milyen állami szervtípusok, hogy tehetik ezt meg. Egyetértünk azzal a megoldással, hogy a törvény- tervezetek szakítani kívánnak az évtizedekig uralkodó államigazgatás-központúsággal. Az azonban megegyezés kérdése, hogy a különböző társadalmi szervezetek feletti törvényességi felügyelet mely állami szervek feladata legyen oly módon. hogy a hozott határoAz MTI csütörtökön este jelentette, hogy a KERIPAR Vállalat szombathelyi gyára az önállósulásról szóló miniszteri határozat késése miatt kilátásba helyezte, a munka beszüntetését. A Kereskedelmi Minisztérium ezzel összefüggésben szükségesnek tartotta, hogy álláspontját az MTI útján a leghatározottabban leszögezze. A Kereskedelmi Minisztérium a Grósz Károly miniszterelnök elvtárs részére érkezett ultimátum táviratot mind tartalmában, mind formájában visszautasítja. Tartalmában azért, mert a szombathelyi gyár kollektívája előtt hónapok óta ismert a Kereskedelmi Minisztériuminak az az álláspontja, hogy támogatja a szombathelyi vállalat önállósítását. Az átszervezéssel kapcsolatos munkákban a szombathelyi gyár képviselői folyamatosan részt vettek, annak minden mozzanatát ismerik. Ez év augusztusától felhatalmazat bírói úton megtámadható legyen. A Hazafias Népfront a közvéleménnyel összhangban a bíróságok általános hatáskörének kimondását tartja kívánatosnak. A törvényesség, mint egyetemes tarvidalmi érdek, a bíróságon keresztül lehet érték- adó mérce a társadalmi mozgások irányában. Kezdeményezzük, hogy az ezért felelős szervek tegyék alkalmassá a bíróságokat ezeknek a kiemelkedően fontos feladatoknak az ellátására. Kedvező visszhangot váltott ki, hogy a törvénytervezetek az alapjogok korszerű alkotmányhoz hű fogalmából indultak ki, a gyülekezési jogot a petíciós joggal összhangban szabályozzák. A Hazafias Népfront álláspontja: a gyülekezési törvény a közterületen tartott gyűlésekre terjedjen ki. A Hazafias Népfront országos elnöksége egyetért azzal, hogy az egyesülési jog nem szorítkozhat kizárólag az egyesületi típusú társadalmi szervezetek létrehozására. Álláspontunk szerint helyes, ha az egyesülési jog egészét a törvény egységesen szabályozza. Ezért indokolatlan a törvény hatálya alól a politikai szervezetek (párt-, szakszakszervezet) kivétele. Megítélésünk szerint újragondolandó koncepcionális kérdés, hogy mit szabályozzanak és mit ne szabályozzanak a törvények. A társadalmi szervezeteket alapvetően az államhoz való viszonyukban kell megragadnia a törvénynek. Az átalakuló tulajdonviszonyokra tekintettel, meg kell találni a kapcsolódási pontokat a társulási törvény és az egyesülési törvény között. Hiányos az egyesülési törvény gazdasági része, többek között nem foglalkozik az osztható vagy oszthatatlan tulajdon, a vagyoni felelősség kérdésével, nem ad választ arra, hogy a jogi személyek elismeréséhez kell-e vagyoni alap. A társadalmi vita során felmerült, megelőzhetik-e a törvények a készülő Alkotmányt. A számos nemleges válasz indokaként elsősorban az fogalmazódott zást kaptak arra, hogy belföldi szerződéseiket, export-import ügyleteiket Önállóan intézzék. Arra is felhatalmazást kaptak, hogy egy vegyes vállalat megalakításával kapcsolatos tárgyalásaikat saját maguk folytassák le. Ebből következően a gyár munkáját az önállóvá válásról szóló írásbeli miniszteri határozat nélkül is zökkenőmentesen folytathatta. Á sztrájkot a Kereskedelmi Minisztérium megalapozatlannak és indokolatlannak tartja. Egy olyan időszakban, amikor a kormány kibontakozási programjának fontos eleme a külföldi tőke bevonása, minden, ami ez ellen hat és megrendíti a bizalmat a külföldi befektetőkben, ellentétes az ország érdekével. A sztrájk ellentétes a vállalat érdekeivel is, mert a KERIPAR gazdasági eredményei rosszak. Ezzel ösz- szefüggésben a vállalat olyan nagyságrendű bankhitelt kényszerült felvenni, hogy biztosítékként a bank meg, ma még nem ismeretesek az e szabadságjogokkal kapcsolatos alkotmányi szabályozás elképzelései, így fennáll a veszélye annak, hogy a most születő törvényeket az Alkotmány elfogadását követően, újra kell alkotni. Az igenlő választ adók szerint a társadalom jelenlegi mozgásai azt jelzik, hogy mind az egyesülési jog, mind a gyülekezési jog terén a régi szabályok, vagy a szabályozatlanság már gátja az alulról szerveződő társadalom további fejlődésének. A Hazafias Népfront véleménye szerint időszerű és lehetséges e törvények megalkotása, ha az Alkotmány megindult felülvizsgálatát és a tárgyalt törvények kidolgozását azonos alkotmányos követelmények hatják át. A társadalmi vitákon gyakran felmerült az a kérdés, milyen részletességgel kell szabályozni a szabadságjogokat. Olyan vélemény is megfogalmazódott, amely szerint az alkotmányi deklaráción túl, egyáltalán nincs szükség részletes szabályozásra, mert az csak a polgárok jogainak szűkítését eredményezné. Megítélésünk szerint ez a megoldás a jelen viszonyaink között — mikor a jogállamiság feltételei még jórészt hiányoznak — nem garantálná e jogok alanyi jogként történő gyakorlását. Ezért még úgy tűnik, szükség van az Alkotmányon túli ’ szabályozásra. Ennek azonban a jogok gyakorlásának indokolt és kellő pontossággal körülírt korlátái mellett alapvetően az állami szervek beavatkozási lehetőségeinek korlátozását kell tartalmaznia. A törvényi szabályozás, amelyhez végrehajtási jogszabályok nem kapcsolódhatnak, nem sértheti az állampolgárok és közösségeik önkormányzatát, belső autonómiáját sem. Javasoljuk a társadalmi véleményeket általában és egyes részleteiben egyaránt tükröző törvényjavaslatok parlamenti beterjesztését. A Hazafias Népfront országos elnöksége ehhez szükségesnek tartja a törvénytervezetek koncepcionális kérdéseinek újbóli politikai és kormányzati áttekintését'’. vagyonukra jelzálogot vet- tett ki. A vállalat és a szombathelyi gyár érdekeit az szolgálná, ha javítanák a hatékonyságot, piacképesebb árukat termelnének, csökkentenék az önköltséget. A Kereskedelmi Minisztérium megítélése szerint ez az eset is felhívja a figyelmet a sztrájkjog sürgős törvényi rendezésére. Figyelemmel arra, hogy a Minisztertanács ülése csütörtökön késő estig tartott, a tárca vezetője a KERIPAR ügyével nem foglalkozhatott. Péntek reggeli döntése szerint a KERIPAR szombat- helyi gyárát négy másikkal együtt önálló vállalattá kell alakítani. Az ehhez szükséges alapító okiratot az előírt kormányzati egyeztetést követően az érdekeltek napokon belül megkapják. Végezetül a Kereskedelmi Minisztérium sajnálatosnak tartja, hogy a Grósz Károly miniszterelnök elvtárs részére érkezett táviratot Szombathelyen elfelejtették aláírni. (MTI) átadták a Budapest Bank Rt. új salgótarjáni fiókját Rendelet a terhességmegszakításról Szegeden személyi kérdésekről tárgyalt a tanácsülés Új, független pedagógusA Kereskedelmi Minisztérium álláspontja a KERIPAR ügyében
