Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-20 / 251. szám
2 NOGRAD 1988. OKTÓBER 20.. CSÜTÖRTÖK A pártmunka megújítása a legfontosabb feladat ■kamara tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) soron lévő megerősítése is. Devcsics Miklós hangsúlyozottan szólt a pártépítő munka gondjairól, aktuális követelményeiről, valamint az állami szervekben, a társadalmi és tömegszervezetekben dolgozó kommunisták növekvő felelősségéről is. Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a Salgótarjáni Síküveggyárban nagy érdeklődést tanúsított az ott folyó mindennapi munka és eredmények iránt. A vendég az üzemi KISZ-klubban konzultációval egybekötött előadá_ son találkozott a síküveggyár és a magyar—japán vegyesvállalat, a Salgótarjáni Üveggyapot Rt. fiatal műszaki értelmiségijeivel. A КВ-titkár jóleső érzéssel elevenítette fel évekkel ezelőtti gyárlátogatását, amikor még csak kezdeti tárgyalások folytak a vegyes- vállalat megalakulásáról. Kedvezően fogadta a síküveggyár önállóvá válásának tényét és a jövőjére vonatkozó elképzeléseket. Vitaindító, újiabb észrevételeket inspiráló előadását azokra a kérdésekre alapozta, amelyeket a műszaki értelmiségi fiatalok előzetesen juttattak el hozzá. A Központi Bizottság titkára elmondotta, hogy számos bírálat érte a központi irányító szerveket a termelés szerkezete korszerűsítésiének, a műszaki fejlődés kibontakoztatásának lassúsága miatt. Véleménye szerint ezek alapvetően vállalati feladatok, s ebben a legjobban az adott helyen tudnak cselekedni. Az viszont valóban nem közömbös, hogy ezeket a cselekvéseket a vállalatok milyen gazdasági-társadalmi közegben tudják elvégezni; e közeg kialakítása egyértelműen a kormányzat tennivalója. Pál Lénárd szólt a műszaki fejlesztési alapról és módosításáról, a közteherviselés, a politika és a tudomány helyes viszonyának, a tudományos eredmények gyors használatba vételének kérdéseiről. A tudományt — minthogy más a funkciója — nem kényszeríthetjük a politikai elképzelések alátámasztására. Tudomásul vesszük, hogy közöttük Elmondta, hogy az Országos Ifjúsági Tanács az év során folyamatosan vizsgálta a fiatalok helyzetét alapvetően befolyásoló döntéseket a foglalkoztatáspolitika, a bérreform, a lakásgazdálkodás területén. Ezekkel kapcsolatos véleményeit, javaslatait eljuttatta a SZOT vezető testületéihez és több állami szervezethez. A fiatalok helyzete az elmúlt fél évben tovább romlott, s ez az ifjúság egy szélesebb körében elbizonytalanodáshoz, a kilátástalanság érzetének erősödéséhez vezetett. Az időközben a kormány elé terjesztett ifjúságpolitikai feladattervet megismerve arra a megállapításra jutottak, hogy a kormány ifjúsági programja nem ad megfelelő választ olyan alapkérdésekre, mint a lakáshoz jutás, a bérezés javítása, a foglalkoztatási biztonság. mindig egyfajta fáziskésés létezik. A politikának ugyanakkor olyan feltételeket kell teremtenie, amelyek révén nyilvánvalóvá válik, hogy a gyakorlat csak úgy tud jól funkcionálni, ha átveszi a tudomány eredményeit, és megfordítjuk a korábbi viszonyt; a vállalat jár utána a számára fontos kutatási eredményeknek. A számos érdekes kérdés között többen felvetették a műszaki értelmiség régebbtől deklarált és hangoztatott nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülését, mint a kibontakozás meggyorsításának egyik alapvető feltételét. A műszaki értelmiség megbecsülése — a KB- títkár szerint — döntően a vállalatok hatásköre, a tényleges teljesítmények méltó elismerésének függvényében. Ebben a tekintetben a síküveggyár műszakijai jobb helyzetben vannak az országos átlagnál. Hangsúlyosan kapott szót a találkozón a fiatal műszakiak megfelelő feladatokkal és vezetői megbízatásokkal való ellátásának fontossága, az alkotó szellemi munka ösztönzése, az önálló gondolkodás és kezdeményezések közérzetet javító, termelést, fejlődést szolgáló jelentősége. A Központi Bizottság titkára délután — ugyancsak Devcsics Miklós társaságában — felkereste a Madách Imre Gimnáziumot és Általános Iskolát, amelynek megtekintése után oktatás- és művelődéspolitikai kérdésekről cserélt véleményt a meghívott megyei iskolaigazgatókkal és pedagógus párttitkárokkal. Itt Pál Lénárd elöljáróban azt emelte ki, hogy szakítani kíván a korábbról megszokott merev, protokolláris gyakorlattal, és valódi eszmecserére számít. Ebben végül is nem csalódott: mondanivalójához többen értékes megjegyzéseket fűztek, számos lényegbevágó, időszerű kérdésfelvetéssel kapcsolódtak. A Központi Bizottság apparátusának illetékes munkatársai jelenleg dolgoznak a párt új művelődéspolitiAz Országos Ifjúsági Tanács véleményének, javaslatainak megfogalmazásánál számított arra: a jelenlegi gazdasági helyzetben a kormányzat nem vállalhatja fel, hogy rövid időn belül megoldja az ifjúság valamennyi lényeges problémáját, de azt igénylik, hogy a kormányzat, döntéseinél, tendenciájában már most jobban figyelembe vegye a fiatalok helyzetét. A tanács érzékelte azt is, hogy a fiatalok gondjai korosztályonként és társadalmi rétegektől függően differenciáltak, ezért megoldásuk is eltérő módszereket igényel. A gazdasági reform hosszú távon egybeesik az ifjúság érdekeivel, de az megengedhetetlen, hogy a szerkezetátalakítás legnagyobb terheit azok a pályakezdők és fiatal családok viseljék, akiknek korábban nem volt beleszólásuk a javak felhaszkai koncepcióján, mert az érvényes határozatok több ponton nem felelnek meg a mai helyzetnek és törekvéseinknek. Bármennyire is kézenfekvőnek látszik, nem árt újból és újból hangsúlyoznunk, hogy a társadalom műveltségi állapota döntő tényezője a gazdasági-társadalmi kibontakozásnak. A magas társadalmi műveltség nélkülözhetetlen feltétele a megújulásnak, nélküle nem teljesíthető ki a demokrácia, nincs tolerancia, nem születhet meg a szocialista jogállamiság. Meg kell tanulnunk véleményünket hatékonyan megfogalmazni és képviselni. Mindez alapvetően az oktatáson, annak tartalmán és színvonalán múlik. Tudatában kell lennünk, hogy az értékteremtő szellemi munka korunkban meghatározó tevékenységgé vált, s a művelődés folyamatait — autonóm jellegéből következően — belső törvényszerűségek vezérlik, melyeket ismernünk szükséges megfelelő feltételeinek kialakításához. Számos konkrét esetben az eddiginél nagyobb teret kell adni az alulról jövő kezdeményezéseknek. A társadalomért felelős pártnak tisztában kell lennie a művelődés hatóerejével, következésképpen nem mondhat le saját műveltség- eszményének megfogalmazásáról, ugyanakkor nem eshet a régi hibába, amikor általánosan elfogadott értékeket elutasított, születőben levő művekről elhamarkodottan ítélkezett, s operatívan is beavatkozott. Az új művelődéspolitikai koncepció az értékteremtő folyamatot kifejezetten támogatja, új szellemiséget, viszonyulást fogalmaz meg, nagy önállóságot és' függetlenséget adva az alkotóműhelyeknek, az iskoláknak, mint a művelődés alapintézményeinek. Az MSZMP Központi Bizottságának titkára a Balassi Bálint megyei könyvtár megtekintése és tevékenységének megismerése után, az esti órákban visz- szautazott Budapestre. nálásába, és nem rendelkeznek tartalékokkal a nehéz évek átvészelésére. — A fiatalok helyzetének javítása érdekében halaszthatatlannak tartjuk a bérreform bevezetését — mondta az ifjúsági tanács titkára. — A fiatal tagság aggodalommal figyeli, hogy a lakásreform-tervezetek túlzottan leegyszerűsödnek, a lakbér- és kamatlábemelés válik annak kizárólagos tartalmává. A tanács véleménye szerint az eddig ismert elképzelésék nem a lakásprobléma megoldására, hanem az állami terhek csökkentésére irányulnak. Ezért alapvető kérdésnek tartjuk, hogy a bérreform megszületéséig az állam nyújtson támogatást a lakásépítéshez és -vásárláshoz, főleg a fiatalok első lakáshoz jutásához — hangsúlyozta a tanács titkára. Az országos értekezlet célja, hogy a küldöttek állást foglaljanak az ifjúság helyzetéről, az ifjúsági szak- szervezeti munka megújításának mikéntjéről. A tanácskozás állásfoglalását eljuttatják a Szakszervezetek Országos Tanácsához — mondotta Dávoti Istvánné. Kormány (Folytatás az 1. oldalról.) mokraitikusabbá tételére, ugyanakkor a gazdálkodásban lényegesen nagyobb fegyelmet kell biztosítani. Ez aligha sikerülhet a vállalati vezetők tekintélyének növekedése nélkül. A kormány szerint meg kell vizsgálni: milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a vállalatvezetés a jövőben a jelenleginél eredményesebben tehessen eleget feladatának. Az idei eredményekkel kapcsolatban Medgyessy Péter elmondta, hogy 1988, a stabilizáció első évének számít és ebből a szempontból megítélve mindenképpen eredményesnek mondható. A gazdasági növekedés a tervezetthez közelállóan alakul, a dollárelszámolású export dinamikusan növekszik, így a számítottnak megfelelően javul a külkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg is. Az azonban tény, hogy a gazdasági erőfeszítések jelentős terheket rónak a lakosságra. A dolgozók többsége igen nehéz helyzetben van,- anyagi terheik tovább aligha növelhetők. Л jövő évi költségvetésről Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke a jövő évre szóló tervezőmunkával kapcsolatban elmondta, hogy igen szűk a mozgástér, mivel az adósságterhek miatt forrásokat kell kivonni a gazdaságból. Ugyanis csak így biztosítható az adósságállomány növekedésének mérséklése. Ilyen körülmények között valameny- nyi jövedelemtulajdonosnak áldozatot kell vállalnia. Az egyik jövedelemtulajdonos pozícióját csak a másik rovására lehet javítani. Jövőre tehát mindenképpen szükség van a szigorú pénzügyi és költségvetési politika fenntartására, mert csak így lehet a vásárlóerő-kiáramlást kézben tartani. A pénzügyi restikció ellenére a gazdasági szabályozásban számos kötöttség feloldására is sor kerül. Ilyen a tervezett import- és bérliberalizáció. Várható, hogy a társasági törvény életbe lépése js éreztetni fogja kedvező hatását, s jövőre módosul az adózási rendszer is. Ezek összességében javítják a vállalati gazdálkodás feltételeit. Ugyanakkor a jövő évi költségvetés tervezése során már most látni, hogy mintegy 40—50 milliárd forintos pénzfelesleget ki kell vonni a gazdaAz elmúlt napokban több szakszervezeti testület és szakszervezeti tisztségviselő a sajtó nyilvánossága útján emelt szót amiatt, hogy véleményük szerint a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása kapcsán a szakszervezetek veszítenének jogaikból. A vitáik középpontjában a kollektív szerződések sorsa, a szak- szervezetek bizonyos egyetértési jogának hatályon kívül helyezése áll. Ezzel kapcsolatban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban az MTI munkatársának elmondták: A Munka Törvénykönyve és a végrehajtásáról szóló minisztertanácsi rendelet tervezett módosításának néhány kérdésében — így a kollektív szerződések és a szakszervezeti bizalmiak bizonyos jogainak tékinte- tébén — eltérő vélemények kaptak hangot, mind az álságból. Ennyi lesz ugyanis a jelenlegi számítások szerint a jövő évi költségvetés hiánya. Fontos a bevételek növelése Az egyensúlyt azonban nem lehet csupán a kiadások csökkentésével biztosítani. Mindenképpen elengedhetetlen a bevételek növelése is. Erre jelenleg két lehetőséget lát a kormány: a jövőre bevezetni tervezett általános vállalkozási nyereségadó 50-ről 55 százalékra történő növelése, illetve az állami vállalatokat érintő osztalékfizetés bevezetése. A kormány képviselői által elmondottakra Zányi Jenő, a kamara alelnöke válaszolt. Véleménye szerint részletesen elemzeni kellene, hogy milyen területen haladta meg a nyereség a tervezettet. A gépiparban ugyanis a kamara számításai szerint az első fél évben 55 százalékkal csökkent a vállalatok nyeresége. Ugyanakkor a pénzintézetek jövedelmezősége az idén még a tavalyinál is kedvezőbben alakult. Arra is szükség lenne, hogy a kormány ne csak a jövő évi tervről tájékoztassa a vállalatvezetőket. A gazdasági folyamatok, a tervbe vett intézkedések ugyanis több év távlatában ítélhetők meg. Felvetette, hogy a jövő évi tervben még igen sok a nyitott kérdés. Ez az úgynevezett „kézi vezérlés” visszatérésének lehetőségét rejti magában. A- kamara a különböző tervváltozatok közül az „A” variációt támogatja, egyetért a liberalizálással. Tény, hogy ez bizonyos kockázatot is rejt magában, ám ezt a siker reményében a Minisztertanácsnak vállalnia kell. Ugyanakkor úgy tűnik: a kormány nem bízik abban, hogy az import- és a bérliberalizálás következtében már jövőre többletjövedelem keletkezik a gazdaságban. A jövő évi jövedelmek elosztása ugyanis úgy történik, mintha ezekre az intézkedésekre sor sem kerülne. Az alelnök szerint a szabadabb bér- és importgazdálkodás bevezetése révén olyan eredmények születnek, amelyek fedezik a liberalizáció kiadásait. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke arról kérdezte a kamarai vezetőket, miként foglalnak állást a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításáról. Zányi Jenő elmondotta, lami és a különféle érdek- képviseleti szervek részéről, ihínd pedig az államigazgatáson bélül. Döntés azonban a vitatott kérdésekben nincs és nem is lehet, hiszen a Munka Törvénykönyvének módosítására csak az Országgyűlésnek van joga. A tervezett módosítások még a döntésre hivatott or- szágyűlési ülésszakot megelőzően, az egyes álláspontok ismeretében társadalmi vitára kerülnek. Nem szabad, hogy a vitát az érzelmek befolyásolják; olyan — érveken és meggyőző indokokon alapuló javaslatokra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a majdani döntés a lehető legszélesebb egyetértés alapján jöjjön létre. A kollektív szerződés körüli vitában a munkaügyi kormányzat álláspontja az, hogy nem indokolt a kollektív szerződés megkötéséhogy a kamara véleménye szerint nem helyes jogszabállyal kötelezővé tenni a kollektív szerződések megkötését, ennek a dokumentumnak a két fél, a munkáltató és a munkavállalók közös akaratából kell létrejönnie. Idejétmúlt rendelkezés a bizalmiak egyetértési joga. mert ez elvtelen megoldásokat szül, így a kamara helyesli ennek megszüntetését. Biztosítani szükséges a dolgozók sztrájkjogát, ám annak féltételeit törvényben, pontosan kell szabályozni. Villányi Miklós pénzügy- miniszter annak a véleményének adott hangot, hogy sokszor a vállalatok sürgetik a piaci viszonyok megteremtését, s amikor a piac működni kezd, akkor viszont tiltakoznak ennek számukra hátrányos hatásai ellen. Márpedig ahol telítetté válik a piac, ott erősödik verseny, s ez jelentősebb erőfeszítésre kéll késztesse a piaci szereplőket. flz álláspontok jobb megismerése Tatai Ilona, a Taurus vezérigazgatója szerint nem a piaci hatások a meghatározók a vállalatokra nézve, hanem a pénzügyi kormányzat intézkedései. A Taurus tavaly kétmilliárd forintos nyereséget ért volna el, ám az új adórendszer bevezetése következtében elrendelt árindex-korrekció miatt nyeresége 740 millió forintra csökkent. Az idén újra elérik az egymil- liárd forintot, amelyet azonban ismét veszélyeztetnek a költségvetés hiányát csökkentő intézkedések. Azt is sérelmezte, hogy jövőre megszűnik a bérklub intézménye. Az idén, amikor tagjai lettek a bérklubnak, azzal számoltak, hogy ez a rendszer több éven át fog működni. Halmos Csaba kifejtette,: amíg nem válnak általánossága piaci viszonyok, s a verseny nem korlátozza a vállalatok áremelési törek- -véseit, addig semmi garancia nincs arra, hogy a vállalatok az elvégzett teljesítményen felüli béreket ne fizessenek ki. Ezért szükség van a bérszabályozás fenntartására. Medgyessy Péter és Beck Tamás rövid zárszavával fejeződött be a kamara és a kormány munkatalálkozója, amelynek legfontosabb eredménye a két vezető szerint az volt, hogy a korábbinál jóval részletesebben és alaposabban megismerték egymás álláspontját. nek jelenlegi kötelezettségét fenntartani. Ha ugyanis a kollektív szerződés előkészítésekor a felek nem tudnak megegyezni, nincs olyan fórum, amelyhez döntésért fordulhatnának. A munkahelyi vezetők és a szak- szervezeti bizalmiak kapcsolatát elsősorban nem jogszabályoknak kell rendezniük, hanem az együttműködést a kölcsönös érdekeknek kell meghatározniuk. Ha ennek az együttműködésnek a talaján bizonyos kérdésekben mégis vita keletkezne, akkor a szakszervezeteknek változatlanul megmarad az egyetértési jognál jóval erősebb, halasztó hatállyal bíró kifogásolási, vétó joguk. Ez azokra az esetekre vonatkozik, ha a dolgozókat aránytalan sérelem érné, vagy ha a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat sértenék meg. (MTI) Szombaton: országos szakszervezeti ifjúsági konferencia Д SZOT Országos Ifjúsági Tanácsa titkárának nyilatkozata Szombaton 1 millió 300 ezer szervezett fiatal dolgozó és tanuló nevében 310 küldött tanácskozik az ifjúsági szak- szervezeti munka megújításáról, a fiatalok élet- és munka- körülményeiről. Az országos ifjúsági konferencia összehívásának előzményeiről, a tanácskozás munkájáról Dávoti Istvánné, a SZOT Országos Ifjúsági Tanácsának titkára nyilatkozott az MTI munkatársának. —-------------------------w----Á BMH-vélemény a Munka Törvénykönyvének módosításához kapcsolódó vitához I
