Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-18 / 249. szám

] MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: TÁRSALGÓ Másiél óra irodalomked- velőknek > Szerkesztő-műsorvezető: Liptay Katalin 8.20: „Ne haljon meg, aki élhet, hanem csinál­ja azt, amit kell.” Zelei Miklóssal beszélget Sipos Júlia — 1980-ban és 1988- ban. 8.45: „Szeretném én is természetesen megélni a magyarságomat. . . ” Koncsol László (Pozsony) életéről, munkájáról. Be­szélgetőtárs: Ébert Tibor. 9.15: „De hát miről akar végül is vallani Márai önéletírásának polgára?” Vendég: Szávai János, a Magyar emlékírók című könyv szerzője. A műsorban elhangza­nak Gazsó L. Ferenc, Koncsol László, Márai Sándor és Zelei Miklós művei. Zenei munkatárs: Kiss Gyöngyi. . A . Rendező: Varsányi Ani­kó. . . 9.44: Kodály—Weöres Sándor: öregek 9.53: Közvetítés a tv-lottó sorsolásáról 10.05: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. . . * 10.25: Zenekari muzsika 10.59: Népdalcsokor 11.42: *Egy portugál apáca levelei 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidő­ben 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Zsebrádiószínház 15.21: Vass Lajos: Bodrogközi muzsikaszó 15.40: Poggyász 16.05: Tücsökzene 16.20: Kérhetek valamit? 17.00: Neked sem mindegy! 17.30: Doppler: Magyar fan­tázia pastorale 17.45: A Szabó család 19.15: Szegény szerelmesek krónikája 19.59: Király László népzenei feldolgozásaiból 20.30: A neosztálinizmus természetrajza jj 21.00: Mi a titka? I 22.30: Operaest I 23.20: Hangszerek, hangszí­nek PETŐFI RADIO: 8.05: Slágermúzeum 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Fúvósátiratok 12.25: Háztáji állattenyésztők­nek 12.30: Vörös Kálmán népi zenekara játszik. Csőr József énekel 13.05: Pophullám 14.00: Betűtenger 15.05: Kapcsoljuk a 8-as stú­diót 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Helykereső 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Egy csepp spanyol vér 20.34: Nóták 21.05: Valami történt 21.23: Rólunk van szó! 21.27: Bemutatjuk Joan Baez nagylemezét 22.06: Rádiószínház 22.50: Az élő népdal 23.10: A dzsessz története 23.50: Zalatnay Sarolta új nagylemezéről BARTÓK RADIO: 9.08: Lukács Pál brácsázik 9.33: Gluck: Herkules és Hébé menyegzője 10.30: Diákfélóra 10.30: Törd a fejed! 10.45: Hangos szöveggyűjte- * mény 11.00: Zene korabeli hangsze­reken 12.15: Richard Strauss ope­ráiból 13.05: A vakáció 13.53: Költözés előtt 14.01: A Deller énekegyüttes felvételeiből 14.28: Ajánlom művemet.. . 1-15.00: Labirintus 15.15: Bibliai tárgyú operák­ból 16.20: Üj kompaktlemezeink­ből 17.30: Poggyász • 17.49: Bartók Béla XIII. nemzetközi kórusver­seny 18.30: Na maternjem jeziku 19.05: In der Muttersprache 19.35: Századunk zenéjéből 20.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 21.30: Fiatalok a seregben 22.00: Debussy: Egy faun délutánja 22.li: Mi újság a régi zene világában? 22.52: Színészvizsga — 1988 MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Regge­li körkép — Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. Reklám. i7.30: Mű­sorismertetés. Hírek, időjárás — 17.35: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvényműsora. Tele­fon: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. — 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. — Reklám — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.40: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.45: Téka Felvételre ajánljuk! Hármas csatorna Sci-fi VIII/7. rész: Titkok, rejtélyek — ism. 9.45: Mi-tu-ház 10.00: Képújság 10.05: Telelottó lO.iO: Sólyom László: A sofőr visszatér 10.45: Mozgató 10.50: Képújság 16.20: Hírek 16.25: Három nap tévéműsora 16.30: Tízen Túliak Társasága 17.10: Képes nóták kívánság- műsora 17.40: Egy szó mint száz 18.20: Reklám 18.35: Tévétorna 18.40: Nils Holgersson csodá­latos utazása a vad- ludakkal 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: özvegyek 20.55: Reklám 21.00: Stúdió ’88 21.45: Unokáink is látni fogják. 22.25: Híradó 3. 2. MŰSOR: 18.00: Képújság 18.05: Stiri — Hírek román nyelven 18.10: Kalandozások a zene- történetben XVI/3. rész 18.50: Csali 19.05: özvegyek XII l. rész — ism. 20.00: Képújság 20.05: Szoboravató 20.30: Panama-csatorna a dzsungelén keresztül 21.00: Híradó 2. 21.15: Betűreklám 21.20: Spáta öröksége Csehszlovák tévédráma 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.20: Tv-játék Ю.20: Sportvisszhangok 11.25: A híradó sajtókonferen­ciája 12.10: Tévébörze 16.20: Objektív — magazin 16.50: A nap percei 17.00: ipari tanulóknak 17.30: Tévéenciklopédia a művészetről — sorozat 18.00: A csehszlovák néphad­sereg fúvószenekara az NSZK-ban 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok — magazin 19.30: Híradó 20.00: Anti-Casanova — jugoszláv filmkomédia 21.30: A harrachovi üveggyár 21.55: Mustang — dokumen­tumfilm Nepálról 22.15: Koncert —komoly zene 2. MŰSOR: 16.35: Angol nyelvtanfolyam 17.05: Megyei magazinok 17.30: Utazó kamera 18.09: Gyerekek magazinja 18.50: Állatok a lakásban 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Dokumentumfilm művészeti emlékekről MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: Miss Arizóna. Színes, látványos ma­gyar-olasz koprodukció. — 2 órától: Irodalmi hősök a film­vásznon: Egri csillagok I—II. (Általános iskola felső tago­zat). — Kohász: Isten veled zöldellő nyár. Színes, szinkr. szovjet film. — Tarján ven­déglő: Amerikai feleség (18). Színes, szinkr. olasz film. — Múzeumi Mozgó: Egy nehéz nap éjszakája. Zenés angol film. — Kamara: Egymásra nézve (18). * Színes magyar film. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4-től: King Kong. Színes fantasztikus amerikai szuperprodukció. Háromne­gyed 6 és 8-tól: Conan,; a bar­bár (16). Színes, látványos amerikai kalandfilm. — Kama­ra: Az utolsó vacsora. Ma­gyar film. — Bátonyterenyei Petőfi: Hanussen. Színes ma­gyar— NSZK-beli koprodukció. — Bátonyterenyei Bányász: Kémek a sasfészekben I—II. Színes, szinkr. látványos an­gol film. — Kisterenyei Pető­fi: Amerikai feleség (18). Szí­nes. szinkr. olasz film. — Pásztó: Fél 8-tól: Gonoszte­vők társasága. Színes, szinkr. francia bűnügyi film. — Rét- ság: Krokodil Dundee. Színes, szinkr. ausztrál filmvígjáték. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Vélemény A varázsló álma Pályázat A Tarjáui tavasz em blamájára A Salgótarjáni Városi Ta­nács VB művelődési egész­ségügyi és sportosztálya, va­lamint a József Attila Városi- Megyei Művelődési Központ pályázatot hirdet az évente megrendezésre kerülő Tarjá­iéi tavasz rendezvénysorozat emblémájának megtervezésé­re. A pályázatra benyújtandó emblématervek fejezzék ki a rendezvénysorozat tavaszi (május), ünnepi jellegét, utal­janak Salgótarjánra és le­gyenek jól alkalmazhatók a különböző reklámhordozókon. A jeligés pályázatot 1988. november 30-ig kell benyúj­tani a Salgótarjáni Városi Tanács meis-osztályára. A pályázatok elbírálását szak­mai és társadalmi zsűri vég­zi. Beszédes bélyegek A bélyeg sokat elárul egy ország életéből. Ez mond­ható el arról a kiállításról is, amelyen több mint ezer mongol bélyeget tesznek közszemlére. Ulánbátorban. Több sorozat a mongol fló­ra és fauna változatosságá­ra hívja fel a figyelmet. Mások a mongol történelem fontos eseményeit ábrá­zolják, megint mások az ország postatörténetét dol­gozzák fel 1924-től nap­jainkig. Az idei veszprémi tévéta­lálkozó fődíjas alkotását szombaton este sugározta a televízió a Budapesti Művé­szeti Hetek nemrégiben el­kezdődött sorozatában. A BMH-márka megbízható véd­jegy a tapasztalataim sze­rint: rendszerint gondolati, tartalmi és művészi szem­pontból egyaránt értékes al­kotások előtt jelenik meg. Nem történt másképpen' a Csáth Géza írásai nyomán készült, A varázsló álma cí­mű tévéfilm esetében sem. Csáth írásait Sülyi Péter dramaturg és Molnár György rendező ad'aptálta dicséretes ismerettel és intuioióval. Nem egyszerűen csak kira­gadták az egyes novellák jellegzetes alakjait, élet­helyzeteit és következtetése­it, hanem az összeolvasztás­sal egy teljesen új, önálló értéket teremtettek. A va­rázsló álmában nem pusz­tán a Csáth-írásokról van szó, hanem magáról a tragi­kus sorsú íróról, aki a film­ben maga lesz a varázsló. S rá is szolgál erre a megne­vezésre — olyan szellemi, érzelmi kvalitásokkal, olyan szerteágazó és elmélyült te­hetséggel rendelkezik. Kiváló zeneértő és festő, az írás új utakat kereső, a lélektani realizmus mestere, akinek tanult mestersége a gyógyászat. Orvos volta egyébként ráüti bélyegét írásművészetére, ám koránt­sem úgy, hogy száraz, ér­dektelen, analíziseket végez, szimpla diagnózisokat állít fel. Csáth ezt a módszert, ezt a szemléletet és közelí­tést magas művészetté lé­nyegid lélektani érzékenysé­ge, a mélységek, a lényeg iránti fogékonysága révén, A varázsló álma számomra egyértelműen az alapul szol­gáló írások szerzőjének „élet­rajzi” filmje. Nem a teljes életéé, és nem is biografiikus részletességű; legpontosab­ban az esszencia kifejezés il­lik rá. Éppen ezért nincs semmiféle hagyomány- vagy szokásbeli kötöttségük a film alkotóinak, nyugodtan mel­lőzhetik a történések linea- ritását. Különben is már a film elején kifejti az egyik szereplő, hogy tulajdonkép­pen nem is az idő múlik el, hanem mi, s az idő végső soron igazából nem is léte­zik. Ilyen filozófiai megala­pozottsággal már tényleg nem okozhat problémát, hogy a szétbomló agyú fő­hős emlékezetében a ma­guk megmagyarázhatatlan szeszélyességével és logiká­jával váltakoznak az em­lékképek a távoli és a kö­zelebbi múltból, miközben minduntalan visszazökke­nünk a kínzó, félelmektől és lázálmoktój gyötört jelenva­lóságba. Képi szempontból is (ope­ratőr Zádori Ferenc) rendkí­vül kidolgozott és megraga­dó ez a mozaikdarabokbóli építkező, egységes élményt nyújtó film. A halottak hi­degkék fényben jelennek meg, míg az élők megőrzik „színességüket” a gondolati felidézésben is, mégsem vi- dámítóak, élénken csillogók, hiszen már egy fásult-fáradt, morf inista idegbeteg ember megidézettjei. A hangulat le­vert és fájdalmas, s nem az „ilyenek vagyunk” fölötti nézői elmélkedést erősíti, sokkal inkább a „mivé let­tünk” gondolatát. A főhős, Brenner József élete a ju­goszláv—magyar határon zá­ródik le — tökéletes művé­szi megfogalmazásban. Har­minckét évesen, érthetetle­nül — akárcsak Csáth Gé­záé. Egy lehetséges irodalmi óriást pusztított el zaboláz- hatatlan tehetsége, kíváncsi­sága és — paradox módon — élni akarása. S a törté­net ezzel — mindenféle cél­zatosság, erőszakoltság nél­kül — a legközvetlenebbül a mához szól. Színészi remeklések sora teszi még élvezetesebbé a filmet. Eperjes Károly Bren­ner leépülését mesterien áb­rázolja. Az epizódszerepek­ben, ha percekre is, olyan színészek tündökölnek, mint: Udvaros Dorottya, Jordán Tamás, Náray Teri, Kováts Adél, Csonka Ibolya, Holló- si Frigyes. (ok) A tenisz meghonosítója Meddig bit* nyugton maradni? Igazán a falvak lakói érthetik meg, mit je­lent, ha egy kisebb település saját szellemi bá­zissal rendelkezik. Jó né­hány helyen ma is gátja en­nek az anyagiak szűkössége, az összefogás hiánya, vagy ezek együttesen. De ezúttal nem a hátrányos helyzet összefüggéseiről, következ­ményeiről lesz szó, hanem egy sajátságos ellenpéldáról, amely Mátramindszenten a Csomós Sándor névtől elvá­laszthatatlan. Épp e név viselőjéhez ve­zető utat magyarázták a segítőkész mindszentiek, mikor egy tréningruhás, ke­rékpáros bukkant fel a kö­zeli útkanyarulatban. A kissé zömök testalkatú, sportos, fiatalos külsejű fér­fi hófehér haját, élénk, szinte világító kék szemét látva az a gondolatom tá­madt, hogy már láttam va­lahol. S, míg a feltevésnél időztem, tanúja lehettem a falubeliek csodálkozásának, pedig Csomós Sándor egy­szerűen csak szüretre ajánl­kozott. Hogy mi ebben a szokatlan ? Csak az, hogy a falu volt iskolaigazgatóját most önerő­ben más oldaláról ismerik meg. Ugyanis a múlt tan­évzáró számára egyben az a kapu, amelyen át a nyugdí­jaskorba lépett. S, az azt megelőző évtizedek — a szá­mok nyelvén 45 év és 213 nap — egy változatos, sike­rekben gazdag, igen szép pálya évei. „Főszereplője” az erőpróba esztendeit eleve­níti fel legelőször, teszi ezt azért, mert úgy hiszi, ennek is köszönheti, hogy a ké­sőbbiek folyamán sok-sok kemény próbát állt ki. — Azok a nehéz évek időközben emlékké szelídül­tek — kezd mondókájába a házigazda. — Pedig, ami­kor summáskodtam hajnal­ban keltem, s csak este ti­zenegykor ért véget a nap. Később elszegődtem csikós­bojtárnak, parádés kocsis­nak, de bányában is dolgoz­tam. . . A tanulóévek, s a pedagó­guspálya aztán egy más élet­forma, más közösség felé orientálták. Egyfelől az út­törőmozgalom, a másik ol­dalról pedig a falu kulturá­lis életének a fellendítése adott számára meghatároz­hatatlan mennyiségű és ne­hézségű feladatot. De az eredmény kárpótolta a be- léfektetett munkát; 1957- ben kapcsolódott be a TIT- munkába, különféle progra­mok szervezésével. Erről a következőket mondja: — Odáig eljutott ez a kis falu, hogy kétszer szervez­tünk kihelyezett gimnáziu­mot a helyi általános iskolá­ban. Kisterenyéről jártak ki a nevelők, s aztán persze mi jártunk oda négy évig. A kultúrház vezetése, az asz­talitenisz meghonosítása volt a másik olyan foglalatossá­gom, ami sok energiát kí­vánt. Igen tehetséges ping- pongozóim voltak —, s per­sze vannak utódaik is — a legnagyobb teljesítményük, hogy eljutottak az NB Ili­ig­Megyei szaktáborokat 11 évig vezetett, közben ide­haza megszervezte a tenisz­pálya építését. A szülők, nevelők, a KISZ-esek, vala­mint a ménkesi bányaüzem dolgozói is segítettek. — Most már hanyatlóban van a tenisz, de esténként eljárunk azért játszani. — Ha egyszer-egyszer ide­haza maradok, a feleségem rögtön betegségre gyanak­szik, annyira megszokta már a házon kívüli esti programot. Házastársát —, akivel két gyereket nevelt fel — ké­sőbb is megemlíti: — Fáradtság, gyengeség soha nem szegte kedvem, s ebben az együtt töltött, har­monikus 23 évnek nagy sze­repe van. Az ajándék pedig a gyerekek ragaszkodása, te­hetségük kibontakozása, és néhány felejthetetlen külföldi utazás. „A Sanyi idejében ez nem volt”'— mondják ma is a faluban, ha a gyerekeknél például gond van a fegye­lemmel. S, ez valószínűleg azért lehet így, mert sokat nyújtott a nebulóknak, s cserébe az ő szava; is meg­hallgatásra találtak. S, most pihenni vágyik. Igaz, ez oly­kor páros csatangolás, vagy gombázás Góróval, de időn­ként már valamiféle fizikai elfoglaltság után kérdez. Némelyek meg is jegyzik, ha róla esik szó: igen, nyugdí­jas már, de meddig bír nyugton maradni...? — mihalik — Mezőgazdasági gépszereléssel ismerkedhetnek meg Cereden az általános iskola 7., 8. osztályos tanulói. A fakultáció heti két órájában a helyi termelőszövetkezet szakemberei oktat­ják, ismertetik meg az erőgépekkel a tanulókat. — bp — Családi énekkar Családi énekkar feje a 63 éves Njamszuren asszony, aki öt gyermekével megnyer­te a mongol családi zenei együttesek vetélkedőjét. A darhani családi ének- és zenei versenyen igazi nagy- családosok indultak. Voltak köztük tíz-, tizenkét, tizen­öt tagú csoportok is. Njamszuren asszonyék az­zal vívták ki az elsőséget, hogy csak „tiszta forrásból” merítettek, kizárólag nép­dalokat énekeltek, eredeti hangzásban. A családban egyébként kilenc gyermek nevelkedik. Négyen külön­böző iskolai és munkahelyi elfoglaltság miatt nem in­dulhattak Darhan város or­szágos vetélkedőjén. Többet televízióznak A nyugatnémet tévéadá­sok 1987-es nézettségi mu­tatóinak kiértékelése azt mu­tatja, hogy a nyugatnéme­tek naponta három perccel tovább nézik a televíziót mint 1986-ban. A 14 éven felüli felnőttek 4 perccel több időt töltenek el a kép­ernyő előtt. A televíziós ké­szülékek délután három és hajnali 1 óra között na­ponta több mint három és fél óra hosszat működnek, ami az 1986-os 213 perc­hez képest háromperces növekedést jelent. A kábele- sített háztartásokban napi 232 percre nőtt a tévé­nézésre fordított idő. { v \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents