Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-18 / 249. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Napi postánkból Buszmegálló gondokkal Alig pár hónapja annak, hogy megnyitotta kapuját az új köztemető Salgótar­jánban. Természetesen itt is van helyijárati autó­busz-megálló, ami rendjén is van. A probléma azonban abból adódik, hogy a meg­állóban fel- és leszállópe­ront nem építettek. 'Mivel az úttest az azt szegélyező padkánál magasabb, így — főleg az idősebb emberek fel- és leszállása nehézkes. A napokban Zagyvaróná­ról jövet egy 78—80 év kö­rüli nénike szeretett volna fellépni az autóbusz lép­csőjére, de az olyan ma­gasan állt, hogy kénytelen volt először az első fokra „A NÖGRÁD október 4- én „Lassított ügyintézés” címmel megjelent írásban foglaltak érdemi kivizsgálá­sához a mulasztást elkövető dolgozók felelősségre voná­séihoz további adat (a me­netjegyvásárlás időpontja) is szükséges számunkra. Amennyiben a panaszban leírt kellemetlenség a cikk íróját érte. kérjük szíves­kedjen tájékoztatást adni a menetjegyvásárlás idejéről, s ha lehetséges a menetjegyet is küldje meg. A salgótarjáni személypénz­tárosokat, információst fi­gyelmeztettük a körültekintő, szabályos munkavégzésre. Az okozott kellemetlenség A NÓGRÁD október 11-i számában olvasói levél je­lent meg a litkei „Dobroda” kisvendéglő működésével kapcsolatban. A levélben szereplő panaszt kivizs­gáltattam és áz álábbiakat állapítottam meg: Szeptember 15-én 18 órá­ra 80 fő részére rendelt ét­kezést a Nógrád Megyei TESZÖV a kisvendéglőben. Mivel áz egység férőhely­kapacitása csak ennyi ven­dég egyidejű étkeztetését teszi lehetővé, az egységve­zető — figyelembe véve a rendezvény zárt körű jel­legét —, 17 órakor bezár­ta az egységet, az étkezés előkészítése érdekében. Ek­kor udvariasan kérte az ott lévő vendégek megérté­sét, és hivatkozott arra, hogy országos rendezvény résztvevőit várja. Arról nem tehetett az étterem ve­zetője, hogy a 18 órára jel­térdelni, s a segítőkész utasok jóvoltából tudott csak a buszra felszállni. Egy mozgássérült ismerősöm is hasonlóképpen járt, aki el­mondta, hogy ahol peron van, segítség nélkül is sike­rül neki a felszállás, ebben a buszmegállóban pedig szé­gyen ide, szégyen oda, neki is térdepelnie kellett. Közeledik a halottak nap­ja. Ügy vélem, még nem késő a peron elkészítése, csak jóakaratra és pár köb­méter betonkeverékre len­ne szükség. Reméljük gyors lesz az intézkedés, míg sú­lyos baleset nem fordul elő. Mucsi Lajos Salgótarján miatt elnézést kérünk a pa­naszostól. Magyar Államvasutak Igazgatósága Miskolc kereskedelmi osztály ☆ A cikkíró jutalmat érdemel­ne, emlegetett írásának ci" me telitalálat. A MÁV vá­laszolhatta volna ugyanis, hogy megszüntetik a rossz és körülményes jegyárusí­tást — csakhogy ez nem je­lelne meg a ,,lassított ügy­intézésnek.” Persze, még örülhetünk, legalább oltási bizonyítványt nem kérnek. Bonyolítani ugyanis lehetne még jobban. — к — zett vendégek jókora ké­séssel érkeztek meg. Számunkra nincs „kis” és „nagy” vendég, csak „VEN­DÉG”. Működésünk célja tagságunk és a területün­kön élő lakosság igényei­nek kielégítése. A szeptem­ber 15-én történtekből nem lehet általánosítani. A fen­tiek szellemében felhívtam a kisvendéglő vezetőjének fi­gyelmét arrra, hogy turista- csoportok vendégül látása mellett is biztosítsa a helyi vendégek kiszolgálását. Ez­úton is kérem litkei tagjain­kat, hogy a kisvendéglő működésével kapcsolatos ta­pasztalataikat folyamatosan közöljék az általuk válasz­tott helyi intézőbizottság­gal, így az esetleges pana­szok ott helyben és kel­lő időben orvosolhatók. Gonda Pál áfész-elnök Melegítő mentőzsák A veszélyesen lehűlt szer­vezetű emberek megmentésé­re hálózsákra emlékeztető ..hőzsákot” készítettek Angli­ában. A poliészterszál szö­vetből készült zsákba egy­fajta báb módjára ..csoma­golják be” a túlságosan le­hűlt szervezetű embert — csak az orra, szeme, szája látszik ki a mentőzsákból. A poliészter szövet szívó- tulajdonsága olyan kitűnő, hogy a jeges vízből kimen­tett áldozatot teljesen felöl­tözve helyezhetik a men­tőzsákba — testhőmérséklete helyreáll, és stabilizálódik. Megváltozott utazási feltételek Jugoszláviába A jugoszláv dinár árfo­lyamjegyzésének megszünte­tése következtében megvál­toztak a Jugoszláviába szóló vasúti és autóbuszjegyek megváltásának feltételei. A Volán-vállalatok tájékoz­tatása szerint a Jugoszláviá­ba közlekedő Volán-autó­buszjáratokra dinárért nem lehet menetjegyet váltani. A magyarországi lakosok forintért vehetnek jegyet, a külföldiek pedig — eltekint­ve attól az esettől, ha valu­taváltási bizonylattal igazol­ják, hogy legalább a menet- díj összegének megfelelő kon­vertibilis valutát forintra váltottak — konvertibilis va­lutáért válthatják meg me­netjegyüket. A forint ellené­ben váltott menetjegy ma­gyar állampolgárok esetében csak az útlevél számának be­jegyzésével érvényes. Mivel a jugoszláv hatóságok még nem foglaltak állást az ügy­ben, hogy Jugoszláviában, milyen pénznemben kell je­gyet váltani a magyar busz­járatokra, a Volán-vállalatok javasolják, hogy a miagyar utasok menetjegyeiket még itthon az oda-vissza útra vált­sák meg. A menetrend sze­rint Jugoszláviába közleke­dő Volán-járatok menetdíja a közlekedési költségkeretet nem terheli. A MÁV tájékoztatása sze­rint a korábbiakhoz képest mindössze az a változás, hogy ezentúl a dinárt nem fogadják el fizetőeszközként a menetjegyek megváltásakor. A jugoszláviai vonatjegyet forintért, vagy konvertibilis valutáért egyaránt meg le­het vásárolni. A jegy értéké­nek jugoszláviai szakaszra szóló hányada továbbra is terheli a 13 800 forintos köz­lekedési költségkeretet. (Ugyanis ezt a részt konver­tibilis valutában kell a MÁV- nak a partnervasút részére megtéríteni.) Válaszol az illetékes írásunk nyomán A magas házak pusztulása fenyeget? Az NSZK-ban ország­szerte töredezik a beton a hidakon és épületeken, mert megbontja a kioldott só és a savas eső. A hatvanas­hetvenes évek betonépítési lendülete milliárdos összegű utólagos költségeket okoz. Egyedül Hessenben és Raj- na-Pfalzban ebből az idő­ből származó hidak, víztisz­tító berendezések sőt város­házak tucatszámra ,szorul­nak szanálásra. És most a magas házak nagyarányú pusztulásától tartanak. A háború utáni építkezé­sek idején a beton ideális építőanyagnak számított. Di­csérték, hogy sokoldalú, ol­csó és nem szorul karban­tartásra. Egyedül 1966. és 1983. között közel 12 000 hi­dat építettek. Most kiderül, hogy az acélszerkezetet kö­rülvevő betonréteg túl vé­kony ahhoz, hogy megvéd­je a fémet a környezeti ha­tásoktól. A károsítóanya­goktól a beton törékennyé válik, úgyhogy rozsda fe­nyegeti a fémet. Az első látványos káreset 1980-ban a nyugat-berlini kongresz- szusi csarnok összeomlása volt. Híd még nem dőlt össze. Am a szakemberek szerint az építmények sza­nálása és folytonos karban­tartása nélkül nem lehet kizárni ilyen drámai kö- vetkezményeket. így a dél- hesseni építési szakértők már nem győzik a hatvanas évekből származó, töredező hidak és támfalak helyre- állítását. Darmstadt-Die- burg és Nagy-Gerau me­gyékben az útépítési hiva­tal felvilágosítása szerint 70 hidat kell felújítani. Ja­vításra szorulnak az ösz- szes frankfurti Majna-hidak. A mélyépítési hivatal a munka értékét több mint 40 millió márkára becsüli. A magas házakat is eszi a rozsda: mivel a betonpa­nelekben az acél elkezdett rozsdásodni az ablakmell­védeknél, a kaiserslauterni városházat 1966-ban építet­ték, tavaly kb. 2,5 millió márkáért kellett tatarozni. A 6 milliméter vastag be­tonréteg nem védte eléggé az acélt. A magas házak hord- szerkezetei nem forognak ve­szélyben, mondja a frank­furti építési iroda szóvivője. Probléma van azonban a borításokkal: a lapok mö­gött lappang a rozsda. A legrosszabb esetben a la­pok leeshetnek. A betonipar már elismeri a múltban el­követett hibákat. Rá kellett jönniük, hogy a beton nem örökké tartó nyersanyag. A szakértők szerint „mestersé­ges követ” nem volna sza­bad a károsítóanyagokat tartalmazó levegőnek ki­tenni. Dolgozni, kutatni, az eredményt közreadni — A boncterembe nem engedhetem be — zárkózik el a kérés elől dr. Megyeri József, balassagyarmati patológus- főorvos —, mert az Sértené a halott jogait. Ez nem szín­ház és nem múzeum, ahol nézelődni kellene... így be kell érnem azzal, hogy a laborban körülnézek. Beszélgetni bemegyünk a szobájába. A könyvespolcok­ról áradó nyugalom feled­teti az előbbi, cseppet sem szívderítő látványt. A főor­vos angolul és németül is beszél, erről tanúskodik a szakirodalom. Sőt, a beszél­getés során latinul idézi Horátius egyik, halottakról szóló mondását, majd ehhez kapcsolódva Arany János: „Mit megtagadnak az élők, megadják a holtak.” — Mi adatokat keresünk, gyűjtünk és dolgozunk fel, hogy ezzel az élőket segítsük — magyarázza az idézetet. — A rákmegállapítás erre a szakmára alapul, a szövet­tani vizsgálatok alapján le­het a legpontosabb diagnó­zist felállítani — folytatja. — Mi mondjuk meg azt is, kell-e valakit operálni bi­zonyos esetekben. A bonco­láskor lehet megállapítani a diagnosztikus eltéréseket, vagyis azt, mennyiben egyez- nak a beteg életében — és a halála után — felállított kórismék. Nagyon sztereotip kérdést teszek fel, de jelen esetben valóban érdekel a válasz. — Hogyan lett patológus? — Az általános orvosi ké­pesítést 1957-ben szereztem, négy év gyakorlat és pato- lógus-szakvizsga után — a debreceni gyermekklinikára akartam menni dolgozni, de nem volt hely. Ezután nem­sokára főorvosi állást aján­lottak fel Fehérgyarmaton a jelenlegi szakmában. Dol­goztam még Nyíregyházán, Karcagon és Dél-Jemenben is. — Mi szépet talál ebben a munkában? Mert végül is nem váltott, most, nyugdíj előtt három évvel is ezt csinálja. — Az orvostudománynak ez a leglogikusabb területe. A mi munkánk a legjobb alapozás bármely szakmá­hoz. Nekünk ismerni kell a betegségek, az emberi szer­vezet egészét, nemcsak egy- egy részterületet. A bíróság például bármikor kérhet or­vosszakértői véleményt egy elhunytról. — Mi történik, ha ön ki­deríti, hogy a beteg telje­sen más betegségben halt meg, mint amire kezelték? Ha a hozzátartozók ezt megtudják, mit tehetnek? — A hozzátartozóknak ter­mészetesen elmondjuk a ha­lál okát, és ha kiderül, hogy mulasztás történt, bí­rósághoz fordulhatnak. Fi­gyelembe kell venni azon­ban, bizonyos objektív körül­ményeket. A korszerű mű­szerezettség, vagy annak hi­ánya nem az orvoson mú­lik. Vagy az például, hogy a mentő nem elég gyors, vagy jól felszerelt, és a be­teg meghal, mielőtt beérne a kórházba, erről szintén nem az orvos tehet. — Ügy tudom, ön tudo­mányos munkát js végez, és könyvet készül írni. Mi a témája? — Egyebek között az or­vosi logikával foglalkozom, bár, szűkebb témám a kli­nikapatológia. Ez a terület még teljesen kidolgozatlan. Az orvos nem tud úgy kö­vetkeztetést végezni, ha a fogalmak nincsenek katego­rizálva, logikai műveleteket csak pontosan osztályozott fogalmakkal lehet végezni. A logikai szabályok ismere­te nélkül viszont a betegség megállapítása nem kíván igazi szellemi erőfeszítést az orvostól, a szakkönyvekre, vagy a tapasztalatokra ala­poz, s így nagyobb a téve­dés lehetősége is. — Szinte az egész életét egy nagyon fontos, ám leg­alább ennyire hálátlan te­vékenységnek szentelte... — Igen, a munkánk során valóban semmilyen formá­ban nem találkozunk az emberek hálájával. Ám. ezt vallom, hogy ha már csiná­lok valamit, akkor legjobb tudomásom szerint szolgál­ja az embereket, a tudo­mányt. Einsteint egyszer megkérdezték, mi a siker titka: — a+b+c, azaz dol­gozni, megfigyelni, az ered­ményt közreadni — vála­szolta. — Hát, én is ezt pró­bálom tenni... íme néhány példa a kép­let sikeres használatát iga­zolandó: dr. Megyeri József több olyan esetet tett közzé, amely a hazai szakirodalom­ban első, nemzetközi vi­szonylatban js előkelő helyen áll. Tudását és tapasztalatát a SOTE I. patológiai inté­zetében immár tíz éve adja át az orvostanhallgatóknak. 1977-ben egy ritka szívbu- rokdaganat eszperantó nyel­ven történő szakirodalmi feldolgozásáért Japánban Shinoda-díjat nyert. Dél-Je­menben egy országos hatás­körű igazságügyi orvostani laboratóriumot tervezett és szervezett meg, amely fél év alatt fel is épült. A főorvosra emlékezve Juszuf labornak hívják. V. M. 13-ai látogatás Kárrendezés: „made in Hungária" Az ügyfélszolgálati iroda ,.Gondoskodunk, tehát .va­gyunk” — így. szól a Hungá­ria Biztosító szlogenje. Nos, már a gondoskodás előtt is észre lehet venni őket, mert a biztosító ízlésesen beren­dezett otthona — a salgótar­jáni városi tanács épületé­ben —, munkatársainak fel­lépése eleve nyugtatólag hat a károsultakra. Molnár Ferencné üzleti csoportvezető segítségével, röpke tíz perc alatt áttekin­tést nyerhettünk — persze, csalk nagyvonalakban — a munkájukról. A 13-ai látoga­tásunkat az ügyféltérben kezdtük. — Délelőtt három ügyfe­lünk volt — mondja Juhász" né Kuris Judit ügyfélforgal­mi előadó, nem érezzük a 13-ai babona hatását. A Mócsány család egy 6 ezer forintos gépjárműkárral kereste fel a biztosítót. — Elégedettek vagyunk — így Mócsány Zoltánná —, mert a hétfőn történt eset után, ma csütörtökön a kár anyagi részét már sikerült orvosolnunk a gyors ügyin­tézés révén. Petrány Lászlónak nem volt ilyen szerencsés a 13-a, mert hajnalban, vétlenül, koccanásos baleset érte gép­járművét. — Már elvittem a Ladát az autószerelőhöz. Ügy lá­tom, hogy gyorsan túljutha­tok a mai kellemetlenségen. Az ügyféltér után bené­zünk a kárrendezők számító­gépekkel ellátott szobájába, ahol Kiss Béla gépjármű- kár-rendezési fiókvezető fo­gad. — A 13-ai napok a szeren­csésebbek közé tartoznak — mondja —. hacsak nem a hét elejére esnek, mert ilyen­kor gyűlik össze a hét végi balesetek rendezése. — Vannak vitáik? • — A casco-előírások egy­értelművé teszik az eseteket, viszont azt kérnénk, hogy a felelősségi károknál vagy hívjanak rendőrt a helyszín­re, vagy megfelelően töltsék ki a betétlapot. A parkíro­zóban tapasztalható gyakori koccanásoknál, „megnyomá­soknál” se szégyelljék kitöl­teni a betétlapot. Tehát így .vagy úgy, kelle­mes volt október 13-a, ráadá­sul az ügyfeleknek nem húzták el még jobban a nó­tájukat. Ugyanis a Hungária Biztosító otthonában a hang­szórókból kiszűrődő csendes, kellemes Shadows-gitármu- zsika még a totálkárosult gépkocsik tulajdonosai fü­lére is frontális hatással bír... (benkő—kulcsár)

Next

/
Thumbnails
Contents