Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-12 / 218. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Mit üzen a Rádió? 9.00: A hét zeneműve 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Filmzene 11.00: Mai szemmel. Szent­Györgyi Albert 1943-as, törökországi útjáról 11.29: Rózsa Sándor. Móricz Zsigmond re- . génye 13.00: Klasszikusok délidő­ben 14.10: Grillusz úr sárgarigói. Novellafüzér Tersánsz- ky Józsi Jenő humoros írásaiból 14.37: A cirkuszhercegnő. Részletek Kálmán Imre—Kulinyi Ernő operettjéből 15.05: Veszélyben 15.35: A fúvószene története Magyarországon 16.05: Hangoló- 17.00: Eco-mix 17.30: Maurice Chevalier énekel 17.51: Táncházi muzsika 19.15: Nyílt szín 19.45: A Rádiószínház bemu­tatója 20.49: Jascha Heifetz hege­dűi 21.00: Emberségesen 22.00: Hírvilág 22.30: Ormándy Jenő ve­zényli a Philadelphiai Szimfonikus Zenekart 23.33: Birgit Nilsson opera- felvételeiből PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Népdalok, néptáncok 9.05: Napközben 12.10: Fúvósindulók 12.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Halló, halló, Rádió! 19.30: Sportvilág 20.03: Nótaest 21.05: Zeneközeiben 22.00: ..Ha akarna, átugrana a Dunán . . 23.10: Egy kis éji könnyű­zene BARTÓK RÁDIÓ: 9.06: Országok, tájak nép­zenéje. Brazília 9.21: a Kodály vonósnégyes játszik 9.58: Francia muzsika 10.35: Boito: Mefistofele. Négyfelvonásos opera 13.05: Kilátó 13.50: Népzene az olimpia országából. Ili i. rész 14.10: Angol kórusmuzsika 14.35: A zene szárnyán, Győrtől Chicagóig 15.15: Anatolij Szolovjanyen­ko Donizetti- és Verdi- árlákat énekel 15.40: Nagy siker volt! 17.30: III. nemzetközi Liszt Ferenc-orgona verseny 18.30: Barokk operákból 19.05: Neked sem mindegy! 19.35: ..Zengjen orgonádon földi bánat és az égi álom!” 21.05: Carlo Maria Giulini vezényli a Berlini Filharmonikus Zene­kart 22.30: Dzsesszarchívum 23.00: A hét zeneműve MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek. Időjárás. 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szer­kesztő: G. Tóth Ferenc — El szeretném mondani. Kiss László jegyzete. (Közben: 18.00—18.15: Észak-magyar­országi krónika — Reklám. 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 16.40: Hírek 16.45: Képes nóták kíván­ságműsora 17.15: Fiúk-lányok Megbukni az iskolában. . 17.55: Front kegyelem nélkül XIIl/íl. rész 18.55: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Feleki Kamill és barátai 21.15: Reklám 21.20: Érvek és ellenérvek Párbeszéd a bős—nagy­marosi beruházásról 23.00: Híradó 2. 2. MŰSOR: 20.00: Körzeti tévéstúdiók: — Budapest — Pécs — Szeged BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.00: Dokumentumfilm Slav- kov városról 16.30: Kulcsok az ismerethez 16.55: A nap percei 17.05: Katonák műsora 17.55: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.30: Tátra kocsi a világ körül 19.30: Híradó 20.05: Hallgatni ezt a meló­diát. Tévéjáték 21.20: Sportvisszhangok 22.20: Operettmelódiák 2. MŰSOR: 17.10: Természetfilm 17.30: Károly, a detektív 17.45: Portréfilm. Maria Durisinova 18.05: Ivanhoe. Angol tévé­sorozat 18.30: A hét eseményei ma­gyar nyelven 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Állj meg, pillanat... 21.20: Egy kis muzsika 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Ügy eszünk, ahogyan élünk? SALGÓTARJÁNI KÁBELTELEVÍZIÓ: 19.30: Mesefilmek 19.45: Tarjáni magazin. Képújság. (Közéleti hírek, győztesek, eredmények a Beszter- ce-telepi napokon, a boltvezető ajánlata, be-, fejeződik az olimpiai rejtvény sorozat.) 20.05: Reklám 20.15: Sorscsapás. (Francia bűnügyi film Alain Delon főszereplésével.) Kb. 21.45: Tarjáni magazin. Képújság (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A szakasz (16). Színes ame­rikai háborús filmdráma. — Kamara: Ünnepnapok. Ma­gyar film. — Kohász: Tűz van, babám! Színes, szinkro­nizált filmvígjáték. — Kert­mozi: Kicsi kocsi legújabb kalandjai. Színes, szinkroni­zált amerikai filmvígjáték. — IMH Zagyvapálfalva: Az ál­arcos lovas legendája. Szink­ronizált amerikai western. — Balassagyarmati Madách: fél 4-től: Hamupipőke. Színes, amerikai rajzfilm. Háromne­gyed 6-tól: Háromszázezer pengő az utcán. Magyar film­vígjáték. Este 8-tól: Asszo­nyok összeesküvése (16). — Kamara: A halálraítéltek ut­cája. Színes, szinkronizált ausztrál filmdráma. — Kiste- renyei Petőfi: Az ördög jobb és bal keze. Színes, szinkro­nizált olasz western. — Bá- tonyterenyei Petőfi: Híd a Kwai folyón I—II. Színes, lát­ványos, szinkronizált angol történelmi film. — Pásztói Mátra: fél 6-tól: A három amigó. Színes, szinkronizált amerikai westernparódia. Fél 8-tól: Élni és meghalni Los Angelesben. Színes, szinkro­nizált amerikai bűnügyi film. — Szécsényi Rákóczi: 4-től: Sárga Haj és az Aranyerőd. Színes, szinkronizált ameri­kai-spanyol western. 6-tól: Fantasztikus labirintus. Szí­nes, szinkronizált amerikai kalandfilm. — Érsekvadkert: Diplomás örömlány. Színes, szinkronizált angol—ameri­kai film. — Nagylóc: Iskola- mozi: Robotokkal a Saturnus körül. — Jobbágyi: Amerikai feleség (18). Színes, szinkro­nizált olasz film. — Karancs- lapujtő: Kicsi, de szemtelen. Színes, olasz filmvígjáték. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Ipar- és üzemtörténeti kutatások Nógrádban Az SVT új katalógusa A kiterjedt és több szem­pontból hatékpny közműve­lődési tevékenységet is foly­tató Salgótarjáni Vasöntöd* és Tűzhelygyár, amelynek termelési értéke évek óta jó­val meghaladja az egymilli- árd forintot most kiadott egy, a kor színvonalán álló, színes, négynyelvű kataló­gust A Salgótarjáni Vasön­töde és Tűzhelygyár történe­te (1894—1987) címmel. Mielőtt e Nógrád megyé­ben még ritka, ám a tőkés­piacokon már régóta kedvelt kiadványtípusról röviden szólnánk, érdemesnek látszik a nógrádi üzemtörténet-írás legalább vázlatos áttekinté­se, távolról sem a ..helyzet- felmérés” igényével, inkább utalásként. Abban a remény­ben, hogy az ipartörténeti, üzemtörténeti kutatások, ame­lyek Magyarországon immár több mint egy évszázados múltra tekintenek vissza, a jövőben is folytatódnak, il­letve kiteljesednek, a jelen gazdasági körülmények elle­nére. E kutatások és az eredmé­nyek publikálása ugyanis egyáltalán nem a folyama­tokban résztvevő szakembe­rek „belügye”, hatásukban ugyanis jelentős mértékben járulhatnak hozzá a nehézsé­gekkel is küzdő üzemi kol­lektívák azonosságtudata erő­sítéséhez, ha úgy tetszik, a munkósöntudat fokozásá­hoz. Nem utolsósorban, a tu­datosság jegyében vállalt cselekvéshez, a jelen gondok leküzdéséhez. E szempontból sem mel­lőzhető bizonyos történetiség, S ha már ezt szóba hoztuk, föltétlenül emlékeztetni kell arra, hogy itt is van Nógrád megyének egy elfelejtett em­bere, Sztudinka Ferenc, aki a több mint százesztendős múltú 'honismereti mozga­lom, pontosabban azon belül az ipar- és üzemtörténetirás egyik korai szervezője és művelője volt hazánkban, történetesen éppen Nógrád­ban. A legszűkebb szakmai körökön kívül úgyszólván kihullott az emlékezetből, bár dr. Sárközi Zoltán oly szépen idézte emlékét öt év­vel ezelőtt a Magyar Nemzet egyik számában. A hajdani, országosan is sikeres üzemtörténetíró 1856- ban született Gácson, s 1931 - ben hunyt el a losonci sze­gényházban. E helyen most csupán arra utalunk, hogy ő írta meg az ország egyik leg­régibb, 1767-ben alapított gyárának, a gácsi posztógyár­nak a történetét, 1906-ban már a Magyar Ipartörténet című évkönyvet szerkeszti. Ennek nyomán 1911-ben ipar- történeti szakosztály alakult a gyártörténeti monográfiák írásának és megjelentetésé­nek segítésére, amelyben szintén részt vett, 1908-tól szerkesztette a Vaskereske­delem és Vasipar című szak­lapot, és így tovább. Az első világháború után — Sztudinka Ferenc halálával Nógrádban — lényegében le­zárul ez a folyamat. Megje­lenik ugyan egy-egy mű, de általában propagandacélú munika, vagy tőkéstársaság indít hasonló céllal sorozatot. Nógrád megyében egyébként kevés ilyen feldolgozásról tu­dunk a két háború közötti időből. Ezek egy része Sztu­dinka Ferenc tollából látott napvilágot, főként a losonci és füleki üzemekről, a kor szellemének megfelelően. Utolsó ilyen nagyobb léleg­zetű munka volt Dzsida Jó­zsef bányamérnök, a Salgó­tarjáni Kőszénbánya R. T. igazgatóhelyettesének feldol­gozása A Salgótarjáni Kő­szénbánya R. T. nógrádi szénbányászatának történe­te 1868—1943-ig címmel (Sal­gótarján, 1944). Utána a „folyamat” lénye­gében a hatvanas években folytatódott. Néhány példa. Az akkori múzeumigazgató, Gajzágó Aladár 1962-ben ad­ta ki A salgótarjáni iparvi­dék című összefoglaló mun­kát. Közben megjelent pár alkalmi kiadvány, például a salgótarjáni öblösüveggyár brosúrája. Lizsnyánszky An­tal szerkesztésében látott napvilágot a hatvanas évek végén A Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek száz éve 1868— 1968 című könyv, és így to­vább. A későbbiekben megerő­södött az a fölismerés az üzemekben, hogy múltjuk megismerése fontos lehet például a törzsgárda kialakí­tásában, esetleg az exportte­vékenység is megkívánja az ily módon történő bemutat­kozást a piacon. Ennek je­gyében a salgótarjáni öblös- üveggyár a Nógrádi Sándor Múzeum munkatársaival megíratta a hetvenes évek közepén gyártörténetét (máig nem jelent meg). Gajgázó Aladár írja a salgótarjáni síküveggyár történetét. Közben a bánya — évfor­dulókhoz kapcsolódva — több kiadványt jelentetett meg. Közülük ipartörténeti szem­pontból kiemelkedőek Lassan József és Magyarfy Károly munkái, amelyek 1945-től napjainkig tekintik át a szénbányák műszaki történe­tét. Tavaly jelent meg az öt­venéves évfordulóra a Sal­gótarjáni Ötvözetgyár tör­ténete Szabó János és Szvir- csek Ferenc tollából. A pél­dák még szaporíthatok. Ehelyett térjünk vissza a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár jelen vállalko­zására, a küllemében is ele­gáns, remek katalógusra, amelynek készítésében je­lentős részt vállalt dr. Szvir- csek Ferenc, közreműködött dr. Praznovszky Mihály, a katalógustervet Kollár Sándor készítette. Felelős kiadója Gressai Sándor igazgató. A színvonalas kiadvány lé­nyegét tekintve gyártörténe­ti, illetve gyártmányismerte­tő katalógus. Ez a fajta kiad­vány — mint már említettük — a tőkésvilágban már rég­óta kedvelt műfait képvisel, egyébként igen eredménye­sen. Az ilyen kiadványok megjelentetői szívesen mutat­koznak be tradicionális üze­mekként, ily módon is erő­sítve piaci pozícióikat, a múlt eredményei álital is mintegy hitelesítve jelen ter­mékeik színvonalát, a cég megbízhatóságát stb. Nem véletlenül fordul Gres­sai Sándor igazgató sem e szavakkal a kátalógus leen­dő kül- és belföldi olvasói­hoz, potenciális üzleti part­nereihez, angol, német, orosz és magyar nyelven: „Köszön­tőm vállalatunk dolgozóit, elődeinket, a mai nyugdíja­sokat, az SVT minden barát­ját, termékeink jelenlegi, s eljövendő vásárlóit! A Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár nemsokára 100 esz­tendős lesz, egyike a salgó­tarjáni iparvidék, s a ma­gyar ipartörténet patinás múltú üzemeinek. Ez a száz esztendő a vál­lalat sorsán keresztül rámu­tat arra az ellentmondásos ipari fejlődésre is, amely Magyarországon végbement a különböző társadalmi formá­ciók során. Gyakori szerveze­ti változások, folyamatos gyártmánymegújítás, rugal­mas piaci alkalmazkodóké­pesség, az ezzel együtt járó sikerek és kudarcok — ezek a főbb jellemzői a mi válla­latunk múltjának s jelené­nek is.” Ez a korrekt hang­vétel hitelesíti a kiadvány további, sikereket joggal em­legető tartalmát is. A gyár nem titkolt szán­déka, hogy a százéves évfor­dulóra egy elemző könyvet ad ki 1994-re. E munkában számítanak a gyári kollek­tíva közreműködésére is. A Nógrádi Sándor Múzeum céljai között ugyancsak sze­repel a megye jelentős üze­mei történetének forráskuta­táson alapuló feldogozása. Ezek szükségességét — s ez örvendetes jelenség — az üzemek is fölismerték, a ku­tatáshoz é= a ni'bükáláshoz anvagi támogatást is nyújta­nak. Tóth Elemér Életképes hagyomány A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben évről évre meg" rendezik a munkásműve­lődési hónapot, idén tizen­kettedszer. Hagyomány ilyenkor, hogy az egyes gyárrészlegek dolgozói ma­guknak választanak prog­ramot. Szeptember elején az üzemfenntartási, illetve a huzalműi gyárrészleg munkásainak „hónapjával” kezdődött az év hátralévő idejében folytatódó ren­dezvénysorozat, amely az elmúlt évekéhez hasonlóan most is változatos kulturá­lis, ismeretszerző és spor­tolási alkalmat kínál a résztvevőknek. A nyitórendezvény az a politikai tárgyú könyvki­állítás volt, amelyet dr. Ab- lonczi Lászióné, a Kohász Művelődési Központ igaz­gatója ajánlott az egybe­gyűltek figyelmébe. A be­mutató a legfrissebb társa­dalomtudományi és politi­kai ismeretterjesztő iroda­lomból ad válogatást. A hagyományos hobbikiállí­táson ezúttal a vadászó és horgászó dolgozók mutat­ják be trófeáikat, s bemu" tatkoznak az újítókedvű, ötletgazdag munkások közül is többen. A rendezvények között is­meretterjesztő előadások is szerepelnek — az MSZMP megalakulásának körülmé­nyiről az SKÜ piacairól, csillagászati tudnivalókról, a magyar korona történe­téről, a hazai és a megye- székhelyi közbiztonsági hely­zetről. S mert az előző években sikeres volt, idén sem ma­rad el a családtagok gyár- látogatása. Ebből az alka­lomból a házastársak és a gyermekek bepillantást kap­hatnak hozzátartozóik élet- és munkakörülményeibe. Érdeklődésre tarthat szá­mot a két alkalommal is — szeptember 10-én és 24- én — megrendezésre kerülő gépkocsi-felkészítés, amikor az autóklub szakemberei­től kaphatnak hasznos ta­nácsokat és gyakorlati se­gítséget az érdeklődők a gépkocsik őszi-téli karban­tartásával kapcsolatosan." DÉDAPÁK. ÜKANYÁK FMI.ÉKEI Mi ni múzeum Borsosberényben Az egykori úrilak ma az általános iskola épületcso­portjának szerves része: két tantermet az idei tan­évre újítottak fel, s helyet kapott az ódon falak között az integrált könyvtár, a KISZ-es fiatalok klubszo­bája. A valamikori kocsibe­hajtótól, balra, ^alán ka­pusfülke, lehetett a Mocsá- ry-birtok úri lakában az a kis kuckó, ■ ahová Borosos- berénv általános iskolásai összegyűjtötték a lakóhe­lyükön még fellelhető rég­múlt időkre emlékeztető tárgyi és írásos emlékeket. A paraszti életmód esz­közeit, a mezei munka, a háztartás kellékeit, de az idősek féltve őrzött ruha­tárának egv-egy darabját is átmentették a holnapnak e mini falumúzeumba, ta­nárnőjük, Csajtai Margit irányításával, aki a rend­szerezésben is legfőbb segí­tőjük volt. A tárlóknak ki­nevezett szekrények polca­in jól megférnek a tejes- csuprok, a vizesköcsögök és az ivóibrikek, ám mind között talán legérdekeseb­bek a kuriózumszámba me­nő dokumentumok. A gyerekek dédapáinak segédlevelei, elemi iskolai értesítői egy sorban a cse­lédkönyvvel és a gót betűk­kel nyomtatott kottás könyvvel, amely 1891-ben került ki a nyomdából. A falakon kívül pedig ott lát­ható — valaha a község határában állhatott — a Nógrád vármegye Borsos— tábla; amely jelezte, itt: Berinke község a nógrádi járásban, no és ott az ön­töttvas haiang is. amely egykor talán ha megszólalt, a birtok cselédjeit szólítot­ta munkára, vagy hívta estebédre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents