Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-12 / 218. szám
1988. SZEPTEMBER 12.. HÉTFŐ NOGRAD 3 Korlátok között Gyülekezhetnénk — de hogyan? Húszán voltak az első társadalmi vitán Az életet csak visszafelé lehet megérteni, de csak előrefelé lehet élni. (Kierkegaard megfigyelése) ☆ Egy új generáció mindig az éppen adott körülmények között nő fel. Senki sem maga választja meg az óvodát, ahová járnia kell, a tanító nénit, akitől tanulnia kell, vagy a felvételi vizsgarend- szert, amelynek megfelelnie kell. A felnövekvő nemzedéknek előre meghatározott viszonyok között leéli meg-i találnia a maga helyét, szerepét és feladatait, ami nem minden esetben egyezik meg a társadalom által kijelölt hellyel, szereppel és feladatokkal. Így azután, ha a korlátok túlságosan szűknek bizonyulnak, az új generáció rendszerint megpróbálja áttörni azokat. A mai fiataloknak ilyen korlát többek között a főiskolai férőhelyek alacsony száma, az elhelyezkedési nehézségek, a pályakezdők bérezésének kérdései, a család- alapítás fokozódó felelőssége és a lakáshoz jutás esélytelensége. .. A felsorolt problémák javarészt anyagi természetűek. Együttesen pedig azt eredményezhetik, hogy a különféle jövedelemkiegészítő tevékenységek egyre több időt Belső ellenőrünk most felülvizsgálta az 1988. január elsejei induló árat, vagyis az 1987. december 31-i fordulónapi készlet árait. Megállapította. hogy a készleten lévő fogyasztási forgalmi adó alá tartozó áruknál az árban nem érvényesítettük azt. Igaza van-e, s ha igen, mi a teendőnk? (kereskedelem) Igen, a belső ellenőrnek igaza van és most önellenőrzés keretében kell helyesbíteni, mert 1988. januáritól a fogyasztási adó összege beépül a nagykereskedelmi készlet beszerzési árába. A nagykereskedelmi készletek 1988. január 1-i átértékelési különbözeiének megállapításánál a termelői árak változása mellett ennek a hatását is figyelembe kellett venni, ami a fordulónapi készletre jutó új fogyasztási adó kiszámításával volt meghatározható. [A 41/1987. (X. 13.) MT. számú rendeletben közölt termelői árindexek a fogyasztási adóbefizetés változásának hatását nem tartalmazzák.] Az 1987'ben beszerzett és 1987. december 31-én készés energiát rabolnak el a családtól, a művelődéstől, s nem utolsósorban a közéleti kérdésektől. Pedig ezek egyre több figyelmet kívánnak. A májusban megtartott országos pártértekezlet a korábbinál tágabb teret nyitott a fiataloknak, hogy hallassák szavukat a társadalom egészét érintő kérdésekben, mire (pillanatnyilag) egyetlen politikai ifjúsági szövetség nyújt lehetőséget: a KISZ. Kérdés azonban, hogy a mozgalom meg tud-e felelni ennek az elvárásnak? — Ügy gondoljuk. hogy igen — feleli Dóra Ottó, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának szóvivője. — Számtalan hátránya mellett (gondolok itt a szervezet nagyságára, arra, hogy része egy rosszul működő intézmény- rendszernek. s hogy erőit szétforgácsolva túl sok mindennel foglalkozik). Olyan előnyökkel is rendelkezik (már meglévő, csak módosításra szoruló szervezeti felépítése, „érdekképviseleti jogosítványai”, közismertsége) amelyeket kellőképpen kihasználva a társadalom ifjúsági mozgalmainak vezetőiévé válhat. A fiatalok körében azonban mintha veszített volna népszerűségéből a szervezet. A XI. kongresszust követően csökkenni kezdett a taglétleten található termékekre mindezek alapján a fogyasztási adót fel kell számítani és a készletek átértékeléséről szóló 69 1987. (XII. 14.) PM. számú rendelet szabályai szerint kell a készletérték-különböze- tet elszámolni. Több egyéni vállalkozó kérdése: helyesen jár-e el a MAGÉV akkor, amikor a gépek és berendezések értékelésénél az áfa-val növelte az értéket, mintha a vásárlás most történne? Az APEH lakosságadóztatási és felügyeleti osztályával való konzultáció alapján a MAGÉV jogszerűen jár el, a gépek, berendezések értékelésénél, amikor azok értékét áfa- val — mintha most vásárolta volna — értékeli. Az adózók szempontjából viszont ezen gépek, berendezések eszköz szerinti minősítésénél — számviteli szabályok szerint — az áfa nélküli értékből kell kiindulni. Vagyis ha a gép értéke áfa nélkül nem éri el az 50 ezer forintot, akkor az nem állóeszköz, hanem fogyóeszköz. PJT-ben dolgozunk. Tudszám, s ez a folyamat tötíb- helyütt például a középiskolákban) még ma is tart. ☆ — Talán nemcsak Nógrád megye jellemző sajátossága, hogy a KISZ-tagság alapvetően a 18 évtől fiatalabb diákokból és a 25 fölötti dolgozókból tevődik össze. A közbeeső korosztály elkallódott a mozgalom számára — az észrevétel Kalocsai Attilától, alapszervezeti tagtól származik. — A munkásfiataloknak a szerződéses munkavállalásokkal jövedelem- kiegészítő lehetőséget is kínál a KISZ. A balassagyarmati kábelgyárban például az éves tervek készítésekor egyezteti a gyár vezetősége a fiatalokkal, hogy milyen munkát és mennyiért vállalnak. ☆ A taglétszám-csökkenés ellenére Szécsényben huszonkét alapító taggal egy új, lakó- területi KISZ-alapszervezet létesült június 18-án. Ezek a fiatalok jóga- és sci-fi-klubot szeretnének működtetni, természetjáró csoportot szerveznek és amatőr zenekarokat kívánnak menedzselni. — Egy baráti társaság oly módon válhat a leggyorsabban tárgyalópartnerré a tanács vagy a művelődési központ szemében, ha KISZ- alapszervezetet alakít — kommentálja Szandai László, a Szécsényi Városi KISZ-bi- zottság titkára. — Az ifjúsági szervezet „bejáratott forma”, mindenütt elfogadja a fiatalok környezete. Ez pedig egy „igazi, alulról indult” kezdeményezés, amit — tulajdon létérdekünk parancsára — támogatnunk kell. Méghozzá teljes mellszélességgel. ☆ A környezet azonban nemcsak tudomásul veszi egy KISZ-szervezet meglétét, hanem bizonyos elvárásokat is támaszt vele szemben. — Az ifjúsági szövetségnek egyszerre kell megfelel • nie a társadalom és önnön tagsága igényeinek — folytatja Dóra Ottó. — Mindkettőnek azonban . csak akkor tehetünk eleget, ha a fiatalok érdekeit helyezzük előtérbe. Vagyis azt a feladatkört, amivel eddig szerettünk volna foglalkozni, jelentősen leszűkítjük és tennivalóinkat rangsoroljuk. Mint a társadalom és mint a párt ifjúsági szervezete, akkor működik majd jól a KISZ. ha a tagsága igényeinek tesz eleget. Romhányi Tamás (Következik: Milyen KISZ-t akarunk?) ni szeretnénk, meg kell-e fizetnünk a fogyasztási forgalmi adót a külföldi eredetű. de belföldi értékesítő- sű áru után? Tudni szeretnénk, meg kell-e fizetnünk a fogyasztási forgalmi adót az olyan belföldi értékesítésre szánt külföldi erdetű áru után, amelyet magán- személyektől vásárolunk fel? A vásárlás történhet a PJT tagjától, de törénhet más magánszemélytől. Van-e különbség? (ketten kereskedünk jelige) Kezdem a választ a kérdés másik felével. Nincs különbség abban, hogy a vásárlás akár a PJT tagjától, akár más magánszemélytől — nem adóalanytól — történik. Ha az árut továbbértékesítésre szánják, s az a fogyasztási forgalmi adóköteles körbe tartozik, a fogyasztási adót meg kell fizetni. A fizetés a vásárolt termékkészletre vételének napján esedékes. [A felvetett kérdésére a 72/1987. (XII. 10) MT. számú rendeletet módosító 53/1988. (VII. 1) MT. számú rendelet egyértelmű eligazítást ad.] A pártbizottság épületének csendjét nem korbácsolta fel Szécsényben az az ösz- szejövetel, amit az egyesülési és gyülekezési jog törvénytervezetének vitájaként szervezett meg a városban elsőként csütörtökön a Hazafias Népfront szécsényi elnöksége. Meghívták a vitára a körzeti elnököket, titkárokat, végül is a vitavezetővel, jegyzőkönyv- vezetővel, a tanács egyik dolgozójával, a megyei népfrontbizottság munkatársával, és e sorok írójával együtt összesen húszán vol. tunk jelen. Csak az előzmények ismerete nélkül tűnhettek volna mentegetőzésnek a vitavezető, dr. Verebélyi Gábor vb-titkár szavai amikor mindjárt elmondta, hogy e fórumon természetesen (!) sem ő, sem más jelenlévő nem tud választ adni az esetleg felvetődő kérdésekre teljes részleteiben mégcsak a tervezetet kidolgozók szándékaira sem tud rávilágítani. Csupán arról lehet szó, hogy néhány szövegezésbeli nehezen érthetőséget magyarázzanak, de leginkább mégis a társadalmi vita célja — itt és most Szécsényben —, majdhogynem szó szerinti hűséggel jegyzőkönyvbe foglalni az elhangzott javaslatokat, észrevételeket. Ez a felvezetés meg is adta a vita alaphangját, bár Verebélyi Gábor bevezetőjében szándékoltan hangsúlyozta, hogy a politikai intézményrendszer korszerűsítésének. a két most születendő törvénynek is az a célja, hogy kimozdítsa az embereket az érdektelenség, a politikai közöny állapotából. A gyülekezési és egyesülési szabadság ugyan alkotmányban kinyilvánított elv, de a részletes szabályozás hiánya sokszor .szült s napjainkban még inkább szülhetne bizonytalanságot, Állampolgárokban és hatóságban egyaránt. E buzdító szavak mögött az alig egyórás vita, — pontosabban: vélemény- nyilvánítás — alatt kiérződött, hogy hosszú vajúdás után most ez az első törvényhozatal előtti országos ménetekben szervezendő társadalmi vita, s, hogy azt a bizonyos gyerekcipőt még nem nőtte ki. És valószínű, hogy 1988 szeptemberében nem is fogja. Szokatlannak tűnik, résztvevőknek, vitavezetőknek egyaránt. Ám ezt nemcsak a gyerekcipőben járó fórum jellege teszi, hanem az is, hogy afféle ütközés, amelynek elkerülését, most kizárná a születendő egyesülési és gyülekezési jog törvénye, ilyen ütközés Szécsényben hosszú évek óta nem volt. Igv a feltételezésekből kellett kiindulni: a jövőben ha lesz gyülekezés, egyesülés Szécsényben, hogyan lenne jobb, könnyebb, megFolytatódnak a héten a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvénytervezetek társadalmi vitái. Salgótarjánban szeptember 12-én 17 órakor a József Attila Művelődési Központban a városszépítö egyesület, 14-én 14.30-kor a népfront megyei bizottságán a városi elnökség, 16- án 14.30-kor a gépipari szakközépiskolában a 111. és IV. évfolyam tanulói, ugyanezen a napon 14 órakor a KIOSZ megyei szervezetében kibővített társulati ülésen és ugyancsak 14 órakor a népfront megyei bizottságán a megyei társadalompolitikai és családvédelmi tanács rendez társadalmi vitát; 16-án 9 órakor TESZÖV-elnökségi ülés témája is ez lesz. Balassagyarmaton i3-án 15 órakor a népfront tanácstermében pártalapszervezeti taggyűlésen, 14-én 15 órakor a KISZ-klubban munkásfiatalok mondják el vényugtatóbb, egyértelműbb... Tapasztalatok, gyakorlat híján ebben nagyon nehéz nyilatkozni. Ezek után lássuk, mit szóltak a szécsényi népfrontelnökségben a törvénytervezetekhez. ☆ Percze Dezsőné, a városi KISZ-bizottság munkatársa elsőként mondta el véleményét a gyülekezési jog tervezetéről: — A rendezvény rendjének biztosításában — szükség esetén — a rendőrség és egyéb illetékes állami szervek közreműködnek, fogalmazza meg a harmadik paragrafus. Ez a „szükség esetén” megfogalmazás sok homályt rejt magában,, s ezt nem érzem megnyugtatónak — mondta. ö is és még jó néhányan kritikusan szóltak a bejelentési kötelezettséget rögzítő rendelkezésről. Legalábbis annak gyakorlati megvalósításában látták a nehézségeket, Ugyanis nem kell bejelenteni azoknak a rendezvényeknek szervezését, amelyeken a résztvevők létszáma előreláthatóan a kétszáz főt nem haladja meg. — Ki tudja azt előre, hogy" kétszázan lesznek-e, vagy kétszáztízen? — vetették fel. S ha ugye, kétszáznál többen vannak, s nem jelentették be, megtörtént a szabálysértés, amiért tízezer forint pénzbírság is járhat. Ebből a megfontolásból is Bállá Gézánénak, a ludány- halászi takarékszövetkezet szécsényi kirendeltségvezetőjének az volt a véleménye: — Legjobb lenne, ha minden rendezvényt be kel-' lene jelenteni. Akkor is, ha kétszáznál kevesebb embert várnak a szervezők. Szabóné Rózsahegyi Katalin egészségügyi dolgozó hozzáfűzte: — Ha pedig valamelyik rendezvénynek útvonala is van, akkor menetközben nőhet, csökkenhet is a létszám. Nehéz tehát várható létszámot előre tudni. Többen kifogásolták a bejelentési időt. A tervezet úgy fogalmaz: legalább öt nappal a megtartása előtt kell a rendezvényt bejelenteni. — Nem értek egyet ezzel az öt nappal — vélekedett dr. Racskó Pálné vöröskeresztes titkár. — Különösen abban az összefüggésben nem, hogy ha a rendezvényt betiltják, a tervezet szerint haladéktalanul kell a szervezőket értesíteni, s ez esetben három napon belül bírósághoz lehet fordulni. Mit jelenthet ez a haladéktalanul, s lesz-e bíróság, amelyik három nap alatt döntést hoz? Ezeket a dolgokat tisztázni kell, mert Ieraényüket, i5-én 17 órakor helytörténeti gyűjteménytár a helyszíne a honismereti kör vitájának. Szécsényben 12-én 16 órakor a pártbizottság tanácstermében a közjogi munkabizottság, 15-én 7.30-kor, ugyanitt pártalapszervezeti taggyűlésen vitatják meg a törtvénytervezetet. Pásztón 14-én 15 órakor a népfront városi bizottságán lakossági fórum lesz. Hátságon 12-én 15 órakor a pártbizottság tanácstermében népfrontelnökségi ülésen, 13-án 16 órakor ugyanitt ifjúsági gyűlésen, 14-én 19 órakor Rétság-Bánkon az általános iskolában lakossági fórumon, 15- én 19 órakor Rétság-Tolmácson az iskolában ugyancsak lakossági fórumon vitatják meg a törvénytervezeteket. Bátonytere- nyén 13-án 15 órakor a mozgalmi házban a településvédö egyesület szervezi a fórumot, 14-én Szécsényben könnyen úgy járhatunk, hogy lesz ugyan egy törvény, de a gyakorlati célokat nem szolgálja majd. Fasshing Károlvné könyvtárvezető azt fejtegette, felelőssé tehető-e a szervező egy nem várt esemény kirobbanásáért. Földiné dr. Stromph Hedvig annak a véleményének adott hangot, hogy célszerűbb lett volna, ha ezeket a törvényeket az alkotmánymódosítás megelőzi. — A két változat közül, hogy a tanácshoz vagy a rendőrséghez kelljen-e bejelenteni a gyülekezést, én a rendőrségi bejelentésre szavazok, ugyanis minek túladminisztrálni, ha rendőrségnek úgyis ott kell lennie, egy-egy rendezvényen, ha már van olyan lehetősége, hogy azt feloszlathatja — mondta Föidiné. Más volt viszont a véleménye Bállá Gézánénak: — A kisebb községekben nincs rendőrség, de tanács igen, így egyszerűbb, ha a tervezett gyülekezést a tanácshoz jelentik be. E kérdésben kompromisszumos megoldást java. sóit Czeglédi János kisszövetkezeti tag: nagyobb településeken a rendőrségre, kisebbeken a tanácsra jelentsék be a rendezvényt. — Sok még a kiforratlan kérdés — folytatta. — Lehet, hogy a bejelentésre nem is kellene időpontot előírni, hiszen a közelmúltban nem egy példa volt arra, hogy máról holnapra szerveztek meg ^gy-egy akciót, tüntetést vagy munka- beszüntetést. Persze, a bejelentési kötelezettség maradjon meg. Szabó József nyugdíjas, elnökségi tag felszólalásában szinte már összegzést adott a vitáról: — Belejövünk mi majd ebbe. Egyelőre nincs gyakorlatunk, rutinunk. Szerintem nagyjából bemérhető a létszám is abból, hány fős a rendező gárda. Kell az a bejelentési idő, mert úgy vélem, ha egy gyülekezésnek komoly célja van, akkor öt nappal előbb már tudni kell, mit akarunk, s miért. Jakabné Dely Mária, a népfront városi titkára amellett szólt, hogy a hatóság a rendezvény megtartásának feltételeként ne, határozza meg kívülről azt, mennyi rendező legyen. „Látatlanban” e kérdések körül forogtak a vélemények az első szécsényi társadalmi vitán. Ha azt mond" juk a gyülekezési jog tervezetét negyven percig vitatták, úgy a kétszer olyan terjedelmű egyesülési tervezetre, elég volt negyedannyi idő. Ez utóbbiról hárman nyilvánítottak véleményt, s úgy tűnt, az egyesülési jog törvénytervezete keményebb diónak bizonyult. 15 órakor a Bányász Művelődési Házban az értelmiségiek vitáznak, 15-én 14 órakor a tanácson az apparátus és a szövetkezetek képviselői tartanak vitát, 15- én 16 órakor a mozgalmi házban körzeti népfrontvezetők, társadalmi aktívák rendeznek fórumot. Társadalmi vita lesz még a témáról az alábbi helyeken: léén 17 órakor Becskén a művelődési házban, 15-én 18 órakor Karancslapujtőn a könyvtárban, 16- án 17 órakor Mátraterenyén a mozgalmi házban, 16-án 18 órakor Rimócon a tanácsházán. A .Nógrád megyei áfész-elnö- kök továbbképzésük helyszínén Tiszaföldváron 14-én i3 órakor mondják el véleményüket a törvénytervezetekről. Mindegyik helyszínen tartandó vita nyilvános, azon bárki részt vehet, és elmondhatja véleményét. Áz adószakértő válaszol f '' ; - ' " % 'Au * Adóköteles-e az eladásra szánt külföldi áru? Zsély András Társadalmi viták helyszínei, időpontjai Intézményesült fiatalság I.