Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-12 / 218. szám

1988. SZEPTEMBER 12.. HÉTFŐ NOGRAD 3 Korlátok között Gyülekezhetnénk — de hogyan? Húszán voltak az első társadalmi vitán Az életet csak visszafelé lehet megérteni, de csak elő­refelé lehet élni. (Kierkegaard megfigyelése) ☆ Egy új generáció mindig az éppen adott körülmények között nő fel. Senki sem ma­ga választja meg az óvodát, ahová járnia kell, a tanító nénit, akitől tanulnia kell, vagy a felvételi vizsgarend- szert, amelynek megfelelnie kell. A felnövekvő nemze­déknek előre meghatározott viszonyok között leéli meg-i találnia a maga helyét, sze­repét és feladatait, ami nem minden esetben egyezik meg a társadalom által kijelölt hellyel, szereppel és felada­tokkal. Így azután, ha a kor­látok túlságosan szűknek bi­zonyulnak, az új generáció rendszerint megpróbálja át­törni azokat. A mai fiataloknak ilyen korlát többek között a főis­kolai férőhelyek alacsony száma, az elhelyezkedési ne­hézségek, a pályakezdők bé­rezésének kérdései, a család- alapítás fokozódó felelőssége és a lakáshoz jutás esélyte­lensége. .. A felsorolt problémák ja­varészt anyagi természetűek. Együttesen pedig azt ered­ményezhetik, hogy a külön­féle jövedelemkiegészítő te­vékenységek egyre több időt Belső ellenőrünk most fe­lülvizsgálta az 1988. január elsejei induló árat, vagyis az 1987. december 31-i fordu­lónapi készlet árait. Megál­lapította. hogy a készleten lévő fogyasztási forgalmi adó alá tartozó áruknál az árban nem érvényesítettük azt. Igaza van-e, s ha igen, mi a teendőnk? (kereske­delem) Igen, a belső ellenőrnek igaza van és most önellen­őrzés keretében kell helyes­bíteni, mert 1988. januári­tól a fogyasztási adó össze­ge beépül a nagykereske­delmi készlet beszerzési árába. A nagykereskedelmi készletek 1988. január 1-i átértékelési különbözeié­nek megállapításánál a termelői árak változása mellett ennek a hatását is figyelembe kellett venni, ami a fordulónapi készlet­re jutó új fogyasztási adó kiszámításával volt megha­tározható. [A 41/1987. (X. 13.) MT. számú rendeletben közölt termelői árindexek a fogyasztási adóbefizetés vál­tozásának hatását nem tar­talmazzák.] Az 1987'ben beszerzett és 1987. december 31-én kész­és energiát rabolnak el a családtól, a művelődéstől, s nem utolsósorban a közéleti kérdésektől. Pedig ezek egyre több fi­gyelmet kívánnak. A má­jusban megtartott országos pártértekezlet a korábbinál tágabb teret nyitott a fiata­loknak, hogy hallassák sza­vukat a társadalom egészét érintő kérdésekben, mire (pillanatnyilag) egyetlen po­litikai ifjúsági szövetség nyújt lehetőséget: a KISZ. Kérdés azonban, hogy a mozgalom meg tud-e felelni ennek az elvárásnak? — Ügy gondoljuk. hogy igen — feleli Dóra Ottó, a KISZ Nógrád Megyei Bizott­ságának szóvivője. — Szám­talan hátránya mellett (gon­dolok itt a szervezet nagysá­gára, arra, hogy része egy rosszul működő intézmény- rendszernek. s hogy erőit szétforgácsolva túl sok min­dennel foglalkozik). Olyan előnyökkel is rendelkezik (már meglévő, csak módosí­tásra szoruló szervezeti fel­építése, „érdekképviseleti jo­gosítványai”, közismertsége) amelyeket kellőképpen ki­használva a társadalom if­júsági mozgalmainak veze­tőiévé válhat. A fiatalok körében azon­ban mintha veszített volna népszerűségéből a szervezet. A XI. kongresszust követően csökkenni kezdett a taglét­leten található termékekre mindezek alapján a fo­gyasztási adót fel kell szá­mítani és a készletek átér­tékeléséről szóló 69 1987. (XII. 14.) PM. számú ren­delet szabályai szerint kell a készletérték-különböze- tet elszámolni. Több egyéni vállalkozó kérdése: helyesen jár-e el a MAGÉV akkor, amikor a gépek és berendezések ér­tékelésénél az áfa-val nö­velte az értéket, mintha a vásárlás most történne? Az APEH lakosságadóz­tatási és felügyeleti osz­tályával való konzultáció alapján a MAGÉV jogsze­rűen jár el, a gépek, be­rendezések értékelésénél, amikor azok értékét áfa- val — mintha most vásá­rolta volna — értékeli. Az adózók szempontjából vi­szont ezen gépek, berende­zések eszköz szerinti minő­sítésénél — számviteli sza­bályok szerint — az áfa nélküli értékből kell kiin­dulni. Vagyis ha a gép ér­téke áfa nélkül nem éri el az 50 ezer forintot, akkor az nem állóeszköz, hanem fogyóeszköz. PJT-ben dolgozunk. Tud­szám, s ez a folyamat tötíb- helyütt például a középisko­lákban) még ma is tart. ☆ — Talán nemcsak Nógrád megye jellemző sajátossága, hogy a KISZ-tagság alapve­tően a 18 évtől fiatalabb di­ákokból és a 25 fölötti dol­gozókból tevődik össze. A közbeeső korosztály elkalló­dott a mozgalom számára — az észrevétel Kalocsai Atti­lától, alapszervezeti tagtól származik. — A munkásfia­taloknak a szerződéses mun­kavállalásokkal jövedelem- kiegészítő lehetőséget is kínál a KISZ. A balassagyarmati kábelgyárban például az éves tervek készítésekor egyezteti a gyár vezetősége a fiatalok­kal, hogy milyen munkát és mennyiért vállalnak. ☆ A taglétszám-csökkenés el­lenére Szécsényben huszonkét alapító taggal egy új, lakó- területi KISZ-alapszervezet létesült június 18-án. Ezek a fiatalok jóga- és sci-fi-klubot szeretnének működtetni, ter­mészetjáró csoportot szer­veznek és amatőr zenekaro­kat kívánnak menedzselni. — Egy baráti társaság oly módon válhat a leggyorsab­ban tárgyalópartnerré a ta­nács vagy a művelődési köz­pont szemében, ha KISZ- alapszervezetet alakít — kom­mentálja Szandai László, a Szécsényi Városi KISZ-bi- zottság titkára. — Az ifjúsá­gi szervezet „bejáratott for­ma”, mindenütt elfogadja a fiatalok környezete. Ez pe­dig egy „igazi, alulról in­dult” kezdeményezés, amit — tulajdon létérdekünk paran­csára — támogatnunk kell. Méghozzá teljes mellszéles­séggel. ☆ A környezet azonban nem­csak tudomásul veszi egy KISZ-szervezet meglétét, ha­nem bizonyos elvárásokat is támaszt vele szemben. — Az ifjúsági szövetség­nek egyszerre kell megfelel • nie a társadalom és önnön tagsága igényeinek — foly­tatja Dóra Ottó. — Mindket­tőnek azonban . csak akkor tehetünk eleget, ha a fiata­lok érdekeit helyezzük elő­térbe. Vagyis azt a feladat­kört, amivel eddig szeret­tünk volna foglalkozni, je­lentősen leszűkítjük és tenni­valóinkat rangsoroljuk. Mint a társadalom és mint a párt ifjúsági szervezete, akkor működik majd jól a KISZ. ha a tagsága igényeinek tesz eleget. Romhányi Tamás (Következik: Milyen KISZ-t akarunk?) ni szeretnénk, meg kell-e fizetnünk a fogyasztási for­galmi adót a külföldi ere­detű. de belföldi értékesítő- sű áru után? Tudni szeret­nénk, meg kell-e fizetnünk a fogyasztási forgalmi adót az olyan belföldi értékesí­tésre szánt külföldi erdetű áru után, amelyet magán- személyektől vásárolunk fel? A vásárlás történhet a PJT tagjától, de törénhet más magánszemélytől. Van-e kü­lönbség? (ketten kereske­dünk jelige) Kezdem a választ a kér­dés másik felével. Nincs különbség abban, hogy a vásárlás akár a PJT tag­jától, akár más magánsze­mélytől — nem adóalanytól — történik. Ha az árut to­vábbértékesítésre szánják, s az a fogyasztási forgalmi adóköteles körbe tartozik, a fogyasztási adót meg kell fizetni. A fizetés a vásárolt termékkészletre vételének napján esedékes. [A felve­tett kérdésére a 72/1987. (XII. 10) MT. számú ren­deletet módosító 53/1988. (VII. 1) MT. számú rende­let egyértelmű eligazítást ad.] A pártbizottság épületének csendjét nem korbácsolta fel Szécsényben az az ösz- szejövetel, amit az egyesülé­si és gyülekezési jog tör­vénytervezetének vitája­ként szervezett meg a vá­rosban elsőként csütörtökön a Hazafias Népfront szécsé­nyi elnöksége. Meghívták a vitára a körzeti elnököket, titkárokat, végül is a vita­vezetővel, jegyzőkönyv- vezetővel, a tanács egyik dolgozójával, a megyei nép­frontbizottság munkatársá­val, és e sorok írójával együtt összesen húszán vol. tunk jelen. Csak az előzmények isme­rete nélkül tűnhettek volna mentegetőzésnek a vitavezető, dr. Verebélyi Gábor vb-titkár szavai amikor mindjárt elmondta, hogy e fórumon természe­tesen (!) sem ő, sem más jelenlévő nem tud választ adni az esetleg felvetődő kérdésekre teljes részlete­iben mégcsak a tervezetet kidolgozók szándékaira sem tud rávilágítani. Csupán ar­ról lehet szó, hogy néhány szövegezésbeli nehezen ért­hetőséget magyarázzanak, de leginkább mégis a társa­dalmi vita célja — itt és most Szécsényben —, majd­hogynem szó szerinti hűség­gel jegyzőkönyvbe foglal­ni az elhangzott javaslato­kat, észrevételeket. Ez a felvezetés meg is ad­ta a vita alaphangját, bár Verebélyi Gábor bevezetőjé­ben szándékoltan hangsú­lyozta, hogy a politikai in­tézményrendszer korszerű­sítésének. a két most szüle­tendő törvénynek is az a célja, hogy kimozdítsa az embereket az érdektelenség, a politikai közöny állapotá­ból. A gyülekezési és egye­sülési szabadság ugyan al­kotmányban kinyilvánított elv, de a részletes szabályo­zás hiánya sokszor .szült s napjainkban még inkább szülhetne bizonytalanságot, Állampolgárokban és ható­ságban egyaránt. E buzdító szavak mö­gött az alig egyórás vita, — pontosabban: vélemény- nyilvánítás — alatt kiérző­dött, hogy hosszú vajúdás után most ez az első tör­vényhozatal előtti országos ménetekben szervezendő társadalmi vita, s, hogy azt a bizonyos gyerekcipőt még nem nőtte ki. És valószínű, hogy 1988 szeptemberében nem is fogja. Szokatlannak tűnik, részt­vevőknek, vitavezetőknek egyaránt. Ám ezt nemcsak a gyerekcipőben járó fórum jellege teszi, hanem az is, hogy afféle ütközés, amely­nek elkerülését, most kizár­ná a születendő egyesülési és gyülekezési jog törvénye, ilyen ütközés Szécsényben hosszú évek óta nem volt. Igv a feltételezésekből kellett kiindulni: a jövőben ha lesz gyülekezés, egyesü­lés Szécsényben, hogyan lenne jobb, könnyebb, meg­Folytatódnak a héten a gyü­lekezési és egyesülési jogról szóló törvénytervezetek társadal­mi vitái. Salgótarjánban szeptem­ber 12-én 17 órakor a József At­tila Művelődési Központban a városszépítö egyesület, 14-én 14.30-kor a népfront megyei bi­zottságán a városi elnökség, 16- án 14.30-kor a gépipari szakkö­zépiskolában a 111. és IV. évfo­lyam tanulói, ugyanezen a na­pon 14 órakor a KIOSZ megyei szervezetében kibővített társulati ülésen és ugyancsak 14 órakor a népfront megyei bizottságán a megyei társadalompolitikai és családvédelmi tanács rendez tár­sadalmi vitát; 16-án 9 órakor TESZÖV-elnökségi ülés témája is ez lesz. Balassagyarmaton i3-án 15 óra­kor a népfront tanácstermében pártalapszervezeti taggyűlésen, 14-én 15 órakor a KISZ-klubban munkásfiatalok mondják el vé­nyugtatóbb, egyértelműbb... Tapasztalatok, gyakorlat hí­ján ebben nagyon nehéz nyilatkozni. Ezek után lássuk, mit szóltak a szécsényi népfront­elnökségben a törvényterve­zetekhez. ☆ Percze Dezsőné, a városi KISZ-bizottság munkatár­sa elsőként mondta el véle­ményét a gyülekezési jog tervezetéről: — A rendezvény rendjé­nek biztosításában — szük­ség esetén — a rendőrség és egyéb illetékes állami szer­vek közreműködnek, fo­galmazza meg a harmadik paragrafus. Ez a „szükség esetén” megfogalmazás sok homályt rejt magában,, s ezt nem érzem megnyugtatónak — mondta. ö is és még jó néhányan kritikusan szóltak a beje­lentési kötelezettséget rög­zítő rendelkezésről. Leg­alábbis annak gyakorlati megvalósításában látták a nehézségeket, Ugyanis nem kell bejelenteni azoknak a rendezvényeknek szervezé­sét, amelyeken a résztvevők létszáma előreláthatóan a kétszáz főt nem haladja meg. — Ki tudja azt előre, hogy" kétszázan lesznek-e, vagy kétszáztízen? — vetet­ték fel. S ha ugye, két­száznál többen vannak, s nem jelentették be, megtör­tént a szabálysértés, amiért tízezer forint pénzbírság is járhat. Ebből a megfontolásból is Bállá Gézánénak, a ludány- halászi takarékszövetkezet szécsényi kirendeltségve­zetőjének az volt a vélemé­nye: — Legjobb lenne, ha minden rendezvényt be kel-' lene jelenteni. Akkor is, ha kétszáznál kevesebb em­bert várnak a szervezők. Szabóné Rózsahegyi Ka­talin egészségügyi dolgozó hozzáfűzte: — Ha pedig valamelyik rendezvénynek útvonala is van, akkor menetközben nő­het, csökkenhet is a lét­szám. Nehéz tehát várható létszámot előre tudni. Többen kifogásolták a bejelentési időt. A terve­zet úgy fogalmaz: legalább öt nappal a megtartása előtt kell a rendezvényt bejelen­teni. — Nem értek egyet ezzel az öt nappal — vélekedett dr. Racskó Pálné vöröske­resztes titkár. — Különösen abban az összefüggésben nem, hogy ha a rendezvényt betiltják, a tervezet szerint haladéktalanul kell a szer­vezőket értesíteni, s ez esetben három napon belül bírósághoz lehet fordulni. Mit jelenthet ez a haladék­talanul, s lesz-e bíróság, amelyik három nap alatt döntést hoz? Ezeket a dol­gokat tisztázni kell, mert Ieraényüket, i5-én 17 órakor helytörténeti gyűjteménytár a helyszíne a honismereti kör vitá­jának. Szécsényben 12-én 16 órakor a pártbizottság tanácstermében a közjogi munkabizottság, 15-én 7.30-kor, ugyanitt pártalapszerve­zeti taggyűlésen vitatják meg a törtvénytervezetet. Pásztón 14-én 15 órakor a nép­front városi bizottságán lakossá­gi fórum lesz. Hátságon 12-én 15 órakor a pártbizottság tanácster­mében népfrontelnökségi ülé­sen, 13-án 16 órakor ugyanitt if­júsági gyűlésen, 14-én 19 órakor Rétság-Bánkon az általános is­kolában lakossági fórumon, 15- én 19 órakor Rétság-Tolmácson az iskolában ugyancsak lakossá­gi fórumon vitatják meg a tör­vénytervezeteket. Bátonytere- nyén 13-án 15 órakor a mozgal­mi házban a településvédö egye­sület szervezi a fórumot, 14-én Szécsényben könnyen úgy járhatunk, hogy lesz ugyan egy tör­vény, de a gyakorlati célo­kat nem szolgálja majd. Fasshing Károlvné könyv­tárvezető azt fejtegette, fe­lelőssé tehető-e a szervező egy nem várt esemény ki­robbanásáért. Földiné dr. Stromph Hedvig annak a véleményének adott hangot, hogy célszerűbb lett volna, ha ezeket a törvényeket az alkotmánymódosítás meg­előzi. — A két változat közül, hogy a tanácshoz vagy a rendőrséghez kelljen-e be­jelenteni a gyülekezést, én a rendőrségi bejelentésre szavazok, ugyanis minek túladminisztrálni, ha rend­őrségnek úgyis ott kell len­nie, egy-egy rendezvényen, ha már van olyan lehetősé­ge, hogy azt feloszlathatja — mondta Föidiné. Más volt viszont a véle­ménye Bállá Gézánénak: — A kisebb községekben nincs rendőrség, de tanács igen, így egyszerűbb, ha a tervezett gyülekezést a ta­nácshoz jelentik be. E kérdésben kompro­misszumos megoldást java. sóit Czeglédi János kisszö­vetkezeti tag: nagyobb tele­püléseken a rendőrségre, kisebbeken a tanácsra je­lentsék be a rendezvényt. — Sok még a kiforratlan kérdés — folytatta. — Le­het, hogy a bejelentésre nem is kellene időpontot előír­ni, hiszen a közelmúltban nem egy példa volt arra, hogy máról holnapra szer­veztek meg ^gy-egy akci­ót, tüntetést vagy munka- beszüntetést. Persze, a be­jelentési kötelezettség ma­radjon meg. Szabó József nyugdíjas, elnökségi tag felszólalásá­ban szinte már összegzést adott a vitáról: — Belejövünk mi majd ebbe. Egyelőre nincs gya­korlatunk, rutinunk. Szerin­tem nagyjából bemérhető a létszám is abból, hány fős a rendező gárda. Kell az a bejelentési idő, mert úgy vélem, ha egy gyülekezés­nek komoly célja van, akkor öt nappal előbb már tudni kell, mit akarunk, s miért. Jakabné Dely Mária, a népfront városi titkára amellett szólt, hogy a ható­ság a rendezvény megtartá­sának feltételeként ne, ha­tározza meg kívülről azt, mennyi rendező legyen. „Látatlanban” e kérdések körül forogtak a vélemé­nyek az első szécsényi tár­sadalmi vitán. Ha azt mond" juk a gyülekezési jog ter­vezetét negyven percig vi­tatták, úgy a kétszer olyan terjedelmű egyesülési ter­vezetre, elég volt negyed­annyi idő. Ez utóbbiról hár­man nyilvánítottak véle­ményt, s úgy tűnt, az egye­sülési jog törvénytervezete keményebb diónak bizo­nyult. 15 órakor a Bányász Művelődé­si Házban az értelmiségiek vi­táznak, 15-én 14 órakor a taná­cson az apparátus és a szövetke­zetek képviselői tartanak vitát, 15- én 16 órakor a mozgalmi ház­ban körzeti népfrontvezetők, tár­sadalmi aktívák rendeznek fóru­mot. Társadalmi vita lesz még a témáról az alábbi helyeken: lé­én 17 órakor Becskén a műve­lődési házban, 15-én 18 órakor Karancslapujtőn a könyvtárban, 16- án 17 órakor Mátraterenyén a mozgalmi házban, 16-án 18 óra­kor Rimócon a tanácsházán. A .Nógrád megyei áfész-elnö- kök továbbképzésük helyszínén Tiszaföldváron 14-én i3 órakor mondják el véleményüket a tör­vénytervezetekről. Mindegyik helyszínen tartandó vita nyilvános, azon bárki részt vehet, és elmondhatja vélemé­nyét. Áz adószakértő válaszol f '' ; - ' " % 'Au * Adóköteles-e az eladásra szánt külföldi áru? Zsély András Társadalmi viták helyszínei, időpontjai Intézményesült fiatalság I.

Next

/
Thumbnails
Contents