Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-10 / 217. szám

2 NOGRAD 1988. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT Grósz Károly hazaérkezett Berlinből (Folytatás az 1. oldalról.) Kétnapos hivatalos baráti Iá'.(íratásának befejeztével Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke hazautazott a Német Demokratikus Köztársaság­ból. A magyar pártvezető Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az államtanács elnökének meg­hívására tartózkodott két napig az NDK fővárosában. A berlin-schönefeldi re­pülőtéren a magyar vezetőt katonai tiszteletadással bú­csúztatták. Jelen volt Grósz Károly vendéglátója, Erich Honecker, valamint az NDK párt- és állami veze­tésének számos kiemelkedő személyisége. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnöke pénteken este hazaérkezett a Német De­mokratikus Köztársaságban tett hivatalos, baráti láto­gatásáról. Kíséretében volt Németh Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, kereskedel­mi miniszter és Kótai Géza, a KB külügvi osztályának vezetője, a KB tagjai, vala­mint Major László, a KB irodájának vezetője. Grósz Károlyt és kísére­tét a Ferihegyi repülőtéren Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Szűrö1- Mátyás, a Központi Bizott­ság. titkára és Szokai Imre. a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Jelen volt Georg Folk, a Német Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügy­vivője. (MTI) Közös közlemény Grósz Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Erich Honecker- nek, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága főtitkárának, a Német De­mokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására 1988. szeptember 8-ún és 9-én, hivatalos, baráti látogatást tett a Nemet Demokratikus Köztársaságban. Grosz Károly koszorút helyezett el a fasiz­mus és a militarizmus áldozatainak emlék­művénél. Berlin főpolgármesterénél tett lá- yíratása alkalmával bejegyzést tett a főváros ..Arany könyvébe”. Grósz Károly és Erich Honecker részletes véleménycserét folytatott a két szocialista ország társadalmi fejlődésének időszerű kér­déséiről, áttekintette a magyar—NDK kap­csolatokat. megvitatta további elmélyítésük Ehetőségeit és megtárgyalta a nemzetközi helyzet néhány kérdését. Erich Honecker tájékoztatást adott a Köz­műi Bizottság 6. plénumán és az NS2EF járási bizottságainak első titkáraival folvta- li ft tanácskozáson kijelölt feladatokról és .. ( k végrehajtásáról, ami a párt XI. kong­resszusán elfogadott határozatok eredményes ■ gvnlósítását szolgálja. Szólt a gazdaság- r ciálpnlitika egységes irányvonalának I oly tatásáról és a szocialista demokrácia szé­les körű fejlesztéséről. Grósz Károly ismertette az MSZMP or­szágos értekezletének állásfoglalását, a párt, 0 magyar társadalom feladatait a szocialista ópítőmunkában. Kiemelte, hogy a magyar­országi gyakorlatban a gazdasági reform és a szocialista demokrácia továbbfejlesztése szerves, egységet alkot. Kifejezésre juttatta: Magyar Szocialista Munkáspárt határo­zottan törekszik a demokrácia és a társadal­mi nyilvánosság erősítésére, a párt irányító szerepének korszerű érvényesítésére. A főtitkárok hangsúlyozták a testvérpár­tok két- és többoldalú keretek közötti sok- íétű elvtársi véleménycseréjének hasznos­ságát a szocialista építőmunka sorún felhal­mozott tapasztalatok kölcsönös, eredménye­sebb alkalmazása szempontjából. Kifejez­ték meggyőződésüket, hogy a szocialista vi­lágban — a nemzeti sajátosságoknak meg­felelően — kibontakozó megújulási folya­matok hozzájárulnak e törekvés sikeréhez. Grósz Károly és Erich Honecker megelé­gedéssel állapította meg, hogy a két állam, a két nép kapcsolatai magas színvonalúak. Sokoldalú továbbfejlesztésük biztosítéka az MSZMP és az NSZEP közötti kölcsönös bi­zalmon alapuló szoros és gyümölcsöző együtt* működés. Mindkét főtitkár úgy értékelte, hogy a gazdasági és a műszaki-tüdományos együtt­működés 2000-ig szóló fejlesztéséről 1985- ben aláírt hosszú távú program eredménye­ként gazdasági kapcsolatainkat a folyamatos- ság jellemzi és ez a két ország népgazdasági feladatainak megoldásához hatékony támo- gatást nyújt. Rámutattak a gazdasági szer­kezetet meghatározó iparágakban, így a mikroelektronikában, a számítás- és robot- technikában, valamint a biotechnológiában folytatott együttműködés fejlesztésének fon­tosságára. Hangsúlyozták az elfogadott megállapodá­sok pontos teljesítésének szükségességét, a lehetőségek jobb kihasználását és az együtt­működés korszerű formáinak széles körű alkalmazását. E téren egyre nagyobb jelen­tősége van a szakosodás és a kooperáció ésszerű bővítésének és elmélyítésének, vala­mint a vállalatok, az intézmények és a kol­lektívák közötti közvetlen kapcsolatok fej­lesztésének. m , Mindkét fél rámutatott arra, hogy a KGST keretében megvalósuló együttműködés to­vábbra is fontos tényezője a szocialista or- ■ ., nk gazdasági fejlődésének. Méltatták a : zen ezet 44. ülésszakának határozatait, ame­lyek megvalósítása minőségileg új szakaszt nyithat az országaink közötti gyüttműködés­1 : n. Egvetértőleg hangsúlyozták az 1991. és 995. közötti időszakra szóló népgazdasági iervek koordinálásának jelentőségét. Grósz Károly és Erich Honecker méltatta . /éles körű, sokszínű kulturális, oktatási s tudományos együttműködés magas szín- onalát. Kinyilvánították szándékukat, hegy i kéj ország szocialista vívmányainak és kulturális értékeinek eredményesebb megis­mertetésével előmozdítják a népeink közöt­ti jobb megértését, E folyamatban egyre na­gyobb jelentőségre tesz szert a kulturális, a tudományos és az oktatási intézmények köz­vetlen együttműködése, valamint az alkotó értelmiség személyes és munkakapcsolatai­nak bővülése. E célt hatékonyan szolgálják a két országban rendezett kulturális napok is. Grósz Károly elismerését és köszönetét fejezte ki azért a segítségért, amelyet a Né­met Demokratikus Köztársaság a Magyar­országon élő német nemzetiség kultúrájá­nak folyamatos ápolásához nyújt. A nemzetközi helyzetről szólva mindkét főtitkár megelégedéssel állapította meg, hogy a szocialista országok, a népek és a nemzet­közt közvélemény erőfeszítéseinek, a nyu­gati országok realista szemléletének ered­ményeként erősödnek a kedvező irányzatok. A Magyar Népköztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság a jövőben is min­dent megtesz azért, hogy az érdemi párbe­szédre kész erőkkel együtt visszafordíthatat­lanná tegye a pozitív fordulatot. Mindkét fél elhatározott szándéka mind a kétoldalú, mind a Varsói Szerződés kereté­ben megvalósuló együttműködés szélesítése és elmélyítése a béke, a leszerelés és a nem­zetközi biztonság érdekében. Grósz Károly és Erich Honecker kiemelte a közepes és a rövidebb hatótávolságú ra­kéták felszámolásáról kötött szovjet—ame­rikai megállapodás hatályba lépésének tör­ténelmi jelntöségót. Síkraszállt azért, hogy a leszerelési folyamat következetesen foly­tatódjon mind a nukleáris, mind a hagyo­mányos fegyverzetek területén. Mindkét .fél különösen sürgetőnek tartja az európai ha­gyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről szóló tárgyalások megkezdé­sét és azt várja, hogy a NATO tagállamai pozitívan reagálnak a kezdeményezésre. Is­mételten felhívják a figyelmet arra a lehe­tőségre, hogy az észak-európai és a balkáni aitomfegyvermentes övezet, valamint a kö­zép-európai atomfegyvermentes folyosó lét­rehozására vonatkozó javaslatok megvalósí­tása esetén — a Magyar Népköztársaság csat­lakozásával — földrészünkön észak—dél irány­ban összefüggő atomfegyvermentes zóna jö­het létre. Kifejezték meggyőződésüket, hagy a vegyi fegyverment es, a bizalmi, a bizton­sági és az együttműködési övezetek megte­remtése — amit a szocialista országok szor­galmaznak — a leszerelés és a béke ügyét szolgálja Európában. A Magyar Szocialista Munkáspártnak, a Finn Szociáldemokrata Pártnak és az Olasz Szocialista Pártnak az atomfegyverekkel nem rendelkező államok aktív együttműködésére irányuló közös kez­deményezése segíti e törekvések megvaló­sulását. A .Magyar Népköztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság hangsúlyozta érde­keltségét az európai biztonság* és együttmű­ködési folyamat kiegynsúlyozott folytatásá­ban és elmélyítésében — beleértve a huma­nitárius kérdéseket is —, ami jelentős hoz­zájárulás a kontinensen kibontakozó kedve­ző folyamatok erősítéséhez, az összeurópai együttműködés megszilárdításaihoz. Síkra - szállnak azért, hogy a bécsi utótalálkczó ér­demi záródokumentum elfogadásával feje­ződjön be. A Magyar Népköztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság sürgetőién szüksé­gesnek tartja az átfogó ökológiai biztonsági rendszer létrehozását és kész aktívan közre­működni a.z ezt megalapozó nemzetközi jo­gi normák és elvek kidolgozásában. A megbeszélések, amelyeket a hagyomá­nyosan szívélyes, baráti és nyílt légkör jel­lemzett, mindén megtárgyalt kérdésben meg­erősítették a nézetek azonosságát. A tárgya­lások hozzájárultak az MSZMP és az NSZEP. a Magyar Népköztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság közötti sokoldalú együttműködés elmélyítéséhez. Az MSZMP főtitkára, a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsának elnöke ma­gyarországi látogatásra hívta meg az NSZEP KB főtitkárát, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsának elnökét, A meg­hívást Erich Honecker köszönettel elfogadta. Tanácskozás az őszirózsás forradalomról (Folytatás az 1. oldalról.) gári demokratikus kormány szűkebb földrajzi környe­zetében, a Duna-medencé- ben, s miért nem - talált visszhangra a nyugat felé tapogatózó diplomáciai kí­sérlet sem. A forradalom utáni hóna­pok történetéhez számos új adalékkal szolgált a tanács­kozásra vendégként érkezett Gosztom i Péter előadása. A tői ténész —. aki a berni kelet-európai könyvtár igaz­gatója — a svájci—magyar diplomáciai kapcsolatok 1918—19-beli alakulását ele­mezte. Több előadás témája volt a monarchia széthullása, a magyarság helyzete a Párizs környéki » békeszerződések révén elcsatolt területeken, az utódállamokban. A nagy­hatalmi döntéseket vizsgálva elhangzott, hogy az angol­szász és amerikai politikai vezetők annak idején nem szorgalmazták a monarchia átalakítását, csupán az itt élő nemzetiségek számára kívánták biztosítani az au­tonómiát, az önrendelkezést. Kitértek az előadók a bé­keszerződéseket követő ha­talmi és érdekharcokra, amelyek egy új nemzetközi konfliktus forrásaivá lettek Közép-Kelet-Európában. A referátumokat követő nézetcsere során a történé­szek egyetértettek abban, hogy szakítani kell a kor­szak vezető politikusainak — például Károlyi Mihály­nak, Kun Bélának — egy­oldalú megítélésével. (MTI) Magyar ENSZ-katonák Bős - nagymarosi vízlépcsőrendszer Egy amerikai professzor véleménye Irakban Egészségesek, s a nehéz klimatikus viszonyok eile' nére jól érzik magukat az Irakban szolgálatot teljesí­tő magyar katonák, tájé­koztatták az MTI munka­társát pénteken a Honvé­delmi Minisztériumban. A Magyar Néphadsereg 15 tisztje az iraki—iráni tűzszünet ellenőrzésére lét­rehozott 350 fős, ENSZ ka­tonai megfigyelőcsoport kö­telékében negyedik hete tartózkodik a közel-keleti országban. A Honvédelmi Minisztériumban azt is el­mondták, hogy a hazánktól több ezer kilométerre szol­gáló magyar tisztek nem szakadnak el teljesen az otthontól: rendszeresen kéz­hez kapják az itthoni új­ságokat. s ami még fon- tosabb] családtagjaik, hozzá­tartozóik levelei is eljutnak a távoli katonai posztokra. Elutaiott Geraszimov M mm M mm m / ■ // külügyi szovivo Elutazott pénteken Gen- nagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő, a külügy­minisztérium tájékoztatá­si főosztályának vezetője, aki a Külügyminisztérium meghívására tett. látogatást Budapesten. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztéri­um lehetővé tette, hogy meg­tekintse a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építését és tanulmányozza a terveket dr. Karádi Gábor egyetemi ta­nár, az Amerikai Egyesült Államok wisconsini állami egyeteme építőmérnöki inté­zetének vezetője, a vízerő- husznosítás és a kis esésű folyami vízerőművek nemzet­közi szakértője. A látogatás első két napja után dr. Karádi Gábor rá­mutatott arra, hogy az Egye­sült Államokban is működ­nek környezetvédő társasá­gok, csoportok, s ezeknek fontos szerepük van abban, hogy felhívják a ■ szakembe­rek figyelmét az építés miatt várható tényleges ' és vélt környezeti hatások problé­máira. Az 1970-ben életbe lépett környezeti törvény pe­dig kimondja, hogy a léte­sítmények építési engedélye­zési kérelméhez környezeti jelentést kell csatolni. A bős—nagymarosi vízlép­csőrendszer műszaki adatai­ról már korábban is értesült Karádi Gábor. A most ka­pott további információk szerint az a véleménye: meg kellene fontolni, hogy a víz­lépcsőrendszert csak a villa- mosenergia-fogyasztási csú­csok rövidebb — néhány tíz­perces — szakaszaiban üze­meltessék, s ne egyfolytában hat órán át. Ezzel a megol­dással ugyanis néhány cen­timéterre lehetne csökkenteni az erőművek működése mi­att csaknem egy méterig ki­terjedő vízingadozást a Du­nán. Alapvető követelmény — ami a tervekben is szerepel — a vízlépcsőrendszer hatás- területén olyan környezet- védelmi és üzemeltetési ész­lelőhálózat kiépítése, amely lehetővé teszi, hogy a meg­figyelések alapján azonnali beavatkozással előzzék . meg a káros hatásokat. Kijelen­tette, hegy a vízlépcsőrend­szer műszaki tervei olyan rugalmas megoldásokat tesz­nek lehetővé, amelyekkel el lehet végezni menet közben a szükséges változtatásokat, és az esetleg előforduló ká­ros hatások minimálisra csökkenthetők, vagy teljesen kiküszöbölhetők. Dr. Karádi Gábor elmon­dotta, hogy a bős—nagyma­rosi duzzasztóművek nem so­rolhatók a nagy gátak kate­góriájába. A nagy gátak mintegy tízszer akkorák, és ötvenszer-százszor annyi vi­zet tartanak fel, mint a nagy­marosi vízlépcső. Ám a nagy gátak átszakadását sehol sem földrengések, hanem műsza­ki hibák okozták. A. bizton­ság minimálisan tízszeresnek, de inkább százszorosnak mondható. Vitathatatlan azonban, hogy a Duna érin­tett szakaszán változik a víz­minőség, s ennek mértékét, ökológiai hatását nem lehet pontosan előre kiszámítani. De az is kétségtelen, hogy a vízlépcsőrendszer nélkül is fokozódik a Duna és a talaj­víz szennyeződése. Minden- képnen nagyon fontos, hogy a vízlépcsőrendszer energia- termelését a vízminőségi kö­vetelményeknek rendeljék alá. Sajtoszakszeruezet alakul? Országos értekezlet októberben A magyar szakszerveze­tek új elképzeléseikkel ké­szülnek tevékenységük meg­újításéra. A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó- és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete is kidolgoz­ta reformgondolatait, ame­lyet a nyomtatott sajtó s zak sze r vezeti b i z,c tt s ágai ­naik titkárai a napokban országos tanácskozásukon is megtárgyaltak. Következ­tetéseiket a tájékoztatás dolgozóihoz intézett felhí­vásukban összegezték. Eb­ben sürgető és elodázhatat­lan feladatnak nevezik a sajtóirányítás teljes meg­újítását, az újságírók bér- és szociális. helyzetének, munkakörülményeinek ja­vítását, az ezzel kapcsola­tos érdekvédelem megerősí­tését, a szellemi-alkotó munka társadalmi elisme­rését és a felelősségteljes újságírói munka működési feltételeinek javítását. Han­got adnak annak a véle­ményüknek is, hogy ki kell dclgoznj a hatékony érdek- védelmet garantáló szak- szervezeti törvényt, az egy­séges szakmai kollektív szerződést. A felhívás szerzői önálló — jogilag is elismert —sáj tó- szakszer vezet létrehozásét szorgalmazzák. Ez a szak­mai szakszervezet önálló döntési jogokkal és saját pénzeszközökkel, a nyomdá­szok, a papíripari és a könyvkiadói dolgozók ha­sonló önálló szakmai . szer­vezeteivel szövetségi rend­szerben működne. Erről a választott küldöttek orszá­gos értekezlete dönt majd októberben. A kezdeménye­zők úgy vélik, hogy a ter­vezett szövetség, illetve a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége között élő mun­kakapcsolat és egyeztetett érdekvédelem alakítható ki. Az új szövetség alkalmas lenne a tájékoztatás vala­mennyi területén foglalkoz­tatott és szervezett dolgo­zók egységes szakszervezeti keretben való tömörítésére is. „A szolidaritás, a közös fellépés és felelősségválla­lás napjainkban súlyos vál­ságot él át — hangzik a felhívás. — Kevés az egy­mást segítő akció, a szak­mai, kollegiális törődés, amely nélkül szakszervezet nem létezhet. Az eddigi po­litikai mechanizmusban, il­letőleg a felszínes emberi kapcsolatok mellett nem le­hetett alkalmazni az érdek­védelem keményebb eszkö­zeit. A szakszervezeti poli­tikát közösen, egymás irán­ti szolidaritás és összefogás jegyében szükséges végig­gondolnunk. Ez csak raj­tunk múlik, nem újabb jog kérdése. Elegendő ok lét­feltételeink immár tartós romlása, másfelől pedig — a ki-alakúit ideológiai zűr­zavarban — a sajtó- és szólásszabadság tetszés sze­rinti értelmezése.” Az szb-titkárok kijelen­tik, hogy „a szakma so.rs- kérdései megoldásának, ér­dekvédelmi követeléseinek, ha az elkerülhetetlen, tag­ságunk mozgósításával, a végső eszközök alkalmazá­sával is érvényt kell sze­rezni (vétő és munkabe­szüntetés). Mindezek pénz­ügyi forrásait a tervezett szövetségnek meg kell te­remtenie.” Ezeket az elgondolásokat a szakszervezet tagsága a közeli napokban megvitat­ja. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents