Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-07 / 214. szám

1988. SZEPTEMBER 7.. SZERDA NOGRAD 3 Értelmiség Nógrádban HIVATKOZÁSOK ÉS IGÉHYEK A pásztói nyomda mär a jöMfire is készül T ouöbbf ejlesztik azé ofszetgépparkot A mai értelmiség azo­nosságtudata bántó hiányos­ságainak további történeti okai közé tartozik Nógrád megyében az az értelmiség- ellenesség, amelynek forrása a szektás dogmatizmus je­lenlétéből származott, s ami még a hatvanas években is éreztette közvetett módon a hatását. Ez fékezte az ér­telmiség belső fejlődését. s erősen táplálta a szerepvál­lalást és a bátortalanságot. Ne feledjük, hogy csaknem egészen ' napjainkig még a hivatalos minősítésben is élt az úgynevezett nem ter­melőágazat kifejezés, amely a huszadik század vége felé közeledve kétségkívül anak­ronizmus, de alapot adott arra — természetesen nem önmagában —. hogy az ér­telmiségi úgyszólván má­sodrangú polgárnak érezze magát és visszahúzódjon. Tarthatatlan nézet Ez a különösen 1956 előtt érzékelhető értelmiségelle- nesség," ami még 1956'tal kapcsolatban is megnyilvá­nult, nevezetesen abban, hogy sokan az értelmiséget tették felelőssé (Kádár Já­nos 1957-ben éppen Salgótar­jánban hangsúlyozta e szem­lélet tarthatatlanságát), ne­hezen lett a múlté. A felfo­gás még akkor is éreztette hatását Nógrádban, amikor több vezető posztra értelmi­ségi került. Mindazonáltal a társadalmi, politikai helyzet változásával ez a tarthatat­lan nézet fokozatosan háttér­be szorult, sőt. a tiszteletben tartandó tények közé tarto­zik, hogy a kulturális fejlő­dés 1956 után kimondottan a politika inspirációjára bon­takozott ki s hozott látvá­nyos eredményeket Nógrád­ban az intézményrendszer megteremtésében, az értelmi­ség letelepítésében, a törté­nelmileg örökölt kulturális hátrány csökkentésében és így tovább. Ezen nem vál­toztat az ugyancsak szinte folyamatosan zajló fluktuá­ció, a korábban emlegetett beilleszkedési zavarok sora sem. E lényegében paternalista, ám az adott korszakban el­engedhetetlenül szükséges kulturális, ezen belül értel­miségi politika különösen a hatvanas évek elejétől egy ideig szinte csak pozitívu­mokkal járt. Napjainkban azonban e gyakorlat negatí­vumai is mindinkább érzé­kelhetőek. Elsősorban abban, hogy úgy tetszik, a gondos­kodás bábáskodásba csapott át, s a politika korábbi, két­ségkívül'méltánylandó érde­meinek tudatában viszony­lag nehezen hajlik annak tolerálására, ha valaki bizo­nyos távolságot tart a gaz­dasági, társadalmi, kulturá­lis folyamatok vagy adott jelenségek megítélésében. Érted haragszom... E szempontból is érdemes emlékeztetni arra. hogy gon­dot látok a rendelkezésre álló fórumok minőségével kapcsolatban. A fórumok gyakorlatilag léteznek. Pél­dául a történészeknek ott van a múzeumi évkönyv, a levéltárosoknak szintén, az íróknak a Palócföld, illetve a Pailócföld-könyvek, a kép­zőművészeknek a kiállítások rendszere, a zenészeknek és a táncosoknak a bemutató­rendszer, továbbá a műsza­ki, a közgazdász értelmiség, a pedagógustársadalom s más értelmiségi csoportok megannyi fóruma, de ezeket — éppen a korábban mon­dottakkal összefüggésben — nem az érintett „szakma” belső igénye, hanem külső elhatározás hozta létre, il­letve táplálja, vagyis a poli­tikai akarat. Ez önmagában nem volna baj. a gond ab­ban nyilvánul meg, hogy ezért ezek a fórumok mind­máig alapvetően leírójelle- gűek, amelyek legfeljebb bi­zonyos jelzéseket adnak, de nem integrálják napjaink fo­lyamatait. Ezért a kritikus értelmiségi itt nagy hiány, és talán nem is mindig né­zik jó szemmel a József At- tila-i „érted haragszom, nem ellened” megnyilvánulás fölbukkanásait. Pedig — most csak egy hozzám közel álló példával élek —, az a korábbi maga­tartás, amely szerint, legyen művészünk, hogy esetleg or­szágos vezetők és más me­gyék előtt tudjunk tetsze­legni, nyilvánvalóan lejárt. Ma már az js bizonyos, hogy a különböző fórumok és mű­helyek külső erővel történő fejlődésének „eredménye” ezek mai gyöngesége az új gondolkodás propagálásában. Erre úgyszólván nem is igen tudnak vállalkozni, mert fi­gyelik a politikát vagy in­kább azt. amit helyi érdek­ből annak vélnek. Ezért a sokat emlegetett fordulat ér­telmiségi megfogalmazását nem tudják adni. S bár tisz­tában vagyok azzal, hogy ez a fogalmazás is sarkított, úgy vélem, a mai gondok és működési zavarok lényege az eredmények ellenére is ebben van, azaz a szuverén értelmiségi lét feltételeinek hiányosságaiban. Belső fejlődés Ügy vélem, egyetlen tár­sadalmi réteg, így az értel­miség helyett sem lehet megszervezni a saját életét. Nagyobb teret kellene hagyni a réteg belső fejlődéséből következő folyamatok kibon­takozásának, ami nyilván­valóan sok kínnal és ellent­mondással is járhat, ám nem spórolható meg, s a lénye­géhez a legkevésbé tartozik hozzá, hogy ki hol tud meg­inni egy pohár sört. A szi­lárd azonosságtudat, a mél­tóságot adó értelmiségi lét kialakításának lényege, hogy e nagy létszámú és fontos réteg tagjai érzelmeikben, ismereteikben, intellektuáli­san képesek-e átélni a kort, amelyben élnek, hogy a tár­sadalmi céloknak megfelel­ni tudó magyar értelmisé­givé válnak-e Nógrádban. Másrészt, tisztában kell lenni azzal, hogy ez a mi­nőség kérdése s nem ker­gethetünk illúziókat. S bár a korábbiakból kitűnhet, hogy fontosnak tartom a mindenkori gazdasági, tár­sadalmi, politikai, ideológiai körülményeket, legalább ilyen lényeges az önmagunk­kal szembeni igény megfo­galmazása. E szempontból megismétlem, hogy sajnos a megyében élő értelmiség je­lentős hányada vegetáló tí­pusú értelmiség. Beszélgeté­sek során gyakran hivatko­zik a rossz társadalmi, gaz­dasági körülményekre. S én úgy vélem, mindamellett, hogy e hátrányos helyzet súlyát a magam bőrén is érzem, mégsem lehet fel­mentőlevél a cselekvés hi­ányára. Ez lelkiismereti kér­dés. S az sem ad felmentést az igény megfogalmazása alól, hogy tudom, az értelmi­ség jelentős része ma leg­följebb a szakmájára készült föl és nem az értelmiségi létre. Következésképpen a kultúraközvetítésben, az életmódmodell, a példasze­rep ellátásában sem képes vállalni a reá eső részt. Te­hát, egzisztenciális beszorí- tottsága és az igényesség hi­ánya együttesen jelzi e gond égető időszerűségét. Végül, de nem utolsósor­ban. még egy gondolatra kí­vánok utalni, távolról sem függetlenül az eddig mon­dottaktól. Vitathatatlan, hogy az értelmiségpolitikát min­dig az általános politikai, ideológiai helyzettel együtt lehet értékelni. Ezzel kapcso­latban manapság szívesen emlegetjük, hogy a pártérte­kezlet szellemiségéből követ­kezően az értelmiség a ko­rábbi évekhez képest kedve­zőbb starthelyzetbe került. Igaz, az értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsülésének szükségessége eddig is része volt minden fontosabb poli­tikai dokumentumnak. Most elemibb erővel fogalmazó­dott meg s bizonyos kezdeti tények is utalnak a szándék komolyságára. A közérzet javulásához tartozik a köz­élet nyitottabbá válása, még akkor is, ha a megye értel­misége ennek érdekei sze­rinti alkalmazására nem­igen képes. Ez természetes is, hiszen az értelmiség sok­kal érzékenyebb a privát szféráján túli valóságra is, mint más társadalmi réteg. Így kritikával vizsgálja a társadalmat és a társada­lomról vallott nézeteket, más­részt hatása alá kerül e va-- 1 óságnak. Ez értelmiségi lé­tének lényege. Most, amikor a vélemények nyitottabban megjelenhetnek, közérzete is javul. Technika és ember A jelenlegi, korántsem el­lentmondásoktól mentes ide­ológiai és politikai helyzet­ből egyértelműbben látszik a hatalom szándéka abban hogy ha előbbre akarunk lépni, akkor sokkal maga­sabb szintre történő lépéP röl van szó, aminek csak egyik része a technika, a másik az ember. Illúzió arra gondolni, hogy új típusú ér­telmiség, illetve értelmisé­gi magatartás nélkül ez a cél elérhető. Ennek ellenére az értelmi­ség javuló közérzetét ko­rántsem lehet túlértékelni, e közérzet is ki van téve a korrodálódás veszélyének. Mindenekelőtt a marginali­zálódás veszélye fenyegeti, ami minőségi összetételének további romlásához vezethet. Ne feledjük, a starthelyzet fogalmából következik a pá­lya befutása. Ha sokáig nem hangzik föl a futás kezde­tét jelző hang, a guggolás zsibbasztóvá válik s a ver­senyző később már futni sem képes. Vagy ha elindul, eredményei csapniválóak lesznek. Az emberi tudás kitelje­sítése hosszú távú társadal­mi program. Ebben megha­tározó súllyal fogalmazódott meg az értelmiség szerepe. , Nemcsak az értelmiség ér­deke, hogy hatékonyan élni is tudjon e lehetőséggel. (Vége) Tóth Elemér Az Állami Nyomda pász­tói egységében az év ele­jén bevezetett forgalmi adó rendje jelentős mértékű változtatást kívánt meg az ügyviteli nyomtatványok szerkezetében és tartalmá­ban. Mivel a nyomda fő profilja az ügyviteli nyom­tatványok gyártása, ezért komoly feladat elé állította a kollektívát a módosu­lás. Megnövekedett az önát­írós, 4—5 példányos szám- lagarnitúrák iránti igény, s egyre több üzem tér át a számítógépes adatfeldolgo­zásra, amelyhez vegykezelt, számítógépes leporelló nyomtatványokra van szük­ség. Probléma, hogy a ha­zai papírgyárak alapanyag- és kapacitáshiányra hivat­kozva a pásztóiak által megrendelt. mennyiségnék csupán egyötödét igazolták vissza. A pásztói nyomdában je­lenleg az elkészült ezer négyzetméteres rakitárcsar­Szeptember 12. és 16. kö­zött tartják Budapesten a Nemzetközi Tejgazdasági Szövetség (IDF) 72. ülés­szakát. A Duna Intercon- tinentál Szállóban sorra ke­rülő rendezvényen 45 or­szág csaknem 600 tejipari szakembere, tudósa, kuta­tója vesz részt. Az 1903-ban létrejött, brüsszeli székhelyű szövet­ségnek 32 ország a tagja, köztük hazánk is, amely az alapításában is részt vett. Az IDF tevékenységének célja: a tejgazdaságban világszerte jelentkező kü­lönféle műszaki és gazda­sági kérdések tudományos feldolgozása, megoldása, nemzetközi összefogással. Kiadványaiban rendszere­sen közzéteszi a szakterü­nok épületgépészeti mun­kálatait végzik a fejlesz­tések egy részeként. A csar­nokot várhatóan szeptem­ber végére átadják rendel­tetésének. Ezt követően társadalmi munkával és a kommunista műszakból be­folyt összeg segítségével többcélú sportpálya kialakí­tását tervezik. És ami kimondottan a napi munkához kapcsoló­dik: tovább kívánják fej­leszteni a nyomda ofszet­gépparkját. Szeptember kö­zepétől egy kétszínnyomó SOLNA ofszetgépet helyez­nek üzembe. A magasnyomófor ma-ké­szítés korszerűsítése te­rén a negyedik negyedév­ben komoly változtatásokat terveznek. Áttérnek a vizes kimosású környezetbarát fotopolimer-technológiára. E program keretében szep­tember első felében há­rom dolgozó az NSZK-s BASF cég meghívására egy­let legújabb kutatási ered­ményeit, elősegítve a tej- feldolgozás és a tejtermék­gyártás technológiáinak ki­alakítását ez egyes orszá­gokban. A szövetség hat szak- bizottságának és mintegy 100 szakértőcsoportjának tagjai az évenként rende­zett nemzetközi ülésszakok között folyamatosan, leve­lezés útján szereznek in­formációt a tagországoktól a legidőszerűbb szakmai kérdésekről. Az idei ülésszak szekció­ülésein kiemelt témaként tárgyalják a tej és tejter­mékek szerepét az egész­séges táplálkozásban. Rész­letesen elemzik a minőség- javítás, a minőségmegőr­zés új módszereinek szé­hete's tanulmányúton vesz részt. A számvitel területén már bevezetett számítógépes könyvelést is továbbfej­lesztik, ami alapja lehet egy későbbi teljes körű számítógépes adatfeldolgo­zásnak. A nyomda a szakmunkás- utánpótlást is kiemelten ke­zeli. Pásztó városa próbál­kozott kihelyezett szakmun­kásképzés szervezésével, me­lyet a nyomda maximálisan támogatott. Sajnos, egyelő­re holtponton van az ügy. Ettől függetlenül a nyom­da érettségizett fiatalok ré­szére az 1989—90-es tanév­ben ofszetgépmester-, nyom­daipari fényképész- és mon­tírozószakmákban szak­munkásképzést indít. A személyi-tárgyi feltételek a majdani tanév kezdetére biztosítottak, például jelen­leg négy felsőfokú szak­irányú végzettséggel ren­delkező vezető dolgozik a gyáregységben. les körű bevezetését, az új energiatakarékos gyártási eljárásokat, valamint a tej­ipari melléktermékek jobb hasznosítását. A magyar tejipar mun­kájának nemzetközi elis­merését jelenti, hogy a Nemzetközi Tejgazdasági Szövetség legrangosabb ren­dezvényének az idén ha­zánk a házigazdája. A szak­értők figyelmét felkeltette, hogy tejtermelésünk 10 év alatt 26 százalékkal nőtt, a tejtermékfogyasztás pe­dig 39 százalékkal emel­kedett. Az európai rang­sorban tisztes helyet je­lent, hogy nálunk az egy lakosra jutó évi tejfogyasz­tás megközelítette a 200 litert. Ezt a rekordot ta­valy értük el. Munkaszalagok mellett Leányok, asszonyok dolgoznak javarészt a munkaszalagok mellett a BRG salgótarjáni gyárában. Parányi alkatrészekből állítják össze aprólékos gondossággal a hazai és ex­portpiacokra készülő termékeket, az idén — terveik szerint — egymilliárd-nyolcvanhét- millió forint árbevételt produkálva tevékenységükkel. A BRG-s gráciák közül mutatunk be képriportunkban néhányat. —kulcsár— Garami Andrea tekercselő: „Alig Battáné Oláh Erzsébet: „Kishartyánból jövök ide várom a szeptemberi nászutat!” naponta, mert megéri!” Nemzetközi tejgazdasági konferencia Kakuk Hedvig: „Olykor vállalnunk kell a túlórát Pék Jánosné és Mede Jánosné vl Is!” < dámán a műszakban.

Next

/
Thumbnails
Contents